Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

1963, DECEMBER 31. KEDD ’"kKítíop Mindhárman a harmadik iksz közepén tartanak. Bedé Imre Törökbálintról, Máli Gá­bor Buda kalászról. Fehér Ist­ván ■ pedig Pilisborosjenőröl jár munkába a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregy­ségébe. A forgacsolómühelyben dol­goznak Mindhárman Vidosa János kétszeres szocialista ex­port KlSZ-brigádjának a tag­jai. A brigádban hét fiatalember dolgozik. Hatan idestova tíz esztendeje keresik együtt a kenyeret. Jóformán még gye­rekek voltak, amikor össze­hozta eket a sors. Azóta segé­dek lettek, a gyár tekintélyes szakemberei, akikről úgy be­szélnek. hogy eddig mindig megvolt a százalékuk és még nem fordult elő, hogy vala­mit elrontottak volna. .Mi tartotta együtt ezeket a fiatalokat? Aki megismeri őket, könnyen kitalálja. Ami­óta együtt dolgoznak, Ambrus Pál főművezető a főnökük. Egymás között csak Pali bá­csinak hívják és a brigád nyolcadik tagjának tekintik. Az ötven körüli idős szak­ember tudásával, hozzáértésé­vel jutott el a főművezetői posztig. Valamiféle természet­től adott pedagógiai érzéke van, mert úgy tud bánni ezekkel a fiatalokkal, mint a saját gyerekeivel, s ha nem is mondták ki. látszik rajtuk, Jiogy egy kicsit valameny- nyien az apjuknak is tekintik őt. Mindezt így fejezik ki: jól megvagyunk együtt. Azt jelenti ez. hogy kezdet­Fehér István Pilisborosjenőröl jár Budapestre szocialista brigád, mert már megértek rá, hogy viselhes­sék ezt a címet. A brigád minden tagja Mali Gábor Budakalászról jár dolgozni a hajógyárba. A gyári munka melleit a község KISZ-titkári teendőit is ellátja. A képen (baloldalon) munkatársaival beszélget ből ideális egyetértés uralko­dik közöttük? Szó sincs róla. ezt még ma sem mondhatjuk el, pedig már kétszeres szo­cialista brigád tagjai. Eleinte bizony odavágták a szerszá­mot. amikor Pali bácsi szólt nekik, hogy hagyják abba a munkát, mert mást kell csi­nálni. Igaz, hogy csak egyszer, de az is előfordult, hogy ami­kor kettő után még két óra túlórára ott kellett maradni, egyszerűen valamennyien ha­zamentek. — Amit az öregtől kaptunk, azt úgy sem lehet újságban kinyomatni — emlékeznek a fiúk. Csak akkor tudták ki­engesztelni. amikor egy má­sik alkalommal negyed órá­val a munkaidő vége előtt el­tört egy szerszám. A,munka­darab. amit ezzel csináltak, sürgősen kellett. Mindenki ottmaradt, pedig Pali bácsi senkit se kért rá. A gép mel­lett éjszakáztak, de reggelre elkészültek. Akkor így szólt a főművezető: Na. ez már va­lami! Egyik sem emlékszik, ho­gyan kezdődön, tény a/, hogy ma már fél órával a munka­idő kezdete előtt mindenki az öltözőben van. Ilyenkor vitaj- ják meg a sporteseményeket, a közös dolgokat, sőt politi­zálnak is. íratlan törvény ez a brigádban, mert munka köz­ben csak akkor lehet beszél­getni. ha vendég érkezik, vagy ha a munka megkívánja, hogy valamit megbeszéljenek. Akkor is csak röviden. Az eltelt tíz esztendő — nvu vodla n leírhatjuk — csa­láddá tormába ezt a Irts közösséget. Nem azért ül­nek fehér asztal mellé, rém azért ' á rn -k hetenként mo­ziba és havonta színházba a csal>ád*a?n’-kal énvütt. mert a szocialista hrirö^Hrl szem­beni követelmények ezt elé­írják, hanem azért, lettek nős. A közös rendezvénye­ken az asszonyok is összebarátkoztak. Azt is pontosan tudják, hogy összesen nyolc kisgyerek van a brigádtagok családjában, csak azzal nincsenek kibe­külve, hogy a nyolc közül mindössze kettő a fiú. Mint a családban, náluk is természetes, hogy együtt avatják fel a lakásokat. Ezt szeretik a legjobban. Igaz, hogy eddig csak két szövet­kezeti lakást avathattak, de majd lesz több is. Ugyan­olyan természetes, hogy ami­kor Korom Jancsi. a brigád egyik tagja KlSZ-iskolin volt, valamennyien meglátogatták. Ez a fiú egyébként most végzi esti tagozaton az erős­áramú technikumot. Előt- lünjj...'.Í.s...éjctúüdté!x vele, h< gv ' ' -z-álha'. !i "i't 'Pali bá­csi iwamndejniwp értesül-, elő­ző jnabi. szerepléséről,' s ha valami nem stimmel, alapo- san megmossa a fejét. Még azt is tudják róluk a gyárban, hogy egyedül a brigádvezető dohányzik kö­zti, ük. de ó az egyetlen, aki meg a sört se issza meg. A többiek nem állhatják a pi­pát és a cigarettát, de a jó sört nem vetik meg. Persze, még spiccesnek se látták egyiküket sem. így dolgozik, s él együtt ez a hét fiatalember immár tíz esztendeje a hajógyári szige­ten. Ezért ül minden reg­gel vonatra, vagy HÉV-re há­rom Pest megyei fiatalem­ber, hegy munkahelyére utaz­zon, Farkas István írla: Jliliálvfi Ernő. a \fpkö/.(ár*t»<tág Elnöki I anácMÍnnk latija Bedő Imre Budaörsön lakik (Koppány íelv.) b t tt k tempója meggyor­sult. egy év alatt évtizedet fej­lődünk. ma már nem kell év­tizedek távlata ahhoz, hogy történelmi mérleget állítsuk fel. Lezárjuk az évet s azon­nal történelemmé lesz a köz­vetlen múlt. Egy évre vissza­tekintve rögtön meg lehet ál­lapítani, mi volt történelmi dátum, mérföldkő, forduló­pont életünkben az elmúlt esz­tendőben. 1963 végére értünk. Tekint­sünk végig belpolitikai esemé­nyein. mérjük fel. mi kerül be ebből az esztendőből a törté­nelembe, a történelemköny­vekbe. A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtását kezdtük meg 1963. újévkor. Ez a kongresszus mondta ki, hogy befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, kezdetét veszi a szocializmus teljes fel­építése hazánkban. Ehhez a munkához fogtunk hozzá az el­múlt év elején. Januárban már választások­ra készültünk. Megkezdődtek a jelölő gyűlések az ország- gyűlési képviselő és tanácsta­gi választásokra. A választás nálunk két részből áll. Az első rész a kiválasztás, a má­sodik a megválasztás. Száz- és százezer ember vett részt a jelölő gyűléseken, ahol a kép­viselők és tanácstagok kivá­lasztása folyt. Ezeken a gyűlé­seken. az előző négyéves mun­ka értékelése is sorra került és rengeteg javaslat hangzott el a képviselők és tanácstagok jövőbeli munkájára. helyi és országos közérdekű felada­tok megvalósítására. Ezeken a gyűléseken már szinte kiala­kult az új országgyűlés és az új tanácsok munkaprogramja is. Február 24-én folyt le a vá­lasztás. eredménye a legtelje­sebb bizalom volt a párt poli­tikája iránt, összeült az új parlament s már az első ülés­szakon új tárgyalási stílus, ta­nácskozási mód alakult kiv Aw év második orskággyüiési ülés­szakán. mint ismereTesl'^etveiy felszólalás hangzott eTf’Tjeszä-' molók. hozzászólások. javas­latok, interpellációk és az in­terpellációkra adott miniszteri válaszok. Őszinte, nyílt vita- ban az ország valamennyi idő­szerű kérdése felvetődött az ország nagy nyilvánossága előtt az országgyűlés ülésén. A központi probléma természete­sen az ötéves terv harmadik esztendejének végrehajtása, a terv teljesítése. Sok nehézséget hozott az 1963-as esztendő, a szokatlanul kemény, hosszú, nehéz tél bénította az ipar egy részét, rontotta a mezőgaz­daság eredményeit, különösen a gabonatermelést, súlyos za­varokat okozott a szállítások­ban. De egészséges népgazda­ságunk úrrá lett a nehézsége­ken. az ipar túlnyomórészt be­hozta az év folyamán a lema­radást, egész évi kenyerünket részben importtal biztosítottuk s minden vonatkozásban meí; állapítottuk, hogy az ötéves terv végrehajtása jó ütemben halad. teljesítése általában biztosítva van. sőt egyes vo­natkozásokban már a harma­dik évben az egész ötévi ter­vet túl is teljesítettük. Életünk javult, életszínvo­nalunk emelkedett ebben az esztendőben. Ehhez nem is kellenek statisztikai adatok, ezt valamennyien tudjuk, érezzük, tapasztaljuk. A nem­zeti egység ebben az esztendő­ben szélesedett. szilárdult, társadalmunk életének ez a legdöntőbb. legjellegzetesebb vonása. A Hazafias Népfront, amely ennek a nemzeti egy­ségnek megtestesülése, har­madik kongresszusára készül és egész munkásságával építi a szocialista nemzeti egységet. amelyről a párt VIII. kong­resszusa art állapította meg. hogy „vezető ereje a munkás- osztály. annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt az egész magyar nép elismert vezetője. Társa- j dalműnk valamennyi dolgozó osztályának és rétegének szó- ' cialista összefogása a Haza­fias Népfront-mozgalom alap- j ja. A Hazafias Népfront-moz- j galom segítségével, a párt ve­zetésevei a nemzet összes ál- ■ kotóeröit mozgósítjuk a szo­cializmus felépítésére." Egyre az ojyan kér­dés, amelyben tökéletes egész népünk egyetértése. Ezek kö­zé tartozik a békéért való harc. Leszerelési hónapot tar­tottunk a Béke Világtanács határozata, értelmében 1963 ta­vaszán. A Béke Világtanács felhívása azt mondta ki, hogy „1963 tavasza legyen a béke történelmi fordulópontja. Egy tavaszi világi'aszóló békehad­járat megindításával a meg­levő békeerőket egységes nagy érövé kell változtatni”, hangzott el a felhívás. S au­gusztusban a béke leghatal­masabb ereje, a Szovjetunió elérte, hogy aláírták a moszk­vai részleges atomcsend- egyezményt, a hidegháború első fegyverszüneti megálla­podását. Augusztus 5-e, az aláírás napja már világtörténelmi dá­tum.. Néhány nap alatt való­ságos világnépszavazás zajlott le. A magyar nép a legelsők között adta le egyetértő sza­vazatát s törvénybe iktatta a második béketörvényt. A béke. a világbéke, a fegyver nélküli világ gyönyörű perspektívája legragyogóbb varázsa a szocializmusnak. , A magyar nép teljes egy­ségben sorakozott fel a béke táboi'ában, ezt bizonyította az év folyamán megtartott orszá­gos békekongresszus s utána a magyar nép egységes lelkese­déssel üdvözölte a moszkvai atomcsendegyezményt. Modern filmek. művészi fényképek módszere az, hogy bizonyos eseményeiket nem közvetlenül fényképeznek le, hanem a nézők, a szemta­núk arcának tükrében. Az események hatását fényké­pezik. az emberek örömét, lelkesedését vagy éppen gyű­löletét, felháborodását, ha­ragját a tükröző szemek­ben. ígj lehet a vüág nagy történéseivel, a nemzetközi eseményekkel is foglalkoz­ni, azokról pontosan, rész­letesen. hitelesen beszámol­ni a magyar belpolitikai elet elmúlt esztendejének tükré­ben. A magyar nép belső életében történt és megfi­gyelt reagálásokból ponto­san kirajzolódik a nemzet­közi események iránya, je­lentősége is. Népünk életében hatalmas előrelépést jelent oktatási reformunk megvalósulása. Ehhez kapcsolódnak más je­lentős kulturális eredmé­nyeink is, amelyek 1963-ban bontakoztak ki. Nem a leg­utolsó ezek között a sajtó fejlődése, a közönség növek­vő igényeit teljesítve 1964- től megnő a lapok oldalter­jedelme és új lapok is indul­nak. Történelmi esztendő volt-e hát 1963? Igen — de me­lyik év nem volt történelmi jelentőségű az elmúlt évti­zedekben, a világot átala­kító társadalmi változások idején. 1963-nak azonban a közelmúlt társain túl is van korszakos jelentősége. Most ötven éve, 1913-ban volt az első világháború előtt az utolsó békekará­csony. Azután 1914-től 1964 küszöbéig a világháborúk és a hidegháború félévszázados korszaka következett. A hi­degháború első fegyverszü­neti szerződése, a moszk­vai részleges a tömésén d- egyezménv kétségtelenül az 1963-as évnek legnagyobb eseménye. Reménységünk van rá, hogy 1963-mal ez a fél­százados háborús korszak le­zár uL 200 millió - segélyként Január 1-én lesz egy éve, ! hogy életbe lépett az a kor­mányrendelet, amely újra sza­bályozta a dolgozó nők szülési és gyermekgondozási szabad­ságát, az özvegyi nyugdíjakat ! és a tsz-tagokra is kiterjesztet- ! te a gyógyászati segédeszköz­ellátást. Az illetékesek tájé- I koztatták az MTI munkatár- | sát arról, milyen kihatása j volt a fontos intézkedéseknek az egészségügyi ellátásra, ho- ■ gyan valósult meg a rendelet e gyakorlatban. Elmondották, hogy bár még csak az óév első 11 hónapjá- I nak adatai állnak rendelkezés- ; re, máris megállapítható, hogy | a szociális jellegű intézke- J dések a kismamák tízezreinek i jelentettek könnyebbséget, biz- ! to sí to ttok az apróságok jobb i gondozásának feltételeit. Az I állam nyújtotta támogatás nö- i vekedésére jellemző, hogy míg 1962-ben januártól november i végéig 115,1 millió forint volt I a kifizetett gyermekágyi se­gélyek összege, 1963-ban — a szülési szabadság nagyarányú kiterjesztése következte ben — , ez az összeg 207.8 millió forint- ! ra emelkedett. Nem kevésbé jelentős az öz­vegyi nyugdíjak felemelése, , hiszen ez több mint 173 000 | asszonyt, köztük 23 000 hadi- | özvegyet érintett. A rendelet alapján a nyugdíjjuttatás átla- ■ gosan 20 százalékkal növeke­dett, ami annyit jelent, hogy ! államunk évente az eddiginél ! mintegy 180 millió forinttal | többet fordít az özvegyek tá- i mogatására. A kórházi ápolási idő korlá- ! tozásának megszüntetése, a ; nyugdíjasok és családtagjaik | számára igénybe vehető ápo- : lási idő megháromszorozása, a j családfenntartó nők és a rok- ! kantsági nyugdíjasok táppén­zének felemelése ugyancsak széles körben éreztette hatá­sát. A termelőszövetkezeti ta­gok gyógyászati segédeszkö­zökkel való ellátására 1963. el­ső 11 hónapjában az SZTK 76.9 millió forintot fordított — szemben a tavalyi 67,8 mil- 1 lió forinttal. (MTI) Tíz éve egy brigádban történelem jegyzi tetteinket \

Next

/
Thumbnails
Contents