Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

»63. NOVEMBER 10, VASÄRNAP "‘^urltm VILÁGÍTÓ LEVÉLBÉLYEGEK Svájcban rövidesen olyan levélbélyegek jelenőnek meg, amelyekben az értéket vilá­gító számokkal jelölik. Ez nem a hatás, hanem a postai munka ésszerűsítése kedvéért történik. Az egyik berni postahiva­talban kísérletképpen két automatikus levél- és leve- lezőlap-osztályozó gépet állí­tottak feL Az automaták már a világító számok alapján vá­logatják szét a postai külde­ményeket A kísérlet megkezdése előtt a közegészségügyi ható­ságok megállapították, hogy a felhasznált anyag teljesen 'veszélytelen. EMBER ES VILÁG II. A „zöld köpeny“ foltjai Földünk felületének kéthar­mad részét tengerek borítják. A szárazföldek nagy része — leszámítva a sivatagokat és havasokat — zöld övezet, a növényvilág birodalma. Ha kellő távolságról és a légkör zavaró hatása nélkül láthat­nánk bolygónkat, feltűnő len­ne a kontinensek zöld színe, a föld „zöld köpenye”. Mint a szamárbőr? Balzac híres regénye, a Sza­márbőr arról szól. hogy vaia­Jól bevált a könyvelőgép a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben i Cegléd legnagyobb közös ^gazdaságának, a 7000 holdas ‘Kossuth Termelőszövetkezet­nek központi irodájában nyolc ember foglalkozik a gazdaság könyvié sével. Át­író rendszerrel végzik mun­kájukat, négy üzemegysé­gükben csak bérszámfejtést és raktárnyilvántartást vezet­nek. Ezt a kis könyvelőgárdát ez év márciusában nagy ki- ítüntetés érte: az országban elsőnek, kísérletképpen két Optimatic könyvelőgépet ka- •pott, a Pénzügyminisztérium szervezési és ügyvitelgépesí­tési intézetétől. Ennek a kí­sérletnek az a célja, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek, mert az elkövetkező évek­ben az ország valamennyi járási székhelyén gépesített könyvelöközpontokat akarnak létesíteni, ahol elvégzik a könnyező termelőszövetkeze­tek számviteli munkáját. — Bevallom, nálunk is voltak néhámyan, akik fél­tek a géptől — mondotta Kurucz István főkönyvelő. Tartózkodásuk nem volt alap­talan,- mert hamarosan ki­derült, hogy munkamódsze­rünket át kell szervezni. Töb­bek között új nyomtatvá­nyokra volt szüikség. Ezeket az intézettel közösen elkészí­tettük. Az év közepéig ez­után szó szoros értelemben kettős könyvelést vezettünk, folytattuk a régi rendszerűt, és ugyanakkor a géppel a főkönyvi számlákat köny­veltük. Kezdetben akadt el­térés a kettő között, de ha­marosan megfelelő gyakor­latot szereztünk. Júliustól már csak géppel könyveljük e főkönyvi számlákat, sőt már ott tartunk, hogy a szük­séges gazdasági mutatókat is az Optimatic-kal gyűjtjük ki. — Az eredményekkel igen elégedettek vagyunk. A gép segítségével ugyanis egy em­ber, egyhavi munkáját a fe­le idő alatt végezheti el. A két gép teljesítőképessége azonban nagyobb, mint ami­re nálunk szükség volna. Ezért szomszédunk, a Dózsa Népe Termelőszövetkezet könyvelőit is betanítjuk a gé­pek kezelésére. Januártól kezdve már ők is korsze­rűbben végezhetik munkáju­kat. — Nálunk is érvényesült az a régi közmondás, hogy evés közben jön meg az étvágy — folytatta a ' fő­könyvelő. Ugyanis minél jobban megismerjük gépün­ket, úgy születnek az újaibb tervek is. Két elképzelésünk alakult ki, szeretnénk az anyagnyilvántartást és a ta­gok elszámolását is köny­velőgéppel végezni. Ezt ter­mészetesen meg kell beszél­nünk' az intézettel, mert e két munkafolyamat elvégzé­séhez 'is új ’nyomtatványok kellenek. — Szovjet mérnökök olyan berendezést szerkesztettek, amely ultrahanggal vág réseket fémalkatrészekbe. A fémtárgyakat megfelelő folyadékkal telt fürdőbe helyezik, amelyben csi­szolópor lebeg. A beren­dezésből kibocsátott ult­rahang gyors rezgésbe hoz­za az apró porrészecskéket. Ily módon több centiméter vastag fémtárgyak is át­lyukaszthatok. Kevesebb adminisztráció az iskolákban A művelődésügyi miniszter rendelkezése iskolaigazgatók figyelmét ar­ra: messzemenően vegyék fi­gyelembe azt az elvet, hogy a nevelési terv bevezetése semmiféle kötelező írásbeli többletmunkával nem járhat. (MTI) kinek minden kívánsága tel­jesül, csak éppen közben min­dig kisebb lesz a szamárbőr s ezzel együtt fogy az élete. Hasonlatunk jó is, rossz is — ahogy a következőkben lát­juk. Kétségtelen, hogy alig két- háromezer évvel ezelőtt sok- kai nagyobb volt a zöld kö­peny. Gondoljunk csak Euró­pa térképére. Franciaország, Anglia, Németország területén hatalmas erdőségek zúgatták lombjukat. Az emberi telepü­lések. városalapítások mindig erdőirtással kezdődtek, illetve Afrikában, Dél-Amerikában ma is úgy kezdődnek. Ugorjunk át a mába. A nagy, milliós példányszámban meg­jelenő világlapok egy-egy szá­mához átlagosan 40—50 hold- nyi területen élő fa szükséges. Néhány óra alatt újsággá ala­kulnak át a 60—70 esztendeig növekvő fenyőfák tízezrei. Párizs város híres parkját, a Bois de Boulogne-t 12 nap alatt felemésztené egyetlen vi­láglap, a mi Városligetünk pe­dig ugyanilyen célra egy-két napig lenne elegendő. Ijesztő számok — és még­sem. A természet bőkezűsége határtalan, s a föld méretei is lenyűgözlek az emberhez képest. Ugyanezt a fogyasztást tekintve, a világ erdői akkor is sok száz évig ellátná a saj­tót papírral, ha az ember nem gondoskodna új telepítések­ről. Az erdőültetés minden or­szág gazdasági programjában elsőrendű helyet foglal el — egyelőre azonban az irtás miatt csökken a zöld köpeny felülete, nagyobbodnak a „fol­tok". zsugorodik a szamárbőr. Hasznos foltok Nézzük most az ellenkező folyamatot. Képzeljünk el egy repülő­géputazást a szárazföldek fö­lött, kétezer évvel ezelőtt. Azt látnánk, (hogy ä’ földműve­lés teljesen „háztáji” jellegű. Aránylag kis területeket mű­veltek meg a távoli korokban, mert kevesebb volt az ember, ennek arányában kevesebb az igény és a fogyasztás. Az emberiség létszáma azon­ban az utóbbi évszázadban a kétszeresére növekedett. Eh­hez mérten nagyobb őrülete­ket kellett művelés alá venni. A régi. képzeletbeli repülőút ma már bárki számára való­ság lehet: TU—104-es gépen — nem is szólva az űrhajók­ról — úgyszólván órák alatt átrepülhetünk minden konti­nensen. És mit látunk? Nagy­üzemi táblákat, óriási kiter­jedésű kultúmövényzetet, amilyen a búza. a kukorica, a burgonya. A mezőgazdaság megbon­totta a természet képét, ez kétségtelen. A vadon termő — kishozamú — növényeket arra kényszerítette az ember, hogy nagy területen és bőven teremjenek. Elegendő táplá­lék, ruházkodási, építkezési és egyéb anyag nélkül nem ma­radna más az ember számára, mint a nomád, vándorló élet, a rablógazdálkodás. A kultúrnövények tehát hasznos foltokként mutatkoz­nak a zöld köpenyen. Természetellenes ? Az állatvilágról következő cikkünkben lesz szó. Most csak abban az összefüggésben említjük, hogy a növényter­mesztés. az állattenyésztéssel együtt a legmélyebb beavat­kozás a természet működésé­be. A vadnövények száz- és száz­millió éven át fennmaradtak, minden gondozás, ápolás nél­kül. Amelyik nem tudott meg­birkózni a kedvezőtlen kör­nyezettel, az elpusztult, a már ismert természetes kiválasztó­dás törvénye értelmében. Az ember tevékenységével — munkájával és érteimével — új mozzanat jelent meg a földön: a mesterséges kiválo­gatás. Az ember észrevette egyes növények előnyös tulaj­donságait (gyors érés. bő ter­més stb.). s az nymodon hasz­nos egyedeket és fajokat ré­szesítette előnyben a többiek­kel szemben. Ezeket gondozta és szaporította. Nem szükséges sorolni a példákat: a növényápolás és nemesítés napi munkánk és gondunk. Legfeljebb nem gon­dolunk közben arra, hogy ezt a munkát a természet ellenére végezzük. Saját céljainkért mindinkább eltávolodunk a természeti folyamatok szintjé­től. azok fölé errjelkedünk. A mag nélküli dinnye és szőlő, vagy a keresztezés útján lét­rehozott. sdha nem létezett gyümölcsök nem szerepelhet­tek a természet* még kevésbé valamilyen „felsSbbrendű lény" terveiben. Ilyen „ter­vek” egyébként sincsenek, ha­nem az anyag örök mozgásá­nak és önszabályozásának va­gyunk: cselekvő részesei. l'Az ember-' alkotó: ha úgy tetszik: „teremtő" tevékenysé­gében nincs megállás. Az izo­tópok alkalmazása a mezőgaz­daságiban, a radioaktív besu­gárzással végzett, növekedést és terméshozamot serkentő kí­sérletek úi, talán még alig sejtett lehetőségiek útját egyengetik. A természet, okosan kény­szerítve. lassan minden ere­jét átadja az embernek. Öreg földünk nem tarthat­ja meg „zöld köpenyét”, ahogy azt évmilliók kiszabták. Itt erdőket irt az ember (igaz. né­hol mé^ felelőtlenül), máshol kultúrnövények új. hatalmas tábláit méri ki. A szovjet szűzföldek kopársága helyén néhány év óta. az ember keze- munkáia nyomán, növénvi élet pezsdül. Vasv a ma,euok házalóján: nemrég olvashat­tuk. hoev Vas mesvében. 600 milliós költséggel, jelentős te­rületeket tesznek újra ter­mővé. Még sokoldalúan látni fon­juk. hogy a természet mind­inkább nyersanyag az ember kezében. Gyenes István cjCecj,e(nek a La u A Magyar Tudományos Akadémia alsógödi Dunaikutató Állomásán sok érdekes vizsgálatot, kutatást végeznek. Rend­szeresen mérik a folyóvíz összetételét kémiai szempontból, szabályos időközökben vizsgálják a Duna-viz mikronövénu- és állatvilágát, megfigyelik a halak életének törvényszerűsé­geit. Tavasszal kezdtek kísérletezni a kínai növényevő halak megtelepítésével. Fél éven át csak füvet és békalencsét kap­tak. Az eredmény biztató, a halak megkedvelték a környeze­tet, s jelentősen gyarapodtak. Az ilyen fajta halak egyrészt tisztítják a vizet a károsan elszaporodó növényektől, táplálásuk tehát nem probléma, másrészt fogyasztásra alkalmasak. ízletes húsnak. A planktonhálóval összegyűjtött mikroállatokat és nö­vényeket kis tégelyekbe gyűjtik. A képen dr. Szemes Gá­bor, akadémiai tudományos munkatárs, kandidátus és Szalkay Éva laboráns Dr. Tamás Ferencné tudományos munkatárs a Duna-viz zavárosságát vizsgálja fotométerrel (MTI Foto, Bara felv.) dául az ellenőrzött szerszám­gépeknél — kerül felállításra a nyomógombos jeladó készü­lék. Ezen a munkás a diszpé­cserközpont (központi műszer- asztal) számára ad jelzést a termelés folyamatában fellé­pett különböző zavarokról. A nyomógombos készülékekhez különböző érzékelők csatolha­tok. Ezek lehetnek fizikai vagy kémiai jellemzők határértéké­nek hatására záró érintkezők — így például hőfok, szint, nyomásjelzők, stb. Mit nyújt a TECHNOGRAPH ? A TECHNOGRAPH alkal­mazásával a diszpécser állan­dó áttekintést nyer a terme­lési folyamatról, s a rendelke­zésére álló folyamatos infor­mációk alapján operatíven tud beavatkozni a termelés folya­matába. Ezáltal csökkennek a veszteségidők, ami konkrétan kiértékelhető megtakarításhoz vezet. A gazdaságossági vonat­kozásokat megvizsgálva meg­állapítható, hogy a termelési folyamat zavarainak gyors megszüntetésével eredménye­zett haszon nyomán a TECH­NOGRAPH beszerzési költsé­gei hamar megtérülnek. A berendezés új távlatokat nyit az üzemszervezési, gaz­dasági tevékenységben. A TECHNOGRAPH által papír­szalagra írt, vonalkombiná­ciókból álló, időarányos dia­gramok alkalmasak az auto­matikus gépi kiértékelésre. A rögzített adatok feldolgozása felbecsülhetetlen haszonnal jár a termelésirányítás min­den területén. így például se­gítséget nyújt a következő ese­tekben: önköltségcsökkentési számítások, gépek kapacitás­számítása, helyes munkaidő­normák kialakítása, a helyes bértételek és bérelszámolás megvalósítása, beruházások szükségessége és gazdaságos­sága, veszteségidők elemzése, a termelés programozása, stb. Műszaki vonatkozásban felbe­csülhetetlen az a segítség, melyet a berendezés a gépek hatékonyságának, termelési­kiszolgálási jellemzőinek meg-* határozásában nyújt. Ligeti György A Művelődésügyi Miniszté- i, rium több intézkedéssel csők- r kemtette az iskolai adminisz- g trációt, a pedagógusok meg- a terhelését. Az előírások sze- s rint például jegyzőkönyvet j csak a tanévnyitó, a félévi / tantestületi, a tanévzáró és a diákok fegyelmi ügyeit tár- £>•' gyaló rendkívüli tantestületi £ értekezletről kell készíteni. ^ Az idei oktatási évben az £ igazgatóktól már nem kémek f év végi jelentéseket s elma- 4 rad a tanév végi statisztikai, ^ felmérés is. Jelentős könnyí- ^ tés, hogy a félévi érdemje- gyeket csak a tanulók ellen- £ őrző könyvébe kell — szám- ^ jegyekkel — beírni, külön fél- £ évi értesítőt a nevelők nem ál- £ litanak ki. 4 y A legutóbbi miniszteri uta- 4 sitás kimondta azt is, hogy £ az igazgatóknak az iskola ^ munkatervén kívül külön ne- ^ vetési tervet nem kell készíte- ^ niük. Az osztályfőnököket, ^ osztályvezetőket mentesítik a ^ terjedelmes osztályfőnöki tér- ^ vek összeállításának kötele- ^ zettsége alól, s megszüntetik £ az úgynevezett neveltségi szint ^ meghatározásával, elemzésé- 4 vei kapcsolatos felméréseket. ; Nem kell továbbá nevelési $ személyi lapokat, kimutatáso- \ kát sem készíteni. A Művelődésügyi Miniszté- ! rium nyomatékosan felhív-! ta a tanácsi népművelési, ille- j tőleg oktatási osztályok és az < A budapesti Villamos Auto­matikai Tervező Intézetben ki­dolgozták a TECHNOGRAPH elnevezésű korszerű, termelés- irányító berendezést. Első íz­ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron, 1963. májusában mu­tatták be a TECHNOGRAPH- ot, egyöntetű sikert aratott és számos üzemben felállítását határozták el. Olvasóinknak a TECHNOGRAPH néhány fon­tosabb jellemző vonását mu­tatjuk be. A működés alapjai A TECHNOGRAPH alapve­tő tevékenysége egyrészt a ter­melő vagy bármilyen más | technikai folyamat állapotá- ! nak diagramszalagra történő : időarányos feljegyzés. Az el- i lenőrző személlyel közli a fo- ! lyamat pillanatnyi állapotát, ; mégpedig megfelelő lámpajel- ; zések útján. A TECHNO- ; GRAPH vezérléséről — a kül­földi gyakorlatban nemrég ki­alakult legkorszerűbb elvek­nek megfelelően — mozgó al­katrész nélküli, elektronikus áramkörök gondoskodnak. Ezek hosszú élettartamot ered­ményeznek. A folyamatok megkülönböz­tetésére a regisztráló papírra rögzített jelek kettes szám­rendszerbeli (bináris) kódkom­binációi szolgálnak. A legfontosabb szerkezeti egységek Ezek közül első helyen a központi műszerasztal érde­mel említést. Itt található a vezérlés ütemgenerátora. Ez maximálisan négy műszer­szekrényt szolgál ki. Ugyan­csak itt találhatók, az ellenőr­zött munkahelyeken végbe­menő folyamatok pillanatnyi állapotait jelző lámpamezők és a darabszámlálók. Fontos segítséget nyújtanák a diszpé­cser munkájához tartozó to­vábbi berendezések, így a disz- pécsertelefan. valamint a be­szélgetéseket önműködően rög­zítő hangszalagberendezés. Kívánságra a diszpécserköz­pont több megfigyelőhelyes ipari tv-berendezéssel is ki­egészíthető. Mindezek a tarto- . zékok a továbbfejlesztés nyo­mán váltak a TECHNOGRAPH szerves elemeivé. Ugyancsak fontos elemei a TECHNOGRAPH-nak a mű­szerszekrények. Ezekben he­lyezkednek el a regisztrálómű­vek, továbbá a lámpamezők 1 (jelzőlámpák) részére a kettes (bináris) számrendszerből a ti- 1 zes (decimális) számrendszer- be való átkódolás áramkörei, a regisztrálóművek írókarjainak " elektronikus vezérlése. Figye- ' lemre méltó, hogy a munkafe- " szültség csak 24 volt, ami azt * eredményezte, hogy külön 1 érintésvédelemről nem kell s gondoskodni. A termelési folyamat vizs- - gálati pontján — tehát pél­Géppel irányított termelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents