Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! írlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A F S A MEGY E 1 TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM • Ált.% 80 FILLÉR - -------------­1 963. DECEMBER 15, VASÁRNAP Történelmi jelentőségű program-Az egész szovjet közgaz­daság forradalmi átformálá­sáról van szó! — írja a fran­cia Combat című lap és hozzáteszi: „Az SZKP leg­felsőbb szerve olyan vállal­kozásba kezd, amely túltesz minden eddigin és belátha­tatlan perspektívát nyújt a szovjet emberek számára.1’ A New York Times pedig így összegezi véleményét: — Hruscsov programja történel­mi jelentőségű a kommunis­ta gazdaságpolitika szempont­jából. A Nyugat szempontjá­ból is hatalmas dologról van szó, hiszen a gazdasági együttműlcödés olyan lehető­ségeit tárja fel, amely csak tovább erősítheti a békés együttélés szellemét az üzleti világban. Néhány nyugati hírforrás idézése is mutatja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága valóban kivételes jelen­tőségű problémát tűzött ma­ga elé. Mint ismeretes, a Szovjetunióban napirendre ke­rült a vegyipar fejlesztésé­nek meggyorsítása, amely a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének és az életszínvo­nal további emelésének döntő feltétele. A Központi Bi­zottság plénumát óriási elő­készítő munka előzte meg. Csaknem fél esztendőn ke­resztül érlelték a javasla­tokat, amelyben a nép szé­les tömegei is részt vettek. A vita lényege a vegyipar to­vábbi fejlesztését, az iparte­lepítés problémáinak megol­dását, a tudományos eredmé­nyek hathatósabb bevezetését szolgálta. Nincsen ország a világon, amely ilyen rövid idő alatt ekkora mértékben képes len­ne fejleszteni egyetlen ipar­ágai. A Szovjetunió eseté­ben ugyanis arról van szó, hogy az elkövetkezendő hét esztendő során a vegyiparba és a mezőgazdaság komplex Xemizálásába 42 milliárd ru­belt ruháznak be! Csakis olyan ország és rendszer képes ilyen óriási horderejű elhatározásra, amely szilárd gazdasági és politikai talajon áll és erőforrásai kimeríthe- tetlenek. A Szovjetunióban 1953 óta, az ipar összes ter­melése csaknem a háromszo­rosára növekedett. Megte­remtődött tehát az alapja a további, még gyorsabb, még hathatósabb előretörésnek, melynek kulcskérdése jelenleg a vegyipar forradalmi átala­kítása. Milyen sokatmondóak Hrus­csov elvtársnak az SZKP Központi Bizottsága plénu­mán. mondott szavai: — Szé­pe/,. és lelkesítöek a forra­dalomról szóló szavak, amikor előkészítik és véghezviszik a forradalmat, lángra gyújtják az embereket, harcba viszik a kapitalizmus ellen. A for­radalmi felhívás, a jelszó nagy erő. De ha a forradalom győ­zelme után csak általános jel­szavakat hangoztatnak, és nem foglalkoznak behatóan a szo­cializmus és a kommunizmus építését segítő gyakorlati te­vékenységgel, akkor szakadék támad a néphez intézett fann- költ felhívások és a párt gya­korlati tevékenysége között. Az SZKP legfontosabb fó­rumán azonban nem forra­dalmi frázisok puffognak, ha­nem a kommunizmus építésé­nek, gyakorlatának döntő kérdései, a cselekvés konk­rét kérdései, pontosan és világosan meghatározva azt, mit kell tenni a szovjet társa­dalom további, nagyarányú fejlődése érdekében. A ple­num leszögezte,' hogy a me­zőgazdaság számára oly fon­tos műtrágyagyártás prog­ramját két ütemben kell le­bonyolítani. Az első szakasz­ban. biztosítani kell a mező- gazdaság szükségleteinek ki­elégítését, figyelembe véve az 1970-re megállapított me­zőgazdasági feladatok teljesí­tését. A második szakaszban — vagyis 1980-ban — viszont már 150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani. Párhuzamosan a nagyszabá­sú termelési tervvel, minden eddiginél jobban gyümölcsös- tetni kell a tudomány szere­pét a gyakorlati életben. A szovjet mezőgazdasági tudo­mány ma teljesen felkészült erre a feladatra! Jól felsze­relt fizikus és kémikus ku­tatócsoportok összpontosítják erőiket. A plénumon igen nagy feltűnést keltett az or­szágos agrokémiai hálóztait terve, amely a legközvetle­nebb segítséget nyújt a gaz­daságoknak: mit termelhet a legjövedelmezőbben az adott földterületen. Mindez a tudományos káde­reknek valóságos arzenálját követeli meg, így az elkö­vetkező öt esztendőben több mint 100 000 agronómus vég­zi majd el az agrokémiai továbbképző tanfolyamot és öt főiskolán és 110 mezőgaz­dasági technikumban állíta­nak fel agrokémiai és nö­vényvédelmi fa kultást. Milyen nevetségesek is egyes nyugati orgánumok okoskodó megjegyzései, ame­lyek kisebbíteni akarják a plénum munkájának . jelen­tőségét. Ostobaságuknál csak rosszindulatuk nagyobb. Ugyanis egyes nyugatnémet lapok például nyilvánvalóan jobboldali befolyásos körök nyomására — arra akarják rávenni az amerikai, angol, francia és természetesem a nyugatnémet kormányszerve­ket, hogy „ne segédkezzenek a kommunizmus programjá­nak megvalósításához”. A Szovjetunió és a szocia­lista világ egész történelme az élő cáfolata ennek a fel­fogásnak. Hiú ábránd a Szovjetuniónak és a szocialis­ta országoknak politikai fel­tételeket diktálni a gazda­sági együttműködés feltéte­leként. A plénum világosan leszögezte, hogy szívesen ke­reskedik a Szovjetunió a ka­pitalista országok cégeivel, de súlyosan tévednek azok, akik gyengének hiszik a vi­lág leghatalmasabb országát. Ebben a programban mi, ma­gyarok is érdekeltek vagyunk, hiszem a KGST-n belül a mi szakembereink is segí­tenek megvalósításában. — A kommunizmus építé­sében elért eredményeink megmutatják a világ dolgozói­nak, hogy mire képes a munkásosztály^ a dolgozó nép, ha kezébe ragadta a hatalmat — mondotta Hrus­csov elvtárs. Minél erősebb a Szovjetunió és minden szo­cialista ország gazdasága, annál jobban megmutatko­zik a szocialista rendszer fö­lénye, annál nagyobb lesz forradalmasító hatása a vi­lág dolgozóinak agyára és szí­vére, azoknak a népeknek a tudatára, amelyek felszaba­dultak vagy amelyek har­colnak nemzeti felszabadulá­sukért es az új élet építé­sének útjára léptek. Mi a helyes, az egyetlen helyes, a nagy Lenin által számunkra megjelölt úton haladunk. És bármilyen nehézségek támad­janak is ezen az úton, a kom­munista párt, a szovjet nép le- küzdi ezeket. Nincs olyan erő, amely megakadályozná a szov­jet népei a kitűzött .cél el­érésében. Termeljük meg az ország kenyerét! A dömsödi Aranykalász Tsz tagságának verseny- felhívása a gabonavetések ápolására Pénteken délután küldött­gyűlést hívott össze a dömsödi Aranykalász Tsz vezetősége. A tsz-vezetőség már koráb­ban beszélt a tagsággal arról, j milyen intézkedéseket tegye-1 nek a gabonatermelés növélé-l se érdekében. E megbeszélő* | sek során született meg a ja­vaslat: a növénytermesztő mun­kacsapatok vállalják egy­esi' gabonatábla felett a védnökséget. A küldöttgyűlésen többen \ felszólaltak és helyeselték a j javaslatot. Ennek alapján j született meg az alábbi felhí­vás, amelyet a küldöttgyűlé­sen részt vevő dömsödi Dózsa és a dömsödi Petőfi tsz-ek ve­zetői tagságuk nevében el is fogadtak. Az Aranykalász Tsz tagságának versenyfelhívása a következőképpen hangzik. „Teijes felelősséget érzünk: az ország kenyérellátásáért. Ezért a párt és a kormány felhívására kenyérgabona- sziikségletünk biztonságos • megtermelése érdekében mi, a! dömsödi Aranykalász Tsz, fel­hívjuk a megye valamennyi ■ mezőgazdasági üzemét, hogy, as utolsó három év kéhyérgá- bona-termésátlcgait minél na­gyobb mértékben fokozzuk. Célunk, hogy a7, utolsó három év ter­mésátlagát az 1963—84-es gazdasági évben túltelje­sítsük, mégpedig intenzív búzából 4 ! mázsával, hazai búzából 3 má­zsával, rozsból 2 mázsával. j Célunk eléréséhez szüksé-1 ges, hogy megteremtsük a na-! gyobb terméshozamot, a biztonságos termesztés feltété-; leit. Ennek érdekében az alábbiakat tettük, illetve fo­lyamatosan meg fogjuk tenni. O A kenyérgabona ter­méshozam növelés egyik legfontosabb feltételét már teljesítettük, az agrotech­nikai követelményeknek meg­felelő magágyba vetettük a fajtáknak és a vetésidőnek megfelelő optimális mennyisé­get. Rendkívül fontos feladatnak tartjuk a téli és tavaszi intézkedé­seket, valamint a betakarítás, veszte­ségmentes megszervezését. O Termelőszövetkezetünk­ben minden tábla ke­nyérgabonáért a munlcacsapa- tok védnökséget vállallak. A munkacsapatok a vetéstől a gabona magtárba kerüléséig gondoskodnak a munkák idő­ben, jó minőségben való el­végzéséről. O A tél folyamán figye­lemmel kísérjük a hó­réteg vastagságát, illetve a je- gesedést, megfelelő időben gondoskodunk á levegőztetés­ről , O Tavasz kezdetén elvé­gezzük a gabonatáblák esetleges víztelenítését. Felfagyás esetén gondos­kodunk a hengerlésről. A gabonafajták szükséglete szerint * fejlettségi állapotnak megfelelően gondosko- dtiwfe a szükségé* mennyi­ségű műtrágya kiszórásá­ról. Időben elvégezzük a szüksé­ges növényápolási munkákat, megkülönböztetett gondot fordítunk a vegyszeres gyom­irtásra. Gondoskodunk a rovarkár­tevők elleni védekezésről. Érés idején megszer­vezzük — optimális időben — a betakarítást. Gon­doskodunk arról, hogy a ke­nyérgabona a lehető legki­sebb szemvesztesággel kerül­jön betakarításra. Aratás után a szalmát azonnal kazalba rakjuk. A tarlókat az agrotechnikai- lag legoptimálisabb időben és j módon megműveljük. O A termelőszövetkezet vezetősége január 15-ig biztosítja a szükséges anya­gokat és technikai eszközöket, elkészíti a téli, tavaszi gondo­zás és az aratás ütemtervét. A vezetőség felelőssége teljes tudatában gondoskodik arról, hogy a szövetkezeti tagság I becsületbeli vállalásának ele- j get tehessen. I Termelőszövetkezetünk tag- j sága és vezetősége mindenkor i feladatának tekinti dolgozó j népünk kenyérszükségletének j megtermelésében való ltözre- I működést, érezzük azt a fele­lősséget. ami ebből reánk há­rul. Ezért a következő évek­ben fokozni akarjuk « ke­nyér gabo na-te rmel és e red m é - nyelt, a tervkészítések idején ! olyan növényi sorrendet állí- | tünk össze, hogy a kenyérga­bona mindig jó előve temény í után kerüljön a földbe. Diímsöd, 1963. december 13. !DÖMSÖDI ARANYKALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZET KÜLDÖTTGYŰLÉSE Kádár János fogadta Louis Saillant-t Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitká­ra néhány napig Magyaror­szágon tartózkodott. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke december 13-án’ fogadta a főtitkárt, éa eszmecserét folytatott vele a nemzetközi munkásmozgalom néhány időszerű kérdésér 11. A beszélgetésen részt vett Bru­ttó János, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, a j SZOT főtitkára. (MTI). Kambodzsa az amerikai missziók távozását követeli A kambodzsai kormány kö­zölte, követeli, hogy az Egye­sült Államok valamennyi katonai, gazdasági és kul­turális missziója január 15- I ig hagyja el Kambodzsát. I A kormánynak ez az el- j határozása azzal függ- össze, 1 hogy Kambodzsa lemondott az amerikai „segélyről”. Heusinger távozik Az Észak-Atlanti Szövet­ség vezérkari főnökeinek ta- ! «ácsa pénteken Párizsban I tartott ülésén De Cvmont belga tábornokot választot­ta meg a NATO katonai bizottsága elnökévé. Adolf Heusinger nyugatnémet tá- j homok, a bizottság jelenle­gi elnöke 1964. március 1-én ' válik meg posztjától,. Traktorosok találkozója Az őszi munka hőseit köszöntötték a budai járásban Szombaton délután rendez- ’ ték meg a budai járás trakto­rosainak- találkozóját a Prés- és Ko,v ácsői Iárugy á r kul túr- | termében. Az ünnepségen meg­jelentek a megyei tanács, a já- 1 Fenyőfavásár a váci piacon (Koppány György felv.) rási pártbizottság, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának és mezőgazdasági szakosztá­lyának vezetői, a törökbálinti, a herceghalmi állami gazda­ság. az Érdi Gépállomás igaz­gatója és agronómusai, a járás huszonkét tsz-ének elnökei és agronómusai. Jelen voltak az ünnepségen azok az üzemi traktorosok is, akik az őszi me­zőgazdasági munkákban segí­tettek a járás hivatásos trak­torosainak. Az ünnepségen megjelent traktorosok és ven­dégek száma megközelítette a hétszázat. A bensőséges hangulatú ün­nepségen Tuza Sándor né, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetőjének meg­nyitó szavai után dr. Lapus- nyik András, a járási tanács vb-elnöke mondott ünnepi be­szédet. Vázolta a gépállomások fejlődésének közel másfél évti­zedes történetét. Az „úttörők­ről" is megemlékezett, akik az iparból . jöttek a gépállomások­ra, és közülük, ma is nem egy itt dolgozik a-járás területén, mint Nagyajtai Imre, Bordács Géza, Császár, Ferenc: Ez idő alatt valóságos traktorosdi- •nasiitiák . alakultak- ki a járás területén, mint a Kcrkuska, Erdei,, Csőri családok. Beszélt a járás gépesítésé­nek fejlődéséről, hangsúlyozta: a ; gébállomány főleg az utóbbi időben jelen­tősen gyarapodott. Csupán a járás tsz-einek gépi beruházá­sa az 1963-as évben elérte a nyolc és fél millió forintot. Vé­gül méltatta a traktorosok nagy áldozatvállalását, amely lehetővé tetle, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokat időben befejezzék a járás terü­letén is. Beszédében többeket megdicsért mind a gépállomás, mind az állami gazdaságok, tsz-ek traktorosai közül, akik példás munkájukkal a leg­inkább hozzájárultak a szántási és betakarítási tervek teljesítéséhez. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után került sor a járás leg­jobb traktorosainak megjutal- mazására. Az Érdi Gépállomás trakto­rosai közül M. Szabó Mihályt, Czucor Gáspárt, Oláh Feren­cet, Dombai Jánost és Nagy Istvánt jutalmazták 500—800 'forintig terjedő összeggel. A Törökbálinti Állami Gazdaság­ból Simánál Bélát, Szabó Jó­zsefet, Liviusz Antalt, a Her­ceghalmi Állami Gazdaságból Csonka Jánost, Tóth Sándort, Gálái Vilmost jutalmazták 600 —800 forinttal. Ugyancsak pénzjutalomban részesítettek több traktorost a solymári, a nagykovácsi, a budajenői és más . községek tsz-eibőí. Á megjutalmazott tsz-trakíórosók közül; ezúttal a toki Egyetér­tés Tsz két traktorosát. Kollár Istvánt és Farkasát Istvánt említjük, akik a vetésben el­ért legjobb eredményeikért kaptak jutalmat. Jutalomban részesítették az üzemi munkás traktorosok közül Ludányi Lu­kácsot, Sashegyi Gusztávot, Várhegyi Istvánt, Zakó Gábort, akik példásan segítettek a já­rás mezőgazdasági munkáiban. Az ünnepség hivatalos részé­nek végeztével a megjelentek közös vacsorán, majd bálon vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents