Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

HECVBI 1963. DECEMBER 4. SZERDA Minden népnek joga sorsáréi dönteni Mód Péter felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésén Hotvartt célja : elodázni Ruby perét Mód Péter, a Magyar Nép­iköztársaság külügyminiszte­rének első helyettese, a ma­gyar ENSZ-delegáció vezető­je hétfőn az ENSZ-közgyűlés ülésén beszédet mondott a (fyarmatosítás-ellenes dekla­ráció végrehajtását ellenőrző 24-es bizottság jelentésének ■vitájában. A deklaráció három évvel «zelőtt történt elfogadása óta — mutatott rá Mód Péter — a világ térképe sokat váito- aott. Üj népek nyerték el füg­getlenségüket, új tagok léptek be világszerveze­tünkbe. Mindennek ellenére még van­nak gyarmatok Ázsiában, Óceániában és Amerikában. A gyarmatosítás végleges felszá­molásának fő akadályát az afrikai kontinens déli részé­nek állapota képezi. Angola, Mocambique, Dél-Rhodesia és « Dél-afrikai Köztársaság te­rületén uralkodó nemzetközi „szentségtelen szövetségr” kér­dését már nem először tár­gyalja az ENSZ. Mód Péter ezután arról be­szélt, hogy az afrikai helyi erőviszonyok már régen lehe­tetlenné tették volna a faji megkülönböztetést, ha annak hívei nem kapnának állandó politikai, gazdasági és kato­nai segítséget a NATO orszá­gaitól, amelyek külpolitikai elveikkel ösz- szeegyeztethetönek tartják a faji megkülönböztetés támogatását. A továbbiakban Mód Péter rátért arra, milyen viszony­ban áll egymással a békés egy­más mellett élés és a gyarma­tosítás megszüntetése, illetve a nemzeti felszabadító harc. Ez­zel kapcsolatban rámutatott, hogy az atomfegyverek kor­szakában mindenkinek fel­adata az atom-világháború el­kerülésén fáradozjni. Ez az egyik alappillére a békés egy­más mellett élés gondolatá­nak. A békés egymás mellett élés korszakában az egyik alapvető elv az — mondot­ta —, hogy színre, fajra való különbség nélkül minden nép egyenlő, egy nép sem tartható gyarmati sorban; minden népnek joga van sorsáról dönteni, helyzetét, ha azzal elégedetlen, meg­változtatni. A magyar nép, szocialista elvei alapján és a békés egy­más mellett élés szellemének megfelelően — mondotta be­fejezésül a magyar ENSZ-kül- döttség vezetője — szolidáris a szabadságért küzdő angolai néppel és a többi afrikai haza­fival. AP-jelentés arról számol be, hogy Jack Rubynak, Oswald gyilkosának ügyvédje minden lehető eszközzel igyekszik el­odázni védencének bíróság elé állítását. Tom Howard védő­ügyvéd közölte, hogy a per ki­tűzése előtt kérni fogja, vizsgálják meg védencének elmeállapotát. Az ilyen vizsgálat legalább két ! hónapot vesz igénybe, (tanúki­hallgatásokkal együtt) és eb- j ben az esetben hétfőn nem j kezdődhet meg a bírósági tár­gyalás, miként tervezték. Az amerikai kongresszus tagjai követelték, hogy az FBI vizsgálja ki a dal­lasi merénylet újabb, ed­dig figyelmen kívül ha­gyott körülményét. A kongresszusi tagok igen gya­núsnak tartják azt, hogy no­. I íiiakaatos hirtloíó vitrint tmtféísaünnvpsvff íVpiu Ynrhhttn lu'iini'rfi/ ntfilatknantn vember 22-én, pénteken, Ken­nedy elnök meggyilkolásának napján a Dallas Morning News című lap éles hangú Kennedy- ellenes „hirdetést” közölt. A hirdetést egy magát Bernald Weissmannak nevező ember, egy állítólagos „amerikai tény­megállapító bizottság” tagja adta le. A gyilkosság után az újság­írók megpróbáltak Weissmann nyomára bukkanni, de haszta­lanul. Weissmann neve nem szerepel sem a városi adat­nyilvántartó könyvben, sem a telefonköny vben. A helyi szélsőjobboldali keli törnie a béke megvalósí­tása felé. A BVT egyben határozatot hozott a bekemozgalom 1964. évi feladatairól és arról, hogy 1965-ben béke-világkongresz- szust tartanak. OPPENHEIMERT FERMI-DÍJJAL TÜNTETTÉK KI Lyndon Johnson amerikai elnök-hátion esta-adfahér Ház- bari átnyúJfoTta a Férői i-díjat Robert Oppenheimer ismert a tom tudósnak, az elméleti fizi­ka területén és az atomener­gia békés célokra történő fel­használásáért kifejtett kima­gasló tevékenységéért. Johnson elnök a díj átadá­sakor kijelentette: megtisztel­tetés számára, hogy átnyújt­hatja Oppenheimernek azt a díjat, amelynek odaítélési ok­mányát még Kennedy elnök látta el aláírásává] és amelyet a néhai elnök személyesen akart átadni a tudósnak. Ettől nővök nagyra! ml TÁBLÁS CSOKOLÁDÉT A SZÖVETKEZETI BOLTBÚI! FURCSA - GYORS BEFEJEZÉS Véget ér a „Toplitz-tó akció“ - Már elvitték a titkos iratokat? Heltai András, flz MTI bé­csi tudósítója jelenti: Az osztrák belügyminiszté­rium közlése szántat még ezen a héten, december 6-án, befejezik a kutatásokat a Top- litz-tónál. Megbízható forrás­ból származó értesülések sze­rint ez a „Toplitz-tó akciód teljes befejezését jelenti. A hír meglepetést okozott bécsi sajtókörökben. Néhány héttel ezelőtt ugyanis még arról volt szó, hogy a kuta­tásokat télen, az időjárás okozta nehézségek miatt szüneteltetik, de tavasszal újra kezdik. A feltárás foly­tatása annál is inkább indo­kolt, mivel — amint a szo­cialista Arbeiter-Zeitung meg­írta — F lefeneküar' ä legutóbbi időkig csak körülbelül egynegyedét vizsgálták át a különleges műszerekkel felszerelt búvárok. Mint ismeretes, a kutatás eddigi eredményei nem fe­leltek meg a várakozásnak. Általános vélemény szertat az egykori hitleri Birodalmi Biztonsági Föhivatal titkos aktáit süllyesztették itt el a nácik, amelyek egyrészt a Svájcban elhelyezett rablóit kincsekhez adnak kulcsot, másrészt egyes, ma is élő, egykori vezető nácik viselt dolgaira vethetnek fényt. Ez­zel szemben oz október 28-a óta folyt kutatások eredmé­nyeként csak a náci koncent­rációs táborokban hamisított font-bankjegyek és a 40-es években a tónál működött német haditengerészeti ku­tatóállomás felszerelésének maradványai kerültek fel­színre. Hamis pénzzel teli ládákat egyébként már 1950- ben kiemelt egy nyugatnémet képeslap kutatócsoportja. Bécsi politikai megfigyelők rámutatnak: nehéz elképzelni, hogy a nácik ne süllyesztettek volna mást is a Toplitz- tóba. hiszen a háború befejezése óta a volt fasiszta tisztségviselők­ből alakult „TojlitZrtói ku­tatócsoport” tagjai, illetve megbízottai nem egyszer kí­sérelték meg, hogy az elsüly- lyesztett ládákhoz jussanak. Néhány hónappal ezelőtt két Nyugat-Németországban élő egykori náci vezető megbízá­sából egy müncheni békaem­ber merült le a tóba, s életét vesztette. Végső soron ez a tragédia indította az osztrák hatóságokat arra, hogy szigorú felügyelet alatt, a nemzetkö­zi sajtó képviselőinek jelenlé­tében kutassák át a tavat Ha tehát az érdekeltek 18 éven át pénzt, fáradságot és emberéletét nem sajnálva ku­tattak, valaminek kell vagy kellett lennie. Elképzelhető ugyan az is, hogy az évek során bizo­nyos „magán” kutatások sikerrel jártak, s egyes személyek későbbi szenzációhajhászó „leleplezé­sei” szándékosan csak akkor hívták fel ismét a figyelmet az ügyre, amikor ez az érdekel­tekre már veszélytelen volt. Magyar szempontból min­denesetre hasznosnak bizo­nyult a Toplitz-tó akció: e ku­tatások kapcsán ismét ráirá­nyult a nemzetközi sajtó fi­gyelme a közeli Bad Aussee-i sóbányában a háború befeje­zése óta heverő 1150 magyar festményre, s képeinknek legalábbis egy kis részét — 135-öt a közelmúltban sike­rült visszakapnunk. szervezetek közölték, Weiss- mannt nem ismerik és társa­ságáról sem hallottak még so­hasem. Azóta Weissmann eltűnt és bizonyosra vehető, hogy Daliásból elutazott. Hétfőn Ney Yorkban öt­ezer ember részvételével gyászünnepséget tartottak és ezen megemlékeztek az or­vul meggyilkolt Kennedy el­nökről. Az ünnepségen Ro­bert Wagner New York-i polgármester felolvasta John­son elnök Kennedyt méltató üzenetét. A Fehér Ház nyilatkozat­ban ! ismertette Jacqueline Kennedynek, az elhunyt el­nök özvegyének köszönetét a világ minden tájáról ér­kezett részvétnyilvánításokért. A Fehér Ház sajtótitká­ra közölte, hogy Ken- nedyné 523 000 levelet és 90 000 részvéttávira­tot kapott. A Life című amerikai fo­lyóirat ismerteti Kennedy feleségének nyilatkozatát jö­vőbeni terveiről. Jacqueline Kennedy megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy el akarja hagyni az Egyesült Államokat és külföldön kí­ván élni. Közölte, hogy éle­tét gyermekei felnevelésének kívánja szentelni és ott ki­van lakni, ahol valaha fér­jével boldog éveket töltött. Ezért részben saját ottho­nában, részben elhunyt fér­jének szüleinél kíván élni. Az AP arról ad hírt, hogy Stephen M. Young demok­ratapárti szenátor hevesen bírálta az ame­rikai titkos szolgálatot, mert a merénylet idején, nem gondoskodott az elnök védel­méről. A szenátor felhábo­rodottan közölte azt az ér­tesülését, hogy a gyilkosság napján a titkos szolgálat em­berei egy mulatóban dorbé- zoltak Fort Worthban. A szenátor követelte, vizsgál­ják ki az esetet és a fele­lőtlen titkos szolgálati em­bereket állítsák bíróság elé és bocsássák el a szervezet­ből. „Fekete forradalom, fehér ellenforradalom“ Amerika négerjei egyenjo­gúságot akarnak. Harcukat „fekete forradalom”-nak neve­zi az Economist, az angol tő­kések lapja, és „fehér ellenfor- radalom”-nak a fajüldözők ádáz mesterkedéseit. Drámai a küzdelem, amelynek az első négerlincselésektől a birmin­ghami bombamerényletig, a Civil Rights Act of 963 elne­vezésű Kennedy-féle törvény- javaslattól a dallasi gyilkossá­gokig számtalan fejezete van. Felmerül azonban a kérdés, miért éppen napjainkban vált ennyire kihegyezetté a konf­liktus? A helyzet megértésének kul­csa a néger munkásosztály számbeli növekedése és politi­kai aktivizálódása. Az a hajtó­erő, amely az amerikai néger munkások növekvő osztályön­tudatában jelentkezik, megha­tározó új elem az egyenjogú­ságért folyó perdöntő küzde­lemben. Vitathatatlan, hogy az ame­rikai néger burzsoázia támo­gatja az amerikai össznégerség modern szabadságharcát. Ez a fellépése egyértelműen haladó — de az amerikai néger bur­zsoázia, mint kapitalista té­nyező, irtózik a radikális meg­oldásoktól és lényegében egyetért a nem néger kizsák­mányolok általános politikájá­val. Ami a jenki burzsoáziát il­leti, ez már nem egységes a négerkérdés megítélésében sem. Egy része lényegében „szellemi atyja” a Ku-Klux- Klan, a Joh Birch társaság, a Minuteman és egyéb szerve­zetek négerellenes terrorjának. A másik része, amely „jezsui­tább” eszközökkel akar előre­törni a neokolonializmus út­ján. s megpróbál teret nyerni a színesbőrúek világában, en­gedékenyebbnek mutatkozik a saját színesei irányában. Leg­alább a szabadság látszatát hajlandó megadni nekik, hogy „kamat fejében” új gyarmat­rendszert teremthessenek Fe- kete-Afrikában és másutt. Ez­zel a törekvésével — akaratla­nul bár, de segíti a négermoz­galmat. Csakhogy a jenki burzsoá­zia nemcsak neokolonialista érdekeinek szolgálatában be­folyásolja a néger szabad­ságharcot, a fekete forradal­mat, hanem saját sírásói­nak kitermelésével is. Az történt ugyanis, hogy az amerikai nagytőke felfedez­te a maga belső gyarmatát, a déli államokban parlagon heverő olcsó néger munka­erőt. Odaáramlóit és iparo­sított. Más oldaláról nézve a jelenséget, nagy tömegek­ben a városokba csábította a néger mezőgazdasági dol­gozókat és ezzel elindította ipari munkásosztállyá való szerveződésüket. Az US News and World Report szerint „az ipari koncentráció köz­pontja délre és nyugatisa helyeződött át”. A terep kedvezett a tőkének, hiszen — amint ezt a Wall Street Journal szemérmetlen őszin­teséggel meg is írta — „a déli államokban a szak- szervezetek viszonylag gyen­gék és a nyomorgó töme­gek a szakszervezeti szoli­daritást félretolva futnak a munkalehetőségek után”. A Novoje Vrém ja hasáb­jain V. Zorin idiézte azo­kat az amerikai statisztiká­kat, amelyek szerint délen még a fehér munkások bé­re is 20 százalékkal ala­csonyabb, mint a keleti fe­héreké. A négerek pedig to­vábbi 20 százalékkal kap­nak kevesebbet. Ez évi 4 _5 m illiárd többlethasznot biz­tosít a gyárosoknak. A jenki nagytőke déli bel­ső gyarmata ipari koncent­ráció forrása lett ugyan, de ezzel egy időben — noha ezt nem akarta — megnövelte a néger munkásosztály szere­pét az egész amerikai mun­kásmozgalmon belül. iga2> ez a mennyiségi és minőségi változás még nem a tuda­tos ferradalmiságot jelenti. Hangsúlyos tendencia azon­ban, amelyet külső tényezők is erősítenek. Ilyen ténye­zők: 1. A gyarmati színes népek sikeres küzdelme a nemzeti függetlenségükért. 2. Az amerikai össznéger­ség haladó rétegeinek az a felismerése, hogy testvéreik harca Fekete-Afrikában és az ő harcuk a Fehér-Ame­rikában — közvetve és köz­vetlenül támogatják egymást* 3. Továbbá: az amerikai: munkások és értelmiségiekl színe-java nem a fehér el-■ lenforradalmat, hanem a fe­kete forradalmat segíti. A probléma, persze, rend­kívül bonyolult. De az alap­képlet máris világos: a fo­lyamatosan izmosodó néger munkásosztály új politikai tényező lett Amerikában, s mint tényező, nem áll egye­diül. Joggal írta tehát a konzervatív londoni Times: „Aj USA színesproblémája olyan válság méreteit öl­tötte, amely nem ígérkezik átmeneti jellegűnek...” Ken­nedy tragikus halála tehát arra is utal, hogy a jenki ultrák még a felszíni en­gedményeket sem helyeslik. A néger munkásosztály szám­beli növekedése viszont új lendületet adott a fekete forradalomnak, amelyet ol­csó engedményekkel aligha lehet többé „mederbe’’ szo­rítani. Ganz Árammérőgyár Gödöllő azonnali felvételre keres gyakorlattal rendelkező elektro-, rádió, mechanikai műszerészeket Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán Véget ért a Béke-világtanács ülésszaka A keddre virradó éjszaka Varsóban befejezte munkáját a Béke-világtanács ülésszaka. A plenáris záróülésen a küldöttek számos dokumentációt és határozatot fogadtak eL Hegedűs Dániel, az MTI tudósítója jelenti: A BVT varsói tanácskozásán igen nagy szótöbbséggel elfo- ■ gadták a BVT „Felhívás a cse­lekvésre!” eúmű határozatát. A határozat a többi között kimondja: a BVT támogat­ja a moszkvai atomcsend- egyezményt és minden to­vábbi nemzetközi enyhülésre irányuló lépést. Tovább kell küzdeni a részleges atom- csend-egyezmény kiterjeszté­séért és a föld alatti atom­fegyver-kísérletek beszünte­téséért. A BVT támogatja a tizennyolchatalmi leszere­lési értekezletet és az atom- fegyvermentes övezetek meg­teremtésére irányuló minden kezdeményezést A BVT tá­mogat minden, a leszereléshez vezető valóságos kiindulópon­tot, az ellentéteik békés úton történő megoldását, a gyarma­tosítás telászmolását, a gazda­ságilag elmaradt népekkel való egyenjogú gazdasági együttműködést a közös jó­lét érdekében. A békemozga- Jomnák győzelmesen utat

Next

/
Thumbnails
Contents