Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
Az ipar termelése hét százalékkal nő, 55 ezer lakás épül !Alís 1964. évi népffasHltisúyi terv A "kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Asnmt amróJ a sajtó korábban mér hírt adott, a Mimsz_ tertanács jóváhagyta ae 1964. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság 1963-ban ösz- szességében eredményesen fejlődött. Az 1963. évi terv legfontosabb céljai — a mezőgazdaság és az építőipar kivételével — az év végéig megvalósulnak. Ebben az esztendőben is nőtt az ipari termelés, összességében végrehajtásra kerül a beruházási terv, amely magasabb, mint amekkorát az ötéves terv eredetileg előirányzott. Az idén valamivel nagyobb mértékben emelkedett a munkásak és az alkalmazottak reál- jövedelme is, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A kiskereskedelmi áruforgalom nagyobb az előirányzottnál , a külkereskedelem teljesítette tervét. A népgazdaság egyes területein azonban a tervhez képest lemaradások mutatkoznak; ezek egyrészt a kedvezőtlen időjárással, másrészt a műszaki fejlesztés nem kielégítő előrehaladásával függnek össze. A lemaradások az 1964-es évben is éreztetik majd hatásukat. A terv teljesítése a népgazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz összességében megfelel a tervezettnek. A bányászok áldozatos munkájának eredményeként a szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Az. előirányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszeripar, viszont a gépipar a népgazdaság és az export szempontjából fontos néhány termékben — részben rendeléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés követelményeivel. Több ipari termék minősége nem javult a követelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az előző évit- Egyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, másoké — különösen a zöldségeké és egyes gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet. A kenyérét takarmánygabona vetésterülete is elmaradt a tervtől, az ország jelentős mennyiségű gabonabehozatalra szorul. 1963-ban a mezőgazdaság a tervezettnél több gépet, műtrágyát és egyéb eszközt kapott. Nagyobb területen telepítettek szőilőt és gyümölcsöst, több földet öntöztek, mint amekkorát az ötéves terv 1963- re előirányzott A felvásárlás összes mennyisége az idén nagyobb arányban növekedett, mint a mezőgazdasági termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. A kormányzati szervek, valamint a tanácsok ez év őszán a korábbinál nagyobb erőfeszi téseket tettek a gabonavetések előmozdítására. Ennek eredményeként sikerült a kenyérgabonát az előirányzottnál is valamivel nagyobb területen október végéig elvetni. A mélyszántást is nagyobb területen végezték el, mint a korábbi években. A közlekedés teljesítménye a terv szerint emelkedett, de a nagy erőfeszítések ellenére — nagyrészt az időjárási nehézségek miatt — sem tudta teljesíteni valamennyi feladatát. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az 1963-ra tervezett összeget, s mintegy 12—13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mezőgazdaság (Folytatás a 9. oldalon) Lapunk tartalmából: Az Elnöki Tanács ülése (2. oldal) Beszélgetés Szakasiís Árpáddal (2. oldal) Magyar—csehszlovák utazási megállapodás (2. oldal) Eszmék - csempészúton (3. oldal) Kinek mi a bogara? Robinson és társai (4. oldal) (7. oldal) j Négy oldal irodalmi melléklet SZAMADAS J! z emberiség tíyenkor, az év végén, számadást készít az elmúlt hónapok eseményeiről, s megvizsgálja a jövendő kilátásait. Az események, amelyek ezt az évet jellemzik, sokfélék, szerteágazók; egy tendencia azonban kétségtelenül meghatározó erejűnek bizonyult: a békés egymás mellett élés tendenciája. Ennek szerettek volna pontot tenni a végére azok, akik ez év januárjában aláírták a Bonn— Párizs tengely megteremtéséről szóló egyezményt, azok, akik Kennedy elnök gyáva gyilkosai s azok felbujtói voltak, és azok is, akik nem írták alá az atomcrendegyezményt. Bár az ilyen kísérletek mögött álló erők nem csekélyek, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a békés egymás mellett élés elvét aktívan támogató vagy azt csak akár elfogadó erők diadalmaskodtak. S hozzáfűzhetjük: győzedelmeskedni fognak a jövőben is, mert ezek az erők a haladás, a reális előbbre jutás, az emberiség legmagasztosabb céljai irányában hatnak, míg a békés egymás mellett élés tendenciájával szemben álló erők e célokkal szemben is helyezkednek el. N. Sz. Hruscsov szavai szerint: ,,A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése — ez a ma fő kérdése, a kérdések kérdése a nemzetközi életben”. Tehát ha az elmúlt évben ennek útján tudtunk — a gáncsvetések ellenére — előrelépni, akkor a legfontosabb, a legemberibb cél felé tudtunk közeledni. Mégpedig úgy, hogy elveinkből nem adtunk fel egy jottányit sem. Leninnél igazabb ember és következetesebb forradalmár nem akadt a történelemben; és Lenin mondta azt, hogy „egy ország szocialista köztársasága együtt létezik a világ kapitalista országaival”. Ez a reális tény, s ezzel száIRTA: HAYNAL KORNÉL mölni kell, mert helyes politikát csak reális talajon lehet folytatni. Slenin abból indult ki, /A hogy a békés egymás mellett élés objektív törvényszerűség, amely hosszú történelmi időszakra, lényegében a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet egész korszakára érvényes. E megállapításokat Lenin 1920-ban tette, amikor a szovjetek országa még nagyon gyenge és szegény volt; ma, a szocialista nagyhatalom, a szocialista tábor óriási, legyőzhetetlen erejének realitása alapján e megállapítás súlya még nagyobb. Ha akkor a realitás a különböző társadalmi rendszerű államok szükségszerű egymás mellett élése volt, ma már arról van szó, hogy — amint N. Sz. Hruscsov mondotta — „napjainkban létrejön annak reális lehetősége, hogy a háborút végleg, egyszer s mindenkorra kiküszöböljük a társadalom életéből”. Ez a lehetőség a második világháború után kialakult új nemzetközi erőviszonyokból következik. Reális ez a következtetés? Feltétlenül. S az előrehaladás, amelyet 1963-ban elértünk — ezt bizonyítja. Világos ezek után, hogy nem valamiféle összecsóko- lózásról van itt szó; nem elvi engedményekről vagy megalkuvásról. Ellenkezőleg: a békés egymás mellett élés alapja a szocializmus mind- inlcább növekvő ereje és döntő, meghatározó szerepe van napjaink történelmében. Az 1963-as év, a Moszkvában aláírt atomcsendegyez- mény e ténynek újabb bizonyítéka, s a legszebb; legragyogóbb ajándék az emberiség karácsonyfája alatt. Ebben megvan a lehetősége annak, hogy békés építőmunkánknak ne vessen véget a pusztulás és hálál; annak, hogy testben és lélek ben egyaránt egészséges nemzedék nőjön fel a világon, s ne a nyomorékok és mérgezett vérűek pusztulás ra ítélt nemzedéke; annak, bogy az emberiség munkájából fakadó mérhetetlen kincséket ne pusztító eszközök tervezésére és gyártására fordítsák, hanem egészséges városok, a munkát megkönnyítő, okos gépek építésére, az emberi alkotószellem fejlesztésére. E perspektívák nem különlegesek, s nem utópisztikusak; ezek az ember legemberibb vágyait tükrözik. A z ezért folyó küzde- ejt lem mögött, teljes erejével ott áll a Szovjetunió, amely 1959-ben már rátért a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének útjára — az ország, amely az első embert küldte a világűrbe, először fényképezte le a hold túlsó oldalát, először juttatta állama jelvényét a Hold felületére — az az ország, amely ipari termelésében csak terven felül egyetlen év alatt több terméket állít elő, mint a forradalom előtti Oroszország egy egész év alatt egész iparával — az az ország, amelynek legyőzhetetlen, legkorszerűbb hadserege van — és egyúttal az az ország, amely türelmesen tud várni, türelmesen tud érvelni, s bár a legerősebb, mégis a legbékésebb tetteket akarja végrehajtani, s az a biztos tudat fűti, hogy a szocializmus diadalt arat az egész világon. Amint N. Sz. Hruscsov mondotta: „Az egyszerű emberek nap-nap után meggyőződhetnek arról, hogy a kapitalizmus az emberiség egyetlen égető problémáját sem képes megoldani. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ezekre a problémákra a szocializmus útján lehet csak megoldást találni”. 1963 előbbre vitt ezen a téren, s megalapozta a ,további előrehaladás biztonságát is. I emeS karacSoniji PEST MEG\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VIL ÉVFOLYAM, 301. SZÄM ARA I FORINT 1963. DECEMBER 24, KEDD
