Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

1963. DECEMBER 31, KEDD

"TvCfrfoP

„Helyünk a világban“ — anno 1963

/

Rendkívüli lottó-jutalomsorsolás

ellenőrizte a lakást és mindent rendben talált: a bútorok, az edények, a szőnyegek, a függönyök már a helyükön vannak. Működik a televízió és a rádió. Üzemképes a lakás „külső tartozéka", a Moszkvics személygépkocsi is.

Egy „sima” öröklakás és három Wartburg Limousine személygépkocsi is főnyereménynek számít. Ezeken kívül ötven Alba Regia és Carmen televíziót, 30 Mambó magnetofont, 30 mosógépet, 40 tranzisztoros táskarádiót. 40 kar- i órát és vásárlási utalványom i kát sorsolnak ki. (MTI)

A lottó újévi ajándéka a rendkívüli tárgynyeremény-' húzás, amelyet január elsején az Erkel Színházban bonyolítanak le. Ezen a húzáson a decemberi 52. játékhét szelvényei vesznek részt s közöttük összesen 1500 tárgynyereményt sorsolnak ki.

A „ráadás”-sorsolás főnyereménye már készen várja leendő tulajdonosát. Ezúttal Ugyanis a budai körúton, a Mártírok útja 24. számú, hétemeletes társasház egyik két- szoba hallos, teljesen berendezett öröklakása, a „legjobb" nyeremény. Az igazgatóság

Elkészült az SZMT munkaterve

Az új esztendőben megkülönböztetett figyelemmel tartják számon, mennyire hasznosítják ezeket a gazdasági vezetők. A tapásztalatok azt mutatják. egy sor igen értékes ötlet veszett kárba a meg nem értés, vagy meg nem hallgatás miatt.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a szakszervezeti szervek feladatává teszi, hogy foglalkozzanak a törvényesség megszilárdításával, tűzzék napirendre a munkajogi törvények és rendeletek betartását;

A Szakszervezetek Pest me- I gyei Tanácsa és elnöksége el- I készítette az 1964. esztendő el- j I só felének munkaprogramját, j I A terv részletesen előírja a j különböző értekezletek, meg- ■ I beszélések, tájékoztató élőadá- j sok hathónapos rendjét. Az új . év Legfontosabb feladata mindenekelőtt az építőipar és a I mezőgazdaság segítése. Emel- * lett nagyobb figyelmet kell | fordítani az üzemi és munka- | szervezés tökéletesítésére.

Éveken át sokszor volt be-' szód tárgya a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak sorsa.

A lakásművészet mintatermében

A modem kisbútorok egyre nagyobb tért hódítanak, s velük együtt szinte elengedhetetlen az apró, művészi lakberendezések, tárgyak beszerzése. Az igények kielégítésére nyitották meg a fővárosban, a Kossuth Lajos utcában, a Ui'kásmüvcszeti mifitaszaküzletet, ahol kizárólag egyedi és megrendelés alapján készített berendezési tárgyak láthatók.

„ i

Eszak-Európában sűrű köd - Dél-Európában verőfény

land partok közelében megfe- \ neklett a Delphina nevű libé-j riai tehergőzös. Belgiumban, í a jeges országutakon a rossz] látási viszonyok miatt többi halálos kimenetelű baleset j történt. i

— Középkori vár a kastély j alatt. A pomázi, volt Teleki: kastélyban gyermekotthon \ működik. Nemrégen átszer- j vezték az intézetet és új he- j lyiségekre lett szükség, rak- i tárnak. Amikor a kastély! alagsorát bőv íteni akarták, j rátaláltak több értékes régi- í ségre. Többek közt két, fából í készült, régi szőlőprést talál-; tak, amelyeket nyomban ipa- \ rí műemlékké nyilvánítottak.; Még ennél is nagyobb meg- J lepetéssel fedezték fel azon- í ban, hogy a kastély alatt egy í középkori vár maradványai í vannak. A várat valószínű-J leg az Anjou-királynők szá-$ mára építették. A kastély je- $ lenlegi pincehelyiségei lakó- ^ szobák voltak, s az egyik he- ^ lyiség kongó padlózata arra í enged következtetni, hogyj még egy emeletsor rejtőzik# alatta. *

Míg Észaik-Európa sok or-1 szágában sűrű köd gomolyog, ! s a hőmérséklet fagypont 1 alatt van, az olasz Riviérán az üdülövendégek 22 fokos melegben fürdenek a Földközi- ! tengerben.

Párizs repülőtereire a köd miatt nem szánhattak le az óceánon túlról érkező repülőgépek, s ezért Londonba irányították őket. Hasonlóképpen megbénult a genfi és a bécsi légikikötő forgalma. Akik Géniből akartak repülőgépen elutazni, azokat vonaton vitték Zürichbe, az ország egyetlen „’ködmentes’* repülőterére. A Bécs felé tartó utas- szállító repülőgépeket Münchenbe, vagy Budapestre irányították.

Az Osztrák Meteorológiai { Intézet fokozott lavinaveszélyre figyelmeztette a lakos- j Ságot. Klagenfurt mellett a lavina eltemetett egy 28 éves j fiatalembert.

Hollandiában. Rotterdam közelében a ködben összeüt- j között egy személyvonat és egy tehervonat. A Schelde fo- | lyó torkolatában pedig egy német és egy angol hajó. A hol- i

szőni feltételezte az ipari szerkezet modernizálását és a szakértelem előtérbe kerülését. Politikailag is jellegzetes epizódja volt ebből a szempontból a tőkés kapcsolatok alakulásának az év végén létrejött magyar—nyugat- ! német megállapodás, amely hosszú lejáratú kereskedelmi I egyezményhez vezetett, sőt I előírta hivatalos külkereske- I delmi képviseletek kölcsönös j felállítását is. Ez a megálla- I podás nemcsak a viszonylag l nagy volumenű magyar— nyugatnémet külkereskedelmi kapcsolatok miatt keltett különös érdeklődést, hanem politikai jelentősége miatt is. Lengyelország és Románia után ugyanis Magyarország volt a harmadik szocialista ország, amellyel az NSZK ilyen megállapodást kötött.

így e tárgyalások eredményes lebonyolításával a magyar külpolitika is hozzájárult annak a „fájdalmas átértékelésnek!’ a kibontalcozá- sához, amely egy idő óta mind határozottabb hangsúlyt kap Bonnban. Ennek az átértékelésnek az alapja az, hogy az adenaueri politi- i ka módszerei, s mindenek- ! előtt a szocialista országokkal való diplomáciai kapcsolatot megtiltó Hállstein- doktrina oszlopait a reális helyzet már aláásta, s annak végleges összeomlása voltaképpen csak idő kérdése.

Gazdasági kapcsolatainkban külön hely illeti meg a fejlődő országokat. Egész nem- szocialista forgalmunkban ma már körülbelül 2t) százalék a fejlődő országok aránya. Ennek természetesen meg- j van a maga messzemenő politikai jelentősége is: Ma- i gyarorszóg erejéhez és lehe- í tőségeihez mérten részt vesz ezeknek az országoknak az iparosításában (összes ide irányuló kivitelünk felét gépek. köztük komplett gyár- felszerelések teszik ki). Ez ; voltaképpen nem egyéb, mint gazdasági kifejezője kiilpoliti- 1 künk egyik alapelvének: annak, hogy a legteljesebben támogatjuk ezeknek az országoknak függetlenségi harcát, amely napjainkban éppen az imperialista gazdasági függőségtől való szabadulásért, az iparosítás lehe- i tőségeinek megteremtéséért I vívott nehéz és szívós küzdelemben csúcsosodik ki...

íme: a „tenger” ugyanazt a képet nyújtja, mint ama bizonyos „csepp" U Thant töltőtollának hegyén. 1963- ban helyünk szilárdabb és megbecsültebb a világban, mint valaha.

Gömöri Endre

| ködésii szervezetében. Külkereskedelmi forgalmunk mint- j egy 70 százalékát a KGST- orszá gokkal bonyolítjuk, s i ezt már az ötéves tervek megkezdése előtt egyeztettük j a szocialista országokkal.

j Ez lehetővé teszi, hogy a I nyersanyagokban szegény Ma- | gyarország iparának nyersanyagellátása a világpiac tn- : gadozásaitól, bizonytalansá- 1 gaitól mentesen, szilárdan és i zökkenőmentesen megvaló- \ süljön.

Ezen a kapcsolaton túlmenően a KGST számára az 1963-as év a magasabb szintű együttműködés kibonta- i kozásának esztendeje volt. Ennek a megszervezésében Magyarország alkotó módon részt vett — és előnyeiből is részesült. Mindenekelőtt: kezdett a gyakorlatban is érvényesülni a kétoldalú megállapodásokon túlmenő sokoldalú, multilaterális együttműködés hatáséi. Elérkezett Magyarországra a Barátság Olajvezeték. Uj szakaszt nyitott energiagazdaságunkban, hegy összekapcsol ta k viilla- mosenergia-hálózatunkat Csehszlovákia, Románia, Lengyel- ország, Nyugat-Ukrajna vil- lamosenergia-hálózatával. Végül: ez év őszén megszületett a KGST-országok közös bankja, amelynek végrehajtó tanácsában természetesen a teljes egyenjogúság és egyhangú döntési jog alapján Magyarország is képviselteti magát. Ennek a banknak a működése gyakorlatban 1964. január 1-én kezdődik meg. S még ugyanebben az esz- tendöben közvetlen eredményeket hoz majd: meggyorsítja a gazdasági fejlődésünk számára oly fontos szocialista nemzetközi szakosítást és specializációt, hitelpolitikájával. pedig lehetőséget ad a szocialista országok nagyszabású. közös beruházási terveinek megvalósítású ra.

Voltaképpen e KGST-kap- csolatok fejlődése is része a konszolidáció előbb vázolt folyamatának. Hiszen a szocialista országok együttműködésének elvileg magasabb szintre emelése nem vált volna lehetségessé az utóbbi évek erkölcsi-politikai légköre nélkül. S a magyar konszolidáció sem elszigetelt tünet vólt, hanem része egy nagy érlelődési folyamatnak.

A gazdasági kapcsolatok másik, tőkés oldalán is tovább szélesítettük a magyar gazdasági élet hatósugarát.

Ez is a változásokban gyökerezett: a tőkés világpiacokon való méltó megjelenés ugyanis nem lett volna lehetséges a világszínvonal megközelítésének tudatos programja nélkül — ami vi| Olyan Magyarország, amely- 1 ben a szocialista nemzeti egység a mindennapi élet valósága. Olyan Magyarország, ahol az építés természetes gondjai és nehézségei átváltoznak, átalakulnak közösen viselt harci feladattá, mert szinte „a levegőben van’’ az emberekkel — testi, szellemi és erkölcsi jólétükkel való törődés.

Mindez egyáltalán nem valami „elméleti”, megfoghatatlan tényező — hanem kemény politikai valóság, amelynek az ország nemzetközi helyzetében megmutatkozott a maga természetes kisugárzása.

Ama bizonyos reggel az ENSZ főtitkári dolgozószobájában volt azonban mindenesetre az első csalhatatlan jele annak, hogy a tények előtt a világszervezet politikáját oly nagymértékben befolyásoló Egyesült Államok is visszavonulásra kényszerült. Nyáron, az ENSZ közgyűlésének külön ülésszakán az amerikai küldöttség már kénytelen volt lemondani arról, hogy kétségbe vonja a magyar ENSZ-delega- ció megbízatásának jogosságát. Ez a „kétségbevonás” a korábbi években sem akadályozta meg természetesen abban a magyar külpolitikát, hogy hangját hallassa, a legfontosabb nemzetközi fórumon. S a szavazásoknál egyre jobban „morzsolódott azoknak a száma, akik követték a washingtoni politikát az úgynevezett „magyar kérdés” napirenden tartasanak provokatív, az egész nemzetközi légkört mérgező gyakorlatában. Ez a nyár azonban magát az elkerülhetetlen fordulatot is meghozta, s mint a legnagyobb amerikai hírügy nökség az Associated Press némi sajnálkozással megállapíthatta: „Washington kénytélén volt egész ügyet

száraz szemekkel eTkiSernj a temetőbe". Ennek a politikai fordulatnak volt a zu t a n természetes következménye, » mintegy megpecseteüese U Thant ENSZ-főtitkar budapesti látogatása, tárgyalásai országunk vezetőivel — es az a búcsúmondat is, hogy „mi togatásom eredményeivel nagyon meg vagyok elégedve".

A fordulat ezzel gyakorlatilag befejeződött: a magyar konszolidáció eredményei kivívták a „másik oldal nehézkes elismerését is- A folyamat végeredményét Kádár János joggal jellemezte úgy, hogy „a Magyar Népköztársaság tekintélye es megbecsülése külföldi barátaink szemében tovább nőtt és azok az erők is kénytelenek elismerni eredményeinket. amelyek szemben állnak velünk”.

Magától értetődik, hogy a politikai fejlődésének megvoltak a maga szervezett es gyakorlati következményei is. Ezeket szinte lehetetlen esetenként felsorolni, hiszen Magyarországnak hatvan országgal van diplomáciai kapcsolata és 330 nemzetközi szervezetben vesz reszt.

Az elvi változás gyakorlati következményeit abban lehetne összefoglalni, hogy hazánk képviselői az eddiginél is aktívabban, az ellenséges politikai „blokád” sikeres áttörésének tudatában fejthették ki munkájukat a különböző nemzetközi szei- vezetekben.

A magyar külpolitika, s ezzel a nemzetközi kapcsolatok alapja kettős: a testvéri szocialista országokkal a legteljesebb szolidaritás, a tókes országokkal a békés együttélés elvi politikája. Mindkét tő azt jelenti, hogy „helyünk

a világban” a mindennapok munkájának és eseményeinek gyakorlatában mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok formáját ölti.

„Helyünk a világban — így hát rendkívül nagy mértékben gazdisági kapcsolatainkat jelenti.

E kapcsolatok alapja Magyarország tevékenysége a KGST-ben, a Szovjetunió es az európai szocialista országok gazdasági együttmű„Cseppben a tenger” — szokták mondani, ha egy bonyolult és összetett fejlődési folyamat egyetlen jellemző pontba, vagy epizódba sűríthető. Egy ország nemzetközi kapcsolatai, „helye a világ- > politikai, diplomáciai és gazdasági szálainak szövevé- nye sokkal bonyolultabb, ösz- szetettebb valami, semhogy lényegük ott csilloghasson egyetlen „cseppben”. így van ez, természetesen Magyarország esetében is. Mégis, ha a szemleletesség, s a fejlődés általános irányzatának „drámaibb” érzékeltetése kedvéért meg akarjuk kísérelni ezt a sűrítést — akkor a szóban forgó „csepp” majd egy esz- tendővel ezelőtt csillant fel először az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i üvegpalotájában. Ott is U Thant főtitkár szobájában, méghozzá egy töltőtoll hegyén. Ezzel a töltőtollal írta alá U Thant azt az utasítást, amely megszüntette az ENSZ rádióállomásának Magyarország felé sugárzott, a hidegháború szellemét árasztó adásait, s utasította az illetékeseket, hogy azokat helyettesítsék va- í lóban tárgyilagos, a világszervezet munkáját és erőfeszítéseit ismertető adásokkal. Igaz, már két nappal később a State Department, az amerikai külügyminisztérium fejlécével díszített vastag borítékban letették U Thant asztalára Washington tiltakozását a főtitkári utasítás miatt. De ez a „leves” már nem volt különösebben forró. A tiltakozás meglehetősen formális maradt ...

Talán ez az epizód jellemzi legtömörebben a fordulatnak a lényegét, amelyet az 1963-as esztendő hozott Magyarország nemzetközi kapcsolataiban. Természetesen, hazánk külpolitikai kapcsolatainak alapja a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz fűződő testvéri szövetségünk. Ez a szövetség szilárd és érintetlen ■maradt: politikai, gazdasági,! társadalmi szempontból a teljes szilárdság bázisát jelentette számunkra azokban az években is, amikor — még az 1956-os ellenforradalom leverésének következményeként — j Nyugatról a bizalmatlanság, I sőt. mondjuk ki nyíltan: a po-1 litikai bojkott hideg légkörével vették körül Magyarorszá- ! got. A magyar társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális konszolidáció tényei persze a tények erejével egyre-másra ütötték a réseket ennek a blokádnak a falán.

Ebben az esetben a „megszilárdulás”, konszolidáció szó tartalma e fogalom lehető leg- magísabbrendű értelmezését takarta. Hiszen Magyarországon nem az „szilárdult meg", ami — volt az ellenforradalmi támadás előtt. A szocialista rend szilárdult meg ennek a szónak a legnemesebb és legemberibb értelmében. Bonyolult és nemzetközi jelentőségű folyamat volt ez. Kiterjedt a gazdasági, politikai, társadalmi élet egész területére. Megtisztította az ország egész közéletét a személyi kultusz korszakának rárakódott, megkövesedett rétegeitől. A konszolidálódás így voltaképpen egy tisztulási folyamattal ölelkezett.

A gazdasági élet szervezésé- [ ben ez a folyamat egyet jelen- ! tett az ipar szerkezetének és J irányításának korszerűsítésé-1 vei; a legalkalmasabb és legte- j hetségesebb gazdasági vezetők j előtérbe kerülésével. A mező- \ gazdaságban azt jelentette,! hogy a szocialista átalakulás ! folyamatát, ezt a szinte „ha- j gyományosan” nehéz és nagy j emberi konfliktusokat is hor- i dozó időszakot nem kísérte a termelés csökkenése, s a gazdasági átalakulással lépést tudott tartani a parasztság tuda- ; fos egyetértésének folyamata is.

S miután a szocializmus épí- I tésének történelmi korszaké- [ ban a gazdasági változások i formáiban jelenik meg a poli- j tikai és emberi — sőt, mord-1 lis viszonyok változása is, azt mondhatjuk: a konszolidáció éveiben egy ,,testileg-lelkileg” j ú; Magyarország született.1