Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-28 / 278. szám

1963. NOVEMBER 28. CSÜTÖRTÖK

trtu& a

HEGYEI

f&tMap

Tokaj szőlőve aranyat terem a szelei homokban

A váci révnél

/

Eshet az eső. fújhat a szél, támadhatják a kompot a felkorbácsolt hullámok, vagy éppen lehet derűs, napsütéses az idő és tükörsima a Duna vize, a tóéi révnél mindennap, óráról órára összegyűlnek az emberek, hogy átkeljenek a szemben levő Szentendrei-szigetre. S a túlsó parton is hasonló a helyzet: reggel 5 órától kezdve szállítja a szigeti falvakban lakó munkásokat és a piacra friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást, baromfit vii'ö asszonyokat, a kis átkelőhajó által vontatott komp. Nagy itt a forgalom■ hajnaltól — egészen este 8 óráig rendszeresen, óránként szállítják át a révészek az utasokaU Ha szükséges, akkor még ez után is — különösen szombaton és vasárnap — amikor a vidám szórakozók a Pokol-csárdából indulnak hazafelé.

Indul a komp a munkából és a piacról hazatérőkkel zsúfoltan

Űtban a túlsó part, a Szentendrei-sziget felé

(Foto: Csepregi István)

Önálló jogtanácsos

Pest megye 24 termelőszövetkezetében

„Testvérének életére tört—“

A Legfelsőbb Bíróság súlyosbította egy ceglédi szurkaié ítéletét

VADÁSZ FERENC: '

A timlmrniädik (él

í hárslevelűje 19,01 pontszám- mal kapta meg az aranyérmet, a tokaji szőlőgazdaság hárseleveiűje nem ért el ennyi pontot. s a szelei miég meg is előzte pontozásban olaszhon, Görögor- I szág, Portugália, Franciaország legtüzesebb borait is. Valamennyi között pontsziámiban a második helyen álL

— Négy bort küldött Pozsonyba gazdaságunk. Az 19ö2-es hárslevelű is aranyérmet érdemelt ki 18,95 ponttal, és szintén aranyérmet kapott az 59-es, meg a 62-tes olasz rizlingiin!t; vagyis mind a négy beküldött borunk.

Ehhez pedig hozzátehetjük, hogy 1960-ban a második, 1962-ben a harmadik budapesti nemzetközi borversenyen is

aranyérmet hozott

a gazdaságnak a hárslevelű, a megyei és országos versenyeken pedig I960 óta minden évben első díjat.

— A pozsonyi verseny eredménye egész bortermelésünkre nagy jelentőségű. A magyar bor végre visszaszerezte régi jó hírét. A Pozsonyban szereplő nyolcvan magyar borból húsz kapott aranyérmet. Most csak vigyázzunk, ezután már tartsuk mindig a boraink minőségéit.

A szelei hárslevelűt nem j féltjük, annak a minőségé- j re Laczy Géza vigyáz, aki j a homokba tizenkét éve le- | hozta Tokaj szőlővesszejét. í Azóta a Pest—Szolnok me- ; gyei Bor forgat mi Vállalat \ célgazdasága is telepített a í Tápió mentén hárslevelű' vesszőt. S most, hogy a nagyhalai járás termelőszövetkezetei tavasszal-ősszel évről évre fejilesizitik nagyüzemi . szüleiket,., azok .. közül is egyre több igyekszik minél nagyobb hárslevelű- táblát telepíteni.

— Csak sa jnos nagyon kevés a szaporítóanyag — sóhajt iMczy Géza.

Kár, mert hát a Tápió menti tsz-eknek se jönne rosszul a folyékony arany, ami — ha megbecsülik, jól tartják a tokaji vesszőt — bőven csordulna, meg aztán nemcsak éremmé szilárdulna, bankó is lenne, mégpedig jócskán. És talán rövidesen az egész vidéknek nemcsak pénzt, hírnevet is szerző elismert tájjellegű bora.

Sz. E.

rtío L f ilvaj cUcll Jl^dX IgcJl hvlv I

az 5000—7000 holdon gazdáíko- { dó, több millió forint vagyon- | nal rendelkező termelőszövetkezet. Ezekben a gazdaságokban, növekedésükkel arányosan megszaporodtak a jogügyi feladatok is. A különféle szerződések megkötésével, a rendeletek, jogszabályok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátására az ügyvédi munka- közösségekkel szerződést kötöttek. Ez a megoldás azonban már nem kielégítő, mert a ügyvédek képtelenek a megye valamennyi termelőszövetkezetének jogügyi munkáját elvégezni, még úgy sem, hogy jó né-1 hányuk több gazdaságban is;

C<X\X>XV>XNXXXXXXXXXXXXXV\XXXXNXXXXXXXXXXXXV\.'

tevékenykedik. Ezenkívül a közös gazdaságok rohamos fejlődése is megköveteli, hogy ne csak jogi képviselőjük legyen. hanem olyan szakemberekkel rendelkezzenek. akik közvetlenül részt vesznek a termelőszövetkezet gazdálkodásában és működésében.

Ezt a célt eddig már a megye 24 termelőszövetkezetében valósították meg. Az önálló jogtanácsosok többek között elősegítik a termelőszövetkezet törvényes és alapszabályszerű működését, elvégzik a szerződések jogi előkészítését és megkötését, valamint ellátják a gazdaság jogi képviseletét.

*>XXXXV\XXV\XXXWXXV\XXXXXNXXXXXXXXXXXXXXSX

sikerült, bevált, ma már 20 holdon termel a gazdaság „homoki” hárslevelűt.

— A cél a homoki borok minőségének megjavítása, ami itt nálunk természetesen elsősorban és különös tekintettel a Tápió vidékére vonatkozik — mondja Laczy Géza, a gazdaság főkertésze. Őse hajú. szikár, olyan ötvenesforma, halk staavú szerény hangú ember. Az aranyérmes szelei hárslevelű apja. Mert neki jutott eszébe, hogy Tokajról kell a vesszőt hozatni.

— Mi a titka annak, hogy a hegyi szőlővessző jó bort ad a homokon?

— Az éveken át megfelelően adagolt káli műtrágya, az a legfontosabb. Attól emelkedik a minőség, nem kevesebb a bor foka, a mennyisége meg még több is, mint Tokajban. Csak az íze azért mégsem egészen az.

Lapozgatjuk

a pozsonyi borverseny

és kiállítás katalógusát. A gazdaság 1959-es évjáratú

Ügy bizony! Mégpedig a szó legszorosabb értelmében, ez ideig négy aranymedáliát nemzetközi borversenyeken. j S ebből a négy aranyérem- ■ bői csak pár hete, ezen az őszön egyszerre kettőt szü- j retelt le róla a Tápiószelei Állami Kísérleti Gazdaság \ a Pozsonyban, megtartott idei nemzetközi borfesztiválon. Ez- I zel aztán a magyar homoki j bor, azaz, hogy egészen sza- | balosán fejezzük ki ma- ■ gunkat, homokon termett bor szerzett tisztes és végleges j rangot magának

a nemes borok lajstromában.

Hiszen ami azt illeti, régen volt az már, hogy csak vinkót, egyebet nem termett a homok. Sok évtizede törekszenek a Duna— Tisza köze szőlészei jó minőségű bort adó szőlőfaj- j ták meghonosítására és igye- j kezetük helyenként nem volt [ hiábavaló. A szelei kísér- i leti gazdaság azonban 1951- | ben merésiz próbába fogott. | Hegyi szőlőfajtáit, három | hold hárslevelűt telepített i és a vesszőt egyenesen To- j kajiból hozatta. A kísérlet i

237 akadémia

Pest megyében is jelentősen fokozódott a dolgozók tanulási kedve. A tavalyinál csaknem százzal több, összesen 237 különböző típusú akadémián gyarapíthatják ismereteiket Többek között 26 munkás-, 54 termelőszövetkezeti, 45 nők, és 67 szülők akadémiáján kezdődött meg az oktatás. Különösen Nagykörösön választottált sokan ezt az oktatási formát: a városban levő hat termelőszövetkezet mindegyikében szerveztek akadémiát. (MTI)

Két talajforgató gépállomás Pest megyében

Pest megyében a második ötéves terv végéig még mintegy 16 000 holdon ültetnek szőlőt és gyümölcsöst. A nagyszabású program megvalósítása érdekében átszervezték a ceglédi és a bugyi gépállomást: ezek ezentúl csak talajforgató munkálatokat végeznek. Az ehhez szükséges erőgépeket, a tol ólappal felszerelt DT—54-es és az Sz— 100-as típusú traktorokat már megkapták. (MTI)

! tak súlyosbító körülmények j is, amelyek miatt

a vádlott súlyosabb büntetést érdemel.

! Ilyen, súlyosbító körülmény az, hogy Gyura István akkor szúrta le öccsét, amikor j az már eltávozott az ö ud- i varáról, méghozzá minden indok, magyarázó körülmény nélkül, s az édesöccsét, akit ! egyébként mindig szeretett, | közöttük harag, nézeteltérés | soha nem volt.

| Kimondotta továbbá a j Legfelsőbb Bíróság szó sze- I riot:

„Az emberölésre irányuló | szándékos büntettek nagyio- ! kú társadalmi veszélyessé- I gére és gyakoriságára figye- i lemmel, az általános büntetési célok, a büntetés felfüggesztése mellett — rendszerint — nem érvényesülhetnek kellőképpen. Ebben az esetben, amikor a vádlott szeszes italtól befolyásol- tan, lényegében oktalan módon, testvérének életére tört, a ... szabadságvesztés büntetés felfüggesztése nem szolgálná sem a vádlott átneve- lését, sem az általános bün- I tetési célokat..(f. a.)

i téban, s ezért egy és fél évi j szabadságvesztésre ítélte, azon- í ban úgy rendelkezett, hogy e büntetést nem kell leiU- : nie — a végrehajtást öt évre ! feltételesen felfüggesztette. ; Enyhítő körülménynek vette ugyanis a bíróság Gyura István büntetlen előéletét, s őszinte megbánásra utaló beismerését. Különös méltánylást érdemlő körülményként írta az ítéletben a vádlott javára azt, hogy öccsének leszűrése után azonnal, .mindent elkövetett annak kórházba szállítására, s véres tettét önmaga jelentette a rendőrségnek.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott enyhítésért fellebbezett. így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely nemrég hozott ítéletében súlyosbította a megyei bíróság ítéletet Kimondotta, hogy az öccsét megkéselő Gyura Istvánnak a másfél évi büntetést le kell ülnie.

Indokolásul a Legfelsőbb Bíróság kimondotta, hogy a megyei bíróság által talált enyhítő körülmények ugyan valóban fennállottak, de volÉrdekes és igazságos ítéletet hozott a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság a tavaly decemberi, ceglédi szurkálás ügyében. Miután megyénkben, sajnos, meglehetősen gyakoriak az ilyen durva és vandál bűncselekmények, reméljük, hogy az alábbi súlyosbító ítélet nem marad hatás nélkül.

Tavaly karácsonykor Cegléden, a Méhész utcában névnapját ünnepelte Gyura István 38 éves építőipari segédmunkás. Már előzőleg jó kilenc liter, bort vásárolt, a névnapra, úgy. hogy amikor a rokonok és vendégek eljöttek köszönteni, bőven kínálhatta őket étellel, itallal.

Ettek, ittak, énekeltek da- no! ás ztak. amikor nyílt az ajtó, s belépettt rajta az ünnepelt házigazda Gábor nevű öccse, Kiss Benke József nevű barátjával. Ök is az Istvánná pi köszöntésre érkeztek, s ők serp voltaik már „száraz” állapotban.

Előzőleg másútt mélyen a pohár fenekére néztek.

Az asztal mellett az erősen ittas Kiss Benke József hamarosan elaludt és lefordult a székről. Közben sáros cipőjével összepiszkította a házigazda frissen tisztított nadrágját. Gyura István e felett annyira feldühödött, hogy Kiss Benke Józseffel veszekedni kezdett, majd amikor Gábor öccse annak védelmére kelt, mindkettőjüket kiutasította a házából.

Az öccse és barátja ki is mentek a lakásból, hanem néhány perc múltán Gyura Gábor bekiabált a házba bátyjának, és sértett hangon ezt kérdezte: „Miért kell nekem elmennem? Miért, nekem nincs itt keresnivalóm?” Gyura István válaszolt neki kérte, hogy ne rendezzen jelenetet, öccse elhagyta a házat, de kint az utcán is tovább kiabált. Erre a jócskán ittas Gyura István beszaladt a házba, felkapta az asztalon heverő 17 centiméteres kenyérvágó kést, utána szaladt öccsének, s noha az már a kerítéstől is tíz méterre elhaladt, a mellébe szúrta. A szúrás két borda között érte Gyura Gábort, s átjárta a mell- és a hasüreget. ;

A szúrás után a fiatalember azonnal összesett. Ennek láttán bátyja azonnalj felkapta, bevitte őt a lakásba.: szaladt a mentőkért, saját ma- ga is bement vele a kórházba.: s végül onnan telefonon ói maga jelentette az esetet a rendőrségnek. Gyura Gábort; ■— hála a gyors orvosi beavatkozásnak — kétheti kór-j házi ápolással sikerült megmenteni az életnek.

A megyei bíróság ez év májusában hirdetett az üsv- ben ítéletet. Bűnösnek mondotta ki Gyura Istvánt emberölés kísérletéjiek büntet-,

1. AZ ÜJ FIÜ

Feri volt a gyár első eme- | létén az „új fiú”. Még keve- ! sen ismerték, a présműhely- ! ben is csak néhányan. Nem- ! rég került az üzembe. De a í megkülönböztető „új fiú" jel- jzőről a legtöbben tudták, ki- ; ről van szó. hiszen egy isme- ! rétién arc akkoriban — har- ! mincegy decemberében — ! már elég ritka látvány volt a í Magyar Fémlemezipari R. T. • Erzsébet királyné úti gyárá- : ban.

: Sok szaladgálásba került í Badanti Tómnak, amíg ki- i járta Balázs Igazgatónál, hogy ; Papp Ferit felvegyék segéd- ; munkásnak. Igénybe kellett i venni Türk Ödön szociálde- : mokrata főbizalmi segítségét : is.

i Neki nagy szava volt. Nem ; akadt még egv üzem Zugló- ; ban, ahol olyan erős lett vol- I na a szervezettség, mint a : Fémlemezgyárban. A Magdol- i na utcai központ jól kézben i tartotta ezt az üzemet. A ; szakszervezet hozzájárulása ; nélkül ide senki se tehette be ; a lábát.

Türk a háború alatt, egé- i szén fiatálon került a gyárba.

; Tizenkilencben bizalmi lett a ; bádogosoknál. Ott volt, ami- ikor a telep mögötti jégvermeknél, a hepe-hupás grun- don fegyverforgatásra tanították azt a hatvan munkást, aki az üzemben vöröskatonának jelentkezett. Részt vett egy rekvirálási akcióban is: szétosztottak több mázsa rejtegetett élelmiszert. Akkor már minden kisember nélkülözött, de az igazgatónak a gyár padlásán ládákban állt a szalonna, a szalámi, a konzerv. Otthon nem tarthatta, gondolta. az üzemben jobb helyen lesz. „ Nem kizárt, hogy Türk Ödön letartóztatásában a Tanácsköztársaság után ezek a dolgok is közrejátszottak. Balázs nagyon megharagudott Türkre, mégis amikor kiszabadult. néhánv hét múlva visszavette: a munkások ragaszkodtak Türkhöz. Húszban lett főbizalmi.

Egyszóval: Papp Ferenc a gyárba került, jóllehet, akkor már régi \ embereket se volt könnyű foglalkoztatni. A vállalkozók és a nagykereskedők egymás után mondták le megrendeléseiket. Ki gondolt volna a válság fenekén arra, hogy új embereket alkalmazzon?

Érthető, hogy Badanti közbenjárását némi fenntartással fogadta az igazgató. Éppen akkoriban kapott bizalmas figyelmeztetést: a gépmunkások elégedetlenkednek a negyvenöt filléres órabérrel. Nem lepte meg a hír, máshol sincs különben. De feltámadt benne a gyanú: ha náluk a Fémlemeziparban valami ilyesféle mozgolódás támad, akkor Badanti keze benne van a dologban. Ki tudja, miféle embert akart bejuttatni a présműhelybe?

Balázs aztán mégis kötélnek állt. Ügy okoskodott, hogy Badantit egyelőre nem tudja nélkülözni, egy kicsit a kedvében kell járnia, még akkor is, ha legszívesebben odakint látná, túl a gyárkapun. Csendes ember, alig hallják a szavát. Ezt elég különösnek találta az igazgató. A lázítók általában nagyhangúak, szeretnek han- dabandázni; ő legalábbis ilyennek ismerte őket. A megbízható emberektől tudja, hogy a munkások minden gondjukban kikérik a fiatal Badanti tanácsát. Olyor a legidősebbek is. Mindez egymagában is elég ok volna, hogy megszabaduljon tőle. De hiába. nyomós érvek szólnak amellett, hogy türelmet, sőt előzékenységet tanúsítson iránta. Mert a termelés r legfontosabb. az ember éh "'ét munkája szabja meg. A puklis lemezeket senki se tudja

olyan egyenesre és simán kalapálni. mint ez a harminc éves lemezlakatos. Nagy kézügyesség, alapos gyakorlat kell ehhez. A múltkor bentjárt a műhelyben. Elidőzött a magas, szikár munkás mögött, anélkül, hogy az észrevette volna őt. Nézte, milyen ügyesen dolgozik különleges, hosszú- nyelű fakalapácsával. Arra gondolt: hónapokig eltartana, amíg valaki más ilyen jól beletanulna ebbe a mesterségbe.

Papp Ferenc ügyét végül mégsem csupán Badanti rendezte el különleges képessége, nélkülözhetetlensége jóvoltából. Sokkal inkább egy szerencsés véletlen.

Hadimegrendelés érkezett. Az üzemek hosszú ideje versengtek ezért. Igaz, az öntözőkannák, a vödrök, préselt játékáruk készítése is hozott hasznot a konyhára, de a kapszli ... az egészen más, annál nem akad jobb üzlet.

Balázs igazgató elégedett volt. Ami jó a részvénytársaságnak. az neki is jó. És ami neki jó, abból áldás származik a munkásokra — így mondotta kenetesen — az ő emberei egyelőre mindennap jóllakhatnak. Mit akarnak hát? Nem férnének el a Vérmezőn, akik boldogok lennének, ha egyáltalán dolgozhatnának .;

Amikor már-már úgy látszott. hogy Papp Ferenc el- helvezkedéséből nem lesz semmi, akkor járta ki Balázs igazgató a minisztériumban, , hogy az év elejétől töltényhüvelyt. tölténytároló ládát és

kézigránát-alkatrészt is gyárt majd a Magyar Fémlemezipari RT. ..Ügyis fel kell venni néhánv munkást — döntötte el Balázs — felveszem ennek a Badantinak az emberét is. Legyen meg a kedve, aztán majd meglátom ..

2. JÖ PÁRTFOGÓ

Feri hálás volt Badantinak. Nagy szó volt munkához jutni, hiszen ezrek lézengtek a Baross téren meg a József utcai köpködő előtt és mindenfelé. A fiú — huszonegy éves volt — felnézett a nála kilenc évvel idősebb munkásra. Maga előtt se tudta még tisztázni, barátjának tarthatja-e, vágy- hát milyen kategóriába sorolható egyáltalán az ismeretségük.

Az ősszel találkoztak a Magdolna utcában. Badanti egy csoport közepén állt és arról beszélt — ami már akkor is az volt, azóta is állandó témájuk —, hogy az OTI-ban munkásigazgatást kellene teremteni. Nem tűrhetjük — magyarázta a körülötte állóknak —, hogy a munkások béréből levont pengőket aktato- logatókra költsék.

Amikor Badanti a beszélgetés után elindult a Népszínház utca irányába. Feri gondolt egyet, nyomába szegődött. Máig se tudná megmondani, milyen ösztönök dolgozták benne. Tény. hogy odament Badantihoz és megkérte: ha tud. segítsen rajta. szeretne munkához jutni.

(Folytatjuk)