Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK PEST MEGYEI AZ MSZMP' Pl ■ » IST MEGYEI 8 1 Z O T T S Á C A « S A MEGYE 1 T A N A C S LAPJA VII. ÉVFOLYAM. 283. SZÄM ÁK.% 50 FII.I F.lt 1963. DECEMBER 4, SZERDA Felhívás a cselekvésre! A békét lehet áhítva várni; kétes reménnyel. De a béké­ért lehet, sőt kell is cseleked­ni — s mindahány tett, meg­annyi apró győzelem a célhoz vezető, nean egyszer görön­gyös, ám mégis biztos úton! Nem véletlen hát, hogy a Bé- ke-vüágtanács, amely hosszú évek óta először ült össze is­mét plenáris ülésre, varsói ülésszakának legfontosabb ha­tározatában tettekre ösztönzi a béke valamennyi hívét szer­te a világon. „Felhívás a cselekvésre!” — ezt a címet viseli az a hatá­rozat, amelyet a mostani ülés­szak hajnalbanyúló, utolsó ta­nácskozásának végén nagy szó­többséggel elfogadtak, s amely- lyel tulajdonképpen még a szavazástól tartózkodónak, sőt a nemmel szavazóknak is egyet kell érteniök. Hiszen nemcsak az igennel szavazók, hanem a varsói ülésszak valamennyi résztvevője amellett szállt sík­ra, hogy a békét nem fohá­szokkal, hanem csak határo­zott cselekedetekkel lehet biz­tosítani. S ha volt is vita, még­hozzá nem egyszer bizony alapvető kérdésekben, ponto­san ez — a cselekvés szüksé­gessége — volt az, ami vitat­hatatlan volt a nemzetközi békemozgalom egész eddigi menetében, s vitathatatlan ma­radt a varsói ülésszakon, s ma­rad végül a most következő hétköznapok során is. • Mint a tudósítások beszá­moltak róla, azok a vélemény- különbségek, amelyek a nem­zetközi életben a moszkvai részleges atomcsend-egyez- mény, valamint a békés egy­más mellett élés kérdéseinek megítélése kapcsán jelentkez­nek, hangot kaptak a Béke-vi- lágtanács varsói ülésszakán is. De a kisebbségben maradtak hangja mellett ezekben a kér­désekben ezernyi bizonyítékát tártak fel a többség józan han­gú, reális szemléletű szónokai, így aztán teljesen megalapo­zottan, a munkaülések során tényekből kovácsoltan szület­hetett olyan javaslat, amelyet méltán emelhettek nagy több­séggel határozattá a BVT tag­jai. Most új útmutatás vezérli hát a békéért harcolókat min­dennapi cselekvéseikben. A Béke-világtanács teljes ülés­szaka erősítette meg félreért­hetetlenül, hogy a békemozga­lom nemzetközi vezérkara he­lyesli a ■ moszkvai részleges a tóm csend-e gyezmé n i [t és min­den további nemzetközi eny­hülésre irányuló lépést. Mint fontos fe'adat szerepe! ebben a jelentős okmányban, hogy tovább kell küzdeni a részle­ges atomcsend-egyezmény ki- terjesztéséért és a föld alatti atomfegyverkísérletek beszün­tetéséért. S a Béke-világtanács azt js kifejezésre juttatta, hogy támogatja a tizennyolc- hatalmi leszerelési értekezletet és az atomfegyvermentes öve­zetek megteremtésére irányuló minden kezdeményezést. S vajon lehet-e igazán béke­szerető ember, aki ne értene egyet a nemzetközi enyhülés­re irányuló további lépések szorgalmazásával, aki ne he­lyeseimé az atomcsend ki- teljesítésének és az atom­fegyvermentes övezetek meg­teremtésének. az egész em­beriség javát szolgáló sür­getését? Éppúgy nem lehet ilyen, mint ahogy a béke őszinte híveinek azzal is egvet kell érteni ük | hogy a BVT támogat minden, a le­szereléshez V9z>°tö valóságos kiindulópontot, az ellenté­tek békés úton történő meg­oldását, a gyarmatosítás fel­számolását, s a gazdaságilag elmaradt népekkel való egyen­jogú együttműködést a kö­zös jólét érdekében. Aki valóban békét akar, az csak helyeselheti ezeket, a Béke­világtanács határozatában fog­lalt nemes törekvéseket. Amint azonban a BVT sem állt meg e törekvések han­goztatásánál, hanem mindeh­hez hozzáfűzte: „A béke­mozgalomnak győzelmesen utat kell törnie a béke meg­valósítása felé” — éppúgy a béke egyes hívei sem eléged­hetnek meg egyetértésük ki­fejezésével, hanem meg kell fogadniuk a határozat címé­ben foglalt felszólítást — s cselekedniük kell! Cselekedniük, méghozzá céltudatosan. Amint a BVT varsói ülésszakának munka­bizottságaiban meg is hatá­rozták a cselekvés irányát és módját: — mindig a béke biz­tosítása felé vezető út ki­szélesítéséved, az egyre na­gyobb eredmények irányában, s ki-ki a maga munkaterüle­tén, a maga eszközeivel. S miként a béke ugyanazt je­lenti ma is, mint tegnap, úgy a békeharc eszközei is ha­gyományosak maradtait, még akkor is, ha a közben elért eredmények módosíthatták is a közvetlen célkitűzéseket s a taktikai célokat. Vagyis: — szocializmust építő hazánkban változatlanul azzal kell rea­gálnunk a BVT cselekvést sürgető határozatára, hogy valamennyien, saját munka­helyünkön jobban állunk helyt, s meggyőző szóval is gyarapítjuk azok táborát, akik nemcsak óhajtják a békét, hanem tesznek is érte. Nem is olyan rég, döbbenet szorongatta az embereket. Egy gyilkos golyó dörrené­se atombombák robbanásá­nak rémét vetítette sokak lelki szemei elé. Hiszen elad­dig a merénylet áldozata tartotta kezét a félelmetes erőket kordában tartó vagy felszabadító szervezet pa­rancsnoki gombján. S akik az ő életére törtek, a zava­rosban rázúdíthatták volna a pusztulást az embermilliókra is. S bár az élet úrrá lett a pillanatnyi kételyen s a csillapodó aggodalmon, azért mindenki világosan emlék­szik: azokban a percekben, órákban s napokban megtett volna minden tőle telhetőt a béke megóvása érdekében. A békéért azonban nemcsak a válságos pillanatokban kell készen állnunk a cselekvés­re. Sőt, inkább a minden­napok során kell úgy cse­lekednünk, munkánkat oly odaadóan, lelkiismeretesen végeznünk, hogy az — ha a maga kis részében is, de hozzájárulhasson szocialista hazánk erősítéséhez, a béke frontjának további megszi­lárdításához! Hozzájárulhas­son ahhoz, hogy a béke olda­lán álló erők állandó nö­vekedése már eleve minél inkább gátat vethessen a válságok kialakulásának. Igaz, ebben legtöbbször tőlünk tá­voli, nagy dolgok játsza­nak szerepet. De a nagy dolgok is kicsikből tevődnek össze, s miként eddig — a nagy történéseket továbbra is döntő módon befolyásolja majd a népek békeharca. Legyünk ázom, hogy me­gyénk dolgozói is cselekvőén válaszoljanak a Béke-világ­tanács fontos felhívására. Terület helyett — mennyiségre Fejlesztik a szerződéses termeltetést A zöldség-gyümölcs felvásárlás év végi mérlege Elcsendesedett a határ, a kertészetekből is betakarítot­ták a termést. Már csak né­hány üvegházban folyik a munka. A felvásárlás is a vé- gefelé tart, káposztából, kar­fiolból akad még itt-ott fel­vásárolni való. Az évi össze­gezést tehát megtehetjük. Az idei esztendő nem volt köny- nyű a zöldségtermesztőknek, de a felvásárlóknak sem. Vá­rakozáson felüli jó termést takarítottak be a kertészetek. A felvásárlás nem volt zök­kenőmentes, de az idei év ta­pasztalatainak felhasználásá­val a jövőben jobban meg le­het szervezni a zöldség- és gyümölcsfelvásárlást. Erről és a MÉK jövő évi feladatairól beszélgettünk Dö~ mötör Józseffel, a MÉK igaz­gatójával. — Pest megye összes zöld­ségtermelő területe 32 667 hold, ebből az úgynevezett ..ta­nácsi” terület 29 436 hold. A megye zöldséges területéből 7600 holdat öntöznek, az öntö­zött terület 39.4 százalékát permetező, 60.6 százalékát pe­dig árasztásos módon. A MÉK 13 ezer holdra szerződött, a konzervgyá­rak 14 ezer holdra, a töb­bi területről szabadon ér­tékesítették az árut a tsz- ek. Ha tehát a megyében a zöld­ségfelvásárlást és értékesítést vizsgáljuk, akkor nemcsak a MÉK munkáját kell nézni, de most csak a MÉK felvásárlási tervének teljesítésével foglal­kozunk. • — Felvásárlási tervünk 80 százalékát szerződtük, a töb­bit a szabad áruból akartuk fedezni. A bő termés követ­keztében azonban a leszerző­dött területekről a tsz-ek túlteljesítették zöldségfelvásár­lási tervüket, ezért a szabad árut egyrészt nem tudtuk fel­vásárolni — másrészt erre nem is vállaltunk kötelezettséget. Az ossz felvásárlási tervet előreláthatólag mégsem telje­sítjük, mert a gyümölcstermés nem volt jó. 100 vagon őszi­barackkal, 80 vagon málnával, 80 vagon szamócával és 600 vagon szilvával vásároltunk föl kevesebbet a tervezettnél. A gyenge nyári almatermés következtében 150 vagonnal kevesebb almát és 55 vagon­nal kevesebb meggyet értéke­sítettünk. — Az értékesítés már jobb, mert más megyéből is felvásá­roltunk gyümölcsöt és zöldsé­get, amelyet aztán a megye te­rületén értékesítettünk. Zöldségféléből 500 vagon­nal többet vásároltunk fel, mint a terv előírt. Mégis jelentős mennyiségű áru ment veszendőbe, vagy használták föl a termelőszö­vetkezetek takarmányozásra. Erre vonatkozóan csak hoz­závetőleges számítások van­nak, — Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a felvásár­lás és értékesítés kőiül az idén minden rendben volt. Csalt azt szeretnénk hangsú­lyozni, hogy a MÉK a szer­ződésekben vállalt kötelezett­ségeinek minden körülmé­nyek között eleget tett. Zöldpaprikából például 330 vagont értékesítettünk a me­gyén kívül, 120 vagont pe­dig exportáltunk. A papri­kát 1,10 forintért vásárol­tuk fel kilónként, még 20 filléres fuvardíjat is fizet­tünk és az árut például Vas megyében, vagy más távoli megyékben 50 fil­lérért értékesítettük. Ez az egy példa is azt bizonyítja, hogy a termelőket nem érte hátrány, a szerződéses rend­szer jó és termelési biz­tonságot nyújt a szövetke­zeteknek. — Kapitalista körülmények között ilyen nagy termésű évben a termelők tízezrei mentek tönkre — most a tsz-ek árujukért megkapták a szerződéses árat. A prob­léma abból adódott, hogy termelvényeik egy részét sza­badpiacon próbálták értéke­síteni, de a nagy kínálat következtében árujuk egy ré- részét nem tudták eladni. A felelősséget tehát teljesen nem lehet az állami és szö­vetkezeti felvásárló szervek­re hárítani. — Milyen lesz a jövő évi felvásárlás és értékesítés? — Nehéz előre megmon­dani. Mi igyekszünk fel­mérni a helyzetet. Jelentős előrelépés — mondotta Dö­mötör József —, hogy nemcsak holdra, hanem elsősorban mennyiségre szerződünk a termelőszö­vetkezetekkel. 13 200 vagon árut vásáro­lunk fel, 700 vagonnal töb­bet, mint az 1963-as évi terv volt. A szerződött ve­tésterület nem változik, de nő az egy holdra jutó ter­més mennyisége. Papriká­ból például eddig egy hold­ra 70 mázsát szerződtünk, most — ahogyan a tsz-ve- zetőség vállalja — 100—200 mázsát. Az abonyi József Attila, az inárcsi Március 21, a kakucsi Lenin például azt vállalta, hogy egy holdon 200 mázsa paprikát termel. — Az öntözött terület 1964-ben tovább nő, eléri a tízezer holdat. Kilencezer holdra szerződünk új burgo­nyára és téli burgonyára. Területnövekedést csak néhány cikkféleségnél szeretnénk elérni, ilyen a vöröshagyma, a sárgaré­pa, a zeller, a csemege- és az ecetes uborka. E cikkek értékesítése bel­földön és külföldön egyaránt könnyű, s egyben jó jöve­delmet biztosít a termelő- szövetkezeteknek. — A jövő évi termelést | olyan módon is segítjük, hogy tíz agronómusunk nyújt majd tanácsot a palántázás- í a vetőmagok felhaszná­lásánál. A korán kiültetett palántáknál vállaljuk a koc­kázatot. Kifogyás esetén hol­danként 1200 forintot adunk a termelőszövetkezeteknek a növény pótlására. A növény- védelemben is szeretnénk előbbrejutni. Eddig csak a háztáji gyümölcsösökben, ker­tészetekben volt növényvé­delem. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy több segítséget kell nyúj­tani a nagyüzemi kerté­szetekben is, hogy az európai színvonalat elér­jük. Termesztünk néhány olyan növényt, mint a spárga, sza­móca, amelynek agrotechni­káját, a betegsége elleni vé­dekezés módját nem nagyon ismerik a termelők. Ezért elhatároztuk, hogy a \ jövő évben lényegesen több se­gítséget nyújtunk a kerté­szeti növények védelméhez — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Dömötör Jó­zsef. (g. s.) BUDAPESTEN ÜLÉSEZIK A KGST KÖZLEKEDÉSI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA A KGST közlekedési állan­dó bizottsága 14. ülése kedden, megkezdődött Budapesten. Az ülés a közlekedés időszerű problémáinak megoldásával, a közlekedési állandó bizott­ság 1964. évi munkatervével és egyéb fontos és időszerű problémák megoldásával fog­lalkozik, s előreláthatólag de­cember 11-én fejeződik bej A ceyloni kormány államosít 1964. január 1-től kezdve Ceylonban a benzin, petró­leum és Diesel-olaj importjá­nak. exportjának, árusításá­nak és szétosztásának joga az állami tulajdonban levő kő- olajvállalatra száll. A ceyloni kormány rende­letének megfelelően a cey­loni kőolaj vállalat saját keze­lésébe vett 262-t abból az 525 benzinkútból, amely külföldi olajvállalatok — az amerikai Esso és Caltex, valamint az angol Shell — tulajdonában volt eddig. A jövőben Ceylonban min­den kőolajtermék, így a re­pülőgépüzemanyag eladásának és szétosztásának jogát is az állami tulajdonban levő kő- olajvállalat élvezi. Erhard első sajtóértekezlete Jó viszony az Egyesült Államokkal Látogatás négy fővárosban A nyugatnémet—francia viszony Dobsa János, az MTI tu­dósítója írja: Erhard kan­cellár kedd délelőtt sajtóérte­kezletet tartott, első ízben azóta, hogy elfoglalta a kan­cellári széket. Bejelentette, hogy a következő hónapokban terjedelmes útiprogramot bonyolít le: december végi washingtoni látogatása után, január kö­zepén Rómába és Londonba látogat el, majd pedig — valószínűlég február végén — ismét ellátogat Párizsba is, hogy De Gaulle elnökkel ta­nácskozzék. Erhard sajtóértekezletén na­gyon határozottan kifejezésre juttatta, hogy a nyugati táboron belüli vitás kérdésekben feltét­A ruházati boltok felkészültek a karácsonyra — Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat? — Igen, Nagy József árufor­galmi vezető beszél. — Hogyan készültek fel a karácsonyi vásárlási csúcsfor­galomra? — Minden előző esztendeinél nagyobb árukészlettel, gazda­gabb választékkal. Még akkor sem jövünk zavarba, ha bolt­jainkban egy-egy kapósabb cikk kifogyna: központi raktá­runk és a nagykereskedelmi vállalat minden igényt kielé­gítő készletet tartalékolt. — Hadd tegyem hozzá: a vásárlások megkönnyítésére szervezeti intézkedéseket is tettünk. Vácott például rövide­sen két új üzletünk nyílik meg. A Hunyadi tér 1. szám alatti rövidáru boltunk a jövő héten, a gyermekruházati szaküzletünk pedig december . 20-a előtt nyitja meg kapuit a Széchenyi utcában, a Dunaka­nyar Kisáruházzal szemben. Gondoltunk a ceglédi járás la­kosságára is: Cegléden, a Kos­suth tér 10 szám alatt ideigle­nes boltot nyitunk, férfi-, női és gyermekdivatcikkek, darab­áruk és ajándéktárgyak árusí­tására. Ez az üzlet décember 5-től a hónap végéig áll a ve­vőközönség rendelkezésére. ny. é. lenül Washington állás­pontját támogatja. Hangsúlyozta, hogy o bonni kormány elsősorban amerikai szövetségesére támaszkodik* mert az Egyesült Államok­kal való szoros kapcsolat „egyenesen létkérdés” Nyu- gat-Németország számára. Er­hard kijelentette, hogy ezt a nyugatnémet álláspontot „nyíltan és őszintén” kifej­tette De Gaulle előtt is, leg­utóbbi párizsi ’átogatásakor, majd hangsúlyozta, hogy o nyugatnémet kormány nem kíván közvetítőként fellépni a Washington és Párizs kö­zötti vitában, de „nagyon boldog lenne”, ha helyreáll- na a kölcsönös megértés az Egyesült Államok és Fran­ciaország között. „Remélem, hogy nem fogunk két szék között a Pad alá esni — mon­dotta —, hanem vala meny­nyien egy pádon fogunk ül­ni”. Erhard továbbá arról be­szélt, hogy a francia-nyugat­német barátságot ő is na­gyon fontosnak tekinti, de a francia—nyugatnémet együttműködési szerződést nem tartja „kizárólagos jellegűnek”, mint ahogy a Közös Piacot sem tekinti valamiféle zárt közösségnek,, hanem szeret­né, ha minél több kapcsolat létesülne a Közös Piac és más nyugati államok között. Erhard elismerte, hog-* a Közös Piacon belül még fo­gas kérdések várnak megol­dásra. elsősorban a mező­gazdasági probléma és ezen belül a közös gabonaár kér­dése.

Next

/
Thumbnails
Contents