Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

1963. DECEMBER 24, KEDD uecret K/Círlap 3 Darvasi István: Eszmék — csempészúton Velőkig hat a hideg — ezt halljuk sokszor, de valójában akkor tudja meg az ember, mit jelent, amikor eltölt egy napot a Duna közelében. A hőmérő —20 fok körül jár. A szél olyan éles, mint a penge. A puha hópehely — jégdarabként vágódik az em­berek arcába. Ahol egy kis jele van az életnek, ott min­denütt magasba száll a pára — az ember lehelete, apró tüzek füstje, vagy a gőz. ami itt nemcsak melegít, de szüli a villamos energiát. Százhalombattán dermesztő a hideg. Ahol már minden el­készült, a munkálkodó első turbina és kazánház kömyé­Mínusz Msz tok, de dolgozna kell Épül a második kazánház — Készül a pakurát szállító csővezeték Javul a televízióadás minősége Az Elektromechanikai Vállalatnál új, korszerű televízió adóberendezés készül a budapesti televízió részére. Jk új be­rendezés az adóból eredő üzemzavarokat jelentősen csölckenti, a kép és a hang minőségét javítja. Varga László és Bernharde Richard mérnökök bemérik a kép-adóberendezést (MTI Foto — Mező Sándor felv.l Az 1963-as úgy K.ony veiaeijük esztendőt el, mint a nemzetközi feszültség bizo­nyos mértékű enyhülésének évét. Ez az enyhülés a koráb­bi évek feszültségeihez és sú­lyos válságaihoz képest állott be, de semmi esetre sem hoz­ta magával a hidegháború tel­jes megszűnését, vagy a há­ború elkerülésének abszolút bizonyosságát. Mindamellett tény, hogy a nemzetközi élet évről évre világosabban bizo­nyítja a kommunista és mun­káspártok 1957 és 1960-as moszkvai nyilatkozatának azt a megállapítását, hogy a há­ború nem végzetszerűen elke­rülhetetlen többé. Vitathatat­lan, hogy mindinkább váló­józanodnak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát ar­ról szó, hogy belenyugodtak volna a szocializmus eddigi győzelmeibe, vagy pláne, to­vábbi terjedésébe. Azok a burzsoá politikai ve­zetők, akik belátják, hogy a háború kockázatos, sőt, eleve kilátástalan számukra, termé­szetesen nem a szocialista or­szágok békés egymás mellett élési politikáját és az azzal já- i ró békés versenyt fogadják el a háború alternatívájaként, ha­nem pusztán a háborúnélküli­ség állapotát, a fegyveres harc végleges, vagy időleges kiik­tatását. Úgy hisszük, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen a burzsoázia jól felfogott ér­dekeinek értelmesebb képvi­selői jutottak arra a következ­tetésre, hogy el kell fogadni a békés egymás mellett élés po­litikáját és ha el kell fogadni, akkor egyúttal új kifinomul­tabb módszereket kell keresni a szocializmus elleni aktív harcra. A burzsoázia érdekei­nek ezen okosabb védelmezői dolgozták ki a szocialista or­szágok elleni harc céljából az úgynevezett fellazítási po­litikát. Ennek az a lényege, hogy a jobb diplomáciai kap­csolatokat, a kereskedelmi, a sűrűbbé vált érintkezést ki­használva oly irányban kell befolyásolni a szocialista or­szágok közvéleményét, hogy zavart, kétkedést, elégedetlen­séget váltsanak ki és ezzel szűkítsék a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak, kormányainak, társa­dalmi rendszerének tömegbá­zisát, fokozatosan felpuhítsák a talajt” ellenforradalmi meg­mozdulások számára. A fellazítási politika fő módszere az ideológiai harc, helyesebben az ideológiai kár­tevés. Azért nem nevezhető ideológiai harcnak, mert az, amit terjeszt. nem egyéb, mint az osztályelnyomás, a tő­kés kizsákmányol ás, a gyar­matosítás eszmeisége és az e talajon sarjadt erkölcsi felfo­gás. Az Amerikai Egyesült Álla­mok évente több mint félmil- liárd dollárt költ külföldi pro­pagandára. A legnagyobb amerikai propagandaügynök­ség, az USIA összesen 11 ezer embert foglalkoztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 230 tájékoztatási sagga válik a kulonbozo tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének a szocialista országok által hirdetett és folytatott lenini politikája. A szocialista or­szágok további fejlődése, sza­kadatlan erősödése, a béke és a leszerelés mellett felsorako­zó kormányok és népek gya­rapodása előbb-ntcbb magá­val hozza maid a békés egy­más mellett élés politikájának teljes győzelmét. Ehhez ter­mészetesen hosszú harcra van szükség és e harcban elkerül­hetetlenek lesznek a feszül­tebb, kritikusabb időszakok. A békés egymás mellett élés politikájának sikereivel együtt­járó eddigi enyhülés is lénye­gesen javította a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok kapcsolatait. A kommunista és munkás­pártok természetesen harci céljuknak tartják a szocializ­mus világméretű győzelmét, e győzelmet azonban a két tár­sadalmi rendszer békés ver­senyével akarják kivívni. A békés egymás mellett élés po­litikája tehát a nemzetközi méretekben vívott osztályharc fő formája és célja az, hogy a szocializmus végső győzelmé­nek békés-'kivívása érdekében rákényszerítse a kapitalista országokra a békés versengést. Mindez nem változtat korunk fő ellentétén: a kapitalizmus és a szocializmus ellentétén. Ma már a vezető kapita­lista országok kormánypoliti­kusai között is vannak hívei a békés egymás melett élés politikájának. Őszinte és bot­csinálta hívei. Az utóbbiak azért fogadják el a békés egy­más mellett élés politikáját, mert a tények hatása alatt ki­központtal rendelkezik, ösz- szesen 19 lapja es folyóirata áll a kommunizmus elleni küzdelem szolgálatában, emellett sok országban fedőne­vek és helyi lakosok neve alatt tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja né­ven működő rádióhálózat, amelynek külföldön 57 rádió- állomása van és ezek közül a legtöbb a szocialista országok­kal határos államokban. A rá­dióhálózat naponta 80 órán át 37 nyelven sugároz adásokat és ebből 56 órán át egyenesen a szocialista országok számá­ra. A nem állami amerikai propagandaszervek közé tar­tozik az úgynevezett Szabad Európa Bizottság és annak rá­dióhálózata, a Szabad Európa Rádió. Az. Amerikai Egyesült Államok szervezett meg égés* sor nemzetközi antikommu- nista szervezetet, így például „A népek antibolsevista blokkját”, „Az ázsiai népek antikommunista ligáját” és „A kontinens védelmének amerikaközi konföderációját.” Működnek antikommunista szervezetek kulturális vagy emberbaráti szervekként is, így például az úgynevezett Er­kölcsi Üjrafelfegyverzés Szer­vezete, amelynek feladata a hivők megdolgozása. „A kul­túra szabadságáért küzdő kongresszus”, amely az értel­miség körében fejti ki anti­kommunista tevéken vségét és még számos más intézmény és szervezet. A kommunizmus elleni ideológiai harcnak hatalmas módszertana ős irodalma van. Az utóbbi időben különösen sok tanulmány jelenik meg Nyugaton erről a témáról. Megírják, hogy fel kell venni az ideológiai harcot a veszé­lyesen terjedő szocialista esz­mékkel szemben. Ki akarják terjeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideo­lógia területére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkot valóságos, ha az ideológiák is békésen él­nek egymás mellett. Megírjak, hogy a kultúrcserét. turizmust, az érintkezést antikommunis­ta, burzsoá propagandára kell felhasználni. Az elhunyt Ken­nedy elnöknek jelenleg igaz­ságügy-miniszterként működő Róbert nevű öccse mondotta egy olyan szemináriumon, amely a külföldre utazó ame­rikai diákok úti programjának kidolgozásával foglalkozott: Ha nem tudnak Amerika Hamarosan tem mindenütt, ahova csak az öcsém dolgában fordultam. írásban is meg­jött az engedély és abban a nem kért ked­vezmény is: tekintve Imre testi állapotát, az osztály­vizsgán, sem az érettségin nem kell írásbeliznie. — De én ragaszkodtam az írásbelihez. Hiszen ha csak ceruzával, de ismét tudok írni, még ha két kézre is fogom a plajbászt. Ezerkilencszázhatvankettő no­vemberében iratkozott be Imre magántanulónak és at­tól fogva készült a vizsgák­ra. — Reggel fél ötkor már tanultam és késő este, sok­szor éjfélig. Mert nappal a tornát nem akartam elmu­lasztani. A reáltárgyakban sohasem volt erős, most is segítség­re szorult. _— Az osztályfőnököm el­küldte egyik osztálytársamat. Várady Bélát, együtt tanul­tuk a matematikát, a fizi­kát és a geometriát. Meg Körtvélyessy Andrást is el­küldte. Ö üzemben dolgo­zott, két éve érettségizett és az egyetemi felvételire ké­szült. Mind a kettőnek sike­rült, most gépészmérnök- hallgatók. Felcsillan a szeme, a két segítő barát sikerének szív­ből örül. Bucsis Imre nem mehetett a Reáltanoda utcába, az is­kolába, hát a tanárok jöttek el hozzá a Villányi útra, az intézetbe, ott vizsgáztatták. Pár hét múlva megint eljött három tanár, dr. Hámory Miklós osztályfőnök, Csuka József és Gergely Miklós. Megkezdődött az érettségi. A magyar írásbelin Imre ezt a tételt választotta: Válasz­tott életpályám érdekessége, szépsége és társadalmi hasz­nossága. Régi szerelméről, az újságírásról értekezett, ötösre sikerült a dolgozata, fel is olvasták az osztály­ban — büszkélkedik boldog mosollyal. — Mit írtál, emlékszel még? — Hát azt például, hogy az olvasó a nyomtatott sorok mögött nem veszi észre a fáradságos munkát végző embert, aki tájékoztatja, hogy többet tudjon a máról és a holnapról. Előkerül az érettségi tabló. Ott van Bucsis Imre arcképe is a többi fiú mellett a balszélen, a legalsó sorban, Váradyt kivéve csupa előt­te ismeretlen osztálytárs kö­zött. Nem látszik idősebbnek a többinél. Az érettségin kü­lönben hármasra végzett ma­tematikából és fizikából, né­gyesre magyarból, de ötösre történelemből. — Most már folytatni akar­tam a tanulást. Nyelvész szerettem volna lenni. — Bementem azonban a gimnáziumba. hogy megkö­szönjem a tanárok fáradsá­gát — veszi át a szót Bu­csis Ági — és Csuka tanár úr (ö az iskola párttitkára — szól közbe a fiú), azt mondta, hogy akinek olyan a törté­nelmi szemlélete, mint Im­rének, az menjen történe­lemszakra. Oda kérte tehát felvéte­lét. A felvételi vizsgára azonban nem kerülhetett sor a nyáron. A Mozgásterápiái Intézetet átszervezték, haza­küldtek minden beteget. Nyáregyházáról nem volt rá lehetőség, hogy felhozzák vizsgázni Imrét. De hiszen megígérték, hogy ősszel, ami­kor az intézet új név alatt ismét megnyílik, visszaveszik és tovább kezelik, tornász­tál ják. < — Maga Pető tanár úr mondta, egy darabig még két székre, aztán két botra támaszkodva, később akár bot nélkül is fogok járni, ha nagy sétákat hajlíthatat- lan térddel nem is tehetek. Mindegy, csak legalább a , szobában járhatnék! Eavelőre azonban az egye­__—.— térni felvételt kel­lett elintézni. Erről megint Bucsis Ági beszél: — Mindenütt megértéssel találkoztam. Gömöriné a rek­tori hivatalban, Reizingerné, % dékáni hivatalban bizta­tott. Rektor és dékán min­den kérelmet teljesített, i*1 van, majd ha az új Konduk­tív Mozgáspedagógiai Inté zetbe visszakerül, ősszel fel­vételezik Imre. Az intézet megnyílt, de Imre és a család sürgeti kérésére mindig csak az a válasz: türelem, rövidesen behívják a fiút. most még nem lehet, nem rajtuk mú­lik. Kétségtelen a jóakaratuk, de úgylátszik, akadályok me­rülhettek fel. Az új intézet, igaz, csak gyermekekkel fog­lalkozik. December elején Pálinkás Százhalombatta, 1963 vaslemezt kell „összevarrni”, amíg valamennyi tároló és olajlepárló berendezés elké­szül. Szánkókon vontatják a gáz­palackokat a hegesztéshez. S a vaslemezeket, amelyekből szeletenként rakják össze a nagy olajtartályokat. Mikor elkészül egy-egy emelet, a motoros emelők feljebb viszik az egész építményt, hogy nekifog­hassanak az újabb kör építésének. De ez most nagyon nehezen megy. Az emelők a hidegben befagynak, mozdulatlanná dermednek. Tűzzel olvasztják, lazítják fel, hogy ne bénítsa meg végképp a munkát. Egyik-másik félkész tartály belsejében kokszkályha izzik. Alatta tócsában a megolvadt jég és hó, mellette kezüket, csizmájukat melegítő fagyott arcú emberek. A föld már kőkemény. Még­is bontják, s lapátolják szál­lítószalagra a homokot öm­lik a dömperbe, s indul célja felé. A gyönyörű, sok finom étel illatától is vonzó, otthonos nagy ebédlő mellett félkész épület. Alul, a műanyagfóliás ideiglenes ablakok mögött, téglafalat húznak. Az asszo­nyok vödörszámra hozzák a forró vizet a habarcskészítás- hez. Odakint két ügyes masina Is munkálkodik. Az égjük a tucatnyi műveletre képes né­met építőgép, amely a hely­színre hozza a nagyméretű építőelemekét. A másik a lánctalpas nagy daru. Ez emeli a magasba, most már a máso­dik emeletig, és helyezi egy­más mellé a szinte Märklin- szerűen összerakható, nagy Ez lesz a műszerészek épü­lete, ahol a rengeteg precíz berendezést javító és rend­ben tartó szakemberek üt­nek tanyát. Az olajfinomítótól a Duna- menti Hőerőműig vezető cső­hálózaton is hegesztők dolgoz­nak. Itt jut át majd a finomí­tás egyik terméke, a pakura, a hőerőműhöz, hogy annak ki­apadhatatlan üzemanyagíor- rása legyen. T. Gy. kén mindez nem okoz na- j gyobb gondot. De megállás I nélkül emelni kell a többit: j­szerelik a sok emelet ma­gas második olajfűtésű kazánházat. Néhány kilométerrel távo-; labb még rengeteg a munka, i Itt emelik a Dunai Kőolajipari Vállalat finomítóját. Már most a tartályok hosszú sorát látni, pedig a hegesztőknek még sok István, a bölcsészeti kar dé­káni hivatalának vezetője telefonált. Nem lehet tovább várni, különben nemcsak ezt, de a következő félévet is elveszti Imre. Közölte is mindjárt a felvételi vizsga terminusát. Fel kellett hoz­ni Bucsis Imrét Nyáregy­házáról, most ott lakik a nővérénél az Üllői úti társ­bérleti szobában. De hogy jusson el az egyetem vizs­gáztató szobájába, angyalok szárnyán? És megjelent két angyal. Modern angyalok, autón jöttek. két mérnök, Ági kollégái, elröpítették az egyetemig, ott aztán a szé­kével együtt két erős karjuk­kal felvitték az emeletre. Határidőre, két óra alatt elkészült az írásbelivel Imre. Magyarország három részre szakadása Mohács után — ez volt a tétel. Sikerült. Dr. Háhn István, a görög—római történelem professzora vizs­gáztatta a szóbelin. A máso­dik világháborúról kérdezte. — Napra tudtam a dátu­mokat. — Csillogó szemmel, örömrepesve mondja, oly jó hallgatni büszke lelkendező- sét. Reizinger Nándorvé a ta­nulmányi osztály részéről vett részt a vizsgán, utána odament a folyosón druk­koló Ágihoz: — Azt hiszem, simán men­ni fog. Remekül felelt. Ma­gam is történész vagyok, de ilyen folyamatosan aligha tudtam volna elmondani. Másnap meóínt telefonált az ------“ egyetem: Bucsis Im­rét felvették, beiratkozhat, j é s még ebből a félévből vizs-f gát tehet január folyamán. j Két szakot kell választani a j bölcsészeién, a másikból már j csak jövőre felvételizhet, de j már előre megadták az en- j gedélyt, hogy két félév alatt,j ha tud, négy félév vizsgá- j ját teheti le, nehogy még£ több esztendőt elveszítsen. A másik szak a szlovák nyelv; és irodalom lesz. Miért? j — Már az anyai nagy-j agám szülőfalumban, Sári j községben volt tanító, anyám í huszonhét, apám huszohhá- j rom évig tanított ugyanott ezerkilencszázötvenig. Akkorj kerültek Nyáregyházára. S j míg szüleim az iskolában; magyar szóra tanították a \ sári nebulókat, én a tanít-j ványaiktól megtanultam szlo-j vakul. Sok szoros történelmit’ kapcsolat fűzte egybe a ma-j gyár és szlovák népet és aj kapcsolat, ha más formában, j fennáll a jelenben is. Ezen aj területen a szlovák nyelv se-j gítségével talán végezhetek^ hasznos kutató munkát, mert j tanítani az én állapotomban j aligha lehet. Most karácsony este Nvjre0v- j Szent Imre-telepen a tanító- ^ lakás ablakai sötétek marad- j nak. Tanító bácsi és tanító j néni Pestre utaztak együtt j ünnepelni egyetemi hallgató j fiúkkal, akinek visszatért azj életkedve, akinek most már j ismét van célja. S ebben j mennyien segítették! Ember- J szerető emberek az embert. j Szokoly Endre , ajűuy u/u «*, ^ mellett agitálni, akkor leg- $ jobb, ha itthon maradnak.” $ A békés egymás mellett élés ^ politikáját tehát akkor fogjuk ^ fel helyesen, ha látjuk, hogy ^ minél inkább uralkodóvá vá- í lik ez a politika, annál inkább f nő az ideológiai terület fon- 'f tossága. Ahol nem a fegyverek 'f érvelnek, ott növekvő szerep $ jut az egyéb érvéknek: a gaz- $ daság és az ideológia érvei- nek. Az ideológiában tehát nemcsak nincs békés egymás f mellett élés. hanem most min- ? den korábbinál nagyobb szere­id pet kap az ideológiai harc. ^ A burzsoázia csak csempész- ^ úton tudja terjeszteni eszméit ^ és legfeljebb a szocialista or- f szágok embereinek gondolko- 'f dósában még fellelhető bur- ^ zsoá csőkévé nyékre tud tá- 'f maszkodni. Ezért is kell har- ^ colnunk a népünk gondol- ^ kodásában élő burzsoá ma- f, radványok ellen. A szo- cialista országok eszméi- f nek nem kellenek csempész- futak, mert a marxizmus—leni- ‘f nizmus az egész nemzetközi 'f proletariátus, minden ország % összes elnyomottjának, ki- $ zsákmány olt jártak ideológiája. % Ha az imperialisták félnék ^ eredményeinktől, annál éke- ^ sebb bizonysága ez eszméink í igazságának. Társadalmi rend- f szerünk fölényben van. mert ^ tölényben van az ideológiánk. % A világban történt változások, ^ a szocializmus hódító útja, a ^kapitalista országok és a gyar- ^ matok tömegeinek öntudatra ^ébredése, forradalmasodása, a ^ szocialista országok eredmé­nnyel messzire viszik, határo- n kát nem ismerve mindenhová í eljuttatják a marxizmus—ie- ninizmus igazságát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents