Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
1963. DECEMBER 4, SZERDA r*»r MCGt’KI sJCírlap Francia kozmetikai cikkek karácsonyra Az illatszerboltok felkészültek a karácsonyi forgalomra. Az üzletekben már árusítják a különböző francia kozmetikai cikkeket. A magyar ipar is igen nagy vá laszték-kal kedveskedik a vásárlóknak. A francia kozmetikai cikkeit közül legkeresettebb a kölni és a parfüm (MTI Foto — Kácsor László felv.) Rövidebb idő alott hűt a Lehel A Lehel hűtőszekrényben eddig egymástól külön helyezték el a hideget „gyártó” kompresszort és a motort. Az Ikladi Ipari Műszergyárban, ahol a hűtőszekrények e fontos tartozékait készítik, az idén új módszert kísérletezlek ki: a két gépegységet együtt, egy légmentesen zárt „dobozban” helyezik el. Ezáltal lényegesen növekszik a kompresszor teljesítménye, rövidebb idő alatt éri el a kívánt hőmérsékletet. A Jászberényi Hűtőgépgyár a jövő évben 45 000 hűtőberendezést kap az ikladiaktól, s ebből már 10 000 korszerűsített lesz. Az úgynevezett her- metikus motorok gyártásához ugyanis különleges berendezések szükségesek, s ezért a műszergyárban új üzemrészt építenek, amelynek elkészülte után megszüntetik a régi típusok gyártását (MTI) — A könyv barátmozgalom szervezést feladatait vitatja meg december 8-i ülésén a Hazafias Népfront gyömrői elnöksége. Háromszáz vagonnal több főzelék, ötszáz vagonnal több savanyúság — Befejeződött a nyári-őszi konzervidény Az ország előrelátó „háziasszonya” a konzervipar, az idén is megfelelően gondoskodott arról, hogy az ország éléskamrája megteljen, s a lakosság télen se szenvedjen hiányt zöldség-, főjelek- és gyümölcsfélékben. A tartósítási munkát — a nyári-őszi termékek feldolgozását — novemberben befejezte a konzervipar, amely nehéz idényt hagyott maga mögött. Eibben az esztendőben ugyanis kettős problémával: a gyenge és a bő terméssel kellett megbirkózniuk. Az úgynevezett nemes gyümölcsökből, az eperből, a málnáiból, a meggyből, a cseresznyéből a termés gyenge volt, s a barack is csak közepesnek mondható. Ezzel szemben, jó volt az alma- termés. A zöldségfélék kivétel nélkül ugyancsak bőséges termést hoztak. Külön gondot okozott, hogy a zöldségféflék érése szánté percnyi lélegzethez sem engedte jutni a konzervgyárakat. Más években például a borsó és a bab feldolgozása között volt egy-két hét szünet. Az idén már a borsóidényben százvagonos menynyid égben özönlött az üzemekbe a bab, s csaknem vele egy időben az uborka is. A konzervgyárak jó felkészülését dicséri, hogy ennek elleném fennakadás nélkül bonyolították le a zöldség- és gyümölcsidényt. A konzervipar exportra mintegy 25 százalékkal, a belkereskedelemnek pedig 15 százalékkal több zöldség- és gyümölcsfélét ad, mint az elmúlt esztendőben. : Két-három fajta nemes gyú- j mőilcs kivételével az ellátás i az újig megfelelőnek mu- I tatíkozik. hiszen például borsóból, lecsóból, babból ; 100—200 vagon ős tartalékkal | is rendelkezi k az ipar. Ex- : portra mintegy 14 000—15 000 ' vagon „nyári konzerv” töb- j bek között 300—330 vtvgon ! gyümölcsbe főtt és különféle gyümölcsíz. 7000 vagon fő- zelékkonzerr. több mint 2000 j vagon savanyúság — készült. | A hazai háziasszonyok részére | körülbelül 350 vagon befőt- ! tét és lekvárt „tett el” a i konzervipar. A bő termés | nyomán főzelékfélékből minit- I egy 300 vagonnal, savanyú- { ságbó! pedig csaknem 500 | vagonnal kap többet a bel- i kereskedelem a tavalyinál, s | ez a nagyobb mennyiség bő- i vebb választékkal is páro- ! sül. Nem lesz hiánycikk a savanyúság „királya", a csemegeuborka sem, a I tavalyt mennyiség háromszorosa, mintegy hatszáz vagennyi kerül az üzletekbe. Az almatermés sok munkát adott a konzerviparnak. Már eddig 2500 vagon almát dolgoztak fel, csaknem kétszer annyit, mint az előző év- \ ben. Ezerötszáz vagon almát használtak fel például 150 vagonr.yi almasűrítményhez és 250 vagon aimakompótot gyártottak exportra. Bár a friss zöldség és gyümölcs tartósítása l>efejeződöU, a konzerviparnak altod még munkája bőven. Most készítik egyebek közölt a szárított főzelék- és ssöMség- fóléket, amelyekből 24Ó vagonnal számtaniak kizárólag tőkés piacra. Nemrégen kez- ] dődött, s a tavaszig eltart az úgynevezett zakuszka gyártása. Ebből a zöldséggel töltött olajos paprikából mintegy 5000 vagonnal kerül szovjet exportra. Ugyancsak megkezdődött a nagy edényekben ideiglenesen tartósított és tárolt gyümölcsök átrakása „forgalomképes” ki- ; sebb üvegekbe, dobozokba. A ! jövő évi fűszerpaprika-eülá- I tásról is most gondoskodik két gyárunk. Az üzemék 310 vagon fűszerpaprikát adnak a belkereskedelemnek, * hasonló mennyiséget szállítanak exportra, a világ minden tájára. (MTI) VADÁSZ FERENC: («) A tizenharmadik tét A Soroksári úton elhallgatott. — Ennyi volt a közölni valóm. A párt részéről igy képzeljük el részvételüket az ahségakcióban. A közvetlen :él. hogy kenyeret szerezzünk i nyomorgó falusiaknak. Baj kain volt a sor. hogy elmondja. mit tapasztal jártá- ban-keltében. S. HAI TANG. FAJ A FEJE Csaknem két órát töltöttek sz utcán. Ki kellett lépni, mert hideg volt. Jó hosszú utat tettek meg. Ott váltak el. ahol találkoztak, a hatos megállójánál. Gabi elment, s Bajkai akkor még nem is sejtette: az ismeretlen, akivel találkozott, Sallai Imre volt. Propper Sándor és Szeder Ferenc képviselők vezették a főispánhoz bejelentett népes ísoportot. A szociáldemokraták nem akarták, hogy tovább csökkenjen befolyásuk Pest környékén. Hetekig ostromolták Preszlyt, míg nagy nehezen kötélnek állt. vállalkozott rá. hogy felvezeti a küldöttséget a miniszterelnökhöz. A főispán kénytelen-kelletlen elmondta Károlyi Gyulának: a Pest megyei hatóságok féi- llió pengőt fizették he a kormány pénztárába az ínségakcióra, de a vármegye ennek csak egy töredékét kapta visz- sza a rászorulók segélyezésére. Bajkai megropogtatta a hosszú utazástól megfáradt derekát.'amikor a küldöttség tapasztalatait elmondta Zolinak. — De ezt hagyjuk most — legyintett. — Hol a barátod a Fémlemeziparból? — Ne is kérdezd — vont vállat fanyar képpel Beke Zoli. — Beleesett egy kis szőke tündérbe. Valahol szórakozik. Nem tudom, mi üthetett bele. Megmondtam neki, ne járjon burzsujok közé. Valamiféle iparosköri bálba ment. Dehát Badanti azt mondta neki. nincs abban semmi. Szerinte nyugodtan elmehet. Elméletileg is alátámasztotta: egyszer-egyszer ilyen helyre is eljárhatsz, legalább eltereled magadról a gyanút... Valami ilyesmivel bocsátotta útjára. Ha ez kell neki szeminárium helyett, hát csak menjen ... — Találkoznom kellett volna vele — dörmögte Bajkai. — No, nem baj, majd megkeresem. — Maradsz? — kérdezte Zoli. — Nem. — Bajkai az órájára nézett —, máris mennem kell. Csak benéztem. Azzal a gyerekkel akartam beszélni. No, majd máskor. * Bajkai elment: volt még egy megbeszélt találkozója ezen az estén. Egy Pista nevű ,.sajtos” várt rá a Csata utcában, hogy ellássa „hadianyaggal” a következő napokra. A' Pálma kávéház szomszédos alkovos szobájából vidám mulatozás zaja szűrődött be. Hangos dobogással járták odaát a divatos táncokat A zsivajt túlharsogta az éles férfihang: — Meg egyszer tedd fel Csurikám! A nyekergő hangú gramofon újra kezdte: Hai tang, fáj a háta. Hai tang, fáj a lába, Hai tang fáj a válla, ugy-e? Hai tang, fáj a fejé, Hai tang, fáj a szeme, Hai tang, fáj a füle ugv-e? Fái a lába. háta. mája, Válla, szája, ája, bája ... A hátsó helyiségben letelepedett vendégeket nem zavarta a ricsaj. Valósággal örülitek neki. A hangzavar ÍGY IS LEHET! Három kis pillanatkép, három tanács mindennapos, „szürke” életéből. Azt a címet is adhattuk volna neki : a tanács dicsérete. Mert valóban az. Kétszer ad, ki gyorsan ad Nagy fába vágták fejszéjüket a szobi szövetkezeti gazdák. Elhatározták, hogy építenek, pontosabban építtetnek maguknak egy ötven férőhelyes, télire is jó, meleg, stabil istállót. Építtetniük kellett, mert saját maguk nem tudták felépíteni. Megkérték tehát erre a ber- necebaráti termelőszövetkezet építőbrigádját. A bemeceiek elvállalták és megkezdték, majd abba is hagyták a ' munkát. így aztán, amikor a falak már (vagy még) félig készen mere- deztek az ég felé, egyszerre gyülekezni kezdtek az égen az almos, szürke, őszi felhők, majd megeredtek az ég csatornái. — Hej, a mindenségit! — sóhajtottak a szobi gazdák. — Most aztán se pénz, se posztó. Nem kellett azonban sokáig vakargaitoiuk a fejüket. Szinte észrevétlenül színre lépett — a községi tanács. Nem vitatkozott, nem lamentált, hanem ügyesen, gyorsan ösz- szeszedte a faluban a szakembereket, akik nekiálltak, hogy befejezzék a félbehagyott munkát. így tettek a szoba tanács vezetői, nevezetesen Szabó István elnök és Bart ha Antálné titkár, mert tudták: kétszer ad. aki gyorsan ad. Hogyan? Hát ahelyett, hogy az eddig befektetett pénz veszendőbe menne, mégiscsak felépül az az új istálló! Öröklakás vagy nem öröklakás ? Furcsa dilemma elé állította egyes emberek gondolkodása a Váci Járási Tanácsot. A járásban ugyanis akadnak emberek, akik az általuk lakott házról imigyen vélekednek: — Ez a lakás az enyém, mert én lakom benne. Ha fizetek lakbért, ha nem, ! nem rakhatnak ki az utcára! Akkor hát inkább nem ' fizetek. Ellesett pillanat A Neimfeti Galériában látogatást tettek a napokban bárom napig Budapesten tartózkodó és pihenő Pest megyei termelőszövetkezeti tagok. Képünkön: a Nemzeti Galériában figyelik az avatott keni képmásoló munká ját (Koppány György felv.) Mások viszont igy gondolkodnak: — Ez a lakás nem az enyém, noha én lakom benne, hanem az államé! Minek törődjék hát vele? így azután nem csoda, hogy a Váci Járási Tanács könyveiben nyilvántartott 329 állami ház után az idén, az első félévben 19 000 forjntnyi lakbérrel maradtak adósak azokj akik a lakásukat — mintegy —. örök lakásnak fogják fel. Ezzel szemben 22 olyan házat kellett nyilvántartásba venni, amelyet már az összedőlés fenyeget, annyira elhanyagolta gazdája aki nem tartja lakását a sajáténak. A járási tanács — mint5 ezt Józsa Kálmán elnökhelyettestől hallottam — megoldotta a gordiuszi csomót. Egyfelől határozott intézkedésekkel, ha kellett bírói úton behajtotta a tartozásokat, nem egyszer figyelmébe ajánlva az adósnak, hogy az az állami lakás ebben az értelemben azért mégsem a sajátja... Másfelől pedig megkereste a lakosságot a helyi tanácsok útján, hogy tekintsék a házat melyben laknak, a magukénak, s óvják, ápolják, ne hagyják tönkremenni. A hír szerint főleg a Duna mentén, Alsógödön és Dunakeszin próbálkoztak ezzel, s nem is eredmény nélkül. Most még csak kísérleteznek vele. anyagot, esetleg szakmunkást adnak a kisebb hibák' ki javításához, hogv megelőzzék a nagyobb károkat, hogy jó karban legyenek az állami házak. Határozottan jó az ötlet. Most már olvasóinkra bízzuk annak eldöntését, hogy ezek a házak voltaképpen kinek a tulajdonát képezik, ezek a lakások, ha szépítik, gondozzák azokat kinek számára lesznek szebbek, kényelmesebbek? f Fő az ügyfél! sűrű függönyt vont a szemi- náriumozók és minden nem kívánatos hallgató közé. A Természetbarátok Turista Egyesületének angyalföldi csoportja bérelte a szobát az esti órákban. A kávés nem sejtette, hogy politikai tanfolyamokat tartanak a helyiségben. Azt gondolta, a szokásos baráti összejövetelüket tartják s Cziráki Józsi a vasasszakszervezettől — őt személyesen ismerte — a legközelebbii túra programjáról beszél odabent társainak. Különben nem is nagyon érdekelte a tulajdonost, hogy mi folyik a különteremben. Neki az volt a fontos, hogy hónap elején hiánytalanul kézihez kapja a kiaükudt bért. Az egybegyűltek — lehettek vagy negyvenen — viszonylagos biztonságban érezték magukat. Már hónapok óta itt tartották a szemináriumot, még sose történt baj. — Csukd be az ajtót Erzsi, az ember a szavát sem érti. Cziráki harmincöt év körüli vasmunkás volt. Mosolygós, kék szeme, enyhén hullámos, gesztenyebama haja. magas homloka rokonszenvessé tette az arcát. Az izmos, közepes termetű, szélesvállú férfi ráhajolt az asztalra, ö szervezte a tanulást. Tudták róla. hogv évekkel r»1 m/ícygl o'Vti 1©SVÍÍk odaadó embere volt az MSZMP-nek. Sokszor meghurcolták, de tartotta magát Régi angyalföldi vasascsalád fia volt. apjával szolgált tizenkilencben a Vörös Hadseregben. 9. OLYAN, MINT EGY BANK Fit) Ezen az estén az állam keletkezése, fejlődése és szerepe került napirendre. Sollner József volt az előadó, a nemesfémesek titkára. A rabszolgatartó és a feudális állam megmagyarázásánál nem bocsátkozott részletekbe. Főleg azt igyekezett megértetni hallgatóival, hogy ezek az államok. keletkezésüktől kezdve a ki zsá kmányoló, elnyomó kisebbség érdekeit szolgáltaik. Szünet alatt a társaságot közvetlenül érintő dolgokra terelődött a szó. Ladányi Karcsi, egy huszonkét éves ezüstmüves ser géd, a Siemensnél dolgozó Kotlár Marival beszélgetett. — Hogy honnan tudom? Hát hallottam. — Kilencen? — Kilencen. — És kik? — Mondom ... Sebes Pista, Réti Laci. Zala Imre... Mindnek nem tudom a nevét. — Azt hallottam, hogy hamarosan a Marton tanács eié kerülnek. Az a vád ellenük, hogy ők készítették az Ifjú Proletár-t. Sajnos, tudom, ez a cím nem valami meggyőző, Inkább valamiféle kabaréba kívánkozik: Pedig a napokban a saját fülemmel hallottam,- méghozzá egészen komolyan. Az alsógödi tanácsházára vitt utam, egy környékbeli pedagógust kerestem. A tanács egyik irodájában tengerkék szemű, napsugaras tekintetű, nagyon határozott asszonyka fogadott. Nem morcosán, nem elutasítóan, hanem végtelenül szolgálatkészen kérdezte meg; — Miben állhatok rendelkezésére? Elmotyogtam, hogy valami pedagógust keresők, de nem tudom pontosan, hol lakik és a többi és a többi. Az asszonyka térült-fordult, máris kezében volt a lakónyilvántartás, máris végigfutotta a betűket, becsukta a könyvet, s aztán még mielőtt válaszolt volna, a telefonhoz lépett és Felsőgödöt. az ottani tanácsét kérte. Villámgyorsan megkérdezte. hogy lakik-e ott ilyen és ilyen nevű pedagógus, és pillanatokon belül már jegyezte is a címet, majd mosolyogva átnyújtotta. A lélegzetem elállt. Ilyet bizony még nemigen pipáltam. Gondoltam is magamban, hogy az ilyen lelkiismeretes, tűzről pattant tanács-adminisztrátor- ka_ megérdemli a nyilvános dicséretet. Bemutatkoztam, hogy újságíró vagyok, de nehogy az olvasó félreértse a dolgot, csak a történtek után mutatkoztam be, hegy újságíró vagyok. Az asszonyka továbbra is a legközvetlenebb természetességgel így válaszolt: — Én pedig a tanács vb-titkára vagyok. Firon András A PRÉS ÉS KOVACSOITARUGYAR keres azonnali belépésre edző és villanyszerelő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet o vállalat űzemgazdacá^i osztályán személyesen, ■ aoy írásban Bp. 5. Posíafiok 420. címen