Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

1963. NOVEMBER 3, VASÁRNAP rei r HEGVEI kTCMop Távolról érkezeit, MÉGIS HARCOSA VOLT AI ÚJNAK Koszorúzások, emlékünnepségek megyénkben november 7-én Gyűlés után Cegléden. len hit és akarat — harco­sai lehetnek a szocializmus­nak, az emberiség nagy ügyének.” Életművének ez a surnmá- zása egyben a Károlyi Mi­hály emlékkiállítás legfőbb mondanivalója, Dr. Vigh Károly Mint minden esztendőben, a megye városaiban és köz­ségeiben ez évben is em­lékünnepségeit tartanak no­vember 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója tiszteletére. Az ünnepségek sorát a Pest megyei Tanács koszorúzás! ünnepsége nyitja meg. No­vember 4-én, hétfőn délelőtt a megyei tanácsháza udva­rán elhelyezett emléktáblát koszorúzzák meg az MSZMP Pest megyei Bizottsága, a megyei tanács és a tömeg­szervezetek képviselői. Monoron és Cegléden az 1956-os ellenforradalom alatt a pártház ostrománál hősi halált halt két katona sír­jára is koszorút helyeznek a november 7-i ünnepség al­kalmából. Nagyhalán november 6-án tartják meg az ünnepi meg­emlékezést. amelynek szóno­kául Szakaii Józsefet, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkárát kérték fel. Kurvez Béla, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára szerdán délután négy órakor Százhalombattán a BIZTATÓ FEJLŐDÉS A Pilisborosjemő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósági ülésen tárgyalta meg a szövetkezet harmadik negyedévi tervteljesítését, Me­zősi László igazgatósági elnök beszámolója alapján. A közel három és félmillió forintos kis­kereskedelmi forgalmi tervet 103,3 százalékra teljesítette a szövetkezet, a vendéglátóipar túlteljesítette a negyedévi elő­irányzatot. Kiemelkedő a köny­vesbolt teljesítménye. A szö­vetkezet könyvesboltja a bu­dai és a szentendrei járás bi­zományosait látja el, a 700 ezer forintos előirányzatot 120 százalékra teljesítette, . ebből mintegy félmillió forintot tet­tek ki az iskolai tankönyvek. A vendéglátóipari egységek közül az ürömi cukrászda 142 ezer forintot forgalmazott a harmadik negyedévben. An­nak ellenére, hogy egyes üzem­ágak — a felvásárlás és a mészégető üzem — a vártnál gyengébben hajtotta végre a feladatokat, a szövetkezet gaz­dálkodása egyenletes fejlődés­ről tesz bizonyságot. Az ez évi működés szépség­hibája a 18 esetben tapasztalt leltárhiány, amelyek azokban az egységekben fordultak előj ahol betegség miatt a boltve­zetőt helyettes beállításával kellett pótolni. Az igazgatóság bírálta az egyes üzletekben a választék hiányát, illetve né- hápy.. belső szervezetlenségre mutattak rá. Régóta megoldat­lan a borosjenői cukrászda el­maradottságának megszünteté­se is. Dunai Kőolajipari Vállalat gyűlésén emlékezik meg no­vember 7-e jelentőségéről. November 6-án, szerdán este 19 órakor Török György. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára Nagy­maroson tart ünnepi beszé­det, Vámosmikolán este 18 órakor tartanak ünnepi meg­emlékezést a Nagy’ Októbe­ri Szocialista Forradalom tiszteletére. Az ünnepségnek Nagy Miklós országgyűlési képviselő lesz a szónoka. Pala Károlyné országgyű­lési képviselő november 6-án, délután fél négykor a Csepel Autógyár művelődési házá­ban tartandó gyűlésen emlé­kezik meg a Nagy’ Októ­bert Szocialista Forradalom évfordulójáról. Az ünnep előestéjén, szer­dán este hat órakor Arató András, a KISZ Pasit me­gyei Bizottsága titkára a Szigetszentmiklóson rende­zendő ünnepségen szól majd az ünneplőkhöz. November 7-én, az ün­nep napján Alsónémedin, Csömörön\ Mogyoródon és Ráckevén lesz nagygyűlés. Alsónémedin délelőtt 10 órakor Seregély József or­szággyűlési képviselő, Rác­kevén délelőtt 10 órakor Kovács Avtalné, a Pest me­gyei Nőtanács titkára, Mo- gy or ódon délelőtt 11 óra­kor Csala László országgyű­lési képviselő és végül Csö­mörön délután 17 órakor Szabó Gusztáv országgyű­lési képviselő mond beszé­det a művelődési házban. ULEST TARTOTT AZ MSZBT ELNÖKSÉGE A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége szombaton Rónai Sándor el­nöklésével ülést tartott. A tár­saság ez évben végzett mun­kájáról a beszámolót Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesztette elő. (MTI) Eredmények, feladaté Értekezletet tartottak szom­baton délelőtt a megyei tanács székházában a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői’ es a gépállomások igazgatói, íomezogazdászai. Az értekez­leten Prezenszki Gábor, a me- 8ye'., tanács mezőgazdasági osztályának vezetője értékelte a járási tanácsok és gépállo­mások munkáját az őszi szán- tas-vetesben. Elismeréssel nyilatkozott a sikeres munká­ról es foglalkozott a további legsürgősebb tennivalókkal. Dömsödről hallottuk Mai rövid telefoninterjúnkat Dömsödröl kaptuk, Bíró Gá­bor ráckevei tudósítónktól. A híradás szerint Dömsöd köz­ségiben az utóbbi időben meg­élénkült a községfejlesztés, ezen belül örvendetesen emel­kedett a társadalmi munka. AZ elmúlt hetekben több utca kövezését és villamosítását -fe­jezték be. 1800 méteirelHjoví- tették a villanyhálózatot és az ehhez szükséges földmunkát társadalmi munkában végez­ték. Ez közel tízezer forintot tesz ki. Jelenleg a Jókai és a Zrínyi utcákat kövezik, aho­vá a követ társadalmi munká­ban szállítják. Megoldódik a község egyik legnagyobb gond­ja is, a Duna-part kiépítése, ahol szintén megkezdték a munka flsövés^j? márkát, aflMVfc. reuíJettoí^íiftek a 840 méteres új kövezet úi szakaszt a vízparton. (s. p.) , EMBERSÉG ÜGYÉBEN kapták, de a fuvarért fizet­niük kellett, noha a szerződés­ben az áll, hogy a terményt ingyen viszik a házhoz. Az­előtt így is volt. A panasz másik része: Kovácsék (és még sok más család) az Öreg­hegyen laknak, a falutól 8— 10 kilométerre. A tsz ré­gebben hagyott kint, azon a környéken egy-két fogatot, hogy legyen, ami beszállítja a tagoktól az őrletni valót, meg őket, magukat, főleg az asszonyokat a faluba.* Amióta azonban új veze­tőség van, a fuvarért fizetni kell. Kovácséknak a havi 260 forintból, amiből a beteg férjet is nehéz eltartani, a 45 kilóra soványodott, gyen­ge asszonynak. A panasz mégis csupán pár mondat. Belőle a sérelem és felháborodás azonban már olyan erővel árad, hogy egykönnyen nem is foglal­ható szavakba. Idézek Ko- vácsné leveléből, valahogy így hangzik: .. igen, mi jók voltunk addig, amíg dolgoztunk, de most, hogy megöregedtünk, gyengék és tehetetlenek va­gyunk, már nem kellünik. Most, hogy nincs hasznúik belőlünk, már eldobnak, mint egy lyukas fazekat. Még a szerződés írott betű­jét sem tartják meg. Pedig azt — s ez talán a kon­zekvencia legsúlyosabb ré­sze! — valamikor ott, ahol cseléd voltam, még a Hé- derváry-grófnál is betartot­ták .. i Ezért könyörgök a szerkesztőségnek, hogy is­mertesse helyzetünket a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­tal, csak az tudná orvosolni kétségbeejtő napjainkat.. Súlyos szavak. A közérdek parancsolja, hogy ne hagyjuk őkét ennyiben. Ezért kerestem meg Önt a nyár végén, elnök elvtárs. De akkor, sajnos, azt kellett látnom, hogy ön mit sem tud Kovácsné kínjáról, bajáról, embertelen helyzeté­ről. S azután nagyon, nagyon furcsa beszélgetés kezdődött közöttünk. Nagyjából így fes­tett: Ön: Nem ismerem Kovács­nál, nem tudom, mi a helyzet náluk. Miért nem jött hozzám? Jöjjön, mondja el, mi baja, aztán ha lehet, segítünk. Én: Elment panaszával a brigádvezetőhöz. Az szóra sem méltatta. Kovácsné pedig — nyilván így tanulta ezt valaha a grófnál! — nem is álmodta, hogy ide, az irodára is bete­heti a lábát. Ön: Sajnálom, én erről nem tehetek. Én: Valahogyan segíteni kellene rajtuk. Voltam a laká­sukon. megnéztem, hogyan él­nek. Élet-halálról van szó. Szí­vesen dolgoznának, de maga­tehetetlen öregek. Gyerekük sincs, aki segíthetne rajtuk. Teljesen a tsz-re vannak utal­va. Csak akad itt valami köny- nyebb munka számukra? Ön: Nálunk a négyszázhet- venkilec tagból kétszázhar­minc orvosilag igazolt munka- képtelen. Mit csináljak? Az átlagos életkor nálunk ötven­négy év. Mi lenne, ha minden­ki ilyen igénnyel lépne fel, mint Kovácsné? Én: De hisz’ ő csak a járan­dósági szalmát kéri, s a fuvart hozzá, hogy legyen mivel meg­tömnie a nagy beteg alatt a szalmazsákot... ön: Majd kapnak az újból. A héten már hordjuk is ki. Én: ... és a korábbi ingyen fuvar megvonását panaszolják. Nem telik a pénzükből a be­teg férfinak a napi tejre, s mellette a szintén beteg asz- szonynak még arra is, hogy bejöjjön a faluba. Szinte szám­űzve van az Öreghegyre ... Ön: Ha autóbusz járna on­nan, az sem hozná ingyen, ak­kor is kellene fizetnie. Nem­csak neki, mindnyájunknak. Én nemrég óta vagyok itt el­nök, sok mindenbe belenyúl­tam. Az ingyen kocsikázásba is. Itt nem lesz többé luxus­fogat a piacra. És nekem volt igazam. Eleinte maszek kocsit fogadtak, dacból, volt valami ricsaj is, de megszokták. Most nyolcvan forint egy kocsi, ez igaz. De tavaly még volt itt egymillió ötvennégyezer fo­rint deficit, az idén pedig már alig lesz három-négyszázezer. Én: Ez nagyon szép, senki nem kételkedik abban, hogy Ön erős kezű, jó gazdasági szakember. De azért a rászo­ruló, elesett emberekkel is kel­lene törődni. Emberségből is, de a tsz érdekében is. Ön: Nincs nekem időm, ké­rem, minden csip-csup üggyel foglalkozni. Hová jutnánk, ha minden tagra annyi szót és időt kellene vesztegetnem, mint amennyi ideje most er­ről az egy asszonyról beszél­tünk!? Fontos gazdasági tár­gyalásokkal. nagy ügyekkel vagyok én elfoglalva kérem és higgye el, a tagságnak is ez az érdeke. Ezért lesz az, hogy az idén már huszonhat ötvenet osztunk egy munkaegységre, a tavalyi huszonegy helyett ... Beszélgetésünk itt megszakadt. Bárhogy is erőlködtem, nem tudtam dűlőre jutni önnel. Most megpróbálom hát még egyszer. Annál is inkább, mert nemcsak egy Kovács Jánosné van a megyében. Remélem, továbbra is szé­pen, jól haladnak előre. Re­mélem, tovább gyarapodik a közös vagyon, s többet kapnak az emberek, mint tavaly, s na­gyon kivárnom, hogy ez már így legyen eztán mindenkor. Egyben kívánom, hogy az Ön személyes tekintélye is gyara­podjék egyúttal, legyen kivá­ló, köztiszteletnek, közmegbe­csülésnek, közszeretetnek ör­vendő. híres tsz-elnök. Mind­ezt tiszta szívből kívánom,’ Mint ahogy azt is remélem, hogy végül csak megérti ön: minden az ember által és az emberért van. Mert ön bármilyen kiváló képességű elnök, bármily nagyszerűek az elgondolásai; csak hadsereg nélküli tábor­nok marad, ha nem támogat­ják az emberek. • A tsz tagsága nélkül ön sem juthat semmi­re. A termelőszövetkezetbe vi­szont nem azért léptek be aa emberek, hogy az életük a ré­gihez hasonlóan rideg és ke­gyetlen maradjon. Az embe­rek jó jövedelmet, biztonsá­got. felemelkedést, egyszóval — emberi életet várnak a tsz- től. Ennek a reményében, il­letve tudatában lehet is tőlük nagy erőfeszítéseket követelni. De... az emberi élet az emberi szónál kezdődik! Az emberi szó pedig nem lehet üres semmiség, hanem — ez esetben — értelmes, tartal­mas, igaz szívű gondoskodás a közösség egészéről. Egy pil­lanatig sem kétlem, hogy ön­nek sok-sok éjszakája bánja a tengernyi munkát, a tömén­telen halaszthatatlan felada­tot. Tudom, mindent el kell intézni és méghozzá időben kell elintézni. Ám mégis azt mondom: a jó tsz-elnöknek nem csupán az „elnök” feje fáj, hanem a jó elnök minden egyes tsz-tag fejfájását is át- érzi. Ha pedig ez így van vagy így lesz, akkor Kovács János- nénak, aki három holdjával jött a közösbe, aki becsülettel, sőt talán erején felül dolgo­zott, olyannyira, hogy a mun­kában rokkant meg — nem kell a szerkesztőséghez, s azon keresztül egyenesen a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fordulnia tíz perc alatt elin­tézhető bajával, hanem ott helyben, nyomban elintézi azt az elnök vagy az, általa jó] megválogatott munkatárs. Mert a párt sem kíván egyebet. Firon András Az 1918. évi magyar polgári demokratikus forradalom 45. évfordulóján, október 31-ón a hegújabbkori Történeti Múze­um rendezésében Károlyi Mi­hály életéről nagyszabású em­lékkiállítás nyílt meg a Káro­lyi-palotában. A kiállítás tab­lóiról a személyi kultusz évei­ben méltatlanul háttérbe szo­rított és mellőzött nagy ma­gyar államférfi gazdag élet­műve tárul az érdeklődők sze­me elé. Károlyi Mihály a gróf Ká­rolyi-féle hitbizomány 45 ezer holdjától a köztársasági elnö­ki széken át a kommunisták­kal való szövetségig hosszú és ^páratlan utat tett meg. Már fiatal korában, az 1910- *s években a parlamenti el­lenzék, a függetlenségi és 48- as párt vezére lett. Vidéki út­jai során J914 tavaszán Cegléden is járt, ahol beszédet mondott válasz- j tói előtt az időszerű kül- és belpolitikai helyzetről. A ki- • állítás egyik tablóján örömmel [ fedeztük fel a ceglédi útja al- ■ kaiméval készült fényképét. Az első világháború idősza­kában mind hevesebb harcol folytat a magyar érdekektől idegem háború ellen és külföl­di kapcsolatait is felhasználva, hatalmas agitációba kezd a há­borúból való kiválás érdeké­ben. Erről tanúskodik ceglédi választóihoz intézett nyílt le­vele is a békéről 1918. szep­tember 8-án. A sokat szenve­dett magyar néptömegek vé­leményének ad hangot ebben a levélben, amelyben szembe fordul Tisza Istvánnal. Károlyi népszerűsége az 1918-as polgári demokratikus forradalom időszakában a bé­kéért és a független Magyar- országért vívott állhatatos küzdelmével magyarázható. Amikor az októbrista kor- , mány elnöke lesz, Pest megye népe nevében is üdvözlik öt I 1918. november 25-én. A kiál- j Iitás egyik tablóján látható ez a levél, amelyben a megyei i közigazgatás vezetői örömük- ! nek adnak kifejezést a nép­kormány megalakulásával kap- 1 csolatban és helyeslik a ma- gyár függetlenséget, a demok- ratikus átalakulást s a földre- 3 formot. '/ Károlyi történelmi érdemei ? közé tartozik, hogy 1919. már- ^ cius 21-én jelentékenyen hoz- ^ zájárult a proletárforradalom £ vér nélküli győzelméhez, a Ta-f, nácsköztársaság kikiáltásához. £ Talán még gazdagabb — és^ nemzetközi vonatkozásai miatt ^ még értékesebb — a kiállítás 1919 utáni anyaga, amely több- ^ nyíre eddig ^ ismeretlen dokumentumok: \ y levéltári források, ú jságcik- j; kék, fotókópiák, magánlevele-^ zés és tárgyi emlékek bcmu- ^ tatásával gazdagon érzékelteti ^ Károlyi Mihály életútját az< emigráció éveiben, amelynek 3 állomásai 1946. évi hazatéré-^ sóig: Csehszlovákia, Olaszor-£ szág, Jugoszlávia, Franciaor-f szág, Anglia. Közben meglá- ^ togatja az Egyesült Állama- ^ kát, Mexikót és a Szovjetuniót. \ Párizsban adja ki 1931-ben a ? Magyarországon is — igaz, ti- ? tokban — terjesztett „Tiétek % a föld!” című, híres röpirátát:,^ amelyben történelmi előrelá- ^ fással írta: „Tudja meg hát aí Tárná völgye, a Mátraalja és? minden magyar falu dolgozó-; ja, hogy még visszajövök .. . ? Es újra földet fogunk oszta-% ni..., de nemcsak Kápolnán,$ hanem mindenütt az ország- ^ ban... Ezt a harcot a városi ? proletárság élén a Kommunis-f ták Magyarországi Pártja vi-% szí.” $ Károlyi, aki az emigráció | évei alatt a nemzetközi fasiz-í mus ellen szorosan együttmű-^ ködök a kommunistákkal és a| Szovjetunió híve lesz. bár 1937-^ ben. a moszkvai perek idején^ elítéli a sztálini önkényt, de 3 a Romain Rollandhoz, február? 4-én írt levelében rendületle- 3 nül hitet tesz a Szovjetunió ? és a kommunizmus ügye mel-^ lett: „A mi számunkra a bol-% sevizmus nemcsak politikai £ doktrína, hanem új erkölcs is.3 Igen nagy jelentőségű, hogy ? o Szovjetunió maradjon a? szikla, tisztán és érintetlenül,í amelyen fölépül az egész vi-j lág kommunizmusa.” 3 \ Kedves elnök elvtárs • bizonyá­3 ra emlékszik még nyár végi jJ diskurzusunkra. Az öreghe- ^ gyi Kovács Jánosné pana- £ szának ügyében jártam ^ Önöknél. Sokáig beszélget- ^ tünk, s habár nem min- demben értettünk egyet, sok 3 érdekes gondolatot cserél- 3 tünk ki. Úgy látszott, lesz 3 megoldás az elkeseredetten í panaszkodó asszony dolgá­3 ban. Annak idején azzal tér- ^ tem haza, hogy beérem a £ kis helyi segítséggel, s nem 'j írok cikket az asszony kese- | rűségéből. 4 Ki is tartottam volna e ■j mellett, ha azóta nem kapok ? újabb levelet Kovácsmétól. ^ Még elkeseredettebbet, még ? vádlóbbat, mint amilyen az első volt. Ezért fogtam tol- ^ lat, hogy diskuzusunkat — ? magam részéről — a nyil- 3 vánosság előtt zárjam le. y 3 Miről is volt szó? ^ Kovács,né, ez az 58 éves, ^ súlyosan beteg asszony két- ^ ségbeeseitt viaskodásban áll J az élettel. Ö maga szívbe- ^ teg. Férje, aki immár a 63. ^ esztendejét tapossa, deeem- 3 bér óta ágybamíekvő, maga- j tehetetlen, olyan állapotban, 3 hogy csak tejjel lehet táp- 3 lálni, s még az ágytállal ^ is ki kell szolgálni. Májzsu- ? gorodása van. tavaly decem- | berben a mentők vitték el 3 a munkából, ahol összeesett. ^ De el ne feledjük: az idős 3 embert altkor már 8 hónapja ^ leszázalékolták, s mégis dol- \ gozott. J Az asszony panasza né- Í3 hány mondatban összeiőglal- -3 ható. A tavaly járandó szal- 2 mát még az idén sem kap- .'j ták meg, majd ottjártam ^ után nagykeservesen meg­VASÁRNAPI POSTA: Károlyi 1946-ban haza­tért, majd elvállalta, a pá­rizsi magyar követség veze­tését, azonban a személyi kultusz törvénysértéseivel és a Rajk-perrel nem tudott megbékélni, tiltakozásul lemondott követi tisztéről és újabb emigrációba vonult a dél­franciaországi Vence-ba. Otít érte a halál 1955-ben, 80 éves korában. Végakaratá­nak megfelelően 1962-ben hazaszállítják: hamvait ma­gyar földibe, egy olyan Ma­gyarországra, amely meg­tisztult a személyi kultusz hibáitól ás a maga törté­nelmi nagyságának megfe­lelően értékeli Károlyi sze­mélyéit. A Kerepesi temető­ben a gyászszertartásom mél­tán mondta róla Kállai Gyula, a kormány elnökhe­lyettese: „Károlyi Mihály példáját megőrzi a nép em­lékezete, befogadták és szí­vükbe zárták a magyar mun­kásak, parasztok és értel­miségiek. Élete például szol­gál arra. hogy még az olgan távolról jövők ii; mint amilyen ő volt — ha van bennük igaz emberség, töret-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents