Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-15 / 293. szám
x/CíHaiJ 1963. DECEMBER 15, VASÁRNAP Hogyan épülnek a kislakások? A váci járásban igen nagy az építkezési kedv, a megyében talán itt építik a legtöbb családi házat. Ez egyrészt a járás .kitűnő fekvésével, Budapest közelségével és nem utolsósorban a lakosság anyagi helyzetének javulásával magyarázható. Aki építkezni akar, legelőször is telek után néz. Vagy állami tartalékhelyet vesz, vagy magánosnál érdeklődik telek után. Régebben a juttatott telkeken építkeztek, ma nagy részükön már ház áll. j Most. az újabb nagy igényre való tekintettel, az állami tártalékhelyek értékesítése az OTP-n keresztül történik. Azokat a házhelytulajdonosokat, akik juttatott üres házhellyel rendelkeznek és még nem építettek rajta, az elmúlt évben felszólították, jelentsék be írásban, hogy két éven belül megkezdik-e a munkát? Akik nem tudnak építeni, azok csereingatlant kapnak, j vagy készpénzzel kártalanít- [ jak őket. A cserébe adott tartalékházhelyek természetesen | távolabb fekvő telkek, amelyeket csak a későbbi időben kell ,. .beépíteni. A rendelet ; végrehajtása azonban nem zavartalan, mert általában kevés a megfelelő cseretelek. Például Dunakeszin csak a belterület bővítésével lehet megfelelő számú csereingatlant biztosítani. Ennek lebonyolítása most történik. Az Építésügyi Minisztérium -tavaly kislakásépítési tájékoztatót adott ki az összes lényeges tudnivalókról. Ennek hatása máris megmutatkozik, mért jóval kevesebb a hiba a helyi tanácsokhoz benyújtott engedélykérelmekben. A második lépés az építőanyag beszerzése és szállítása. Téglát, cserepet, •faanyagot zavartalanul lehet Atiflfl a It-h’Iiifn'itfi _ fiv-rvv « «>.v ei centitnt — Fuvtdrgontloh vásárolni, de nem így cementet vagy meszet. Viszont faárut csak Vácott lehet kapni, éppúgy, mint előregyártott vaselemeket. Szállításuk igen költséges, ezért inkább nem vásárolják, hololt elsősorban éppen ezeket kellene felhasználni. A helyi anyagokat inkább az erdős vidékeken veszik igénybe. Kosdon a termelőszövetkezet kezelésében van a kőbánya, amelynek homokkövéből igen jó fal építhető. Általában a tanácsoknak többet kellene foglalkozniuk a területükön levő homok- és kőbányákkal, mert solcszor életveszélyes körülmények között üzemeltetik azokat, a rablógazdálkodásról nem is beszélve. Az építési anyagok szállítása a legtöbb esetben sok gondot okoz. Magánosoknak a BELSPED meghatározott távolságon belül csak hosszú határidőre vállal fuvart. Más tehergépkocsik — például az építtetők munkahelyének gépkocsijai — rendszerint csak az esti órákban állnak rendelkezésre' a ,.C”-füvarlevéllel, de ilyenkor már az építőanvagtelepek bezártak. Jó lenne, ha a telepek a szerződésben lekötött árut a magúnépíttetőknek az esti órákban is kiadnák. Az itt elmondottak a váci járásban tapasztaltakon ala- ] púinak, azonban bátran álta- j iánosíthatók a megye egész | területére. I K. M. Mi van a ládafiában? Takarékos tsz, takarékos üzem - Abony a célegyenesben Járva - kelve i { Erényes ember a családját ! még egy kisfröccsel se,m rövidíti meg. Az állam pénzén ünnepel. * Szeresd beosztottadat. legalább úgy, mint önmagadat. ★ Amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra. ★ Barátom olyan szorult helyzetben még sohasem volt, hosy ígérni ne tudott volna. * Addig jár a korsó a kútra, míg feleségül veszik a vízlxor- dó lányt. ★ A világ örökké változik. Tegnap mág a Puskást is szidtuk, ma meg egy Albert-gól- nak is örülünk. ★ Karácsony a szeretet ünnepe. És a fizetésen felüli kiadásoké. ★ A szerelem olyan, mint a rózsa. Bódít, tövises és elhervad. • + A világon minden relatív. Csak az értekezlet az, ami abszolút hosszú. Sz. J. Állandó életveszélyben KETEZERHÉTSZÁZ TONNA AZ ORSZÁG ÉVI LEVELEZÉSE A távirat, a telefon, a telex, a hírközlés mindmegannyi korszerű eszköze, a pálmát azonban még mindig a „klasszikus” forma, a rendes levelezés viszi el. A posta naponta csaknem egy vagonnyi örömet, bánatot, vagy egyszerű, száraz hivatalos tényközlést, értesítést továbbít. A hatalmas, levélmennyiséget súlyra mérik. Az ország idei levelezése — s ez a szám évenként alig néhány százalékkal változik — 2700 tonnát tesz ki. Ha nem Is számolják meg a postások, mégis tudják, mennyi levelet, levelezőlapot. tartalmaz ez a nagy súly. A sok évtizedes gyakorlat, az ellenőrző mérések igazolják. hogy 1—1 kilóban 176 —190 levél fér el. Ezt a számot ismerve, s az átlagot tekintve. már könnyen kiszámítható, hogy az idén csaknem félmilliárd — hozzávetőleges pontossággal 48fí millió levelet, üdvözlő lapot, hivatalos iratot kaptunk vagy irtunk. Késő délután állunk az úcsai vasútállomáson. Már teljesen sötét van, a bent- lévő három szerelvény fölött csak a villanylámpák világítanak. Bizony, sok helyre nem jut el fényük. Ez azonban csöppet sem zavarja azokat a most érkezett, vonatról leszálló férfiakat és nőket, akik legjobb esetben a szerelvényeken átmászva, de többnyire az összekapcsolt ütközők alatt átbújva igyekeznek hazafelé, az állomás túlsó oldalán lévő, két és fél ezer lakosií Dózsa-tc- lepre. Megborzad az ember ennek látta*: hisz’ bármely pillanatban tolathatják valamelyik szerelvényt és akkor az éppen átbújó a kerekek alá kerülne. Azt mondják, nappal ugyanígy közlekednek sínek és a várakozó vonatok között az ócsaiak. Akadnak közöttük assaonyok is gyermekekkel. S hiába tilos az átjárás az állomás területén — a helybeli vasutasok tehetetlenek. Ugyanis a községből egyenesen idevezet az út, s a Dózsa-telepet így lehet a legegyszerűbben megközelíteni. Igaz, a több száz méter hosszúságú állomás két végén van hivatalos jelzővel, sorompóval ellátott átkelőhely. De ki kerül olyan nagyot, különösen, ha munkába megy, vagy onnan jön, és siet? így gondolkodnak az ócsaiak, állandó félelmet és rettegést okozva felelőtlenségükkel az állomáson dolgozó vasutasoknak. Hiszen az csodával határos véletlen, hogy nem történik naponta baj, szerencsétlenség. Bármennyire is helytelenül cselekednek azok, akik nap mint nap kockáztatják testi épségüket, sőt életüket — teljesen elmarasztalni mégsem lehet őket. Nem, mert eddig is találhatott volna az illetékes szerv, a MÄV valamilyen megoldást a nagy forgalmú állomáson a biztonságos átkelésre. Hogy milyet? Ezt a szakemberek jobban el tudják dönteni: vagy felüljárót, vagy pedig sorompóval lezárható átjárót kellene építeni a Dó- zsa-telephez. Hogy a gyors, határozott intézkedésre ennek érdekében mennyire szükség van, arról a helyszínen bárki meggyőződhet. Hetesi Ferenc Pál VA DÁSZPA RA DICSOM Vadbiológiai állomás, kutyatenyészet — Újabb vadfajokkal bővül a telki rezervátum jobban fejlődik a gazdaság: az országban először Telkiben szerveznek és létesítenek, még a jövő év elején vadbiológiai állomást. Itt állatorvosokból, kutató szakemberekből álló csoport tanulmányozza majd a különböző vadfajok élettanát. fejlődését és betegségeit, takarmányozási , fa .„k^yglhárí- tási, kísérletedet folytat, sőt talajbiológiai és meteorológiai vizsgálatokat is végez. A tudományos kutatómunkánál felhasználják a radioaktív izotópokat is. Mindez azonban csak egv igen fontos részét képezi a telki rezervátum fejlesztésének: már elkészültek a tervei egy vadászkutya-teny ész- telepnek is. A kennelekben elsősorban a Magyarországon használatos kutyafajták: a világhírű, kitűnő képességű magyar vizslás a hannoveri véreb, a kotorékebek közül a foxi és a szálkásszőrű tacskó tenyésztését és kiképzését végzik majd szakemberek. Ezzel párhuzamosan bővíti a oazdasáa a vadállományt is: a jövő évben húsz muflon érkezik Csehszlovákiából. a jelenlegi megcsappant létszám növelése és a vérfelfrissítés érdekében. Ugyancsak növelik tenyészállatokkal az őzállományt is. Nő a rezervátumban a híres gyulaji erdőségekből idetelepített dámszarvasok száma: ezen a területen jól meghonosodtak, számuk már jelenleg 40—45 egyedre tehető. A Budavidéki Erdőgazdaság eddig nem rendelkezett olyan területekkel, amelyen a fogoly. a fácán és a mezei nyúl él. A tervek szerint a rezervátum bővítése után apróvaddal is kiegészítik az állományt, félvad fácán- és fogol.vtenyészete- ket létesítenek. így fejlődik lassan a telki •ezervátum valóságos vadász- Jaradicsommá. amelyben a íülföldi vendégek és a magyar vadászok, hazánk úgyszólván /alamennyi hasznos vadfaját negtalálhatják. (h. f. p.) — Közösen telepített gyümölcsöst a XI.. kerületi Sasad Termelőszövetkezettel a budaörsi Vörös Csillag Tsz. Nyolcvanöt katasztrális holdon ültettek őszibarackot, tíz holdon szőlőt és hat holdon ri- bizlit telepítettek. A Budavidéki Vadgazdaság hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű rezervátuma. Ke- j I vés ország dicsekedhet fővá-; rosához közel ilyen, nemes vadban bővelkedő, természeti ■ szépségekben gazdag, össze- [ függő területtel. Éppen ezért, 1 az Országos Erdészeti Főigazgatóság irányításával évek óla tervszerü-mwnka foluik a vadgazdaság továbbfejlesztése ér- 1 deké ben. Ennek eredményeként a telki rezervátumban nagymértékben nőtt a gazdálkodás színvonala és a nemes vad, elsősorban a gímszarvasállo- mány minősége, 1 Az elkövetkező években még l Óvoda a vasút mellett Csizmazia I,ászióné, az iskola igazgató nénije éppen megbeszélést folytat az „utánpótlással” megépítették. A községfejlesz- lési alap forintjait éveken keresztül félretették és aztán a megye segítségével, az idei orra — mutatja Bukta Jancsinak Tóth Jolánka (Gábor Viktor felvétele) hideg januárban nekikezdtek az építkezésnek. Persze, egy nem nagy községnek a pénze sem lehet sok. De a tanács elnöke, Kovács Istvánná tudta, hogy a falubeliekre mindig lehet számítani. Különösen most számíthat a jövendő óvodások szüleire, de a többiekre is, hiszen az óvoda nemcsak a gyerekek, egész Délegyháza ügye. S a község munkához látott. Házi kezelésben végezték az építkezést, így olcsóbb, kifizetődőbb. És a lakosságon kívül — munkájuk értéke a százezer forintot is meghaladta — a községi kavicsbánya és az Egyesült Törekvés Termelőszövetkezet is ott bábáskodott a falak körül. December elején, a nemzet, közi vasútvonal közelében, végre megnyílt az óvoda. Az első napokban sokan kukucskáltak be az ablakokon. Szülők és nem szülök nézték, hogy mi A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elkészítteti azt az úthálózatfejlesztés-i tervét, amely 1980-ig megszabja a feladatokat. Az elgondolások sze- rint 1980-ig körülbelül hatezer kilométer hosszú úthálózatot kell rendbehozni, részben építeni. Az ilyen nagyarányú úthálózat fejlesztési terv elkészítéséhez sok adat szükséges. Éppen ezért pontosan nyilvántartásba veszjk' — mégpedig az 1964. január 1-i állapotnak megfelelően — az ország valamennyi útjának, még a föld- utaknak műszaki adatait is. Az úthálózat fejlesztési terv készítését nagyban segíti az 1963-ban' végzett nagyarányú forgalomszámlálás, amely szinte tökéletes térképet nyújt a szakembereknek, melyik úton milyen a forgalom, hol- jelentkezik növekedés, milyen a forgalomáramlás iránya. A forgalomszámlálás óriása adát- halmazát a Gépi Adatfeldolgozó Állomás, még 1964-ben részletesen kiértékeli. Azt például, már most meg lehet állapítani, hogy korszerű, új utat Heil építeni például Debrecenbe, jobb utakkal kell összekötni a Tiszán túli és az észak-magyarországi ipartelepeket. A nyilvántartás, a forgalom- számlálás és egyéb szempontok figyelembevételével az Útügyi Kutató Intézet megállapítja, milyen forgalmi igények jelentkezhetnek 1980-ig, és ennek ismeretében teszi meg javaslatát új utak építésére. illetve rögzíti, hogy a meglevők közül melyeket kell korszerűsíteni. (MTI) Nyilvántartás készül az utak műszaki állapotáról , a történik odabent. Néztek a f gyerekeket, a bútorokat, a já- % tékokat, s a vastag szőnyegre % gondosan leterített pokrócokat, ahol — még nem érkezett meg ^ a megrendelt fektetők — ^ ebéd után a 1kislányok és kis- $ fiúk. aludtak. % Az óvodában vidám az í élet. Gyakran betér ide Csíz- f mazia Lászióné, a „felettes ^ szerv”, az iskola igazgató né- fj nije. Ismeri a gyerekeket, jó barátságban vannak, $ í s nem art figyelemmel kísérni, } milyen lesz az utánpótlás. ^ Tóth Jolúnka például, aki már ^ „komoly elsős” lesz jövőre, sa- ff ját tankönyvekkel és saját is- ff kolatáskával. ff Jolánkának itt a kisöccse is, f. a hároméves Anti. És van még f egy testvérpár: Csontos Borika 'f és Lacika. Az óvoda legelső Iá- f, togatója minden reggel Bukta f, Jancsi. Anyukája fél hétref, megy dolgozni, s Jancsit már ff hatra behozza, akire a hi- ff vatalos időig, nyolc óráig a ^ dadus, Éva néni vigyáz. Nyolc után a két nágy te- f remben megkezdődik a játék. ff A negyvenkét csöppség (50 sze- ff mélyes az óvoda — így min- f, den gyereknek van helye) ff örömmel feledkezik bele ebbe f, az új világba. A Dunaharaszti- ff ról bejáró Anci néninek (Kar- í ezub Bélánénak) és a Duna- í1 varsányban lakó Annuska né- ff - ninek, (Kiss Lászlónénak) csak ff' az első napok voltak egy kissé f, ’ nehezek. Ma már a leganyá- ff1 sabb gyerek sem, sír a mamája ff után — az óvoda közös biroda- í lom. £ S a birodalomtól nem mész- sze robognak el az expresszek. ff Nem állnak meg az állomáson, ^ pedig egyszer megállhatnának. 'f És utasai leszállhatnának, ^ megnézni az óvodát, a kis köz- £ ség erejének kifejező szimbó- 'f lumát. 4 Murányi József ' Délegyháza a ráckevei járásban van, lakóinak száma alig haladja meg az ezerháromszázat. Ami különösebben nevezetessé teszi a községet:.érinti a belgrádi nemzetközi vasútvonal. Ám a nemzetközi gyors- i'.vOnátók, a Polónia- és a Pangnod ia expressz, csak átrobog- [nak az állomáson. , ”, : Ha Délegyháza így ki is ma- : rad a nagyvilág vérkeringésé- : bői. az ott lakók mégis kapcsolatot tatfanak a világgal. ; Tudják, mikor mit kell tén- ; níök nehogy lemaradjanak. S • egy kis község életében rhin- : den apró megmozdulás fon- i tos — hát még mennyire fon- i tos az egész falu összefogása. ’ Es idén egész Délegyháza összefogott Óvoda kellett a községnek, invert igényelték a szülők, s i ezt kívánja a környező pél- j dákban testet öltő korszerű i pedagógia — óvoda kellett, ' Abóöy már beért a. célegyenesbe. Még néhány ..méter", és eléri a célt: megkapja a takarékos község címet. A szót a számok nyelvére' för- dit'va: az egykori járási székhelyen 5000 család él, s a kézségben 3400 takarék betétkönyv van. Még 1000 betétkönyv kell ahhoz, hogy a község megszerezze a taka- rékos címet. Ezer betétkönyv és utolsó méterék — nincs itt valami feWítés, félreértés? Nincs, mert forintösszegben a község már elérné a kívánt határt. Csák a betétek számával nem. Dehát a. takarékos község- mozgalomnak az az igazi célja. hogy minél több csalidnak legyen betétkönyve. Persze,Abon.v így sóin búslakodhat, A községi '„ládafiában”, az OTP-íiókbao. majdnem 10 millió forintot őriznek, majdnem 10 millió forintról vezetnek kimutatást.- És arra igazán büszkék lehetnek, hogy megyénkben az abonyi Kossuth lett az első takarékos tprmelőszövct kezet. Erről már írtunk, de nem árt úírá leírni, hogy s-°~ bonija Miklós, a szövetkezét főkönyvelője, mennyire ^fontosnak tartja a takarékoskodást. És n:m beszélt Kióba a szövetkezet gazdáival: a taglétszám 80 százalékának, 323 tsz-tágrak. majd l millió forintját orzt e községi „ládafia . ‘ Mint a helyi fiókvezető. Pkilásti László elmondotta, a zárszámadás után Abony négy szövetkezete közül még egy belép a takarékos szövetkezetek sorába. Újabb jó hír: á község négy KST-je közül az egyik, a földműves- szövetkezeté. rövidesen megkapja a takarékos üzem címet. Még egy érdekes adat. Az Síbonyi ÖTP-fióknsk jelenleg. hárommillió forint a kintlévősége. A község lakói ennyit igényelték bútor-. ruha vásárlásra és csa- ládiház-építésre. Idén 38-an kaptak hitelt házépítésre. (m. j.)
