Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

“f/íir/flP 1963. DF.rPVfBER 15, VASÁRNAP ÉLEIRE SZÓLÓ TANULSÁG Ami Szentlőrinckátán ismeretlen !■ íatal mezőgazdász vezeté­ki módszerét 1 v i tatt álk meg egy értekezleten. ] A megye egyik jól működő termelős?övetkeze- tóben volt az a vezetőségi ülés. amelyről most szó van. Véletlenül toppantunk be az' ertgkgzlgtafr de nem , bantud meg. hogy elfogadtuk a járá­si pártbizottság egyik vezető­jének 'mvtWasát; hallgassuk meg a vitát. Állami gazdaságból került a termelőszövetkezetbe az a fia­tal mezőgazdász, akinek nem neve. hanem esete érdekes. A járási-pártbizottság javasolta a tsz-be. mivel az állami gazda­ságban, energikus. jó vezetőnek bizonyult. A tsz-ben szívesen, bizalommal fogadták, de -tíz hónap leforgása alatt elveszí­tette ezt a megbecsülést. A főmezőgazdász viszi a »zot. Lassan, megfontoltan, kettőt gondolva, s egyet szól­va beszél. Elmondja, hogy neki ■is szokatlan volt a tsz-vezelő munka, amikor elkezdte. Ré­gen, az uradalmakban nem kellett megmagyaráznia az intézkedéseit, nem kellett vi­gyáznia az emberek érzékeny­ségére, mert a szava mögött hatalom állt. Olyan hatalom, amellyel kevesen mertek da­colni. Ennek ellenére nem tartot­ta nehéznek, megalázónak az új vezetési stílust, amelyet a termelőszövetkezetekben kell alkalmazni. Nem tartotta an­nak. mert ahogy ő parancsolt a cselédeknek, úgy parancsol­tak neki a földbirtokosok. Ahogyan most nem lehet pa­rancsolgatni a . tsz-tagoknak, ugy anúgy neki sem parancsol­hat senki, tehát ő is csak nyert azzal, hogy a volt cselédek a maguk gazdáivá váltak. Ezt tartja szem előtt évek óta. ezért, nem veszti el a türelmét, ha értetlen. vagy hanyag em­berrel kerül szembe. Elége­dett, ha okos szóval meggyőz­heti a hibazót. de amikor nem sikerül ez. akkor sem fenyege­tőzik. Rajta kívül még ott van a tsz-ben az elnök, a vezető­ség' és főként a közgyűlés, amely a maga tekintélyével és hatalmával úgy is a segítsé­gére siet, ha igaza van. Ha pe­dig nincs igaza, akkor azt be­ismeri. Miért ne tenné meg ezt? Érdeke neki igaztalanul bárkit is megbántani? Nem. Számíthat arra. hogy az embe­rek mellé állnak, ha a közös­ségnek rosszat akar? Nem. De nem is érdeke. Akkor meg nii értelme van a túl nagy hang­nak és a fenyegetőzésnek? Látszott a fiatal mező­gazdászon hogy nem egészet! tetszik néki ez a szó. Fel­pattan gyorsan. 8 kérdi, hagy mikor akart ő rosszat, mi­kor követelt ő valakitől olyasmit, ami nem a tsz ér­dekei szerint való? Ö előtte szent, ami közös, nincs nála senki szenvedélyesebb, ha a tsz érdekét, vagyonát kell óvni. Mondják a felettesei - is, hogy éjszakákat töltött a traktorosoknál, " őrizte a kukoricát is és a tőle tel­hető leleményességgel, szak­tudással igyekezett növelni á rábízott termést. Hát ak­kor hol a hiba? A hiba ott van. hogy nem szeretik az emberek. Nem szeretik, mert nem tartja fontosnak, hogy megértsék, hanem csak azt hogy végre­hajtsák az utasításait, uta­sat, követel, ellenőriz foly­ton. de nem úgy. hogy ab­ból mindenki lássa: a kö­zösség érdekében teszi. Az olyan utasítást, amelyet nem értenek meg az emberek, azt nem is teszik a maguk ügyé­vé. Igyekeznek kivonni alóla magukat. Ha pedig az ellen­őrzés során a kelleténél he­vesebb a felelősségre vonás, akkor ingerültség és harag születik. így járt a mi fiatal mező­gazdászunk is a tsz-ben. Nem a jó szándék és a szak­tudás hiányzott belőle, ha­nem a tapasztalat: hogyan kell az emberekkel bánni. Most a vezetőségi ’’lésen megmagyarázzák neki. hol követte el a hitet,. Nem A darálós tetszik -neki. hogy kioktat­ják, de nem árulja el szó­val. mert tudja. ' hogy1 amit mondanak, az igaz. Annyira igaz és nyilvánvaló, hogy ezt ő is 'tudta, tanulta ré- l-gen: tsz-öemokrácia nélkül ! nincs jó tsz-gazdálkodás. Feltételezzük róla. hogy így gondolkozott korábban: j mit kell itt sokát magya­rázhatni. udvarolgatni a tsz- tagokmak? Hiszen ez csak , tdőpocsékolás. Én tudom, hogy rpit kell csinálni, azt is. hogy miért, ők pedig hajt­sák - végre az utasításaimat. . Elvégre én a mezőgazdásza vagyok jf a növényápolóknak. Ha betartják az utasításai­mat, s abból nem szárma­zik haszna a tsz-nek. ak­kor 'majd szólhatnak. Csakhogy a gyakorlat mást mutatott a tíz hónap alatt. Mivel nem' szerették, kerül­ték az emberek. egymásra vártaik a kiadott utasítások végrehajtásával is az azok­ból gyakran nem lett semmi. Azaz. lett néhány fegyelmi, emi még jobban elmérge­sítette a helyzetet. Ki a fele­lős ezért? . A fiatal mező­gazdász most már belátja, hogy <3. a termelőszövetke­zeti szabályzattal ellentétes vezetési módszer károkat okozott a termelőszövetkezet­nek. Méghozzá komoly ká­rokat. amelyeket nem egyen­lít ki az titkolt, bár való­ságos jó szándéka. Keservesen kellett megfi­zetnie. hogy szólamnak te­kintette csupán a tsz-de- molkráciát. , azt, hogy neki nem dolgoztatnia, hanem dolgoznia kell a tsz-tagok- kal. Most már látja, hogy' nem olcsó népszerű ség-ha ,j - hászás, amit a fömezőgaz- dász csinált, hanem az az egyedül jogos és eredmé­nyes vezetési módszer. De most már késő — úgy érzi —, mert nemcsak a tagság, . hanem . a vezetésé" is elleaie van. Azért tűzték napirendre az ő ügyét. Jobb is így talán, mert majd más termelőszövetkezetben misként kezdi a dolgot. Itt már úgy sincs sok keresni valója annak, aki lejáratta magát. Lejáratja magát? Nem. csak tapasztalatot szerzett. Egy életre szóló tapasztala­tot. amely annál értékesebb, mennél személyesebb. Hog\ nehéz lesz neki visszasze­reznie az elveszített bizal­mat? Az nem kétségei ugyan, de ennyivel tarto­zik fizetni az elkövetett hi­báért?! Nem menekülnie kell neki, hanem a sarkára áll­Tolvai módján kapja nya­kon a jeges szél a bodor fel­hőcskélcet, s mire az öreg da­rálós nagyobbat szippantana a pipából, nyoma sincs már a füstnek. Pedig Kliment Pali bácsi nemcsak ízlelget­ni akarja a dohányfüst keser­nyés aromáját, hanem sza­golgatni is szeretné. Mogorva arccal dacol egy ideig a könyörtelen széllel, aztán le- gényes könnyedséggel taszítja a darálótölcsérbe a mosó- fazéknyi árpát. Ősszel múlt két éve, akkor is itt pillantottam meg a szobi Uj Barázda Tsz idős darálósáti Ült a lócán, ere­gette a füstöt, várta az ..ügy­feleket”. Azo-n az őszön jócskán futott idő ábrándo­zásra elmélkedésre — a gyér termés miatt ugyanis keve­sebbet koztak darálni. Most viszont van munka elég, tu­catnyi zsák sorakozik árpá­val. kukoricával tömve, da­rálásra. — No hisz, ez a jó, nem igaz? Pláne ilyen didergős időben — mondja az öreg — j csak a szél ne borotválna any- ! nyira. i ügy ám, szelídülhetne! Mert i nemcsak a pipafüstöt orozza ; el a környékről. de olyan í port kavar időnként a gép ! részein kiszóródó darából, | hogy alig lehet látni. — Én má’ megszoktam ezt — mormogja Pali bácsi a foga között — pár telet át­' bábáskodtam a masina mel- | lett. Nem gondolná az ember — főképp igy munkavégzés közben látva —• hogy a szobi | darálós már 74. esztendejét i tapossa. Hatvannyolc volt, amikor a gépet elődjétől. I Molnár Gáspártól átvette. \ Most, mint a szövetkezet I nyugdíjasa dolgozik vele. i Különben is a szomszédban lakik, reggelenként leg­alább nem kell messze gya­logolnia. Ha nincs olyan sok darálni való. haza-hazanéz, s ha netán valaki éppen egy szakajtónyi kuk&ificát akar megöröltetni. csak bekiált Klimentékhez. Pali bácsi jól megtanulta már a darálás fortélyait. Isme­ri a gépet, tudja, hogyan kell karbantartani, milyenre szere­tik a szobiak őrőltetni a kuko­ricát, hogyan lesz finomabb az árpadara. Míg a villanymotor surrog, — pipázgatás közben egy-egy adagot főlöntve a gép­be, olyan szakértelemmel, tövi- ről-hegyire menő pontossággal magyaráz, mintha világéleté­ben ezt csinálta volna. Pedig azelőtt nemigen rajongott a technikáért. Magányosan dol­gozta kis földjét, s csak itt a szövetkezetben jött rá, hogy a gép nem ellensége, de barátja az embernek. A darálógép, ami tulaj­donképpen csak a tsz-tagok- nak, meg a község lakóinak végez bérdarálást, nem kerül­hetett volna jobb kezekbe. Mintha csak a sajátja lenne, olyan gondosan vigyáz rá Pali bácsi. Ezért aztán minden 15 mázsa után egy-egy munka­egységet írnak a javára. Ta­valy a nyugdíj mellett három­százötven egységet „darált” össze. Amint meséli, most sem rosszabbak a kilátások, gyak­ran van olyan nap, amikor 30 mázsát is fölönt a tölcsérbe. Igaz, a fészer, ami alatt a da­ráló zúg, bizony eléggé leve­gős. különösen ilyenkor, de­cember táján. De jönnek majd a melegebb napok, s jut majd csibukba való dohány a szobi darálósnak arra az időre is. amikor csak héba-hóba indítja el a motort. S akkor a szél a pipafüstöt sem viszi el. Súlyán Pál Tavasszal már 25 vezető nélküli traktor szánt az országban A növényvédelemben és o betakarífásnál is alkalmazzák az újítást Mint arról már hirt ad­tunk, az Alagi Állami Gaz­daságban kipróbálták Al­bert Istvánnak, a SZOT-is- koia tanárának újítását, a vezető nélküli traktort. A kí­sérletek kiváló eredménnyel zárultak. A Földművelésügyi Minisztérium a napokban szerződést kötött az újító­val. amely szerint — ha az év elején megkapja a' szerke­zetek rajzait — márciusra el­készít egy kisebb, mintegy 25 darabból álló sorozatot, és tavasszal már munkába is állítják a vezető nélküli traktorokat. Az MTZ típusú erőgépekre szerelhető beren­dezéseket egyébként a Gép­kísériéti Intézet egyik tele­pére szállították, ahol meg­kezdték a sorozatgyártáshoz szükséges rajzok szerkesztését. Hamarosan neves szakembe­rekből, kutatókból, agronómu- sokból és mérnökökből komp- lexbrigádot szerveznek, azzal a céllal, hogy megoldják a vezető nélküli erőgépek alkal­mazását- a növényvédelemben és a betakarításbani. (MTI) vagyonát kel 1 \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\,\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\v\\\v\v\v\\x,\\\\\\n\\\v\\\\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.v,\\\\v\\\\vv\\\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v,x\\\\\\\\^\\' Zemplénhegyi , meg üzemi ebéd az irtásban képesített erdészet Furcsa szerszámmal dolgoz­nak ezek a mai favágók. Hi­szen hallottam én már vala­mit régebben fadöngető ma­sinákról. meg arról is, hogy a hegyekben súlyuk meg nagyságuk miatt nem tudják mindenhová, nehezebben jár­ható terepre elvinni. Ezt a fejszénél alig hosszabb gépet azonban könnyedén emelgeti' viszi ide-oda. még a legmere­dekebb, legsűrűbb erdőben is egyetlen ember. Motor for­gatja szélsebesen a fűrészt. Percek alatt körülvágja a tör­zset, s már dől a fa. Aztán a koronáját metszi le, vagyis gallyazza, majd feldarabolja a rönköt a megfelelő méret­re. Negyedóra alatt elintézi az olyan terebélyes fát is> amely- lyel valaha négy-öt ember csak érák alatt végzett. — Látom, most már az er­dészetet is gépesítik — je­gyeztem meg. — Hogy-hogy most már?— szólal meg mellettem megro­vó hangon Bíró János, aki Visegrád alól a budai hatá­rig gazdája az erdőknek, mi­velhogy vezetője a Pilisi Er- d igazdaság szentendrei erdé­szetének. — Hosszú évek óta folyik az erdészet gépesítése! Ma már ott tartunk, úgy le­het mondani, nyolcvan száza­lékig gépesítve vagyunk min­denütt az országiban. — A Stihl-fűrész — német feltalálója nevét viseli — mindössze tizenegy kilós- egy­személyes gép. Egyetlen ilyen kis masina évente két-három- ezer köbmétert termel... — s kezdené sorolni a csodafű- rész műszaki adatait, de hir­telen megragadja a karom: — Oda nézz! Ai Iliim«« Igazán nem vagyok ijedős, de a hátamon futvást rohan végig a hideg. Tán 60—80 mé­terre éppen a fejünk felett, a meredek lejtőn fétoldalxa bil­lenve egy kis zöld teherautó bukdácsol az egyenlőtlen er­dei talajon. Mindjárt lefor­dul! Emiberhalál lesz ebből! Ehelyett azonban felkaptat az emelkedőn, még a sebessége sem csökken, pedig legalább ötyenfokos meredeket vesz. — Ez az U-nimog- az uni­verzális erdei traktor. Most megy az utánfutójáért — mu­tatja be Renz János erdőmér­nök a Pilisi Erdőgazdaság gé­pészeti előadója, aki nem is sejtem, milyen fontos járat­ban van odakint ma a Ko- pornyicán. Bíró Jánost, az erdészet vezetőjét is az az ügy hozta ki a hegyre. Hiába, ez a nap szamomra a véletlen találkozásoké, de még nem tudom, hogy déli harangszó után milyen nagy meglepetés vár rám. S míg visszasietünk az erdei útra, amelynek mentén mág­lyába rakva az elszállításra váró sotk fa, az erdészek be­avatnak, szabad ég alatti nagy­üzemük legnagyobb gondjába: a szállítási nehézségekbe. Azaz csak volt olyan nagy gond. az Unimog esztendők óta sokat segített rajta, s éppen most utánfutót kötötték hozzá és úgy látszik, ezzel jobban meg­közelítették a megoldást. Az erdei útról szekér vagy teherautó is elviszi már a fát, de amíg eljutott odáig, az tá­masztotta valaha a nehézsé­get. Kézzel vagy vállon kellett cipelni — meredeken! — vagy megvárni míg leesik a hó, hogy lecsúsztathassák rajta. Sóik drága kivágott fa ment így valami módon veszendőbe. Mély szakadékba zuhant eset­leg és ott korhadt el. Amióta azonban bement az Unimog az erdőbe, nincs az a mély szur­dok, amiből ki ne halászná a rönköt, sőt ha keli be is kú­szik utána. Legfeljebb a csör- lőjével kiköfi magát két nagy fához, aztán leereszkedik meg felhúzódzikodik. Rendkívül okos masina ez az erdei trak­tor. A suhángot sem pusztítja el, mint a lánctalpas, csáfc meghajlik a gumikereke alatt, aztán felegyenesedik. Nincs is más baja csak az, hogy kicsi a rakfelülete, hiába bírná a mo­torja, egy tonna vagyis egy köbméter fa, többet nem pa­kolhatnak a platójára. De még így is sokkal többet végez a lófogatnál. A Zelop Hogy pedig még többet telje­síthessen. azon törték a fejü­ket az erdészek. Néhány erdész a zempléni hegyekben kifun- dálta, utánfutót, termesztésen különlegeset, hegyi és erdei célra megfelelőt kellene hozzá­Hol volt. hol nem volt. volt egyszer eey szegény fa­vágó . .. Az erdőben nemcsak va­dak, emberek is élnek. Favá­gók például leginkább- mert hogy az erdő termelő üzem és a fája legalább annyi, ha nem sokkal több hasznot hoz or­szágnak, népnek, mint a szarvas, az őz meg a vadkan. Persze ezt minden ember I tudja, de hát legtöbbjük nem- : igen jár az erdőm ha meg I jár. akkor is ritkán jut el í olyan részébe, ahol éppen i döntik a fát. Magam is né- I hány évtizede annak, hogy I utoljára láttam fejszét forga- | tó. fűrészt huzigáló, fagyban ! is verejtékező favágót muai- jka közben. Most pedig, csak ; úgy véletlenül erdei fevágók- • kal találkoztam odafenn, a : Kopomyica oldalán, Pilis- ' szentlásziö határában. I ni. Legyen bátorsága s-zem- I benézni a hibájával helyben. ! ahol elkövette azt: Hogy mit j : szól ehhez a tagság? Azt amit a vezetőség: nekünk 1 olyan vezetőkre van szüksé- ! günk, akik - már megtanul- j ták tisztelni és becsülni azo- j j kát. akiket vezetnek. Bizo- 1 nyítsa be. hogy ö is ilyen... Nagvmiklós István _____________! _________________ N emmel szavazott az egész vezetőség december elején megtartott ülésén és ezzel egy­hangúlag elutasított két falu­hely asszonyt, aki be akart lépni a szentlörinckátai Üj Világ Tsz-be. Az elutasításnál nem mérlegelték a nemüket, nem is egy nő tagja van az Új Világnak és a munkájuk sze­rint becsülik mindet. A két jelentkező kora ellen sem le­hetett kifogás, munkabíró és fiatal mind a kettő- sőt szor­galmasak is. úgy ismeri min­denki őket. Mégsem lehettek tsz-tagok. mert az Üj Világ­nak — sok. más termelőszö­vetkezettel elleniében — nincs szüksége újabb tagokra, a meglevőknek sem segítségre a munkában Ebben a tsz-ben úgyszólván egytől egyig valameny­nyien dolgoznak a tagok. De van is miért dolgozniok, mert pénzt látnak a munká­jukért minden hó 10-én, meg az év végi zá r s z ám ad ás kor is. Ahogy a legtöbb helyen, eleinte Szentlőrtnckátán is bi­zalmatlanság fogadta a ter­melőszövetkezetet. Aláírták a tagok a belépési nyilatkozatot- de nagyon sokan azonnal há­tat fordítottak a tsz-nek. vi­lággá mentek, másutt próbál­tak szerencsét. Vaszil László elnöknek — aki a tavasszal kapott Kos- suth-díjat — meg a tsz veze­tőségének nem volt könnyű a dolga, mert aki otthon ma­radt. az is csak ímmel-ámmal fogott munkába. Mégis már az első esztendőben, 1960-ban szép eredménnyel zárult a naz- dasó.ai év. Erre aztán meg­indult a vissz? vándorlás, ahogy- annak ideién erről már beszámoltunk. Sőt úi tagok is ielen+keztek. fel is vettek két éve huszonötöt, tavalv meg harmincat. Most azonban már ’eeresztették a sorompót. Az eredménvességi munka­egység bevezetése jó anyagi körűiménveket hozott a ta­goknak. Persze nem egyedül csak az. Jó munka nélkül semmiféle bérezési rendszer sem lehet eredményes. A ta­gok jól dolgoznak, a vezető­ség jól irányít, a zárszámadás mérlege évről évre szebben beszél. Ezért jelentkeznek még ma is új tagok az Üj Világba, de nem kellenek. Nincs munkaerőiben hiány. __ Sőt névlegesen munka­erő-feleslegünk van — mond­ja Kiss Varga Ferenc főagro- nómus. — Hiszen n álunk kilenc erőgép dol­gozik. tavasszal még né­gyet vásárolunk, a gépállomást pedig már idén is csak minimális mértékben vettük igénybe. A meglevő munkaerő gazdaságos fel- használása és egyben a tagok jövedelmének emelése érdeké­ben munkaigényes növénye­ket termesztünk. A négyszázharminc holdas kertészetiben például 125 hol­don az újkrumpli után ká­posztát termelték. Ezen a te­rületen holdanként 19 ezer fo­rint lett a bruttó bevétel. Még többet, közel kétmillió forintot hozott a 33 holdas szőlőiskola. Hát még a három- holdas oltványi sk óla! — Jövőre negyven holdon nevelünk sima vesszőt és öt­holdas lesz az oltványiskolánk — büszkélkedik Kákái Lász­lót az egyik szőlészeti és ker­tészeti brigád vezetője. — Mi a saját iskolánkból telepí­tünk. Azon a másfé] millió vesszőn felül, amit szerződés szerint leszállítottunk az Ül­tetvénytervező Vállalatnak. 160 ezer vesszőt használtunk fel új telepítéseinknél ebben az évben. Kákái László egyébként a napokban tett felvételi vizs­gát és januártól beül az is­kolapadba. Elsőéves diák lesz a mezőgazdasági technikum­ban. Negyvenen jelentkeztek a tsz-ből, valamennyi meg­felelt a felvételin. Rajtuk kívül az Üj Világ má­sik tizennyolc tagja is tech­nikumba jár, mos-t vizsgázik az első osztályból. Azaz nem is járnak a technikumba, a technikum jön el hozzájuk Vácról, s 1964-ben már két ki­helyezett osztály, az első meg a második tanul helyben, a tszJbent {Nyolc tsz-tag most traktorvezetői tanfolyamot végez, hogy agv,"- újgépek mindegyikének is meglegyen, a két-két vezetője a tavaszra. De nemcsak a felnőttek ta­nulnak. Tizenkét mezőgazda­sági tanulót nevel az Üj Vi­lág. egy tsz-gyereket pedig ösztöndíjjal küldött a nagy- kátai gimnázium mezőgazda- sági tagozatára. Az Üj Világ 3700 holdon gazdálkodik. Tagjainak szá­nra 320. Többségük férfi. Ta­valy az átlagos jövedelem 16 500 forint volt. idén vala­micskével több lesz. Pedig 90 hold szántó kiesett a terme­lésből,- tönkretette az áradás. És súlyos termésértékesítési nehézségek is voltak. Vagy 23 vagon gyönyörű paprika ke­rült az emésztőgödörbe. A szorgalmas munka többi ered­ményét még ez sem döntötte halomba. Sz. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents