Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-28 / 278. szám
4 Xrtirlao 1963. NOVEMBER 28, CSÜTÖRTÖK Országos búzatermesztési tanácskozás Orosházán A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerdán aiktíva- ülést rendezett Orosházán, a búzatermesztés feladatairól. A tanácskozáson részt vett Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép front Országos Tanácsának titkára is. A búzavetés idei tapasztalatairól és a kenyérgabona- termesztés további feladatiadról Csatári Béla, a Békés megyei Tanács vb-efnökbe- lyettese tartott vitaindító előadást. Az előadó és a felszólaló népíroníaktivisták bamgsúlyozitáík: a jövő évi jó termés biztosítása érdekéiben a búzatermesztés valamennyi időszerű munkájánál olyan felel ősségérzetre és lelkesedésre van szükség, mint amilyen lehetővé tette a vetés korai befejezését és a terv túlteljesítéséi. (MTI) A próbabaha és a többiek Amilyen kicsi, oly ügyes — Nehéz a matematika Politechnikai gyakorlatból hivatás IVIagyar filmhét Algírban Algírban december 6-án magyar filmhét kezdődik. Az ünnepi héten a magyar filmművészet 10 játék- és 10 rö- vidfilmjét mutatják be. Műsorra tűzik többek között „Az aranyember”, a „Legenda a vonaton”, az „Angyalok földje”, a „Kertes házak utcája" és a „Katonazene” című alkotásokat. Ezenkívül több régebben készült, egész estét betöltő magyar játékfilmet. is vetítenek. Szombat délelőtti forgalom a váci Dunakanyar Kisáruház- ban: feltűnően sok a vidéki vásárló. A lakástextilosztályon sokszoknyás nénikék válogatnak a konyhabútorra való, mintás linóleumokban, fürkészve tapogatják színét-visz- száját. Arrébb szőke fiatal- asszony lila pulóvert illeszt magához, s vizsgálódva nézi a tükörben az eredményt. Mellette tréningruhát próbál a budapest—váci busz kalauz nénije. A kalauz „néni” húsz év körül lehet, pesti, és törzsvevő a kisáruházban. — Itt sokkal udvariasabb a kiszolgálás mint Pesten. Sokszor olyasmit is megkapok, ami otthon hiánycikk. Perion tréningruháiról pedig itt a legnagyobb a választék, a szülőhazájában — magyarázza, arra célozva, hogy e csinos, tartós melegítők itt készülnek, a Váci Kötöttárugyárban.' Kamaszfiúk jönnek, nyakkendőt kérnek: egyszerre négyen. Hány nyakkendőt parancsolnak? Sokat, hogy válogatni lehessen. Igen. de hányat vesznek? Természetesen — egyet. Csak azért jöttek négyen, mert — több szem többet lát. Az elárusító elnézően mosolyog: micsoda nagy gyerekek! Az elárusító különben tizennégy éves — de komoly dolgozó nő. Igaz, hogy csak szerdán és szombatonként, politechnikában, de ilyenkor úgy dolgozik, mint egy nagy. Rózsahegyi Erzsikének hívják, a Sztáron Sándor Gimnázium I/f. osztályos tanulója, s negyedmagával szeptember eleje óta jár ide politechnikai gyakorlatra. Kitűnően érzi magát a kisáruházban, „mert itt olyan sok szép áru van és Haluska. András boltvezető bácsitól kezdve az eladókig mindenki nagyon kedves, és nem olyan iskolai a hangulat, mint az osztályban”. Egyébként kereskedelmi alkalmazottnak- készül — természetesen a ruházati szakmában —. kedvenc tantárgya a földrajz meg a történelem, gyengéje az orosz. — Jaj, az orosz nyelvtan meg a helyesírás borzasztó nehéz! — vállal szolidaritást Erzsikével osztálytársa, Hatvani Gizella. — Annál már csak az egészségtan nehezebb.. — És a matematika?! — tilAz alségödiek Sötét haj korona és két tiszta csodálkozó kék szem. Inkább tanítónőnek, vagy óvónőnek nézné az ember, aki nagy szeretettel foglalkozik rakoncátlan nebulókkal. Ö azonban a felnőttek gondjával törődik. A mozgásában van valami katonás határozottság, látszik, hogy tettre- kész és tud erélyes is lenni, ha kell. Mint tanácstitkár, jó gazdája, irányítója a községnek, Becsülik ,is ezért az alsót gödiek. A tanácson dolgozik már hosszú esztendők óta, de csak néhány éve titkár, s hogy az lett: ez a bizalom legszebb jele. Szívügye a község! Épüljön, gazdagodjon, azt szeretné, ha kis gyöngyszeme lenne a Duna-partnak. Bízik az emberekben, hisz alkotókészségükben, ismeri őket. Ott van örömüknél és bánatuknál, új párok indulásánál ... — Olyan mutatós esküvőt rendezek holnap, hogy na — mondja. — Nagyon szép pár, összeillenek. De sokszor úgy meglátom, vagy talán inkább megérzem azt is, ha a fiatalók nem egymáshoz valók. De nem szólok, úgy se hinnék . . . -*-*• Nehéz anyakönyvvezetőnek lenni... — És nevet. — De szeretem ezt a munkát is! Lapoz az iratok között: — gombaszakértői tanfolyamra kell valakit küldeni... Jó lenne lemenni a szűrővizsgálatokhoz is... — Sok a dolga? — Elég. de az nem baj, csak mindig közbejön valami. Most is maga tart fel — s nevet. — Szóval... Tényleg úgy van. hogy nekem szívügyem a község fejlődése. Segít a lakosság, a felsőbb szervek is. és sokat lehet elérni a község- fejlesztési alapból, ezt nagyon számontartják az emberek. — Pontosan tudni akarják, mire fordítja a község a pénzt. A múltkor voltam Kincseséknél. A férfi Dunakeszin dolgozik a vagongyárban. Végtelenül becsületes, rendes ember, sok társadalmi munkát is végez. — Valósággal beszámoltatott, hogy mire fordítottuk a pénzt. Természetesen elmondtam neki — még vitatkoztunk is, —, ugyanazt, amit most magának mondok. — Nagyon büszkék vagyunk az egészségházra. Most épül. Anya- és gyermekvédelmi tanácsadó, fogorvosi rendelő, egy körzeti rendelő lesz majd benne. Természetesen felnőttrendelés is. Ötszázezer forintba kerül, Hlire elég a Iközségfejjleaztési alap? — Nehéz anyakönyvi ezetőnek lenni — Beszélgetés a tanáestitkárral de akárki megnézheti majd. A tereprendezés, az árvíz- és belvízvédelem csaknem száz darab ezres. Az újtelepen ugyancsak százezer forintba kerül a vegyesbolt építése és berendezése. Mit mondják még, így kapásiből? Na... a járdák. Egy kilométeren építettünk aszfaltot. Az is százhatvanezret vitt el. És még hozzáteszi: — Dana- parti község vagyunk, nyáron nagy a forgalom. Nekünk ezzel is számolnunk kell. Már nagyon esedékes volt, hogy egy korszerű élelmiszer- bolt épüljön a faluban. Természetesen, ne úgy értse, hogy ez lesz az egyetlen, mert van még jó néhány. De ez igazán mutatós, modern lesz. Már csaknem kész. Kilencszáz- ezerbe kerül berendezéssel. Közel egymilliós forgalmat bonyolít le majd havonta. A község egyik, legszebb részén — a Jávorka Sándor utca sarkán nyílik meg. Az a tervünk, hogy a környéket nagyon szépen rendbehozzuk maid. Annyi szeretet és lelkesedés van a hangjában. S bizonyára nagyon sok terv és elképzelés a fejében. Ezekről már nem kérdezem, mert látom, tűkön ül. Nem akarom elvonni a munkától az alsógödi tanács- titkárt: Vanicsek Évát. R. Gy, takozik Dömény Kati. — Tegnap egy elsőfokú, egy ismeretlenes egyenlettel az egész számtan órát átkín- lódtük. Az elején rosszul számítottuk ki a tört nevezőjét, s végig hibás lett a levezetés. — Mert nem szeretitek a matematikát! — védi kedvenc tantárgyát a túlerővel szemben a negyedik politechnikás: Román Jancsi. A túlerő kétszeresen értendő: a lányok hárman varrnak — egy ellen. A lányok magasak — Jancsi a legkisebb az osztályban. Alig venni észre a pult mögött. — Mondd. Jancsi, de őszintén: van-e tekintélyed a vevők előtt? A boltvezető siet segítségére: — Amilyen kiesi, olyan ügyes! A polcokon állandó rendet tart, a vásárlókhoz figyelmes, mindenkihez szolgálatkész. A vevők épp olyan szívesen mennek hozzá, mint a felnőttekhez. Román Jancsinak jól esik az elismerés — elvégre ő is kereskedelmi pályára készül —, de a teljes igazság kedvéért kiböki: — Igen, csak a nénik mindig engem használnak próbababának. Ha gyermek fehérneműt kérnek tőlem, vagy tréningruhát vesznek Dömény Katinál, ide szólnak nekem: gyere csak lelkem, próbáld fel ezt, éppen e hízóra fiúnak vessem, mint te vagy! ■— Nem baj, Jancsi, majd megnősz, mire boltvezető leszel! — vigasztalják a felnőtt „kollégák”. Vevő érkezik, gyapjú kardigánt kér. Szürkét, tízéves fiúnak valót. Jancsi, az eladó, elővesz néhányat a polcról, s szétteríti. Gondos asszony a vevő, alapos minőségi ellenőrzés után választja ki a legszebbet, s meg szólal: — Próbáld már fel kisapám, éppen ekkora gyereknek lesz, mint... Jancsi, a próbababa, engedelmesen bebújik a kardigánba, s csali a szemevillanásával kérdi: — Tetszik látni?! ny. é. Sorozatgyártás, választék, gazdaságosság Ismeretesek a fejjett tűkés országok ipari termelésének adatai. Ezeken belül figyelemre méltóak a sorozatgyártás eredményei. Noha nem egyértelmű közlésekről van szó, bizonyos összehasonlítást mégis lehetővé tesznek a mi hazai Viszonyainkkal. Kiderül ekkor, hogy egy sor termék esetében a modem tőkés üzemek évi termékmennyisége alaposan felülmúlja a miénket. E vonatkozásban különösen a sorozatgyártás körülményei tanulságosak. Nem kétséges, a külföldi eredményekhez viszonyítva a mi gépipari termelésünk sorozatnagysága (tömege) nem felel meg a korszerű gyártási módszerek, a modem technika gazdaságos kihasználása követelményének. Ezt bizonyítják az alábbi összehasonlítások: a modern tőkés középüzem évi termeléséhez viszonyítva nálunk teherautóból 18—20 százalék, speciál-gép- köcsikből 15—30 százalék, 25 lóerős kerekes traktorokból 3 százalék, arató-cséplőgépből 4 százalék, műtrágyaszóróból 5 százalék, kerékpárból 52 százalék, motorkerékpárból 60 százalék és varrógépből 8—10 százalék a hasonló méretű magyar középüzemek évi termelési volumene. Ha az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok csak megközelítő arányokat fejeznek is ki, meggyőzben bizonyítják, hogy hazai iparunkban a termelés tömegszerűsége alacsony fokon áll. Világos, hogy a nagy sorozatgyártás előnyeit számításba kell venni, mert ezek nagyfokú munka-, energia- és anyagtakarékosságot tesznek lehetővé. A VIII. pártkongresszus hangsúlyozta azt a követelményt, hogy: „ ... minimális ráfordításokkal maximális eredményt érjünk el”. E célkitűzés megvalósításának égjük fontos eszköze a tömeggyártás fokozása. De a nagy teljesítményű, modern gépi technika alkalmazásának is egyik feltétele a nagy széria. Lehetséges-e azonban a szériagyártás egy olyan kis országban, mint a miénk, amelynek belső piaca hamar telítődik? Kézenfekvő, hogy a sorozatnagyság fokozásaival egyidejűleg csatlakoznunk keli a nemzetközi munkamegosztáshoz is. Ez ugyanis óriási arányokban kitágítja a piaci elhelyezési lehetőségeket termékeink számára. A termelés tömegszerűségének fokozása természetesen nem csupán gépipari, technológiai probléma. Ami például a könnyűipart illeti, ott a gazdaságos sorozatgyártás és a kielégítő Választék szempontjai gyakran keresztezik egymást. Egy szakértőkből álló lengyel delegáció Ausztriában a helyszínen tanulmányozva megállapította, hogy lehetséges a két követelmény egybehangolása. A választék gazdagságát nagy sorozatú, gyártás esetén is biztosítja a nemzetközi árucsereforgalom. Ez utóbbiba viszont csak a világpiacon is kelendő, olcsó, tehát nagy szériákban készült áruval lehet bekapcsolódni. Bizonyos kettősség tapasztalható azonban az idézett problémában. Vannak ugyanis olyan tőkés középüzemek is, amelyekben a tíz- és százezres nagyságrendű darabszámok mellett mindössze évi néhány száz darabra terjedő volumeneket is találunk. Ennek ellenére, ezek esetében, elégtelen sorozatnagyságról mégsem beszélhetünk. Következésképpen a sorozatnagyság követelményét nem szabad sematikusan értelmezni. A sorozat- nagyság önmagában se ’nem feltétele, se nem ismérve a gazdaságos termelésnek, önmagában az, hogy kerékpár- és motorkerékpár-termelésünk tömegszerűsége viszonylag kedvező a modem középüzemek sorozatnagyságához viszonyítva, még nem feltétlen biztosíték arra, hogy ezen termékek gyártása gazdaságos. Az következik ebből, hogy a termelés tömegszerűsége nagyonis relatív mérce. Sokféle szempont figyelembevételével lehet csupán eldönteni, mikor és mihez viszonyítva tömegszerű egy bizonyos termáit gyártása, mikor gazdaságos és a gazdaságosság milyen szérianagyság mellett maximális, stb. És mindezen felül következnek azok a meggondolások, amelyek anyagVIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK í^nléili^íHayi^ ^”fl^rmnaronrn iMMiViffif* Reklám és szórakozás A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat értékes programot rendezett a napokban Cegléden. A Kossuth Művelődési Házban • vidám, zenés divatparádénak tapsolhatott a közönség. A műsorban táncda! énekesek és komikusok léptek fél nagy sikerrel Ezenkívül a manökenek a legszebb őszi, téli ruhákat, kabátokat mutatták be a közönségnek. Az est reklámnak is, szórakozásnak is kitűnően sikerült. Megalakult a Kossuth Klub A múlt héten mintegy 40 részvevővel megalakult Cegléden a Kossuth Klub. A tervek szerint a klub tagjai minden hónapban kétszer különböző előadásokat hallgatnak meg. Ezenkhnil rendelkezésükre áll mindennap a művelődési házban három helyiség, sakkal, biliárddal, folyóiratokkal és napilapokkal. A tagok feleségei nézhetik a tv-műsort, úgy, hogy részükre is teremtettek szórakozási lehetőséget. Ahol a bor „késiül“ Naponta átlag három-négy hektó bort vesznek át a ger- jei borpincében. A pince minden bizonnyal teljesíti tervét, lemaradásról szó sincs, hiszen már eddig valamennyi tsz eleget tett szerződéses kötelezettségeinek. Ami viszont a tárolást illeti, jelentős gondokkal küzdenek. Most végzik a borok „iskolázó” fejtését, valamint háziasítását. Az ünnepekre már kiváló minőségű borok kerülnek ki a ger- jei pincéből. Közel kétmillió forint új takarékbetét Az immár szokásossá vált takarékossági napok az idén jóval eredményesebben zárultait, mint eddig. A monori járás négy OTP-fiókjában az elmúlt hetekben valóságos csúcsforgalom keletkezett. Egy hónap alatt 665 új talcarékbe- tétkönyvet váltottak, 1876 ezer forint értékben. A gyömrői körzet vezet 180 új betétessel, akik összesen 850 ezer forintot helyeztek el a takarékban. Monon szerzők művei Ma este a monori művelődési házban helyi szerzők műveit tolmácsolják ismert fővárosi énekesek. A magyar- nóta- és dalest keretében fellép Vörös Sári, Solti Károly, Kovács Apollónia és több más énekes. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió népi zenekara Kozák Gábor József vezetésével. A műsor előtt Szíjártó Lajos országgyűlési képviselő mond bevezetők Tragédia a kútban Gergelyfi József (Gyömrő, Gyóni Géza u. 31.) szomszédságában a tótat tisztította. Egy iszappal megtelt 50 literes vödröt küldött fel a felszínre. Segítőtársai a legfelső betongyűrűn kapcsolták ki a vödröt, amely megbillent és visszaesett. Gergelyfi József koponyaalapi törés következtében szörnyethalt. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt eljárást indít segítőtársai ellen. Van már háztartási robotgép is... Hétről-hétre nagyobb népszerűségnek örvend a nagykőrösi kölcsönzőbolt. Mostanában névnapokra és esküvőkre igen sok tánj'ért és edényt, valamint evőeszközt kölcsönöztek. Jellemző, hogy a múlt hét végén két nap alatt húsz és félezer forint értékű edényt vittek el a lakodalmakra. Nemrég kapott az üzlet egy daráló kombinátot, de sajnos még nem tudják üzemeltetni, mert a mérőt még nem szerelték fel a DÄV szakemberei. Megérkezett az üzletbe a varrógép és a háztartási robotgép is és kölcsönözhető kávéfőző. valamint villanyvasaló is. Tízéves a zeneiskola Tíz esztendővel ezelőtt létesítették Nagykőrösön a zeneiskolát. A jubileum alkalmából az ifjúság nagyszabású ünnepi hangversennyel lép a közönség elé. Bemutatnak a többi között'egy grúz mesejátékból átdolgozott gyermekoperát is. Zenéjét Bálint Ferenc szerezte. Ami az iskolát illeti, tíz évvel ezelőtt mindössze ötven beiratkozott tanulója volt, most 450 fiatal és felnőtt ismerkedik a muzsikával. és energiahelyzetünk korlátái alapján foglalkoznak a tömeg- gyártás lehetőségével. Az egész probléma megértéséhez szolgál kitűnő példával egy nyugatnémet . cég, amely évente mindössze néhány száz darab rakodódömpert gjárt. A gyártmányokhoz azonban nagy számban kereskedelmi anyagokat és félkész termékeket használnak fel. Nagy figyelmet érdemel ez a tény. Ugyanis, a végtermék sorozatgyártása nem feltétlenül a döntő kalkulációs körülmény. Valójában az egész termelési folyamat specializáltságát kell alapul venni. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a nagy sorozatban előállított végtermék gazdaságosságát leronthatja, ha az előállításához szükséges motorok, alkatrészek, félkész termékek stb. heterogén technológiájú, alacsony termelékenységű gépek révén készülnek. Sajnos, a mi hazai gépipari gépállományunknak a huszadrésze olyan, amely megfelel a speciális termelési célokat szolgáló célgép követelményeinek. A technológiai folyamatok szerint specializált termelésben másként jelentkezik a sorozatnagyság vagy a tömegszerűség problémája. Eszerint lehetségesek olyan termékek, amelyeknek egyedi, vagy pedig kis szériában történő gyártása is gazdaságos, feltéve, hogy a termelés előző folyamatai specializáltak és ha a részletfolyamatokban sikerült biztosítani a termelékenység magas színvonalát. Vannak olvan tipizált é= specializált sorozatgyártásban készült alkatrészek, motorok stb., amelyek beépíthetők a legkülönfélébb végtermékbe. Sok olyan azonos gyártmányú alkatrészt ismerünk, amelyek tehergépkocsikba, autóbuszokba, speciálgépko- csikba. traktorokba, sőt az arató-cséplőgépekbe is egyaránt felhasználhatók. Hasonló nagy lehetőségek kínálkoznak a híradástechnikai és műszeriparban is. Ezért a tömeggyártásnak elengedhetetlen feltétele az egységes technológiai elveknek megfelelő specializálás megvalósítása. A mai korszerű végtermékgyártó üzemek többnyire összeszerelő munkahelyek. Ezek sorozatnagyságát pedig a piaci szükségletek határozzák meg. Végső fokon a részfokozatok specializáltsága és egyszerűsítése az a bázis, amely lehetővé teszi, hogy a kisebb sorozat- számú végtermékgyártás is kifizetődő legyen. Ha a termelés megszervezése mindezt figyelembe veszi, akikor a végterméket gyártó üzemek a mindenkori keresletnek megfelelően. rugalmasabban váltogathatják a profiljukat és a választékot. Mindezek a gondolatok a sematikus szemléletmód ellen szólnak. Tehát a tömegtermelés problémáját ugyanúgy nem lehet mechanikusan megoldani, mint ahogy a köz- gazdasági élet egyéb kérdésed sem tűrik ezt. Igaz, ma a termelés tömegszerűségének fokozása alapvető feladat, s ennek lehetőségeit a vállalati összevonások gazdagítják, a mélyebb összefüggésekről mégsem szabad megfeledkezni.
