Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

n»e*

nccrei

^Miriam

1963. DECEMBER 22. VASÁRNAP

N. Sí. Hruscsov nyilatkozata a nemzeti felszabadító mozgalomról

A \ATO>lnn;ír«ko7ÚK után

(Folytatás az 1. oldalról)

kizártak a nemzeti felszabadulds és a társadalmi haladás útján folytatódó tej- j lődés egyel) formái sem.

Hruscsov ezután külön kiemelte, hogy a szocializmust i nem lehet csak úgy rneghír- ; dctni, nem lehet átugorni a demokratikus átalakítások korszakát, nem lehet olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekhez nincsenek meg a i nélkülözhetetlen társadalmi j és gazdasági feltételek és ; amelyekhez nincs biztosítva j a néptömegek támogatása. Az általános demokratikus feladatok megoldása során azután — jóllehet, ezek önmagukban még nem szocialista jellegűek — létrejönnek a feltételek a szocializmusba való átmenethez

— Kétségtelen egy másik dolog is — jegyezte meg Hruscsov —, a szocializmust nem lehet kommunistaellenes pozícióból felépíteni, nem lehet közben szembehelyezkedni azokkal az országokkal, amelyekben a szocializmus győzelmet aratott, nem lehet üldözni a kommunistákat, akik önfeláldozóén harcolnak országaik nemzeti felszabadításáért, az új társadalmi rendszerért, a társadalmi haladásért.

Az afrikai lapok szerkesztőségei egyik kérdésükben aziránt érdeklődnek, miben látja Hruscsov az imperializmus gyarmati politikájában alkalmazott új formák és módszerek veszélyességét?

— Az egyes gyarmati rendszerek megszüntetése — jelentette ki válaszában Hruscsov

— még nem jelenti a gyarmati rendszer egészének megszüntetését. A felszabadult országok többségében az imperialista monopóliumok uralkodó pozíciókat tartanak még kézben, elsősorban a gazdasági életben és a dolgozók kíméletlen kizsákmányolásával roppant profitot vágnak zsebre. | amely közgazdászok számító- j sa szerint évente mintegy öt ! milliárd dollárra telhető. A monopóliumok a gazdaságilag elmaradt országoknak háromszoros áron adják el az iparcikkeket, ugyanakkor fillérekért vásárolják fel az ásványi és a mezőgazdasági nyersanyagot. Ily módon éven. te csillagászati összeget — további 14—16 milliárd dollárt

— vándoroltalak páncélszekrényeikbe.

Hruscsov ezután kifejtette a neokolonializmus néhány ismérvét. Rámutatott, hogy a neokolonialisták mindenekelőtt szeretnék fenntartani, sőt fokozni ellenőrzésüket a felszabadult országok gazdasági fejlődése fölött. Az imperialista monopóliumok Lázas ütemben hatolnak be ezekbe az országokba, behálózzák és magunk alá rendelik a helyi tőkét. Az imperialisták makacsul próbálkoznak azzal, hogy mindenütt saját ügynökeiket juttassák hatalomra, igyekszenek a felszabadult országokat bevonni reakciós regionális szövetségekbe, megtartani területükön az idegen katonai támaszpontokat. A neokolonialisták sokszor arra hivatkoznak, hogy ők a Szovjetunió befolyásával szemben védelmezik ezeket az országokét. Merő hazugság!

A mai kolonializmus fő támasza az észak-amerikai imperializmus, amely gyarmati terjeszkedést hajt végre La- tin-Amerikában. Ázsiában és Afrikában, kiszorítva onnan a korábbi gyarmatosítókat. A fajüldözők magában az Egyesült Államokban folytatják a faji megkülönböztetés szégyenletes gyakorlatát, kegyet- lenkednek a néger tömegekkel, amelyek igazságos harcra keltek szabadságukért, elemi emberi jogaikért.

A felszabadult országokra — folytatta Hruscsov — súlyos veszélyt jelent más országok imperialistáinak, különösen pedig a nyugatnémet és a japán monopóliumoknak a gyarmati terjeszkedése.

A kolonializmus új formáinak és módszereinek veszélyessége mindenekelőtt abban áll, hogy itt álcázott formákról és módszerekről van szó. Korábban sokkal könnyebb volt az ellenséget felismerni

— állapította meg Hruscsov —. Ma vaiam'lyen „segély- szakértő", tekintélyes üzletember, gazdasági \vagy katonai tanácsadó, a ..békehadtest” legénye, avagy a nemzetközi valutaalap biztos tógája mögé bújik.

— Nincs-e ellentmondás a

békés együttélés politikája és a nemzeti felszabadító harc között? — tették fel a kérdést j Hruscsovnak az afrikai lapot:

szerkesztőségei.

— Úgy gondolom — jelentette ki Hruscsov —, hogy er- i

re a kérdésre máris meggyő-| ző választ adott maga az élet, adtak a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatai. Az a tény, hogy a népek politika' függetlenségéért vívott harRusk a k*>itjurju ti párbvsat>tl eséltjviról

azt tartjuk, hogy a népeik nem saját jószántukból ragadnak fegyvert, hullatják vérüket. Erie a gyarmattartók erőszakos fellépése kényszeríti őket és amikor egy nép kénytelen fegyveres harcot kezdeni, minden internacionalista kötelessége, hogy minden segítséget és támogatást megadjon neki. Ez a mi álláspontunk a népek fegyveres nemzeti felszabadító harca kérdésében.

Arra a kérdésre, hogy milyennek látja Hruscsov a szocialista államok és a felszabadnit országok közötti kapcsolatokat. valamint ezek fejlődésének kilátásait, a szovjet kormányfő a következőket válaszolta:.

— Az imperialisták valóban sokért nem adnák, ha elszigetelhetnék a felszabadult országokat a szocialista közösségtől. Az imperialisták képtelenek megakadályozni. az együttműködés bővülését a fiatal nemzeti államok és a szocialista világ között.

— A történelem — folytatta Hruscsov — nem kevés olyan államközi szövetséget ismert. amely etz érdekek ideiglenes egybeesésén, esetleges diplomáciai kombinációkon alapul. Múlt az idő és az ilyen szövetségek széthullottak. feledésbe merülitek. A szocialista közösség és a fiatal nemzeti államok, a nemzeti felszabadító mozgalom kapcsolatai azonban másfajta alapra épültek. Ez az ailap: az alapvető érdekek közössége.

— Mi ebben a kapcsolatiban nem keresünk a magunk számára semmiféle előnyt — szögezte le Hruscsov. — Nekünk nincsenek katonai támaszpontjaink és mi nem akarunk ilyen támaszpontokat a felszabadult országok területén. Nem törekszünk arra. hogy ezeket az országokat katonai tömbökbe vonjuk. A szocialista államoktól, társadalmi rendszerük természeténél fogva, merőben idegen a népek leigázására és kizsákmányolására irányuló törekvés.

— A szocialista országok népei és az önálló életútra lépett népek kapcsolatai előtt nagy jövő áll — jelentette ki Hruscsov.

— Hogyan értékeli a szocialista államok és a felszabadult országok gazdasági együttműködésének jelentőségét és kilátásait? — hangzott a következő kérdés.

— A szocialista államok és a feliszabadult országok gazdasági együttműködésében nézetem szerint a legértékesebb az, hogy ez az együttműködés segíti a felszabadult országok népeit nemzetgazdaságuk alapjának felépítésében, a gazdasági függetlenség megvalósításában — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta:

— Jelenleg a Szovjetunió segítségével mintegy 500 ipari és egyéb objektum épül az ázsiai, afrikai és latin ^amerikai országokban. A felszabadult országok gazdasági fejlesztésének szükségleteire fordított szovjet hitelek és egyéb átutalások összege majdnem három mi Illáid rubelt tesz ki. Több mint 400

1 ipari üzem és egyéb objektum készült el vagy épül Csehszlovákja, az NDK. Lengyelország. Bulgária, Románia. Mngycrország segítségével. Gazdasági segítséget nvújt a felszabadult országoknak a Kínai Népköztársaság is.

— Helytelen dolog volna azonban — folytatta Hruscsov — csupán a számokból és nem a segítség jellegéből valamint célkitűzéseiből. ) a népek gazdasági függetlenségi harcában betöltött szerepéből kiindulva meghatározni a szocialista államok segítségének igazi jelentőségét. Őszintén segíteni akarunk ezeknek az országoknak abban, hogy saját lábukra állhassanak, megvalósíthassák a gazdasági fel- szabadulást. s felépíthessék korszerű i Daruk alapjait, erős állami szektort hozhassanak létre, amely megbízható eszke a külföldi monooóliumok behatolása elleni harcban.

— A mi gazdasági együttlítják szembe a Nyugatot •— mondotta, de nem fejtette ki részletesen, miben állnak a nehézségek; — Az Egyesült Államok ennek ellenére tüzetesen megvizsgálja az ellenőrző, állomásokra .vonatkozó szovjet javaslatot. Rusk kijelentette. véleménye szerint jelenleg nem’sok Tehetőség kínálkozik e kérdésben valamiféle szélesebb körű megegyezésre, mert ehhez elkerülhetetlenül „érinteni kell az ellenőrzés és a felügyelet probNem oldódott meg a török kormányválság

Dean Rusk amerikai külügyminiszter a NATO párizsi tanácsüléséről hazatérve, Washingtonban újságírók előtt megjegyzéseket fűzött a tanácskozások eredményeihez. A nyugati hatalmak és a Szovjetunió kapcsolatairól szólva megállapította, az üléseken érezhető volt. hogy „az Észak- Atlanti Szövetség minden tagja általában hasznosnak tartja az érintkezést a Szovjetunióval”.

A NATO-tanácsülésen nem alakult ki olyan vélemény — folytatta Rusk —. mintha az a tóm csend szerződés aláírását a fíyugat a probléma végleges megoldásának tekinthetné, hanem kifejezésre jutott ,.az a hajlandóság hogy bármilyen elfogadhatónak tűnő módszerrel kutatni kell a további lehetőségeket”.

— Megvitattuk a leszerelés lehetőségeit is — mondotta —, majd hozzáfűzte, hogy még a tizennyolchatalmi genfi leszerelési bizottság január 21-i ülése előtt megtárgyalják a kérdést a NATO-ban.

Amikor egy tudósító megkérdezte, volt-e szó a NATO- tanácsülésen az ellenőrző állomások szovjet javaslatáról, továbbá a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási szerződésről. Rusk így választolt: a két kérdésről sok vita volt. E problémák bizonyos reális nehézségekkel álAz Igazságpárt és a Nemzeti Párt szintén visszautasította a koalíciós kormány gondolatát. Az Igazságpárt továbbra is rendkívüli parlamenti vá- 1 lasztásók kiírását követeli.

Az egyetlen párt, amelyik ! hajlandó lenne bizonyos fel- ! tételek mellett koalícióra lép- ' ni a Köztársasági Néppárttal, | az Új Törökország Párt. Vezetője. Aliancan szombaton | kezdte meg Inönüvel a tárgya- 1 iásokat.

Majd negyedmillió nyugat-berlini kapott látogatási engedélyt szombat délig

Az NDK postai alkalmazottjai Nyugat-Beriin 12 kerületében szombaton délig összesen már több mint 200 000 látoga- 1 tási engedélyt adtak ki nyugatberlini polgárok részére. Mi- 1 vei a postások számát péntekműKödésünk — hangsúlyozta a szovjet kormányfő — nemcsak közvetlen, hanem roppant közvetett segítség is a felszabadult országoknak. Megerősíti pozíciójukat az imperialista hatalmakkal szemben, másfelől viszont a felszabadult országok támogatják a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, számukra hasznos cikkeket szállítanak, egységfrontban lépnek fel velük az imperializmussal szemben.

— Hogyan értékeli ön a fiatal nemzeti államok szerepéi napjaink nemzetközi politikájában és a bákehareban? —

hangzott az utolsó kérdés.

Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a fiatal nemzeti államok túlnyomó többségükben haladó Szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Szembeszállnak a gyarmati rendszerrel, a háborús előkészületek és a fegyverkezési hajsza imperialista politikájával. — Meggyőződésem — folytatta Hruscsov —, hogy nem csupán a fiatal nemzeti államok száma, hanem nemzetközi szerepe is számottevően növekedni fog az elkövetkező időben. Minden fiatal nemzeti állam kiveheti részét a leszerelésért, az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért, a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéért, a hidegháború megszüntetéséért folytatott harcból. .

— A felszabadult országok népei — állapította meg a szovjet kormányfő — mind jobban felismerik, hogy a szocialista országok népeivel, a világ proletariátusával kiépített tartós szövetség nélkül a nemzeti felszabadító mozgalom képtelen lett volna ilyen nagyszerű győzelmeket kivívni. A szövetség erősítéséhez, a szövetség megbonthatatlansá- gához mélységes érdekük fűződik mind a nemzeti felszabadulásukért küzdő népeknek, mind a szocialista országok népeinek, mind pedig az egész világ munkásosztályának.

— ML soha nem „exportáltunk” és soha nem fogunk „exportálni” forradalmat — hangsúlyozta Hruscsov —, de ; továbbra is minden segítséget megadunk azoknak a népeknek, amelyek szent harcra keltelv az imperializmus ellen, i A nemzeti felszabadításj harc erőivel kiépített szövetség politikánk egyik sarkköve volt ! máig és az is marad. Őszinte I

re és szombatra jelentékenyen felemelték, az ideiglenes irodák előtt lényegében megszűnt a sorbanállás. Szombaton már tízezrével érkeztek nyugatberliniek az NDK fővárosába, hogy meglátogassák ott élő rokonaikat.

szívvel azok mellett állunk, akik a szabadságért harcolnak. Teljes szívvel kívánjuk Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- fca népeinek, hogy járjon győzelemmel az imperializmus ellen, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért folytatott bátor harcuk. És mi minden eszközzel támogatni fogjuk harcukat, megadunk e harcnak minden lehetséges erkölcsi, politikai és anyagi támogatást A szovjet emberek testvéreiknek tekintik mindazokat, akik a nemzeti felszabadulásért, a társadalmi haladásért küzdenek és további sikereket kívánnak nekik — zárta nyilatkozatát N. Sz. Hruscsov.

Pusztít a „fehér förgeteg“ Kanadában

Európában továbbra is zimankós idő várható

Közép-Európában továbbra í is zimankós idő várható. Nor- , végiában és a többi skandináv | országban fokozódik a hideg. • Franciaország sok megyéjében ! sűrű köd súlyosbítja a helyze- j t£t, a hóakadályok rengeteg I közlekedési dugót és sok balesetet okoztak. Bordeaux-ban egy betegszállító helikopter a köd miatt kényszerleszállást hajtott végre, de a súlyos betegen szerencsére időben segíteni tudtak.

A kanadai „fehér förgeteg” az AP jelentése szerint tíz halottat és négy nyomtalanul eltűnt embert rótt a veszteséglistára. Az eltűntek közül ketten valószínűleg szintén életüket vesztették. Üj-Skóciában és Prince Edward szigetén sok helyi lakost kórházba kellett szállítani fagysérülésekkel. A

magányos Ellerwood szigeténél egy halászhajó hajótörést szenvedett, a legénység két tagjáról nincs hír. A két matróz után hajókkal és repülőgépekkel kutatnak.

A FCLDMUVESSZOVETKEZETI

SZAKÜZLETEKBEN

AZ AMERIKAI CSAPATOK nyugat-németországi hadgyakorlatai összesen 2,2 millió dolláros kárt okoztak az NSZK-nak.

A ROMÁN ÉS A LENGYEL' újságíró szövetség Varsóban barátsági és együttműködési szerződést írt alá az 1961 66-os évre.

KÉTEZERÖTSZAZ DOLLÁR ÓVADÉK ELLENÉBEN

Texasban szabadon bocsátották a csütörtökön letartóztatott Russell Mclarry 21 éves diákot. A diák állítólag tanúk jelenlétében kijelentette, hogy meggyilkolja Kennedy!.

84 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT Sir Allan Henderson Gardiner egyiptológus, Tut-Enkh-Amen sírhelyének egyik feltárója.

SZOKATLANUL ENYHE az időjárás Romániában. A Fekete-tenger partjain plusz 10 fokot, a Kárpátokban pedig 2000 méter magasan is plusz 1 fokot mértek.

AZ AMERIKAI TITKOS- SZOLGÁLAT vád alá helyezte Robert Beaty Fenneilt, ’.Isit december 19-én csavargás miatt vettek őrizetbe 3erkley városában. Jegyzeteket találtak nála, köztük a következő feljegyzést: „Célom: Johnson elnök meggyilkolása”.

cukban a legszamottevoob sí- j , kereket a háborút követő idő- : j szakban, vagyis abban az idő- j , szakban érték eh amelyet lé- i ' nyegében a különböző társa- J dalmi rendszerű államok bé- , kés együttélése jellemzett, so- . ka1 mondó.

A békés együttélés viszo- j nyai között több mint ötven | új nemzeti állam jelent meg ; ■ a világtérképen. Marxista j ! szempontból semmi váratlan j j nincs ebben, ez teljesen tör- > vényszerű. A különböző társa- í 1 dalmi rendszerű országok bé- j kés egviittélésének elve távol- j ró] sem jelent megbékélést az j imperializmussal, nem jelenti ; a forradalmi harc tompítását, ! a nemzeti felszabadító mozga- lom felgöngyölítését. Ez az elv ! a különböző társadalmi és po- i litikai rendszerű államok vi- i szonyára vonatkozik.

— Merőben más dolog — fűzte hozzá a szovjet kor- mányfő — a tőke elleni j : osztályharc. a nemzeti fel- 1 1 szabadító harc. Ez mindegyik nép saját belső kérdése, amelyet 6 maga old meg: Természetesen vannak olyan emberek, burzsoá politikusak, sőt olyan személyidé- ' giek is. akik szocialisták- I naik nevezik magúikat, akik szeretnék, ha a békés együtt- 1 élés erre a területre is kiterjedne. Ezek az emberek, gyengíteni igyekszenek a népek felszabadító harcát az imperialistákkal és a gyarmattartókkal szemben. Gyen- j gíteni igyekszenek a dolgo- j zók osztályharcát a kapita- j lizmits ellen.

— A marxisták—leninisták közül — hangsúlyozta Hrus- , csov — soha senki nem , értelmezte úgy a különböző < társadalmi rendszerű orszá- • gok békés együttélését, mint ; a status quo fenntartását, mint valamiféle megbéké- lést az imperializmussal, ' mint „menlevelet” a nemzeti és társadalmi felszabadulást célzó forradalmi folyamatok- [ kai szemben. Ezt az elvet senki sem terjesztette ki az imperializmus és az elnyomott népek közötti viszonyra.

— Mi mindig elleneztük és ellenezni fogjuk — hangsúlyozta Hruscsov — a kizsákmányolok és kizsákmányoltak, az elnyomók és elnyomottak közötti békés együttélést. Ugyanígy teljesen alaptalan minden olyan próbálkozás, hogy a leszerelési harcot úgy tüntessék fel, minit az imperializmus , ellen felkelt népek lefegyverzésére irányuló törekvést. Világos, hogy a leszerelés főként azoknak a nagyhatalmaknak fegyvertárára vonatkozik. amelyek a fegyverset zömét összpontosították saját kezükben. A gyarmatok és a felszabadult országok népei csak nyernek, ha az imperializmus hadigépezetét leszerelik, ha megszüntetik az imperialistáknak az ő területükön elhelyezett katonai támaszpontjait.

— Kifejthetné-e még egyszer ön az álláspontját a népek gyarmatosításéi lenes harcának békés és fegyveres formáiról?

— szólt a következő kérdés.

Hruscsov válaszában többek

között ezeket mondotta:

— Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nincs minden ország és minden nép számára egyetemesen érvényes recept. A harc egyik vagy másik formájának alkalmazása a konkrét feltételektől, elsősorban a gyarmattartók és lakájaik ellenállásának fokától függ.

— Mi marxisták—leninisták

— jelentette ki Hruscsov —