Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
Míritm 1963. DECEMBER 1, VASÁRNAP A nagyüzemi zöldség termelés kialakítása A. megyei párt bizottság irányelvei \ Új magyar kukoricacső-törő és -fosztó gép A megye mezőgazdaságának Szocialista átszervezése következtében létrejöttek a szocialista termelési viszonyok. A zöldségtermő terület több mint 90 százaléka a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tulajdonát képezi. E területen jelenleg még a kisüzemi zöldségtermelési mód az uralkodó. Szükségszerűvé vált a tsz-ek korszerű nagyüzemi zöldségtermelésének megszervezése, a termesztés jövedelmezőségének fokozása. Mindehhez megvannak a kedvező természeti és közgazdasági adottságok. i A fejlesztés irányelveit az alábbiakban határozzuk meg: O A zöldségtermelés fejlesztésében fő feladat a korszerű nagyüzemi zöldságA főbb növények körzetei: Paradicsom: Gödöllő, Monor, Aszód, Nagykáta, Cegléd. Vác, Nagykőrös, Ráckeve. Paprika: Dobos, Cegléd, Nagykőrös, Nagykáta. Aszód. Ráckeve. Uborka: Aszód, Dabas, Cegléd, Nagykörös, Ráckeve, Gödöllő. Fejeskáposzta: Monor, Aszód, Nagykáta, Ráckeve. Zöldborsó: Aszód, Gödöllő, Dabas, Nagylcörös, Ráckeve. Nagykáta, Cegléd. Vöröshagyma: Nagykáta, Monor, Gödöllő. Dinnye: Cegléd, Nagykáta, Dabas. Gödöllő. Üjburgonya: Dabas, Nagykáta, Ráckeve. termesztő üzemágak kialakítása, a korszerű termesztéstechnológián alapuló termelés megszervezése, a termelés színvonalának jelentős emelése, a hozamok növelése s az önköltség csökkentése és a jövedelmezőség fokozása. O A hozamok további növelése és biztonságossága, valamint a gazdaságos termelés kialakításának érdekében szükségessé válik a hagyományos termesztés alapján a fő fajok termelési körzeteinek kialakítása. A termesztési körzetek meghatározásánál és azok további szélesítésénél figyelembe kell venni az adott körzet természeti és közgazda- sági adottságait. O A jövedelmezőség, exportáru men nek növelése végett.^ _____ k ell a korai szabadföldi termesztés területi arányát, hogy az összes termés lecuuíob 25—30 százaléka komi, primőr áru legyen. Ennek érdekében biztosítani kell a termelőüzemek részére a szükséges szaporítóházakat, palántanevelő ágyakat, hogy a palántákat tűzdelve, gyepkockában tudják előállítani. A palántanevelés mellett _ az üvegfelületet elő- és utóhaj- tatással is hasznosítani kell. Az állami gazdaságok tapasztalatai alapján a fólia alatti palántanevelést és hajtatást fokozatosan be kell vezetni. A termálvizeket nagyobb mértékben használjuk ki palántanevelés és hajtatás céljára. O A legtöbb üzemben, bár nagy területen, de régi, kisüzemi technológiával termelnek. A korszerű zöldségtermesztés megvalósítása érdekében ki kell dolgozni és széles körben alkalmazni kell a nagyüzemi termesztés technológiáját. A hozamok növelésére és a munkaerő-igény csökkentése érdekében az alábbi intézkedések szükségesek: a) Törekedni kell arra, hogy a zöldségtermelésre kijelölt üzemek legalább 100—120 ka- tasztrális holdon termeljenek zöldséget. Ezzel egyidőben ki kell alakítani a helyi ellátásra termelő kertészeteket is, amelyekre a mezőgazdasági üzemeken belül is sok éven keresztül szükség lesz. b) Fokozatosan el kell érni, hogy egy üzemen belül csak 3—4 főnövény termelésével foglalkozzanak. A zöldségtermelő terület maximális kihasználását az elő-, fő- és utónövények termelésével a legmegfelelőbb módon kell elérni. c) Az egyes zöldségnövé- nyeknél olyan sor- és tőtávolságot kell alkalmazni, ami lehetővé teszi a gépi ültetést, növényápolást, növényvédelmet, szedést és a táblán való szállítást. Ennek érdekében egyes kultúráknál célszerű szélesíteni az ikersoros termesztést. d) A biztonságos termelés érdekében jelentősen fokozni kell az öntözéses zöldségtermesztés területi arányát. A meeve öntözéses beruházásáaz bői — a vízigényes kultúrák közül — elsősorban a zöldség- TflíAffflrták -.igényeit kell kielégíteni. Két-h fírom éven bélül ívttszere,sen'e kell növelni az öntözéses zöldségterületet. Az öntöző-beruházások területi lebontása és elhelyezése legyen összhangban a zöldség- termelés fejlesztésével. A zöldség az öntözés beruházási költségeit a legrövidebb idő alatt visszatéríti. Az öntözési módoik közül 1 célszerű a felületi permetező | öntözést szélesebb körben ! alkalmazni. Ez lehetővé teszi a korszerű technológia bevezetését, a gépesítés fokozását. Az öntöző beruházások kapacitásának jobb kihasználása érdekében minden üzemben el kell készíteni az öntözési tervet, be kell vezetni a megfelelő öntözési forgót. e) Nagy figyelmet kell fordítani az üzemen belüli helyes üzemág társításokra. A zöldségtermelő üzemágat — az adottságoktól függően — legcélszerűbb a szarvasmarhatenyésztéssel társítani. Ezek munkaerő, tápanyag-utánpótlás és a visszamaradt zöldséghulladék hasznosítása szempontjából legjobban kiegészítik egymást. © Tekintettel a zöldségfélék tápanyagigényóre és az öntözés kilúgozó hatására, a zöldségtermö területeket a tápanyag-utánpótlás szempontjából kiemelten kell kezelni. Gyakorlattá kell tenni a folyamatos szerves és szervetlen trágyázást, az öntözéssel együtt végzett „fejtrágyázást”. Ehhez: a) Kétévenként legalább 300 mázsa szervestrágyát kataszt- rálds holdanként. b) Évenként — a növényfajtáktól függően — kataszitrális holdanként 5—7 mázsa vegyes műtrágyát kell biztosítani. O A folyamatos zöldségellátás biztosítása és az üzemen belül jelentkező munkacsúcsok csökkentése, valamint az értékesítési torlódások elkerülése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egyes fajokon belül a megfelelő fajtaarányok megválasztására. A termeltető és felvásárló vállalatok gondoskodjanak arról, hogy az üzemek megfelelő minőségű és a hélyileg legjobban bevált zöldségfajta vetőmagot kapják. O A kézi munkaszükséglet és a termelési költségek csökkentése miatt fokozná kell a zöldségtermesztés gépesítését. El kell érni, hogy a jelenleg gépesíthető munkafolyamatokat minél nagyobb arányban, géppel végezzék. a) Megfelelő munkaszervezéssel és munkadíjazással elő kell segíteni a jelenleg rendelkezésre álló, speciális kertészeti gépi eszközök megfelelő, gazdaságos kihasználását. b) A zöldségtermesztési üzemággal foglalkozó tsz-ek gépi beruházási programját tervszerűen úgy kell irányítaná, hogy lehetőleg egy-két éven belül az egy paiántá- zógépre jutó, jelenlegi 275 katasztrális hold 40 kataszt- rálds holdra, az egy eszközhordó kerti traktorra jutó 172 katasztrális hold 70 katasztrális holdra csökkenjen. Ennek megfelelően a palán- tázógépek számát hétszeresére, az eszközhordó kerti traktorok számát két és félszeresére kell növelni. c) A korai termeléssel legintenzívebben foglalkozó tsz- eket el kell látni a gyakorlatban legjobban bevált táp- kockagyártó gépekkel. d) A zöldségtermesztéssel foglalkozó tsz-eket fokozott mértékben kell ellátni tehergépkocsikkal és más szállítóeszközökkel. hogy a megtermelt zöldségféléket rövid idő alatt friss áruként a rendeltetési helyükre szállíthassák. © A háztáji zöldségtermő terület nem jelentős, de az önellátás — kisebb mértékben az árutermelés — szempontjából nélkülözhetetlen. ezért termelését minden eszközzel segíteni kell. Az igényeknek megfelelően a közös gazdaságok biztosítják a háztáji zöldséges- kertek valántaszükségletét. O A termelés biztonsága, a felvásárlási problémák csökkentése érdekében az alábbiakat kell végrehajtani: a) A megtermelt kertészeti termékek megfelelő értékesítése megkívánja, hogy tsz-eink kellő szakszerűséggel osztályozzák, csomagolják az eladásra kerülő árut. Az áru értékesítésével és átadásával megfelelő szakértelemmel rendelkező áruátadók foglalkozzanak. b) A jelenleg meglévő értékesítési problémák csökkentése érdekében tovább kell javítani a zöldségfelvásárlással foglalkozó szervek és vállalatok munkáját. ej A termelő üzemek nem tudják előre, hogy mennyiért fogják értékesíteni áruikat, ami bizonytalanná teszi a termelést is. A biztonságos termelés érdekében a megyei pártbizottság javasolta a tervhivatal, az árhivatal, az FM és az Élelmezésügyi Minisztérium illetékes szerveinek, hogy minden főbb áruféleségre terjesszék ki az időszakos védő árrendszert. d) A termelési tervekben meghatározott termésmennyiség nincs összhangban a szerződés szerint felvásárlásra kerülő mennyiséggel. Például a MÉK újburgonyából katasztrális holdanként csak 35 mázsa átvételére köt szerződést, ennek következtében már közepes átlagtermések esetében is jelentkeznek átvételi. elhelyezési problémák. Biztosítani kell, hogy a kereskedelmi szervek felvásárlási terve összhangban legyen a gazdaságok termelési tervével. e) A nagyüzemi zöldségtermelés kialakulása szükségessé teszi a jelenlegi felvásárlási konstrukció felülvizsgálatát és továbbfejlesztését. A termelési viszonyok megváltoztak, ennek megfelelően tovább kell módosítani a felvásárlás konstrukcióját is. Egyre inkább arra kell törekedni, hogy a termelő üzemeknek közvetlen kapcsolatuk legyen az exportáló vállalattal, a feldolgozó üzemekkel és a fogyasztókat ellátó kereskedelemmel. A vállalat egyre inkább a diszponens szerepét töltse be. A megye lakosságának jobb ellátása érdekében a termelőszövetkezetek kössenek megállapodást a helyi fmsz-ekkel, vagy saját zöldséges boltokon keresztül elégítsék ki az igényeket. f) Az 1963. évi értékesítési átvételi problémákat nagyban előidézte az is, hogy a kereskedelmi szervek (MÉK) nem rendelkeznek megfelelő kapacitású raktárakkal, tartósító üzemekkel, valamint, hogy a megye területén egyáltalán nincs hűtőkapacitás. Ezt figyelembe véve létre kell hozni egy megyei zöldség-gyümölcs kombinátot, ahol nagy mennyiségű zöldséget lehet tárolni, hűteni, illetve kondicionálni. Ezenkívül több járás központjában raktározó és hű*ő tereket kell építeni. A szakember-ellátás terén mutatkozó hiányosságokat a lehető legrövidebb időn belül enyhíteni, illetve fel kell számolni. El kell érni, hogy minden tsz zöldségtermelő üzerhágában felsőfokú, vagy középfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítsa a termelést. Gondoskodni kell legalább 30 katasztrális holdanként egy szakmunkásról, a hajtatással foglalkozó üzemekben hajtató szakmunkások beállításáról, akik az iránvítást és a termelést közvetlenül végzik. A kertészeti felsőfokú szakemberek kénzése érdekében az aktív zöldségtermelő tsz- ek létesítsenek társadalmi ösztöndíjat. Szakjnunkásképző iskolák létesítésével szervezettebbé kell tenni a jövő szakmunkásainak kiképzését. A zöldségtermesztő szakemberek állandó jellegű felelősségteljes munkájával nem áll arányban anyagi érdekeltségük. A megfelelő szakember biztosítása és állandósítása végett növelni kell anyagi érdekeltségüket, jövedelmük szintjét. Tovább kell fokozni a zöldségtermesztésben foglalkoztatott tsz-tagok anyagi érdekeltségét. Helyesnek tartjuk az olyan jövedelemrészesedési formát, amely a munkát végző tagok jövedelmét az egységnyi területen előállított termelési érték alakulásától teszi függővé. Továbbra is jónak tartjuk a százalékos munkadíjazási formát, a részesedési normát azonban üzemenként felül kell vizsgálni. A tagnak járó részesedési arányt annak figyelembevételével kell kialakítani, hogy a termelési befektetés milyen mértékben változik meg. Biztosítani kell, hogy az egyéb termelési ágakban dolgozókhoz hasonlóan a zöldségtermesztésben dolgozó tsz-tagok is arányosan járuljanak a közös gazdaság felhalmozásához, a tiszta vagyon gyarapításához. Azokban a tsz-ekben, ahol a feltételei megvannak, bátran kell alkalmazni az eredményességi munkaegységrendszert és a pénzbeni munkadíjazás különböző módszereit. © A korszerű zöldségtermesztés üzemenként nagy mennyiségű áru előállítását eredményezi. Szükségszerű, hogy az egyes üzemek megfelelő eszközökkel legyenek ellátva, a megtermelt termékek üzemen belüli mozgatására, átmeneti tárolására, osztályozására és csomagolására. Ennek érdekében nagyobb zöldségterülettel rendelkező tsz- eket el kell látni csomagolószínekkel, ennek járulékos beruházásával és osztályozó gépekkel. MSZMP Pest megyei Bizottsága y | A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és a Mezőgépfej- ^ iesztési Intézet elkészítette a KBF kétsoros kukoricabe- ^ takarító és -fosztó gép mintapéldányát. Az új gép naponta ^ 4—5 holdról szedi le a termést. A gépet a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ben próbálták ki y __ (M TI Foto — Fehérváry Ferenc felv.) V A i ß létesítmények* állat" férőhelyek Csaknem egymilliárd forint értékű építkezést végeznek a termelőszövetkezeti brigádok - A vártnál kisebb arányú lesz az elmaradás Az idei népgazdasági tervnek jelentős részét képezik a termelőszövetkezetek építési beruházásai. A mezőgazdaság gazdasági évének befejeztével és egy hónappal a naptári év vége előtt az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Földművelésügyi Minisztérium beruházási igazgatóságán a termelőszövetkezeti beruházások helyzetéről. A termelőszövetkezetekben a terv szerint az idén kereken kétmilliárd forint értékű építkezést kell megvalósítani, s ez mintegy 200« közös gazdaságban több mint 7000 új létesítményt jelent. Az év elején és még később is úgy látszott, hogy — elsősorban a hosszúra nyúlt, rendkívül kemény tavalyi tél, illetve ennek az építőiparban je- ! lentkezett következményei miatt — a tervnek jelentős része teljesítetlen marad. Most már azonban nyilvánvaló, hogy az elmaradás a vártnál kisebb lesz. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy azoknak az építkezéseknek egy részét, amelyeket az Építésügyi Minisztérium vállalatai nem vállaltak, év közben átcsoportosították a termelőszövetkezetek házi épí- tőbrigádjaihoz. Ez az átcsoportosítás is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezeti építőbrigádok terve az eredeti előirányzathoz képest csaknem 50 százalékkal növekedett, s így csaknem egymilliárd forint értékű építkezést végeznek el. Egy év alatt 8 százalékkal nőtt a brigádok munkájának termelékenysége. Ennek alapja: a brigádok koncentrálása, átlagos létszámuk növelése. Az öt tagúnál kisebb brigádok száma a felére csökkent, a 20 tagúaké megkétszereződött, a már eleve nagyobb, jobban felszerelt tsz-közi építőbrigádokban pedig csaknem tízszer annyian dolgoznak, mint két évvel ezelőtt. A jelenlegi állapot szerint — ha az időjárás továbbra is kedvező marad — a termelőszövetkezeti építkezések tervét 95 százalékra teljesíthetik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megkezdett épületeknek 95 százalékát átadják az év végéig rendeltetésének. Egyrészt azért, mert a kisebb, befejező munkák igen sok épületben maradtak el, másrészt azért, mert az épületek egy részét eleve jövő évi befejezésre tervezték. Mindent összevetve, az idén, illetve a jövő év elején mintegy 50 000 szarvasmarha, csaknem 100 000 sertés és nem egészen egymillió baromfi elhelyezésére készülnek új épületek. A. tojóházaknál — bár ezekre különösen nagy gondot fordítottak — az átlagosnál nagyobb az elmaradás, mert vastetőszerkezetük tervét az év közben módosítani kellett. Az átlagosnál kedvezőbb viszont a helyzet a járulékos beruházásoknál. A villamosítás, kút- és útépítés tervét csaknem maradéktalanul teljesítik az idén. (MTI) Megkezdődött a traktoros tanfolyam Tápiógyörgyén A tápiógyörgyei Zöld Meze Termelőszövetkezet a következő év gépesítési feladatainak megoldásához 30 fő traktoros kiképzését tervezte. A tanfolyam szombaton kezdődött a termelőszövetkezetben. Traktorosoknak a legmegfelelőbb tsz-tagokat választ ot+áik ki. Az első foglalkozáson a Tá- piószelei Gépállomás főmérnöke. Benke István és Mislkolczi Gábor, a termelőszövetkezet műszaki vezetője tartottak előadást. — Tízezer kéve kukoricaszárat vásárolt fel a háztáji gazdaságokból a gödöllői Petőfi Termelőszövetkezet. A kukoricaszárat szártépővei felaprítják és a hiányzó szalma helyett a tehenek almozására használják fel. — A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben a napokban egv P00 férőhelyes juhho- dálvt adtak át ren'foltptécp- r,ek, befejezték a 6. póré építését is. A kukorica tárolására terven felül négv góréval építettek többet. BIZTOS JÖVEDELEM a szerződéses dohánytermelés MAGAS BEVÁLTÁSI ARAK TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK Kössük meg mielőbb az 1964. évi DOHÁNYTERMELÉSI SZERZŐDÉST! ; Amint arról lapunkban korábbam már beszámoltunk \ az MSZMP Pest megyei Bizottsága november 18-i ülé- \ són a megye korszerű nagyüzemi zöldségtermelésének ki- í alakításáról tárgyalt. Az ülésen élénlk vita alakult ki, sok ! javaslat hangzott él, amelyek közül többet1 az irányelvek ; elfogadásánál figyelembe vettek. A pártbizottság határo- \ zattá emelte az irányelveket, amelyet ezúttal közlünk.
