Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
4 \'/fsrkso 1963. NOVEMBER 24, VASÁRNAP Roiigyosak-e a gyerekek nn ' • ' n f o 1 apioszeien: A rcíSttsarói a holi/snzín«>n gtjóantlíiinli wm»g Nagyon érdekes levél érkezett a múlt héten szerkesztőségünkbe. Hogy a dolgok közepébe vágjak, mindjárt közié is adom. i „Tisztelt Szerkesztőség! Elnézést kérek a zavarásért, de a felháborodás adta kezembe a tollat. A minap a kisfiam egy levélszerű lapot hozott haza az iskolából, amit itt mellékelek. A tartalma igazán felháborító és szerintem lenéző a népi demokráciára. Ma, amikor a cigányok is nylonban járnak, hogy lehet a szülőktől ilyet kérni!?” — írja egy tápiószelei szülő levelének első részében. S hogy az ügy világos legyen, mindjárt idézek a levélhez mellékelt, sokszorosított körlevélből is. „Kedves Szülők! Most az önök jóindulatára vagyunk kénytelenek támaszkodni” — kezdődik a körlevél, ame- i lyet minden tápiószelei édesapának és édesanyának elküldött a gyerekek útján a községi tanács gyermek- _ és ifjúságvédelmi bizottsága, majd így folytatódik: — „Na- •, gyón sok olyan gyermekünk j van, aki az iskola látogatását a rossz idő beálltával j kénytelen lesz abbahagyni, mivel olyan csekély ruhá- j zattal rendelkeznek, hogy abban a hideg időket elviselni i nem tudják. Nagyon sok család van, kiknél a gyermekek, a saját hibájukon kívül, a gyermekek ruhával vagy cipővel nem rendelkeznek, de az iskolába járni szeretnének. Most ezek részére kérnénk a kedves szülőktől egykét lemaradt ruhát vagy cipőt. amit a saját gyermekeik használni már nem tudnak ...” A körlevél olvasása után abban egy 'piTlánátig s'éfn I kételkedtem, hogy azt a gyér-| rútíf- és ifjúságvédelmi bi- j zoitság jó szándékú aktivitá- j sa szülte, önmagában tehát j dicséretes lenne. De hátha j Kinek van otthon hajasbabája? gyűjtéssel. Mint mondotta, bőven jött be ruha és cipő, lesz miből osztani. A szelei gyerekeknek tehát van kinőtt ruhájuk — gondoltam magamban —, de ezek szerint olyan is akad, alá rászorul. Ettől még nem lettem okosabb. Kali Endre, az iskola igazgatója volt a következő interjúalanyom. ö az idén. 45 olyan gyermekről tud a 900 iskolás közül, aki kért télire ruhát. Azazhogy álljunk meg egy pillanatra! Nem ők vagy a szüleik kérték, hanem a tanítójuk, tanítónőjük. Lássuk hát a legilletéke- sebbeket, magukat a gyerekeket. Az iskolaigazgató a legnagyobb készséggel közölte, hogy melyik osztályokban találok rájuk. Kiválasztottam magamnak a kisfalusi iskolából a III/a osztályt s oda nyitottam be. Kedves, mosolygós, fiatal tanítónő, Kun Magdolna fogadott. Igen. az osztályban van három gyerek. B. Évi, B. Jancsi és D. Marika, akik részére kért kinőtt ruhát. S mindjárt magyarázattal is szolgált: — Ennek a két-három gyereknek csak egy melegítője hogy megkérdezem magukat a gyermekeket arról, hogy mijük van, mijük nincs, miben szenvednek hiányt? Harminckilenc kisfiú és kisleány ült a padokban. Az első kérdésem így hangzott: — Ki az, akinek nincs iskolatáskája, könyve vagy füzete? Seniki nem jelentkezett. Elő j hát a következő kérdéssel: — Kinek van csupán egy pár cipője? Hárman nyújtották fel kezüket. — Két pár cipője? Tizenötnek. — Három pár? Nyolc gyerek jelentkezett. S hogy tovább soroljam: négy pár cipője van 7, öt pár 2 és hat pár 2 gyereknek. Vagyis mezítláb senkinek nem kell fagyoskodnia. Viszont kiderült, hogy 9 gyereknek nincs kesztyűje. Igaz, volt köztük olyan, aki jelentkezett, hogy négy pár cipője van, tehát nyilván a kesztyűt is. meg tudnák venni. A további kérdésekre adott választ hadd továbbítsam ömlesztve. A 39 gyermek közül 3 visel nylon fehérneműt, 23-nak vannak otthon saját (!) könyvei, 6 kerékpártulajdonos, 1 karóratulajdonos, 35 szánkótulajdonos, 1 korcsolyatulajdonos, 3 fiúnál búvik otthon., a sarokban, bőr futballabda, 3 kislánynál nagy hajasbaba, 26 gyerek családjában van rádió, 2 lakásban lemezjátszó, 1 otthonban televízió, sőt az egyik kislánynak saját, külön szobája is van. Á gyerekek közül 20 jár napközibe, A két leggyengébben öltözött gyerek lábbelije 15 hoz magával uzsonnát (a többség zsíros kenyeret), s í mindössze 4 olyan, aki nem eszik a szüneteikben. Moziban J már volt mindegyik, színházban 17. Vonaton ült ; már mindenki, 32 pedig autón is utazott már. Ez a kendőzetlen kép, amelyet a tápiószelei újfalusi iskola Ill/a. osztályában láttam. Indokolt-e hát levélírónk felháborodása a gyűjtés miatt? Van-e szükség a kinőtt ruhákra vagy csak túlbuzgalom az egész? túllőttek vele a célon? Mert levélírón!-: sorai valami ilyesfélére engedtek következtetni! Szerfölött izgatott, hogy kinek van igaza. Vajon tényleg rongyosak-e a tápiószelei gyermekek? Kaptam magam tehát és leutaztam a Tápió mellé. Ami a jó szándékot illeti, feltevésemben nem csalódtam. Katona Antal tanács-1 elnök — szinte anélkül, hogy j kérdeztem volna — saját maga büszkélkedett el a ruha- I [ van, amikor azt télen kimos- j sák és szárad, addig nem jön- ] nek iskolába. Persze, úgy I van ezzel a gyűjtéssel, hogy \ szégyellik, akik kapják, ezért i a nálunk gyűjtött dolgokat ! a másik osztályban osztjuk ki j és viszont. j A kép így már mind vi- | tagosabbá lett. A gyerekek I többsége a gyűjtött adományra nincs rászorulva. aki kapja, szégyenéi. De a kutatás izgalma most már toAzt hiszem, nem lehet egyértelmű választ adni. A gyerekek általános anyagi hely- , zete, öltözottsége valóban i nem rossz. Viszont valóban akadnak minden osztályban j némelyek, akiknek jól jön ! a segítség. De ehhez vegj’ük hozzá az egyik oldalon jelentkező érzést, a „zaklatás” feletti felháborodást, a másik oldalon pedig a szégyenbe hozást, a gyengébb anyagi kő- j rülmények miatti szégyent. Ha mindezt összevetjük, le- 1 vélírónk levelének talán befejezésében közelítette meg a valószínűleg leghevesebb megoldást, s ez így hangzik: „ . A tanárok a diákokkal eljárnak dolgozni a tsz-be. Az \ ott kapott pénzen igazán vehetnének úgynevezett vándoröltözékei, amelyeket időnként odaadnának a rászorulóknak .. vább fűtött. Elhatároztam, FIGYELEM! VÁLLALATOK! SZÖVETKEZETEK! KIRAKATRENDEZÉST karácsonyra, vagy 1964. évre folyamatosan, FÜGGÖNYKÉSZÍTÉST kirakat, színpad és hivatal részére vállal a REKLÄMDEKOR ktsz Budapest VII., Rózsa Ferenc utca 33. Telefon: 228—046. Ezzel, azt hiszem, anélkül, hogy a gyűjtés szervezőit megbántanánk, egyetérthe- | tünk. A budapesti cigányprímás, nyugati körútjáról hazatérve, élményeiről beszél. Siker, pénz — és néhány Yehudi Menuhin felvétel, amihez itthon, Pesten, nem lehet hozzájutni. Pedig szakmai szempontból fontos. Mutatja a magnetofonját, ezt is kintről hozta. Zsebmagnó. Méregdrága. Dél van, ráér. el- ugrunk egy pohár borra. Ö fizet, nagy borravalót ad. Cigányvicceket mesél. A statisztika nem ilyen kedélyes. Magyarországon kétszázezer, Pest megyében tizenkétezer a cigánylakosság száma. És a cigányok többsége nem világjáró prímás ... ★ Nagykőrös. A tanácselnök és a tanácstitkár közös előszobája. Fogadónap, sokan várnak. Főként cigányok. Lakás, megélhetés, lakás, megélhetés — ez az állandó téma. Egy férfi dühödten magyarázza: — Kisajátítják a telkem. Valamit építenek ott. Dehát miért az én telkemen? En azért megdolgoztam! Kérdem, milyet adnak helyette? Ha nem adnak megfelelőt, a megyéhez is elmegyek. Én a telkemért megdolgoztam! Nem úgy, mint a többi cigány. ★ Nagykőrös — Homólytája. Tizennyolc család, nyolcvannyolc fővel él itt, együtt a külterületen. Putrikban, nyomorúságban. A városban kétszáznyolcvan a cigánycsaládok száma. Nagy részük a belterületen él, viszonylag jó vagy tűrhető körülmények között. ★ A városi tanács ülése. Feláll a cigányvajda. Nem cigány — a titulust a tanács dolgozóitól és a barátaitól kapta. Valójában: ő a tanácstitkár, a cigánykérdést vállára vevő Reszeli Soós Ambrus. — Segíteni kell, tisztelt tanácsülés! Jó szóvá!, emberséggel, pénzzel. Morgás: — Kicsi a költségvetés. Aztán felugrik valaki: — Azokat segítsük? Csavargók, lopnak! Többen közbeszólnak. Hangzavar. Lassan elülnek az indu- j latok. Higgadt, megfontolt felszólalók: köztük a város párttitkára. A gépírónö írja a jegyzőkönyvet: cigányok — húszezer forint.” ■k Ma a cigánytelepen minden munkabíró dolgozik, A kereset nagyobb részét élelemre költik, kisebb részét italra. A rendszeres bér is közrejátszik ebben: a cigányok által elkövetett lopások száma csökken. A munkaadó ipari létesítmények a munkaviszonyon túl is részt kérnek a cigányok felkarolásából. Batthyány utca. Szoba-kony- j hás ház, A Gépjavító és Faipari Ktsz építtette hatvanezer forintért egyik cigány dolgozójának. Két újabb cigánylakás: egy a kisiparosok, egy a faárugyár számláját terheli egyelőre. Nem a teljes összeg: a családok maguk verték a vályogot. Egy család házat vásárolt. * Megszűnik a cigánytelep. A tanács pénzéből, a társadalom erejéből új hajlékok épültek és épülnek a cigányoknak. Még a tél beállta előtt minden, a telepen lakó család biztos tető alá kerül. A telepen lakó valódi vajda is elköltözik. A város épülő lakótelepén, a tormási szőlőskertek hatvanhét holdas területén, szétszórtan, a „magyar” házak közé építik a szükséglakásokat. Az építést a tanács szabálytalanul végzi, saját szakállára csinálja, azért, mert cselekedni kell — csak éppen rendelet nincs még az ilyen cselekvés mikéntjére. A szétszórt szükséglakások: kezdetleges felvonulási épületek. De a putriknál biztosabbak, tágasabbak, egészségesebbek. A minimális fizilcai gondoskodás megtörtént. •k A kifejezés: fizikai gondoskodás, saját tartalmánál többet jelent. A városi kórház főkönyvelője, Reszeli Soós Ambrusáé, elmeséli otthon a férjének, hogy Puszta Jánosnak, a tanács műszaki ügyintézőjének milyen jó ötlete támadt. A kiselejtezett ágyakat, pizsamákat adják oda a cigányoknak. A nőtanács tankönyveket, tanszert és ruhát gyűjtött a részükre. Az iskolákban a magyar nebulók — anyai szóra, vagy saját megfontolásból — félrehívják a rajkókat: — Gyere, együk meg ketten az uzsonnámat. Legtöbbjüknél azonban már nemcsak az uzsonna a közös j téma. •k A cigányférfi pökhendien áll Szűcs Zoltán tanácselnök elé: — Bevisznek. Megint loptam. Aztán, hallja, amíg oda- leszelz, lássák ám el a csald- J dot! Nem lehet kisemmizni I minket, most törődni kell az, újmagyarokkal! A nőtanács által gyűjtött j ruhák egy részét eladták a ci- \ gányszülők. ★ Egy asszony átkozódik: — A cigányok, azok most! jól élnek! Őket mindenki aj- nározza, velünk meg nem törődik senki. Pedig a kutyából nem lesz szalonna. Egy tagbaszakadt férfi kifakad: — A szentségit, ezt érdemiem én?! A koszos melót, a nehezét? A munkavezetője rászól: — Ne jártasd folyton a szád! Menj a többiekkel — nem bánom. Ezt meg rábízom a füstösre. Neki ez is jó — megcsinálja. ★ Az orvos naponta szembetalálkozik ez élettel és a halállal. Az orvos minden dologban fanyarul tárgyilagos. — A cigánykérdés — pénz nélkül? Kissé illuzórikus. A munkába állítás? Szép szó, de a munkaadók részéről roppant türelem kell hozzá. „Minden ember egyenlő”? Ha a cigányság már az átlaglakosság anyagi-szellemi normájával mérhető, akkor is évek kellenek a megrögzött előítéletek le vétkezéséhez. — A cigánykérdés sokszor reménytelennek látszik. De távlatában nem az. Az orvos, ár. Janovics Tibor, a kórház igazgatója, mint tanácstag és állandó bizottsági elnök, a cigányok ügyében sokat dolgozik. •k Nagyhajú Károly a tanács parkgondozó brigádjának munkása. Megfelelő lakása van, s a lakáshoz bútort akart venni. De egy ötgyermekes apa honnan vegyen hatezer forintot? OTP-kölcsönt igényelt. A kezességet a brigád vállalta, De Sipos László brigádvezetőnek és a többi embernek, meg magának Nagyhajúnak sem tetszett a hatezer forintos bútor. Szebbet vettek — hétezerért. A cigány származású Nagyhajú Károlyt már nem tekintik cigánynak. Kőrösön már egyre több az olyan cigány, akit nőm tekintenek cigánynak. ■k A „vajda”, Reszeli Soós Ambrus tanácstitkár ezt mondja: — Az átlagosnál jobban élnek nálunk a cigányok. Néhány esetben előfordult, félünk, hogy megismétlődik: a. gondoskodás hírére ide jönnek a környékről. Ha itt jobb, jöhetnének — de amíg állami keretből alig van a cigányokra pénzünk, addig elég nekünk a körösi cigányok gondja. Szűcs Zoltán tanácselnök hosszú mérlegelés után beszél: — Még legalább tíz év kell, hogy megoldjuk a cigánykérdést. De megoldjuk, talán még előbb is. Erre már a cigányok változó és változott szemlélete is garancia. ★ Nagykőrös határában — szőlővel és gyümölcsfákkal — megkötik a homokot. Nagykőrös üzemeiben — munkájuk elismerésével, fokozódó türelemmel, a közösség erejével — megtartják az ott dolgozó cigányokat. Mire megjön a tél, a cigánytelep megszűnik. Az utolsó elköltöző egy még fiatal férfi lesz: Kolompár Péter, a ládagyár idénymunkása, a valódi cigányvajda, Murányi József BÉLYEGEK HARMINCMILLIÓ FORINTÉRT A Filatelia Vállalat visszaváltja a vágott bélyegeket A bélyeggjüjtés terjedését bizonyítja, hogy a Magyar Filatélia Vállalat az idén mintegy 30 millió forint értékű bélyeget adott el belföldön — a tavalyinál jó tízmillióval többet — s ez darabszámban is meghaladja a 25 milliót. Az idei bélyegkiadást különben is gazdagnak tartják a gyűjtők, hiszen a nyári hónapokban majd minden héten megjelent egy- egy új bélyeg vagy sorozat. Egy-egy új ritkaságból az utolsó darab is elfogy, s a Filatélia Vállalat kénytelen megpróbálni a visszavásárlást, hogy a külföldi igényeket is kielégíthesse. A vállalat jelenleg jó áron vesz meg néhány úgynevezett vágott bélyeget, amiből semmi raktárkészlete nincs. így például az űrhajós blokkért 182 forintot, a Gagarin-bélyégért több mint 200 forintot fizet. A bélyeggyűjtés terjedése miatt a vállalat igyekszik országos hálózatot kialakítani. Jelenleg csaknem 100 állami vállalat és mintegy 20 kiskereskedő 236 üzletében árusítanak használt bélyegeket, s a gyűjtés valamennyi kellékét. Miskolcon külön bélyegszaküzlet is van, amelyhez hasonlót ma már szinte valamennyi nagyváros igényel. így például — a helyi kereskedelem közreműködésével — Dunaújvárosban, Győrött. Pécsett, Sopronban, Szegeden tervezik bélyegszaküzletek felállítását. (MTI) Megkezdődött az éldvadexport A magyar élővad keresett árucikk a nyugati országokban. Exportját a Magyar Vadkereskedelmi Vállalat soproni telepe bonyolítja le, ahová naponként érkeznek az ország minden részéből a vadszállít- mányok. A tél folyamán 50 000 nyulat, 30 000 foglyot és 30 000 fácánt fognak be hálóval. Ezek többsége Franciaországba és Olaszországba kerül, de vér- frissítés céljából Nyugat-Né- metországba és Svájcba is szállítanak foglyot és fácánt. Az első szállítmány ezer fácánnal már útnak is indult. Köziiletek. autótulajdonosok figyelem! Rövid átfutási idővel vállaljuk Moszkvics gépkocsik nagy-, közép-, futó és karambolos javítását. Szervizre Moszkvics, Opel, Mercedes típusokat. ■I. sz. Autójavító Vállalat Budapest XIII., Révész utca V. Firon András