Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
2 ^íHop 1963. DECEMBER 24, KEDD A mi földünk: a mi életünk Beszélgetés Szakasits Árpáddal ff AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE *• • • * A németi önállósáe és függetlenség: nagy gondolata, a népszabadság öräk eszméje és a szociális haladás történelmi szükségességének követelése ... nem pártkérdés __ e zért ide hívtuk azokat a férfiakat* oolitikusokat. írókat, gondolkodókat is, akik nem vallják ugyan a szocialisták orogramját. de tiszta szándékkal akarják, hogy ez a mi országunk önálló legyen és maradjon. függetlenségben élie életét.. .*» Nincs nyugtunk. Másodpercenként nyílik az ajtó és sürgetik Szakasits elv társat: ' jöjjön már, együtt ülnek a munkatársak. Köszönteni szeretnék hetvenötödik születésnapján. Azután jelentik: minden pillanatban megérkezhet az angol delegáció. Szakasits Árpád pedig nyugalomra inti a türelmetlenke- dőlcet és csendesen, beszéd közben hosszú-hosszú szüneteket tartva, visszaemlékezik a régi időkre. A hosszú szünetek nem is annyira az emlékek keresésére kellenek, hanem arra, hogy a tengernyi közül kiválaszthassa a legfontosabbakat, hiszen valamennyi felidézésére nem jut ideje. A "apírok gyorsan telnek- ülik a jegyzet. Legtöbb az 1941-es karácsonyi Népszaváról. — Valóban az volt a legkiemelkedőbb — mondja Szakasits Árpád. — Akkor jelentkezett Magyarország haladó értelmisége először együtt a munkásosztállyal. A népfront mozgalom körvonalai bontakoztak ki ebben a karácsonyi számban. 1841 szeptemberben a kommunista párt központi bizottsága határozatot hozott. A határozat, lényege az volt, hogy egyesítse a nemzetet a német fasizmus és a háború ellen. — Évekkel azelőtt már j olvastam a kommunisták nép- j front-törekvéseiről — mondja j Szakasits Árpád —, de akkor j még nem tartottam meg- j valósíthatónak a terveket. . Számomra 1841 júniusában következett be fordulat, ami- i kor a németek megtámadták j a Szovjetuniót. Sokat jártam vidéken és mindenütt boldogan tapasztaltam, hogy a munkásokból és a parasztokból, az értelmiség jobbjaiból elemi erővel tör fel a Szovjetunió iránti szeretet, j megértés, a szabadság, a füg- | getlenség utáni vágy. > — 1941. október 6-án sok százan gyülekeztek leróni tisz- 'j teletüket Batthyány emlékmű-^ vénél, és november elsején^ sokezres tömeg állt a Kere- ^ pesá temetőben Táncsics és £ Kossuth sírjánál. A Nép- szava szerkesztőségében pedig í 1941 karácsonyára szőttükj! nagy terveinket. — A folyóiratok mellett a ^ többi napilap szerkesztőségei- ^ ben a párt népfrontpolitikáját ^ hirdetve, olyan erők tömö- rültek, amelyek vállalni tud- ^ tóik a mozgósítás, az ellen- £ állás, a változtatás nehéz •; feladatát. Uj és új erőre kap- 'f, va jelentek meg a független- 'j sógort, demokráciáért kiáltó ^ cikkek, a kül- és belpolitikai ^ helyzetet elemző írások, a £ nagyobb összefogásra buzdí- ^ tó felhívások. A Népszava ff hasábjain f. egy maroknyi csapat — az új, a független, s demokra- j tikus Magyarország zászlaját ff bontotta ki. 'f — Lázasan készülődtünk. ^ Kállai Gyula csupa tűz volt. ff Én a szociáldemokrata párt ff bal oldalához tartoztam — s ^ ügy éreztem, hogy karácsonyi ^ számunkkal sokat tehetünk a ff nemzet egyesítéséért, az anti- £ fasiszta egységfront megterem- f fáséért. f — Negyven oldalon jelen-f, tömik meg- Szekfű Gyula A 'f szabadság fogalmáról írt ff cikket. Bajcsy-Zsilinszky End- ff re Kossuth és a magyar kül- f, politika címmel. Kállai Gyű- 'f la István királyról emléke-g zett. A vezércikk megírása 'f rám várt. A mi földünk: a mi ^ életünk címmel jelent meg ff — A szociáldemokrata párti «iái# egyes vezetői nem hittek karácsonyi számunk sikerében. Elkészítéséről le akartak beszélni bennünket. Tévedtek. A karácsonyi szám sikerült! — A Magyarság, a nyilasok lapja, felüvöltött. A kormány megijedt. A jobboldali sajtó heteken át nem szüntette be támadását. A hajsza nem akart csillapodni. S közben százszámra érkeztek a szerkesztőségbe az együttérző levelek. Támogató, biztató, elismerő írások tömege tett hitet arról, milyen ereje volt szavunknak. S a leveleket nemcsak munkások, hanem a haladó értelmiség jobbjai is írták. Nem álltunk magunkban.. Nőtt az egységfront. — Az a karácsony örömteli I nap volt: a kommunista és j a szociáldemokrata újságíróknak közös műveként szüle- i tett meg a lap. Ebben már i megnyilatkozott a munkásegység gondolata, amely ké- j sóbb. a gyalázatos német megszállás idején a két párt j közötti megegyezéshez, a föld- J alatti paktumhoz vezetett. A j paktumot a Kommunista Párt í nevében Kállai Gyula, a Szó- j ciáldemokrata Párt nevében én írtam alá — emlékezik Szakasits Árpád. — A tárgyaláson a kommunisták között Rajk László is részt vett. — Jellemző volt, hogy Magyarország megszállásakor | a németek elsőként a Nép- j szava szerkesztőségét, a Conti utcai pártházat lepték el. Lefoglalták a vasárnapi Népszavának még ott levő példányait is, amelyben az olvasók Kossuth halálának ötvenedik évfordulójára írott cikkünket olvashatták volna. Az egész szám i szabadság, a béke, a haladás híveinek egységes törekvéseiről szólott. ,, — A párt illegalitásba kényszerült és ez idő alatt szoros együttműködés jött létre a kommunistáikkal. Ez tette lehetővé azt is, hogy rövid! időre a felszabadulás után helyreállít az ország gonoszul lerontott és kirabolt gazdasági élete. Ami a Népszava kilenc év- : tizedes történetét illeti — , aligha fér egyetlen, rövid riportba vagy interjúba. Tör- . ténete Táncsics Mihállyal é néhány száz előfizetővel kéz deklik. Szegény emberek ol vasták, szegény emberek fii lérei tartották fenn. Mi kétszázezer fölé emelkedet a példány-száma. — Az 1919-es fehérterroo | idejéről kellene még beszél j ni — lép vissza évtizedeke ! gondolatban Szakasits Árpá< | —. amikor csaknem teljesei I kiürült a szerkesztőség. Alii | néhányan lézengtek a szer- j kesztőség folyosóján. Abbar | az időben kaptam Landlei i Jenőtől, a bécsi érnigráció- ! bői egy háti zsáknyi agátá- j ciós anyagot.. A rendőrség le- I fogta Ormos elvtársat és a | szálak hozzám vezettek. Letartóztattak. Tanúja voltam ! a legborzalmasabb kínzásoknak. erőszaknak. Az újságírók szolidaritása szabadított ki. — A terror fokozódott. A kommunisták és a szociáldemokraták harca is. Minden figyelmeztetés, fenyegetés dacára sem hátráltun^ meg. Egyik februári este Somogyi Béla bekopogott értem a szerkesztőségbe: menjek velük haza. Még nem fejeztem be a cikkem, kértem, várjanak egy kicsit. Türelmetlenkedtek, és azután magamra hagytaik. Ezen a néhány percen múlott az életem. Somogyit Bacsó Bélával együtt a Népszínház utcában autóba tuszkolták. A Duna- partra hurcolták őket. Ott gyilkolták meg orvul, kegyetlenül. Szóba kerül a Magyar Történelmi Em lék bizottság munkája, a Magyar Front megalakítása. sok-sok életrajzi adat. amelyek — pillanatok a történelemből. A mondat hirtelen félbeszakad. Ismét sürgetik Szaka- sít» elvi ánsai. .jöjjön már. Feláll, kedvesen búcsúzik. Még megjegyzi: olvassa el a könyvtárban az 1941-es karácsonyi számot, a Társadalmi Lexikont — többet tud meg a történelemből, mint tőlem. Már nem válaszolok. Nem mondom el, hogy a Népszava karácsonyi számát a Széchenyi Könyvtárban csak hosszú idővel előre lehet előjegyezni, és akkor is csak mikrofilmen mutatják, mert „szétolvasták” a.z olvasók. A papír megsárgult, a lapok szakadozottak. A Népszava történetében e kiemelkedő évforduló mindannyi unk ügye. Szakasits Árpád ma is dolgozik. alkot. Publicista. író, az MSZMP Központi Bizott- 1 sága tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Béke-világ- tanács Irodájának tagja. Het- venötödik születése napján nemcsak őt köszöntötték, hanem a népfrontmozgalom e felejthetetlen dokumentumát is. Hogy is hangzott néhány sora? ..Kitártuk ezt az ünnepi számunkat o. nemzeti önállóság és függetlenség nagy gondolata. a népszabadság örök eszméje és a szociális haladás történelmi szükségességének követelő hangja számára...” Huszonkét esztendővel ezelőtt .vetették papírra. Milyen maian csengenek! Bár történelemmé érlelte az idő az akkori mondatokat, emléke, mondanivalója, összefogásról szóló üzenete — nem kopott meg. Sági Agnes A Népköztársaság Elnök Tanácsa hétfőn délelőtt ülés tartott. Az Elnöki Tanács új rí szabályozta a dolgozók egész, sége és testi épséoe védelmé- vei kapcsolatos rendelkezéseket. Az új törvényerejű rende let növeli a társadalmi szervek elsősorban a szakszerve. zetek, továbbá az illetékei minisztériumok és a vállalat szervek hatásíkörét és felelősségét. Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtását a törvényerejű rendelet a Szakszer. vezetek Országos Tanácsának hatáskörébe utalja, s meghatározza a vállalatok vezetőinek munkásvédelmi feladatait is. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott az állami földnyilvántartásról. A rendelet egységesíti az ország földterületének nyilvántartásával kapcsolatos alapvető szabályokat, intézkedik a nyilvántartás módjával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, kimondja az állami földnyilvántartás adatainak országosan kötelező használatát' és elrendeli a változások kötelező bejelentését. Az Elnöki Tanács egyszerűsítette és egy törvényerejű rendeletbe foglalta az anyag- könyvekről szóló jogszabályokat. | Az Elnöki Tanács újonnan ! szabályozta a saját, valamint a Minisztertanács kinevezési jogkörét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. ■k Az Elnöki Tanácsnak az állami kitüntetések rendszeréről szóló törvényerejű rendeleté az alábbi főbb módosításokat tartalmazza: A legmagasabb állami kitüntetés a Szocialista Munka Hőse. Ez a kitüntető cím és a vele járó aranycsillag azok számára adományozható, akik a szocialista társadalom építésében tanúsított sokéves áldozatos, példamutató magatartásukkal különösen kiemelkedő teljesítményeket értek el; vagy: hősi helytállásukkal a társadalmat súlyos károktól mentették meg; vagy: kötelességük lelkiismeretes teljesítése során életükét áldozták, illetőleg munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették. Az új törvényerejű rendelet szerint a Munka Vörös Zászló Érdemrend vállalatok, intézmények és más szervek részére a jövőben a termelő, illetve kutatómunkában sok éven keresztül elért kimagasló eredmények alapján adományozható. Az Elnöki Tanács- Magyar Népköztársaság Állami Díja kitüntetést alapított. Az állami díj azok részére adományozható, akik a tudomány, a műszaki fejlesztés, a termelés szervezése és irányítása, a közvetlen termelőmunka, a gyógyítómunka, az oktató-nevelőmunka területén kimagasló eredményekkel járulnak hozzá a szocializmus felépítéséhez. Az Elnöki Tanács egyidejűleg meghatározta a Kossuth- díj adományozásának feltételeit. Eszerint Kossuth-dij azok részére adományozható, akik kui turáliS-művészeti alkotásukkal, illetőleg teljesítményükkel olyan kimagasló eredményt értek el, amellyel a szocialista kultúrát és művészetet gazdagították, s ezáltal népünk, államunk, társadalmi rendszerünk nemzetközi .tekintélyét és megbecsülését növelték. Az állami dijat és a Kossuth-díjat a Minisztertanács adományozza. A Magyar Népköztársaság Állami Díja és a Kossuth-dij teljesen azonos értékű kitüntetések. mindkettő adományozására hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából — első ízben 1965-ben kerül sor. (MTI) ország állampolgárai útlevél és vízum nélkül utazhatnak egymás országába. 2. Utiokmányul a személyazonossági igazolvány felmutatásával érvényes betétlap szolgál, amely egy évre szól és harmincnapos tartózkodásra jogosít. 3. A betétlapokat Budapesten a kerületi, vidéken a járási rendőrkapitányságon állítják ki. 4. Az utazóknak tartózkodási költségeik fedezésére a Magyar Nemzeti Bank fiókjai; forint befizetése ellenében a szükséges mennyiségű csehszlovák koronát bocsátják rendelkezésére. 5. Az IBUSZ képviseletei az utazások előkészítésének és lebonyolításának megkönnyítésére az utazók kívánságára a továbbiakban is a közönség rendelkezésére állnak. Részletes felvilágosítást a megjelölt rendőrkapitányságok és az IBUSZ irodái adnak. ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\.\\\\\\\w Kadar Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke és Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1963. október 1-e és 4-e között folytatott tárgyalásairól kiadott közös közlemény megállapította: „A két ország állampolgárainak megkönnyítik egymás orr- \ szagaiba útlevél nélküli utazd- I sót. az utazáshoz kedvezőbb feltételeket biztosítanak, j Mindez nevelni fogja a kolcsö- j nős látogatásokat és turista- ! forgalmat, s megkönnyíti, hogy j kölcsönösen jobban megismer- j jók a két országot és a szocializmus építését". Ennek megfelelően a két ország kormányának képviselői 1963. december 11-én egyezményt kötöttek, amelynek értelmében: 1. 1964. január 1-től a két Magyar-csehszíovák megállapodás az utazások és a turistaforgalom kölcsönös megkönnyítéséről íviegmonaiaK nem az orvosok, dr. Pető professzor, meg dr. Hári Mária, hogy csak a tornászás módszerére taníthatják. ha azonban nem segít az akaratával, semmire sem mennek vele. Ezzel tornásztatták a lelkét is. — Akkor már gondoltál arra, hogy befejezed a gimnáziumot? — Nem. Talán nem is mertem erre gondolni. De Kovács Erzsi — ma már dr. Kovács Erzsébet, mert közben befejezte tanulmányait, orvos lett, akkor csak esti inspekciózásra járt be az intézetbe — rábeszélt. Az ujjaim végtére nem nagyon mozgékonyak, és nem is lesznek azok. dolgozni nem tudok velük, tehát valami szellemi pályára kell lépnem, ne válasszak még. de mindenesetre tegyem le az érettségit. A testvérnénje, Ági. a Vegyiműveket Tervező Vállalat mérnöke boldogan vette tudomásul, hogy az öccse megint tanulni akar. Még aznap elment az Eötvös József gimnáziumba, Zentay Károly igazgatóhelyettes készségesen meghallgatta, továbbította kérését Fodor József igazgatóhoz. s perceken belül hozta a választ: felveszik magántanulónak, ha a főváros művelődési osztálya engedélyezi. Oda egy telefon elég volt. Adjon be a fiú néhány soros kérvényt, mert mindennek meg kell adni a formáját, de vegye úgy, mintha az engedély máris a kezében lenne — így hangzott a válasz. — Nyitott kapukat dönget— Mire gondoltál akkor, Imre? — Hogy jobb lett volna, ha meg se operálnak. Fásult, egészen letargikus lettem. Idáig nagyon szomorú a történet, de még nincs vége, ha hosszú is, olvassák tovább, hiszen ma van idejük és örömhírt közlök — görög szóval úgy is mondhatnám: evangye- liumot — a megtört emberi akarat feltámadásáról és a törhetetlen emberi jóságról. Eav életerős makkegészséjgy ' ges, sportoló, bicikliző vidám fiút, aki kla- rinétozni és dobolni is tanult, egyik pillanatról a másikra megbénította és mozdulatlanságra kárhoztatta a gonosz vaksors. Testében lassan a lélek is bénulni kezdett, mint bárkiben, ha elvész minden remény és eltűnik minden cél, ha nincs tovább miért. Ám nem múlt el a csodák világa. Ezerkilencszázötvenkilenc- ben Imrét a mentők megint a fővárosba hozták, Budára, a Villányi útra. a Mozgásterápiái Intézetbe. Tornásztatták és az élet halvány jele lassan- lassan visszatért a béna tagokba. Egy év múlva fel tudta emelni a karját. Aztán az ujjal is megmozdultak, és hatvankettő közepe táján lábra is állították. — Először hatan állítottak fel, később már magam is felálltam a karjaimmal kapaszkodva. Álltam! És azután már járni is kezdtem. Két székre támaszkodva és a székeket csúsztatva, merev lábbal, de újra mentem. K O*** ... ________ o rvos tanulmányozta a röntgenképet, úgy hívták be telefonon legtöbbjüket. Dr. Somogyit, az osztályvezetőt (pár hónappal később disszidált — jegyzi meg Imre), dr. Benedek Tibort (most ő vezeti az osztályt), behívták dr. Molnár Bélát is (nemrég halt meg, nagyon nagy sebész volt). Semmi külső sérülés nyoma nem volt Imrén, csak az ötödik és hatodik csigolyája tört el. két kis csontdarab mindössze. Éppen elég ahhoz, hogy végtagjait ne mozgathassa. — Az életét talán megmenthetjük, ha megoperáljuk, de arra, hogy a kezét, lábát megmozdíthassa, úgyszólván semmi remény — megmondták őszintén a tudós tanárok az édesanyának és a törvény betűje értelmében megkérdezték tőle: — Beleegyezik-e a műtétbe ? — Igen! — Mi mást felelhet egy édesanya. Majd egy esztendőn át ápolták Imrét, akkor a mentők hazavitték. Álló három évig mozdulatlanul feküdt, előbb a kórházban, aztán otthon. Az anyja tartotta elébe az újságot. a könyvet, az ujjait sem tudta megmozgatni, de még a karját sem felemelni. Jöttek a látogatók, ismerősök, barátok. bíztatták. jóra fordul minden. — Én reménykedtem. Végül a barátaim szeméből mégiscsak kiolvastam, nem jövök én már soha rendbe. pályázaton és én voltam a KISZ sajtófelelőse. Réveteg a hangja, idős emberek beszélnek így a régmúlt édes emlékeiről. Bizony, minden, ami vele történt, nagyon régen volt, holott hét év tulajdonképpen nem is nagy idő. Hét éve annak az augusz------------- tusi napnak estéjén egy magából kikelt fiú rohant be a nyáregyházi Szent Imre-telepre, a tanyai iskola mellett álló tanítói lakba és sírva beszélte el a tanító néninek, meg a tanító bácsinak, hogy a harmadik gimnáziumot most végzett fiúkat a mentők vitték Budapestre. — Hárman mentünk Mono- ri-erdőre délután a strandra. Friss vizet engedtek éppen a medencébe. A part szélén sétáltam, megcsúsztam és beleestem az alig húsz centiméteres vízbe. Arcomra estem, azonnal fel akartam állni, de mozdulni sem tudtam. Égy darabig visszatartottam a lélegzetem, tovább nem bírtam, nyeltem már a vizet, amikor a barátaim kihúztak. Eleinte azt hitték, viccelek. Az egyik barát hazasietett a szomorú hírrel, a másik csak késő este ért Szent Imre-telepre. Elkísérte előbb Imrét a mentőautón, hogy a szülőkkel * 1 közölhesse, hová került. Éjféltájban pedig már ott remegett a Szabolcs utcai orvostovább- , képző baleseti sebészetén a kétségbeesett anya. Seregnyi Derékia pokrócba csavar----------y va, pizsamában ü l egész nap karosszéken a kálya mellett. Előtte i asztal és azon sokszorosított : egyetemi jegyzetek. Az első : kollokviumára készül. Januárig ban vizsgázik, holott csupán : pár napja egyetemista. Csak | most decemberben vették fel ! az Eötvös Loránd Tudomány- \ egyetemre. Egyesegyedül, küllőn engedéllyel tette le a fel- \ vételi vizsgát néhány napja. \ Elment a vizsgára... azaz de- ; hogy ment, hiszen már régen \ nem tud járni, ; Utoljára 1956 augusztusában : járkált, futkározott, azóta ! nem. Az elmúlt tavaszon lett ! huszonöt éves. \ — Újságíró szerettem volna : lenni, ez volt minden vá- ; gyám — lemondó mosoly vib- l rál a szája szélén: — De hogy \ ez történt velem, beláttam, a \ mozgásom gátolna, le kell i mondanom róla. í Az újságíró szemben ül Bu- 1 csis Imrével, s szíven üti ez a ! két mondat. Nézi. kutatja az ! ifjú nemcsak szabályos, de ha- í torozotton szép. fiús arcát, in- ! kább szelíd, semmint szomo- írú tekintetét. Aztán lesüti a j saját szemét és nagyon mélyen ; ráhajol a jegyzettömbjére. ; „Okos fej. feltűnően dombo- ! ni homlok, hullámos, sötét ! haj, sápadt arc’’ — írja fék \ miközben az ifjú tovább be- \ szél: í — A ceglédi gimnáziumban ímásodik díjat nyertem a versliyifrivr MAI LEGENDA
