Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

1983. DECEMBER 31. KEDD Újabb felkutatott Petőfi-emlékhely Vácott ^VXXXVXXX>XVSX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV>XVXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVSXX/. Év vége a Csepel Autóban Ha volt is min tömi a fejét, ha akadt elég téma, amin rágódhatott a Csepel Autógyár kollektívája, vég­eredményben mégis csak jó eredményekkel zá­rult ez az eszten­dő. Üj gyártmá­nyok láttak nap­világot; többek között megszüle­tett a levegő nyo­másával működő segédkormány és segédkvplung. Mindkettő renge­teg emberi erőt tű karit.11 »; ,meg. latra, könnyű for­dításra működik az irányváltáshoz és sebességkapcso­láshoz szóló szer­kezet. Nagy elő­nye. hogy viszony­lag kis nyomással, levegő felhaszná­lásával dolgozik. A külföldön már ismert, hasonló hivatású berende­zések sokkal na­gyobb olajnyo­mást igényelnek, s a rendkívül nagy feszítőerő miatt sok a hiba. A ma­gyar konstrukció összehasonlít­hatatlanul ol­csóbb is. Nagy sikerként elkönyvelhető az afrikai körút. A Csepel-autók meg­járták a Szaharát , és a „szavannákat is bebizonyították, líötry nemcsak a Mercedes képes célhoz jutni. Ütjük eredménye nem­csak ünneplés és több ezer méter film, de jelentős afrikai rendelés Mindezt össze­számolva meg­érdemelten ké­szülhet a hatezer autógyári munka­társ az év végi mu­latságra. Heted­hét határban leg­szebb művelődési otthonukban szil­veszteri bált ren­deznek, amely hajnalig tart. Sza­bályos szilveszter lesz, igen régi ha­gyományok sze­rint: visító malac­cal, tombolával, konfettivel, s az elszántabbak ré­szére tv-müsorral. Egy tucat ételféle kerül az asztalra. Még az olyan rit­ka. egzotikus étel­féleség is késvég­re kapható, mint az igazi, hamisí­tatlan — malac- pecsenye. (t. gy ) (Qzftaíiiy -fejtörő FÜGGŐLEGES­1. Balatoni jelenség télen, név­elővel. 2. Finn-ugor nép. 3. Nyár fafélék családjába tartozó fa. 4. Rózácska. 5. Dalmát kikötő, ide menekült IV. Béla király a tatárok elől. 6. Papi rang (ékezet hiány). 7. Festő-művész (Károly 1833—1904). 8. Indiai város. 9. Meg- okoláe. 10. A rovar szem- és láb- n-éüküli lárvája. 11. Bugi-.... 12. Dugonics András regénye. 13. E. C. E. 14. A legmagasabb fokú közlekedés. 18. Szeletekre vágja. 20. Ifjúsági az ifjak körében. 22. A. A. K. 23. Az egyik Duna- menti városból való. 28. Komá­rom megyei helység. 27. ..Duna” menti község a megyében. 28. Cimbora a cimborák között. 20. Mű enni ék. 31. Akasztófán kivé­gezni. 35. Nyilvánvaló. 37. Műtétet végez. 30. Maiom fajta. 40. Rol­land francia regényíró kereszt­neve. 42 Beszédrész. 45. Magas- — j rangú vármegyei tisztviselő volt. 1 46. KAP. 47. Borszakértő (utolsó kockában: SZ). 48. Csiga fajta. 51. Fényes selvemszövet. .>2. Egy­házi szertartás. 53. Atléta. 54. Hegység Európa és Ázsia hatá­rán. 55. Távirati kép! 56. Német személyes névmás. 58. Hízelgő ki­jelentés. Kétbetűs szavak: VY — MU — SD — EG — DA — RM — KE — Aö _ N. H — LA. Az idézett verssorok megfejté­sét kérjük 1964. január 6-ig be­küldeni a szerkesztőséghez, a he­lyes megfejtők között i utalom- könyveket sorsolunk ki. Az 1963. december 15-i rejtvényünk helves megfejtése: ..A lustát többnyire otthon szidiák. a törtetőt viszont otthonán kívül”. Könyvet nyertek: Marton Tlona. Diósd. Szabadság út 41. — Szánthó Attila. Budapest. XVH. Rákosbegy Ady u. 59. — Hencs János őrv. Vác. M. N. 4123'D. — Rakitovszky László. Abonv. Köztársaság u 20. — Kan­té Tibor. Szob. Kőbányai Üiteleo 18'a. — Bors György. Üllő. Virág u. 9. — Vezselv Károlyné. Üröm. Iskola u. 12. — Marton Annaj Nagykáta. Kund u. 5. — Galam­bos Ferenc. Kismaros. Kossuth L. u. 22. A könyveket postán küldjük «!• \ SZILVESZTER j 1 ? ' Éjfélkor, amikor tizenkettőt ütöttek a vén tornyok ^ 'j öreg órái, találkoztam a két örök vándorral. Az egyik té- í £ pett; havas szakáUú, agg, a másik ifjú volt. Az agg így szólt: — elvégeztem! Egy hosszú esztendeig J jártam a világot, mozgattam az órákat, a napokat. Csírák- ^ ba oltottam életet és érett magokat arattam. A rügyeket í virágba borítottam és leszedtem a gyümölcsöket. Örea % ^ sírok hátát horpasztottam be és gyarapítottam a teme- % 2 tőket. Ott voltam a nász boldogságánál, s egyformán mér- % % tem a szerelem bódulatát és a vajúdás gyötrelmeit. Lát- f f tam a növekedést, az építést, gyarapítottam a béke erőit ^ f és új harcra serkentettem a még elnyomottakat. Azután kongattak az órák. s az ütések lágy bonod- < ^ sában alig tudtam megköszönni az öregnek, amit hozott. Amikor elzengett a tizenkettedik, már ott állt az ifjú. há- 'j tán telt tarisznya, teltebb, mint az öregé volt. Most az ifjú szólt: — Elolvasztom a jeget, virágba- £ borítom a fákat, dús kalászokat érlelek, majd megrázom % % a gallyakat az őszi határban, azután meg telet borítok az ^ £ álmodó ugarra. Én leszek az idő egy évig. lassú leszek. £ ^ ha örömre válnak a percek és gyorsan múló. amikor a £ ^ bánatot mérem, a könnyet, s a hűvös enyészetet takarom. £ Az öregtói, az óévtől elbúcsúztunk. tanultunk tőle. £ ^ S most köszöntjük az ifjút, az új esztendőt. Az ifjú még £ ^ többet ígér, s ez az ígéret valóság lehet, mert annak kell % £ lennie —, csak rajtunk áll. Ha keményebb az acél, ha f $ tavasszal mélyebben vág az eke az ébredő ugarba, csillo- £ £ góbb a fekete gyémánt, s gyorsabban peregnek az orsók, £ f akkor valóban lassú lesz az idő, ha örömre válnak a per- £ ^ cek és gyorsabban múló, ha bánatot mér az év. Ragadjuk üstökön az új esztendőt, s felénk nyújtott 'f ígéretét tegyük élövé a dolgos hétköznapokon. Ha így % % cselekszünk, tudom nem üreis szokás, mikor azt mondom: 'j i, boldog új esztendőt! $ (r. gy.) lódéban kénytelen tölteni az éjszakát s másnap korán reg­gel gyorsszekérrel folytatja út­ját Pestre; nem akarva várni estig a hajóira. Közelebb isme­rősei tehát még nincsenek a városban, akiknél megszáll­hatna. A váci vasútvonal 1846. július 5-én megnyílt. Ezen a nyáron valóban többször meg­tette az utat költőnk Pest és Vác között, csupán az utazás újdonságát, élvezve. Nem zár­ja ki azonban, hogy a követ­kező év nyarán, amidőn szü­leit meglátogatja, ismét ne a hajót válassza visszautazásra. 1847. július 1-én vonaton ér­kezve Vácra. onnan Rima­szombatig a 16 órás utazást gyorsszekéren teszi meg. Nem említi, hogy ekkor meglátogat­ta volna szüleit, talán éppen ezért, mert ezzel nem sóikkal előtte élt, s a gyonsszekér in­dulása is időhöz köthette. A kutatás mai állása szerint konkrétabb adatokkal nem tudjuk bizonyítani azt, hogy Petőfi szülei a Fazekas utcá­ban laktak, de hogy a költő ott többször megfordult, azt elfogadhatjuk.. Vácott tehát sikerült megtalálnunk a má­sodik olyan házat, amelyhez a költő neve fűződik. Az iránta érzett mély szeretetünkből fa­kadó javaslatunk, hogy Vác ifjúsága jelölje meg emléktáb­lával ezt a házat is. Reméljük, a váci ifjúsági szervezetek ma­gukévá teszik a javaslatot s ugyanolyan lelkesedéssel vég­rehajtják, mint ahogy a fogas kérdés megoldásában sikerült tevéken ykedniök. Jakus Lajos KVXWX»X>A\\\\V\\\\V\>\\\\V\\\\\\\\\\VV\\V\ tak erről, elsősorban a Haj­dú-család tagjai és a környék öregei, kihaltak. Vác érdemes történetírója nem tudott rá magyarázatot találni száza­dunk 20-as éveiben, amikor megírta Petőfi Vácon című ta­nulmányát. Egyetlen élő, a 73 éves özv. Krém er Istvánné emlékeiben maradt fenn a 8—9 éves korában többször hallott történet. Nem mond többet annál, hogy Petőfi gyakran megfordult nagyszülei házá­ban. Nem állítja azt sem. hogy Petőfi szülei ott laktak volna. Logikus következtetéssel-------------- azonban minden o kunk meg lehet arra, hogy ezt feltételezzük. Tisztázni szeretnénk előbb, hogy lehet­séges-e Petőfi szüleinek több váci tartózkodási helyéről be­szélni, mint a Báthory utcai ház. Nem zárja ki semmi sem, hogy a rövid másfél év alatt albérletben két, sőt három helyen is lakhattak. Sass dok­torról sem tételezzük fel, hogy emlékezete megcsalta volna. Egy kis emeletes házról tesz I említést, amelyben 1847 tava- ! szán megvizsgálta a költő be- ! teg édesanyját. A doktor sze­rint kö2el lakták az állomás- j hoz. A váci Március 15 téren, de másutt sem találunk ilyet a városban, de lehetett akkor. Több ház átépítéséről és össze- i kapcsolásáról tudunk a múlt század második feléből. Ennek felkutatása hosszabb, elmé­lyültebb tanulmányozását igé­nyelne. Tudva azt, hogy Petőfi sok­szor megfordult Vácott 1842- től, a Hajdú-családdal való kapcsolatát csak arra alapít- j hatjuk, hogy náluk is laktak 1 szülei. Másképpen nem is tud- ■* juk elképzelni, rekonstruálni £ az epizódot, amely az emléke- f zetben fennmaradt. A Hajdú- ^ ház udvarán ma is megvannak 'j a féltetős albérleti lakások. ^ Petőfi, szüleitől történt elbú- ^ csúzása után, sietős útjában is ^ illendőnek tartja, hogy egy ^ pillanatra beszóljon Hajdúék- í hoz is. í í Másképpen nem tudjuk el- £ képzelni, hogy a mai Báthory ^ utcából a szüleinél járt költő, í amikor egyébként is sietős az í útja a hajóállomásra, csak { azért elkerüljön a Fazekas utcába, hogy elbúcsúzzon a ^ Hajdú-családtól. Bizonyosan í nem is indította volna a vá- ^ ros egykori vezetőit sem csak ^ egy ilyen baráti családlátoga- ^ tás emléke arra. hogy az utca J nevét megváltoztassák. Akkor ; még élt Hajdú József család- { ja és a környék lakói nyilván { emlékező ettek Petőfi szülei- ; nek Fazekas utcai tartózkodó- ! sára. ! A költő szülei 1846. év vé- í------------------------gén költöz- ; h ettek Cínkotáról Vácra s azt : elhagyták 1848 tavaszán. E két j időpont között 1847 nyarán \ történhetett ez e tanulmány-; ban említett látogatás. Bár- ! mennyire mosolyt keltő érv, í kirántott csirkével nyáron le- ! hét kínálni vendéget. Azt állí- j tóm. hogy a Hajdú-családnál \ tett látogatás ideje 1847. jú- \ nius hónap második felére te- \ hetö. Petőfi két országos kör- j útja között június 13—július j 1-ig Pesten tartózkodott, tehát \ ezalatt meglátogathatta szü- : leit Vácott. A költő koráb-: bi látogatásának ideje Vá- ■ con 1845. júniusára esik. ekkor : is hajóval szeretne tovább I utazni, de lekésve erről, szál- 1 lekkönyvi hivatalába vezetett. Régi barátom, Brossay Albert telekkönywezető bebizonyí­totta, hogy nemcsak a képző­művészet, az ecset szerelmese velem együtt, hanem a törté­nelmi múlt s Petőfi tisztelete is mélyen él szívében. Minden ■ támogatást megadva elősegí- i tette, hogy a járásbíróság pin- I céjében átkutathassam a múlt századbeli poros, öreg telek­könyvi lapokat. Igaz. hogy eze­ket a II. világháború zivatara összekeverte, de a második nap végre előkerült Hajdú Jó­zsef telekkönyvi lapja, amely a Petőfi látogatásának idejé­ben tulajdonát képező házra vonatkozott. Megtudtam belő­le, hogy 1865-ben eladta, majd új tulajdonosa is hamarosan megvált tőle. Harmadik gaz­dájánál, Tóth Emmánál meg­szakadt a fonal, megszűnt a telekkönyvi bejegyzés. Tagosí­tás folytán újabb lapokat nyi­tottak. de ezt már nem a pin­ce őrizte. Más nyomon kellett folytatni a kutatást. Néhány óra múlva előkerült a helynévmutató s megtud­tam belőle, hogy a feltalált 125. népsorszámú Hajdú-ház­nak kik voltak alsó és felső szomszédai abban az időben. Vác ezernyi háza közül a 125- ös F-nek a Fazekas utcában kellett lennie, de melyik az, ezt kell kinyomoznom. Előke­rült a Hajdú-család másik há­zának száma is, a 118. népsor­számú, amely a Fazekas utcá­val szomszédos Iskola utcában tulajdonát képezte 1892-ig, s amelyben özv. Krémemé maga is /tartózkodott gyermekkorá­ban. Hét számmal odébb kell lennie a régi háznak! Igen. de hol kezdték valamikor a Fa­zekas utca számozását, elején, vagy a végén, ahol az Iskola utcába torkollik. Vác egyik legöregebb embe­rét kerestem fel a Galamb ut­cában, az utolsó csizmadia céhmestert. Maloveczki bácsit. Előadom kérésem. Szívesen vállakozik a segítségre, hiszen ő is a Fazekas utcában szüle­tett. ismeri jól azokat, akik ott laktak. Sorolom neki a száz éve leírt neveket. Végre az egyiknél felcsillan a szeme. Hogy is tetszett mondani? Ku- nus Sándor? Azt ismerte, öreg csizmadia volt. Ott lakott a Fazekas utcában, mindjárt, ahogy bekerülünk, a lakatos­műhely utáni ház volt az övé. Nyert ügyünk van, hiszen Ku- nus Sándor a 124-es, a követ­kező tehát az egykori Hajdú­ház. Utam azonnal a Petőfi ut­cába vezet. Méregetem a há­zakat. Kunus egykori háza, majd a következőbe benyitok. A házszámtáblán ma a Petőfi utca 27-et olvashatjuk. A tu­lajdonost nem találom otthon. Az egyik lakó, fiatal, kedves asszony készséggel elmondja, mit tud a ház egykori tulajdo­nosairól. Emlékezete húsz­harminc évre nyúlik vissza. Egy Víz nevű papé volt ré­gebben ez a ház. Egyelőre ennyi is elég ne­__________kém. Sietek visz­s za a telekkönyvi hivatalba. Brassay bátyánk most mint a hadvezér rendelkezik: leéri a nagy névmutató regisztert, ke­resi a Víz-család tulajdonát képező betétet. Valóban volt ilyen. A név melletti bűvös számjegyek nyomán előke­rülnek a betétlapok is. Szo­rongva nyitjuk fel. Ugyan meglesz-e a kapcsolat az 1873-ban megszakadt adatok­kal, nevekkel? Archimedes is így kiáltott fel örömében: Heuréka! Meg­van, megtaláltam! 1873-tól Tóth Emma az első tulajdo­nos, majd követik őt sor­ban a gyakran váltakozó ne­vek. Ott találjuk Víz Zoltán püspökszilágyi plébánosét s végül a mai tulajdonosét: Csi- tári Lászlóét. Egy Petőfi-em- lékhellyel gazdagabb lett Vác! Egy olyan házat talál­tunk meg ismét, amelyről a hagyomány 100 éve még tudta, hogy ebben Petőfi járt. de ké­sőbb feledésbe merült. Nem véletlen tehát, hogy a Faze- 1 kas utcát a múlt század máso­dik felében halhatatlan köl- 1 tönkről nevezték el. Akik tud­ozaznegyvenegy evvel ezelöti, 1823. január 1-ón született halhatatlan köl­tőnk, Petőfi Sándor. Az októberben lezajlott-------------------------- , múzeumi h ónap keretében érdekes, lebi­lincselő előadást tartott Vácott Petőfi és Vác címen dr. Me­zősi Károly, a költő életének országosan ismert kutatója. Fogas kérdésül felvetette a hallgatóságnak: hol lehetett Petőfi szüleinek lakása Vácott azon kívül, amelyet emléktáb­la is jelöl a Báthory utca sar­kán. Petőfi orvosbarátjának, Sass Istvánnak emlékiratai szerint ugyanis 1847-ben laká­suk például egy emeletes ház­ban volt, közel az állomáshoz. A váci Petőfi — egykor Fa­zekas — utcának is talán vala­mi emléke fűződhet a költő­höz, habár tagadja ezt a város neves történésze, Tragor Ig­nác. A hallgatóság soraiban ülve hirtelen felvillant emlékeze­temben egy 15 éve Pcncen hallott történet, amely Petőfi váci tartózkodására vonatko­zott. Azóta sem gondoltam arra, hogy ez könnyen felele­tet adhat a költő váci tartóz­kodásának egyik helyére. Ha­zatérve azonnal felkerestem Pencen Hajdú Erzsébet ny. ta­nítónőt s felkértem, hogy ta­láljon kapcsolatot időközben elköltözött nővérével, özv. Krémer Istvánnévai. Kérje meg nevemben, írja le újból mindezt, amit régen nekem Petőfi váci tartózkodásáról el­mondott. A válasz hamarosan megérkezett s alább idézem annak bennünket érdeklő so­rait: „A mai Petőfi — akkori Fazekas — utcában volt nagy- szüleimnek háza. ott is laktak ebben az időben. Ott járt ná­luk többször is Petőfi Sándor. Egy alkalommal Petőfi eluta­zott s mielőtt a hajóállomás­ra ment beszólt nggyszüleink- hez is elbúcsúzni. Nagymama éppen csirkét rántott ki ebéd­hez, azzal kínálta meg öt. Pe­tőfi nagyon sietett, nem várta a terítést, hamar lekapta a ka­lapját. közben így szólt: ebbe tessék tenni, elfogyasztom az állomásig. Egy pohár bort fel­hajtott, azután köszönt és el­ment. A poharat. amelyből ivott emlékül megőrizték ■nagyszülei n k. Ez volt a ..Sán­dor pohara”. Petőfi többször megfordult nagy szüléinknél, sokat emlegették, nagyon sze­rették, s egyre visszavárták. A poharat kegyelettel őrizték. Később nagyszüleink elköltöz­tek az Iskola utcában levő há­zukba, s ott laktak halálukig. A poharat még ott is kegyelet­tel őrizték. Haláluk után el­tűnt a pohár, nem tudjuk, ho­vá lett.” Az idézett értékes közlés el­lenére sem könnyű ezek után azt állítani, hogy Petőfi szülei a Fazekas utcában Hajdú Jó­zsef építész-kőműves házában laktak volna, hiszen erről egy szót sem közöl özv. Krémer Istvánné. Mindenesetre a ka­pott adatokat kellett először ellenőriznem. Első utam az al­sóvárosi plébániára vezetett. Az anyakönyvek igazolták, hogy a tősgyökeres váci Haj­dú-család már a 18. század hetvenes éveiben az alsóvá­rosban lakott. (Az 1772-es Ur­bárium szerint házas zsellérek voltak.) Hajdú József kőmű­vesnek és Rezniczky (Rezni- csek) Annának Mihály nevű fia 1841-ben. Károly pedig 1843- ban született. Hajdú József 1847-ben. Pe­tőfi szüleinek váci tartózkodá­sa idején 30 éves, családos em­ber. jómódú iparos. Valóban a Fazekas utcában és melyik házban laktak, ez képezte ci kutatás nyomozó munkájának érdekes folytatá­sát. Most következett valóban a fogas kérdés: hogyan, milyen bizonyítékokkal tudom ezt alátámasztani. Megkezdődött a hetekig tartó kutatás. A váci városházán és Bu­_____________________ dapes­t en a II. sz. állami levéltár­ban semmi olyan írás sem ma­radt. amely az 1847—48-as vá­ci házak tulajdonosait elárulta volna. Végső utam a város te­

Next

/
Thumbnails
Contents