Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

1063. DECEMBER 1, VASÄRNAP nur UECYEI kSCívIhp Az elnök és községe tanácsüléseket, és arra gon­dolt: ahol a tanácstagok eny- nyire harcolnak a község javáért, ahol óráikig vitatkoznak a fontos kérdéseken, a vigyáz­nak, nehogy hibás határoza­tokat hozzanak, ott nem Le­het rossz dolgozni. Dr. Földes hajós azóta is örül és hálás, hogy a lakos­ság megválasztotta. Már kez­detben sok segítséget kapott a pártszervezettől. Akikor ké­szültek épp a pártvezetőség- választásra, értékelték az ed­digi munkát. Könnyen tájé­kozódhatott a község életé­ről, gondjairól. Abban pe­dig már az új tanácselnök is segített, hogy a hiábavaló, apró torzsalkodások, szemé­lyeskedések megszűnjenek a tagok között. Jelentős támaszra lelt a tanácstagok között is. Kun Imre tanácselnök-helyettes például budakeszi lakos, sok esztendeje minden családról tud valamit, s az ő helyi ta­pasztalata jól párosul dr. Földes hajós elképzeléseivel. Hegedűs Mihály vb-titkár sok értékes tulajdonsággal rendelkezik. Okos, nyílt sza­vú, jó szándékú ember. A ta­nácstagokkal együtt vala­mennyien azon iparkodnak, hogy jól éljenek, elégedet­tek legyenek a budakesziek. A tanácselnök korábban a tanácsakadémián tanított. Mint elmondja, mégsem olyan egy­szerű összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal. Az iskola nem az élet sű­rűje, a hallgatók is jobb, szebb példákat mondanak el a gyakorlati tapasztalatukból. Az igazi problémákkal itt ta­lálkozik kinn az ember. Ami­kor elbomlik az autóbusz, a munkába igyekvők szidják a tanácsot —' pedig nem is az tehet a bajról. Szidják azért is,--mert-e Kossuth • Bajok ut­cában nem úgy sikerült a járda, ahogy a tanács is leg­inkább szerette volna. Elmé­letben könnyebb magyarázni a nacionalizmusról is, itt ne­hezebb volt két év alatt úgy dolgozni, hogy mára már el­halványuljanak ezek a problé­mák. Könnyű az emberséges bánásmódról iskolán tanítani, de amikor valaki vélt igaza ügyében a tanácsházán rögtön a magas „C’‘-n kezdi — ne­héz nyugodtan, türelmesen, •halkan megmagyarázni az igazságot. Természetesen Földes hajós doktort érték kudarcok is az elmúlt két esztendőben. A társadalmi munkáknál pél­dául sokan ígérték, hogy jön­nek, — de akadtak, akik csak beszéltek, de amikor dolgozni kellett volna — elmaradtak. Az azonban, amikor elkészül valami, mindent kárpótol. Az orvosi rendelőnél a nyolcvan éves Kábái bácsi, mint ifjú ember dolgozott. Juhász Vil­mosáé. Kulás Vilmos úttörő, Székely Ferenc igazgató a ta­nárokkal együtt, a munkás­őrök — ió segítőtársaknak bi­zonyultak, Szombat délutá­nőnként még Csák doktor is ott tevékenykedett közöttük. Az egyik budakeszi lakos mesélte, hogy Földes Lajos doktor előtt az ügyfelek állva topogtak a tanácsházán, úgy várták dolguk elintézését. Most másként van. Sokkal udvariasabbak. készségeseb­bek a tanácson. Földes Lajos­nak és a többi tanácstagnak az a célja, hogy ne szürke hi­vatalt lássanak tanácsukban a dolgozók, hanem azt a helyet, ahol, ha egy mód van, bizo­nyosan segítséget kapnak. Most is kísért gondolatban, I amit dr. Földes Lajos beszél- j getés közben csak mellékesen I mondott: | — Az autóbuszon mindig fi­I gyelem, miről folyik a szó, I szeretem hallani, miért szid- ] nak bennünket az utasok. I így tudom, hogy elégedetle- | nek a járdával, a lakáshely- I zettel, az építőanyagellátás- I sal, a világítással — egyszó­val sok minden vár még megvalósításra. Egyszerre nem tudunk mindent elintéz­ni. és a lakáskérdés, akit érint, míg el nem 'intéződik az ügye, igazságtalannak tart bennün­ket. haragszik ránk, de ami­lyen sok és iószándékú se­gítőtársunk van, mindennek megtaláljuk a megoldását. Meg. Földes Lajos régi-régi felszólalása jutott eszembe. A járási tanács egyik érte­kezletén hallottam éles bírála­tát. A javítószolgáltatás jobb megszervezéséért emelt szót. Tízezer budakeszi lakos ügyé­ben szólt, és mint azóta kide­rült. nem hiába. Sok min­denért harcolt már és járt si­kerrel igyekezete. Egy község életében két esztendő rövid idő. Néhány ezer négyzetméter járda, or­vosi rendelő, a boltok kor­szerűsítése, a szolgáltató ipar bővülése, autóbusz-végállo­más építése jelzi az idő mú­lását. de talán még ennél is maradandóbb az a változás, ami a lakosok kapcsolatában végbement. Ki tagadná, hogy ebben a tanult (jogi és mar­xista—leninista egyetemet végzett) é« önmagát állandóan művelő, szerényen a nép szol­gálatában tevékenykedő ta­nácselnöknek nagy része van. Sági Ágnes Libanon köztársasági elnökének távirata Dobi Istvánhoz Fuad Schab, a Libanoni Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Ist­vánnak, az Elnöki Tanács el­nökének a Libanon nemzeti ünnepe alkalmából küldött jó­kívánságokért. (MTI) Tizenötém az ujitoiiiozgaioni 1,8 millió elfogadott újítás, 16.3 milliárd forint megtakarítás Eltemették Major Frigyest, a munkásmozgalom régi harcosát Szombaton a Mező Imre úti temető ravatalozójából nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Major Fri­gyest, a párt és a munkás­mozgalom régi harcosát. A végső tiszteletadáson a gyá­szoló hozzátartozókon kívül megjelent Aczél György, Szerényi Sándor, Veres Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, ott volt a spanyol nép szabadsághar­cában részt vett nemzetközi brigádok számos magyar tag­ja, az elhunyt sóik ismerőse és jó barátja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Szerényi Sándor búcsúzott Major Frigyestől. (MTI) Elkészült az új orvosi rendelő Üjabb, fontos intézménnyel gyarapodott e hónapban Gom­ba község: elkészült az új or­vosi rendelő. Benn a faluban áll a régi Berr.zel-féle kastély, amelyet műemlékké nyilvánítottak. Az értékes, de eléggé elhanyagolt épületet most rendbehozatták, A. házban három szoba kom­fortos orvosi lakást és egy ren­delőt alakítottak ki. Már csak a belső rendbehozatal van hát­ra. Ezt a munkát a gombai nők a helyi nőtanács vezeté­sével végezték el. Az új ren­delőben továbbra is dr. Deésy Pál rendel majd, aki már negyvennégy éve kitűnően lát­ja el a községi orvos munka­körét. ___________ — Sorházak építését kez­dik meg jövőre Isaszegen. Az ötvenlakásos sorház-lakóte­lep beruházója az Országos Takarékpénztár. 15 évvel ezelőtt, 1948. no­vember 30-án jelentek meg az újítási javaslatok intézéséről és a találmányok szerzői jog­védelméről, díjazásáról szóló kormányrendeletek. Ezért ezt a napot tartják hazánkban a szervezett újítómozgalom szü­letésnapjának. A mozgalom gyors ütemben fejlődött, 1949-ben 77 000, 1954-ben | pedig már 415 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Később ez a fejlődés megtört, j az újítások száma és a gazda- I sági eredmény egyaránt csők- I kent. 1957 óta ismét felélénkült az I újító kedv. 1957-ben 68 000, tavaly pedig már 108 000 újí­tást fogadtak el. Bár a be­nyújtott és elfogadott újítások száma még mindig jóval ki­sebb, mint például 1954-ben, a gazdasági eredmény annál jóval nagyobb. 1962-ben a 108 000 elfogadott újítás segít­ségével 2,3 milliárdot takarított meg az ország, az 1954. évi gazdasági ered­mény pedig még a másfélmil- liárdot sem érte el. Másfél év­tized alatt összesen 1,8 millió újítási javaslatot fogadtak el, ebből másfélmilliót vezettek be, s ezek gazdasági eredmé­nye meghaladja a 16,3 mil­liárd forintot. Az újítóknak 15 esztendő alatt kereken egy­rrúlliárd forint újítási díjat fi­zettek ki. Az újításokról szóló rende­let a körülmények és a köve­telmények változásainak meg­felelően hat esetben módosult. Bevezették például az újítási feladattei-vek rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági élet minden területén valóban a helyi követelményeknek meg­felelő újításokra töreked­jenek a dolgozók. Az újítók és feltalálók moz­galmában jelentős erkölcsi ösztönzőerő a kiváló újító ki­tüntetések rendszere. 1959 óta összesen 3174-en kapták meg a kitüntetés arany, ezüst vagy bronz fokozatát. A mozgalom még ma sem problémamentes. A legutóbb megrendezett újítókonferen­ciákon is számos javaslat hangzott el, amelyek különfé­le, visszás helyzetek tisztázá­sát sürgetik. Szabatosabban kellene kö­rülírni például az újítások fogalmát, a munkaköri kötelességet, s tisztázni keli a tervezési munkakörben dolgozók rész­vételének feltételeit az újító­mozgalomban. Ilyen és hason­ló javaslatok alapján az Or­szágos Találmányi Hivatalban már készül az újítási rendelet módosításának terve. (MTI) Újabb langyos légáramlás indul délről Jó barátok az őszi napsütésben A tél első ostroma, a jeleli szerint véget ért — jelenti a Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztálya. A jelek arra mutatnak, hogy vasárnap hajnalra fokozódik a lehűlés: a Dunántúlon elő­reláthatólag mínusz 1—4, a keleti országrészekben mí­nusz 4—7 fokos fagyokra kell számítanunk. A ködképző­dés és a felhősödés fokozódik ugyan, de egyelőre száraz jellegű marad az időjárás, a vasárnapi maximumok való­színűleg még mindig elérik a plusz 4—7 fokos szintet. A távolabbi kilátásokról szólva, a meteorológusok megemlítették, hogy a Föld­közi-tenger nyugati medencéje felett kialakulóban, levő ki­sebb ciklon' a következő na­pokban valószínűleg újabb, enyhe légáramlást indít el Közép-Európa felé. (MTI) A családfő (Komádi István rajza) Készülnek Nagykőrös csatorna- és vízvezeték tervei A Nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottságának ve­zetői a napokban megbeszé­lést tartottak Budapesten a megyed tanács szakhivatalai­nak, valamint az Országos Vízügyi Felügyelőség veze­Három öröklakás, hét személygépkocsi a hétfői lottó tárgyoyeremény-sorsoláson Hétfő délelőtt 9 órai kez­dettel a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor ut­cai székházában tartják a no­vemberi tárgynyeraményhú- zást, amelyen a 47. játék­hét szelvényei között össze­sen 906 tárgyat sorsolnak ki. Ezúttal három öröklakás és hét személygépkocsi jut főnyereményként a szeren­csés lottózóknak. A sorsolás újdonsága többek között az amerikai gyártmányú auto­mata mosógép. Ezenkívül számos német és csehszlo­vák szoba- és konyhaberende­zést, több mint száz televí­ziókészüléket, rádiókat sor­solnak ki. (MTI) (Foto: Hetesi) y ^ Ketten ülünk a Z kisnémedi tanácsháza Z irodájában Csernák Z József vb-elnökkel. A falu életéről, gond- ^ jóiról folyik közél­etünk a szó. Egyszer e csak idős bácsika e lép a szobába, s e már az ajtónál kez- e di panaszát, e Tudni kell, hogy £ ebben a hegyekkel f koszorúzott völgy- Z katlanba zárt fa- Z lucskában az ember íősi ellensége: a bel­li víz, Esőzéskor, ta- | vaszi hóolvadáskor $ rázúdul a falura, s e összegyűl a mélyeb- ’/ ben fékvő részeken. $ Nos, a bácsi ez ügy- e ben jött: telke a köz- e ség legmélyebb pont­iján fekszik, ott, ahol (.a legnagyobb a bel­A DÖNTÉS vízveszély. Ügy hal­lotta, hogy a községi tanács bizonyos ösz- szeget kapott a já­rástól, a vízlevezető árkok létesítésére, s szeretné, ha végre az ő gondját is megoldanák. — Persze, rajtam az árok nem segít! — mondja. — Nálam a talaj szintjét kell feltölteni, aztán tá­volabb lejtősre nyes­ni, hogy szabad le­folyása legyen a víznek. Most, hogy van pénzetek Jóska, gondoltam. megcsi­náltathatnád ... Csernák József tudja, hogy a panasz jogos, de azt is, hogy az öregnek nincs iga­za: a vízlevezető árok rajta is segít — felhőszakadás ese­tét kivéve. Mert az ellen — ebben a köz­ségben — lehetetlen védekezni. Az árok ásásának nincs is akadálya: a pótkere­tet erre a célra kap­ták. De a talaj fel- töltésére — azon kí­vül, hogy szükségte­len — nincsen sem pénz, sem munkaerő. — Hogyne volna pénz, amikor most kaptatok! — eröskö- dik az öreg. — Ha meg nem elég, társa­dailmi munkát kell szervezni... — Abból a pénzből az egész község ba­ját kell orvosolnunk nagypapa, nemcsak egy családét! Az árok-rendszer az egész falu gondján segít. Ehhez a mun­kához kérhetjük és kérjük is majd a la­kosság segítségét, mert közérdekről van szó. De egy em­ber érdekéért?!... Az árkot a maga telkén is megcsinál­juk nagypapa. Ez szabályos, törvényes, ennyit megtehet a tanács — többet nem. Még a tanácselnök apósának sem.., ny. é. tőivel városuk egyik leg­nagyobb problémájáról, a csatornázásról és a vízveze­ték építéséről. A nagy al­földi városnak ugyanis csa­tornarendszere egyáltalában nincs, a gyorsan növekvő la­kosság ivóvízszükségletét pe­dig még mindig igen kez­detleges módon, kisebb ku­tak segítségével elégítik ki. A csaitomahiány miatt a szennyvízelvezetés egyre na­gyobb gondot okoz. A város­ban sorra épülnek fel az új, emeletes, korszerű lakóházak, amelyekből a szennyvizet egyelőre kisebb-nagyobb de­rítőkbe gyűjtik össze, ami közegészségügyi szempontból is erősen kifogásolható. Ez késztette a város vezetőségét arra, hogy programjába ik­tassa a korszerű csatorna­hálózat és a vízmű megte­remtését. i A kormányzati és a megyéi fszervek egyaránt támogatják \ Nagykőrös törekvéseit ezen a i téren is, és mint az előze- ; tes megbeszéléseken kitűnt, a ■ város hathatós segítségre szá- j míthat tervei megvalósításá- : hoz. A nagykőrösi csatorna- és ; vízvezetékhálózat tanulmány- | terve és programja 1964-ben | elkészül, ha minden jól ; megy, még a jövő évben meg- \ kapja a felsőbb szervek szük­séges jóváhagyását is, így ' valószínű, hogy 1965-ben az i elkészítésre váró kivitelezési tervek alapján megindulhat a nagyszabású munka. A har­madik ötéves terv időszaká­ban mind az űj csatorna- hálózat, mind a vízvezeték jelentős része elkészül több millió forintos költségelőirány­zattá], így Nagykőrös továb­bi fejlődésének útjábó! el­tűnik ez a nagyon súlyos aka­dály is. — Nézze meg a rendelőnket, nagyon szép. Egész kis virá­gosként ez a várócsarnok és kukkantson csak a mellékhe­lyiségekbe, ott is milyen tisz­tasíig van! Bár tavaly ófa sokszor meg­nézte már dr. Földes Lajos ta­nácselnök a budakeszi orvosi rendelőt, most^ sem tud betel­ni vele. A rendelőben hármasban beszélgetünk, ugyanis hozzánk csatlakozott Csák József dok­tor. ö is örömmel vezet végig a rendelőszobákon, s közben kihasználja az alkalmat, kéri a tanácselnököt, sürgessék már a negyedik orvos érkezését... A tanácsháza elnöki szobá­jában iratok kerülnek elő. Ho­gyan is volt 1961-ben, amikor dr. Földes Lajos idekerült a községbe és hogyan van most? A tanácselnök számadatokkal bizonyítja, nem telt el hiába az idő. Sorolja, mennyit költöttek a 4100 négyzetméter járdára, fél­millió forintért szépítették meg a vasbolt helyén az ipar­cikkboltot, az orvosi rendelő háromszázezer forintot vitt el, s ebből ötvenezer forintot tett ki a lakosság társadalmi mun­kája. Állami költségvetésből tették rendbe a Kossuth Lajos utcát 1962-ben ... El kell ismerni, Budakeszi szépen fejlődik. Nem mintha ma már nem okozna sehol bosszúságot a járda, s nem mintha minden igényt kielé­gíthetnének az üzletek, s nem nehezedne mázsás súlyként a lakáshelyzet a községre. A la­káshelyzet okozza a legtöbb gondot. Vonzza a távollakókat a városközei, a kényelmes köz­lekedés. Először meghúzódnak a szinte lakhatatlan helyisé­gekben és néhány hét után már türelmetlen lakásigénylő­ként jelentkeznek a tanács­nál ... Igyekeznek a bajokon, gon­dokon tervszerűen változtatni. Tervezésük azonban nem kő-; veti a régi elgondolásokat. Most elválasztanak néhány na­gyon fontos feladatot és ezek­re összpontosítják a község­fejlesztési alap nagyobb ré­szét. Egyharmadát fordítják csak apróbb ügyek rendezésé­re. Ez azért jó így, mert nem aprózódik el az értékes pénz és elsősorban a jelentősebb fel­adatokat oldhatják meg. A tanács jól dolgozik. Nyolc állandó bizottsága a legége­tőbb kérdéseket vizsgálja, terjeszti tanácsülés eilé. S nemcsak javasolnak, de mint az autóbuszvégállomás építé­sénél, a járdák rendbehozásá­nál is tették: — rendszeresen ellenőrzik a munkát. A tanácsüléseken nagy vi­ták vannak. A tanácstagok él­nék jogaikkal és mindenről tájékozódni kívánnak. Dr. Földes Lajos tanácselnök be­vallja: éppen ez vonzotta annyira Budakeszire. Még akkoriban nem döntötte el, hogy vállalja-e Budakeszi irányítását, amikor egyszerű hal Igatóként mér többször megjelent a tanácsüléseken. Sckan óvták: nehéz község ez a Budakeszi, ne jöjjön ide. ö azonban hallgatta a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents