Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

x/CíHaiJ 1963. DECEMBER 15, VASÁRNAP Hogyan épülnek a kislakások? A váci járásban igen nagy az építkezési kedv, a megyé­ben talán itt építik a legtöbb családi házat. Ez egyrészt a járás .kitűnő fekvésével, Bu­dapest közelségével és nem utolsósorban a lakosság anya­gi helyzetének javulásával magyarázható. Aki építkezni akar, legelő­ször is telek után néz. Vagy állami tartalékhelyet vesz, vagy magánosnál érdeklődik telek után. Régebben a jutta­tott telkeken építkeztek, ma nagy részükön már ház áll. j Most. az újabb nagy igény­re való tekintettel, az állami tártalékhelyek értékesítése az OTP-n keresztül történik. Azokat a házhelytulajdonoso­kat, akik juttatott üres ház­hellyel rendelkeznek és még nem építettek rajta, az elmúlt évben felszólították, jelentsék be írásban, hogy két éven be­lül megkezdik-e a munkát? Akik nem tudnak építeni, azok csereingatlant kapnak, j vagy készpénzzel kártalanít- [ jak őket. A cserébe adott tar­talékházhelyek természetesen | távolabb fekvő telkek, ame­lyeket csak a későbbi időben kell ,. .beépíteni. A rendelet ; végrehajtása azonban nem za­vartalan, mert általában kevés a megfelelő cseretelek. Például Dunakeszin csak a belterület bővítésével lehet megfelelő számú csereingat­lant biztosítani. Ennek lebo­nyolítása most történik. Az Építésügyi Minisztérium -tavaly kislakásépítési tájékoz­tatót adott ki az összes lénye­ges tudnivalókról. Ennek ha­tása máris megmutatkozik, mért jóval kevesebb a hiba a helyi tanácsokhoz benyújtott engedélykérelmekben. A második lépés az építőanyag beszerzése és szállítása. Téglát, cserepet, •faanyagot zavartalanul lehet Atiflfl a It-h’Iiifn'itfi _ fiv-rvv « «>.v ei centitnt — Fuvtdrgontloh vásárolni, de nem így cemen­tet vagy meszet. Viszont fa­árut csak Vácott lehet kapni, éppúgy, mint előregyártott vaselemeket. Szállításuk igen költséges, ezért inkább nem vásárolják, hololt elsősorban éppen ezeket kellene felhasz­nálni. A helyi anyagokat in­kább az erdős vidékeken ve­szik igénybe. Kosdon a ter­melőszövetkezet kezelésében van a kőbánya, amelynek ho­mokkövéből igen jó fal épít­hető. Általában a tanácsoknak többet kellene foglalkozniuk a területükön levő homok- és kőbányákkal, mert solcszor életveszélyes körülmények között üzemeltetik azokat, a rablógazdálkodásról nem is beszélve. Az építési anyagok szállítá­sa a legtöbb esetben sok gon­dot okoz. Magánosoknak a BELSPED meghatározott tá­volságon belül csak hosszú határidőre vállal fuvart. Más tehergép­kocsik — például az építtetők munkahelyének gépkocsijai — rendszerint csak az esti órák­ban állnak rendelkezésre' a ,.C”-füvarlevéllel, de ilyenkor már az építőanvagtelepek be­zártak. Jó lenne, ha a tele­pek a szerződésben lekötött árut a magúnépíttetőknek az esti órákban is kiadnák. Az itt elmondottak a váci járásban tapasztaltakon ala- ] púinak, azonban bátran álta- j iánosíthatók a megye egész | területére. I K. M. Mi van a ládafiában? Takarékos tsz, takarékos üzem - Abony a célegyenesben Járva - kelve i { Erényes ember a családját ! még egy kisfröccsel se,m rövi­díti meg. Az állam pénzén ün­nepel. * Szeresd beosztottadat. leg­alább úgy, mint önmagadat. ★ Amit ma megehetsz, ne ha­laszd holnapra. ★ Barátom olyan szorult hely­zetben még sohasem volt, hosy ígérni ne tudott volna. * Addig jár a korsó a kútra, míg feleségül veszik a vízlxor- dó lányt. ★ A világ örökké változik. Tegnap mág a Puskást is szid­tuk, ma meg egy Albert-gól- nak is örülünk. ★ Karácsony a szeretet ünne­pe. És a fizetésen felüli kiadá­soké. ★ A szerelem olyan, mint a rózsa. Bódít, tövises és elher­vad. • + A világon minden relatív. Csak az értekezlet az, ami ab­szolút hosszú. Sz. J. Állandó életveszélyben KETEZERHÉTSZÁZ TONNA AZ ORSZÁG ÉVI LEVELEZÉSE A távirat, a telefon, a telex, a hírközlés mindmegannyi kor­szerű eszköze, a pálmát azon­ban még mindig a „klasszikus” forma, a rendes levelezés viszi el. A posta naponta csaknem egy vagonnyi örömet, bánatot, vagy egyszerű, száraz hivata­los tényközlést, értesítést to­vábbít. A hatalmas, levél­mennyiséget súlyra mérik. Az ország idei levelezése — s ez a szám évenként alig néhány százalékkal változik — 2700 tonnát tesz ki. Ha nem Is szá­molják meg a postások, mégis tudják, mennyi levelet, levele­zőlapot. tartalmaz ez a nagy súly. A sok évtizedes gyakor­lat, az ellenőrző mérések iga­zolják. hogy 1—1 kilóban 176 —190 levél fér el. Ezt a szá­mot ismerve, s az átlagot te­kintve. már könnyen kiszámít­ható, hogy az idén csaknem félmilliárd — hozzávetőleges pontossággal 48fí millió levelet, üdvözlő lapot, hivatalos iratot kaptunk vagy irtunk. Késő délután állunk az úcsai vasútállomáson. Már teljesen sötét van, a bent- lévő három szerelvény fö­lött csak a villanylámpák világítanak. Bizony, sok helyre nem jut el fényük. Ez azonban csöppet sem zavarja azokat a most ér­kezett, vonatról leszálló férfiakat és nőket, akik legjobb esetben a szerel­vényeken átmászva, de többnyire az összekapcsolt ütközők alatt átbújva igye­keznek hazafelé, az állomás túlsó oldalán lévő, két és fél ezer lakosií Dózsa-tc- lepre. Megborzad az ember en­nek látta*: hisz’ bármely pillanatban tolathatják va­lamelyik szerelvényt és ak­kor az éppen átbújó a ke­rekek alá kerülne. Azt mondják, nappal ugyanígy közlekednek sínek és a vá­rakozó vonatok között az ócsaiak. Akadnak közöt­tük assaonyok is gyerme­kekkel. S hiába tilos az át­járás az állomás területén — a helybeli vasutasok te­hetetlenek. Ugyanis a köz­ségből egyenesen idevezet az út, s a Dózsa-telepet így lehet a legegyszerűbben megközelíteni. Igaz, a több száz méter hosszúságú ál­lomás két végén van hiva­talos jelzővel, sorompóval ellátott átkelőhely. De ki kerül olyan nagyot, külö­nösen, ha munkába megy, vagy onnan jön, és siet? így gondolkodnak az ócsaiak, állandó félelmet és rettegést okozva felelőt­lenségükkel az állomáson dolgozó vasutasoknak. Hi­szen az csodával határos véletlen, hogy nem törté­nik naponta baj, szeren­csétlenség. Bármennyire is helytele­nül cselekednek azok, akik nap mint nap kockáztatják testi épségüket, sőt életü­ket — teljesen elmarasztalni mégsem lehet őket. Nem, mert eddig is találhatott volna az illetékes szerv, a MÄV valamilyen megoldást a nagy forgalmú állomáson a biztonságos átkelésre. Hogy milyet? Ezt a szakemberek jobban el tudják dönteni: vagy felüljárót, vagy pedig sorompóval lezárható át­járót kellene építeni a Dó- zsa-telephez. Hogy a gyors, határozott intézkedésre ennek érde­kében mennyire szükség van, arról a helyszínen bár­ki meggyőződhet. Hetesi Ferenc Pál VA DÁSZPA RA DICSOM Vadbiológiai állomás, kutyatenyészet — Újabb vad­fajokkal bővül a telki rezervátum jobban fejlődik a gazdaság: az országban először Telkiben szerveznek és létesítenek, még a jövő év elején vadbiológiai állomást. Itt állatorvosokból, kutató szakemberekből álló csoport tanulmányozza majd a különböző vadfajok életta­nát. fejlődését és betegségeit, takarmányozási , fa .„k^yglhárí- tási, kísérletedet folytat, sőt talajbiológiai és meteorológiai vizsgálatokat is végez. A tudo­mányos kutatómunkánál fel­használják a radioaktív izotó­pokat is. Mindez azonban csak egv igen fontos részét képezi a telki rezervátum fejlesztésé­nek: már elkészültek a tervei egy vadászkutya-teny ész- telepnek is. A kennelekben elsősorban a Magyarországon használatos kutyafajták: a világhírű, ki­tűnő képességű magyar vizslás a hannoveri véreb, a kotorék­ebek közül a foxi és a szál­kásszőrű tacskó tenyésztését és kiképzését végzik majd szakemberek. Ezzel párhuzamosan bővíti a oazdasáa a vadállományt is: a jövő évben húsz muflon érkezik Csehszlovákiából. a jelenlegi megcsappant lét­szám növelése és a vérfelfris­sítés érdekében. Ugyancsak növelik tenyészállatokkal az őzállományt is. Nő a rezervá­tumban a híres gyulaji erdő­ségekből idetelepített dám­szarvasok száma: ezen a terü­leten jól meghonosodtak, szá­muk már jelenleg 40—45 egyedre tehető. A Budavidéki Erdőgazdaság eddig nem rendelkezett olyan területekkel, amelyen a fogoly. a fácán és a mezei nyúl él. A tervek szerint a rezervá­tum bővítése után apróvaddal is kiegészítik az állományt, félvad fá­cán- és fogol.vtenyészete- ket létesítenek. így fejlődik lassan a telki •ezervátum valóságos vadász- Jaradicsommá. amelyben a íülföldi vendégek és a magyar vadászok, hazánk úgyszólván /alamennyi hasznos vadfaját negtalálhatják. (h. f. p.) — Közösen telepített gyümölcsöst a XI.. kerü­leti Sasad Termelőszövet­kezettel a budaörsi Vörös Csillag Tsz. Nyolcvanöt katasztrális holdon ültettek őszibarackot, tíz holdon szőlőt és hat holdon ri- bizlit telepítettek. A Budavidéki Vadgazdaság hazánk egyik legnagyobb ki­terjedésű rezervátuma. Ke- j I vés ország dicsekedhet fővá-; rosához közel ilyen, nemes vadban bővelkedő, természeti ■ szépségekben gazdag, össze- [ függő területtel. Éppen ezért, 1 az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság irányításával évek óla tervszerü-mwnka foluik a vad­gazdaság továbbfejlesztése ér- 1 deké ben. Ennek eredménye­ként a telki rezervátumban nagymértékben nőtt a gazdálkodás színvo­nala és a nemes vad, első­sorban a gímszarvasállo- mány minősége, 1 Az elkövetkező években még l Óvoda a vasút mellett Csizmazia I,ászióné, az iskola igazgató nénije éppen meg­beszélést folytat az „utánpótlással” megépítették. A községfejlesz- lési alap forintjait éveken ke­resztül félretették és aztán a megye segítségével, az idei orra — mutatja Bukta Jancsinak Tóth Jolánka (Gábor Viktor felvétele) hideg januárban nekikezdtek az építkezésnek. Persze, egy nem nagy köz­ségnek a pénze sem lehet sok. De a tanács elnöke, Kovács Istvánná tudta, hogy a falu­beliekre mindig lehet számíta­ni. Különösen most számíthat a jövendő óvodások szüleire, de a többiekre is, hiszen az óvoda nemcsak a gyerekek, egész Délegyháza ügye. S a község munkához látott. Házi kezelésben végezték az épít­kezést, így olcsóbb, kifizető­dőbb. És a lakosságon kívül — munkájuk értéke a százezer forintot is meghaladta — a községi kavicsbánya és az Egyesült Törekvés Termelőszö­vetkezet is ott bábáskodott a falak körül. December elején, a nemzet, közi vasútvonal közelében, végre megnyílt az óvoda. Az első napokban sokan kukucs­káltak be az ablakokon. Szülők és nem szülök nézték, hogy mi A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elkészítteti azt az úthálózatfejlesztés-i tervét, amely 1980-ig megszabja a fel­adatokat. Az elgondolások sze- rint 1980-ig körülbelül hatezer kilométer hosszú úthálózatot kell rendbehozni, részben épí­teni. Az ilyen nagyarányú úthá­lózat fejlesztési terv elkészí­téséhez sok adat szükséges. Éppen ezért pontosan nyilván­tartásba veszjk' — mégpedig az 1964. január 1-i állapotnak megfelelően — az ország va­lamennyi útjának, még a föld- utaknak műszaki adatait is. Az úthálózat fejlesztési terv készítését nagyban segíti az 1963-ban' végzett nagyarányú forgalomszámlálás, amely szin­te tökéletes térképet nyújt a szakembereknek, melyik úton milyen a forgalom, hol- je­lentkezik növekedés, milyen a forgalomáramlás iránya. A forgalomszámlálás óriása adát- halmazát a Gépi Adatfeldol­gozó Állomás, még 1964-ben részletesen kiértékeli. Azt pél­dául, már most meg lehet ál­lapítani, hogy korszerű, új utat Heil építeni például Deb­recenbe, jobb utakkal kell összekötni a Tiszán túli és az észak-magyarországi ipartele­peket. A nyilvántartás, a forgalom- számlálás és egyéb szempon­tok figyelembevételével az Útügyi Kutató Intézet meg­állapítja, milyen forgalmi igé­nyek jelentkezhetnek 1980-ig, és ennek ismeretében teszi meg javaslatát új utak építé­sére. illetve rögzíti, hogy a meglevők közül melyeket kell korszerűsíteni. (MTI) Nyilvántartás készül az utak műszaki állapotáról , a történik odabent. Néztek a f gyerekeket, a bútorokat, a já- % tékokat, s a vastag szőnyegre % gondosan leterített pokrócokat, ahol — még nem érkezett meg ^ a megrendelt fektetők — ^ ebéd után a 1kislányok és kis- $ fiúk. aludtak. % Az óvodában vidám az í élet. Gyakran betér ide Csíz- f mazia Lászióné, a „felettes ^ szerv”, az iskola igazgató né- fj nije. Ismeri a gyerekeket, jó barátságban vannak, $ í s nem art figyelemmel kísérni, } milyen lesz az utánpótlás. ^ Tóth Jolúnka például, aki már ^ „komoly elsős” lesz jövőre, sa- ff ját tankönyvekkel és saját is- ff kolatáskával. ff Jolánkának itt a kisöccse is, f. a hároméves Anti. És van még f egy testvérpár: Csontos Borika 'f és Lacika. Az óvoda legelső Iá- f, togatója minden reggel Bukta f, Jancsi. Anyukája fél hétref, megy dolgozni, s Jancsit már ff hatra behozza, akire a hi- ff vatalos időig, nyolc óráig a ^ dadus, Éva néni vigyáz. Nyolc után a két nágy te- f remben megkezdődik a játék. ff A negyvenkét csöppség (50 sze- ff mélyes az óvoda — így min- f, den gyereknek van helye) ff örömmel feledkezik bele ebbe f, az új világba. A Dunaharaszti- ff ról bejáró Anci néninek (Kar- í ezub Bélánénak) és a Duna- í1 varsányban lakó Annuska né- ff - ninek, (Kiss Lászlónénak) csak ff' az első napok voltak egy kissé f, ’ nehezek. Ma már a leganyá- ff1 sabb gyerek sem, sír a mamája ff után — az óvoda közös biroda- í lom. £ S a birodalomtól nem mész- sze robognak el az expresszek. ff Nem állnak meg az állomáson, ^ pedig egyszer megállhatnának. 'f És utasai leszállhatnának, ^ megnézni az óvodát, a kis köz- £ ség erejének kifejező szimbó- 'f lumát. 4 Murányi József ' Délegyháza a ráckevei járás­ban van, lakóinak száma alig haladja meg az ezerháromszá­zat. Ami különösebben neve­zetessé teszi a községet:.érinti a belgrádi nemzetközi vasút­vonal. Ám a nemzetközi gyors- i'.vOnátók, a Polónia- és a Pan­gnod ia expressz, csak átrobog- [nak az állomáson. , ”, : Ha Délegyháza így ki is ma- : rad a nagyvilág vérkeringésé- : bői. az ott lakók mégis kap­csolatot tatfanak a világgal. ; Tudják, mikor mit kell tén- ; níök nehogy lemaradjanak. S • egy kis község életében rhin- : den apró megmozdulás fon- i tos — hát még mennyire fon- i tos az egész falu összefogása. ’ Es idén egész Délegyháza összefogott Óvoda kellett a községnek, invert igényelték a szülők, s i ezt kívánja a környező pél- j dákban testet öltő korszerű i pedagógia — óvoda kellett, ' Abóöy már beért a. cél­egyenesbe. Még néhány ..mé­ter", és eléri a célt: megkapja a takarékos község címet. A szót a számok nyelvére' för- dit'va: az egykori járási szék­helyen 5000 család él, s a kézségben 3400 takarék be­tétkönyv van. Még 1000 betétkönyv kell ahhoz, hogy a község megszerezze a taka- rékos címet. Ezer betétkönyv és utolsó méterék — nincs itt valami feWítés, félreértés? Nincs, mert forintösszegben a község már elérné a kívánt ha­tárt. Csák a betétek számával nem. Dehát a. takarékos község- mozgalomnak az az igazi cél­ja. hogy minél több csalid­nak legyen betétkönyve. Persze,Abon.v így sóin bús­lakodhat, A községi '„láda­fiában”, az OTP-íiókbao. majdnem 10 millió forintot őriznek, majdnem 10 millió forintról vezetnek kimuta­tást.- És arra igazán büsz­kék lehetnek, hogy megyénkben az abonyi Kossuth lett az első ta­karékos tprmelőszövct ke­zet. Erről már írtunk, de nem árt úírá leírni, hogy s-°~ bonija Miklós, a szövetkezét főkönyvelője, mennyire ^fon­tosnak tartja a takarékos­kodást. És n:m beszélt Kióba a szövetkezet gazdái­val: a taglétszám 80 száza­lékának, 323 tsz-tágrak. majd l millió forintját orzt e községi „ládafia . ‘ Mint a helyi fiókvezető. Pkilásti László elmondotta, a zárszámadás után Abony négy szövetkezete közül még egy belép a takarékos szö­vetkezetek sorába. Újabb jó hír: á község négy KST-je közül az egyik, a földműves- szövetkezeté. rövidesen meg­kapja a takarékos üzem cí­met. Még egy érdekes adat. Az Síbonyi ÖTP-fióknsk jelen­leg. hárommillió forint a kintlévősége. A község la­kói ennyit igényelték bú­tor-. ruha vásárlásra és csa- ládiház-építésre. Idén 38-an kaptak hitelt házépítésre. (m. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents