Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

1963. NOVEMBER 24. VASÄRNAP 3 Megdöbbenés és felháborodás világszerte (Folytatás az 1. oldalról.) Brezsnyev részvéttávirata Leonyid Brezsnyev az alábbi táviratot intézte Lyndon Johnsonhoz: Lyndon B. Johnsonnak, az Egyesült Államok elnökének Washington Fehér Ház Most értesültem John Fitzgerald Kennedy elnök gálád meggyilkolásáról. A hír mélyen elszomorított. A szovjet em­berek osztoznak az amerikai nép gyászában amiatt a súlyos veszteség miatt, amely e kiváló államférfinak élete virágjában történt tragikus halálával érte. Fogadja legőszintébb részvétemet. L. Brezsnyev a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Dobi István részvéttávirata Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratot intézett Lyndon B. Johnsonhoz, az Amerikai Egyesült Államok új elnökéhez, amelyben kifejezte az Elnöki Tanács részvétét John F. Kennedy tragikus elhunytéval kap­csolatban. Hruscsov és Gromiko az- amerikai nagykövetségen Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter szom­baton látogatást tett az Egye­sült Államok moszkvai nagy- követségén és részvétét nyil­vánította Kohler nagykövet­nek John Kennedy elnök elhúnyta alkalmából. Hruscsov és Gromiko be­jegyezte nevét a részvétlá­togatási könyvbe. Az Egyesült Államok népe gyászolja Kennedyt Kennedy elnök meggyil­kolása óla minden ameri­kai rádió- és televízióállomás megszakítás nélkül jelenti a legújabb fejleményeket, kom­mentárokat és nyilatkozato­kat az elnök halálával kap­csolatban. Az Egyesült Ál­lamok rádióállomásai helyi idő szerint 13 óra 45 perc­kor szakították meg adásu­kat és közölték a megdöb­bentő hírt. a bejelentés New Yorkban valóságos forgalmi torlódást okozott. Az autók, villamosok, autóbuszok le­álltak és a vezetők így hall­gatták a rádió bejelentéseit. A washingtoni Fehér Házban a gyász jeléül félárbócra engedték az Egyesült Államok nem­zeti lobogóját. A nagyvárosokban a színhá­zak, mozik és egyéb szóra­kozóhelyek bezártak. A New York-i Brodway reklámfé- nyei kialudtak. A különböző sporteseményeket félbeszakí­tották. A hírügynökségi jelentések megrendítő részleteket kö­zölnek az elnök halálát kö­vető első órák eseményei­ről. Mielőtt a dallasi kór­házban Kennedy bronzko- pox^o|^,„,|s?ánták volna, az e' "ök felesége még utoljára megcsókolta fér­jét és jegygyűrűjét a halott ujjara húzta. Az elnöki repülőgépen Wa­shingtonig az utat Kennedy- né abban a fülkében töl­tötte, ahol férje koporsóját elhelyezték. Helyi idő sze­rint 18.00 órakor (magyar idő szerint éjfélkor) eresz­kedett le az elnöki repülő­gép a légierők Washington melletti andrewsi támasz­pontjára. Kennedy koporsóját mentőlcocsiban helyezték el és ebbe szállt az elnök öz­vegye is. A mentőkocsi a haditengeré­szet közeli kórházába vitte az elnök koporsóját. Kennedyné a kórházban töltötte az éjszalcát és szombaton a reggeli órák­ban halott férjét kísérve ér­kezett a Fehér Házba. A Kennedy-házaspár két gyermeke még semmit sem tud apjuk haláláról, pénteken éppen a Fehér Ház kertjében játszadoztak, amikor Washing­tonba a szörnyű hír megérke­zett. A kis John hétfőn lesz 3 éves, a hatéves Carolinenak pedifj szintén a jövő héten, szerdán van a születésnapja. A gyermelceket elszállították a Fehér Házból, hogy megkímél­jék őket a gyászünnepségekkel kapcsolatos megrázkódtatástól. Kennedy elnök holttestét1 szombaton helyi idő szerint! 10.00 órától 18.00 óráig a Fehér! Ház keleti nagytermében rava- j talozták fel. Itt rótta le kegyeletét a legszűkebb rokonság, Johnson, az Egyesült Ál­lamok iii elnöke, McCor­mack, a képviselőház elnö­ke. Eisenhower volt elnök, a kormány tagjai, Ken­nedy legközelebbi munka­társai és barátai, valamint a legfelső bíróság bírái. Az elnök koporsóját vasár­nap délben a Fehér Házból át­szállítják a Capitolium épüle­tébe, ahol a ravatal előtt a nagyközönség egy napon ke­resztül róhatja le kegyeletét. John Kennedy volt az Egyesült Államok nyolcadik elnöke, akit hivatali ideje alatt ért a halál. A negyedik elnök volt, aki gyilkos merényletnek esett áldozatul. A merénylet előtti pillanatban: az utolsó kép Kennedyről, felesége és Connally kor­mányzó társaságában, a dallasi utcán baladó nyitott gépkocsiban Abraham Lincoln 56 éves ko­rában, 1865. április 15-én, el­nökké történt újraválasztása után röviddel. Washingtonban esett gyilkos golyó áldozatául. James Garfieldet elnökségének első évében, 1881. szeptember 19-én, a New Yersey-beli Elbe- ronban terítette le egy gyilkos golyója. William McKinley 58 éves korában, másodszori el­nökké választását követően, 1901. szeptember 14-én a New York állambeli Buffalóban lett gyilkos merénylet áldozatává. A Kennedy elnök ellen elkövetett merénylet visszhangja Szerte a világon mély meg­döbbenéssel fogadták Ken­nedy, az amerikai elnök meggyilkolásának hírét. A rá­dió- és televízióállomások megszakították műsorukat, államfők, politikusok ég köz­életi személyiségek adtak han­got megrendülésüknek és rész­vétüknek. Kennedy elnök feleségének és Lyndon Johnsonnak, az új elnöknek, táviratban fejezte ki együttérzését Erzsébet angol, Julianna holland királynő, az iráni sah és több más ural­kodó. De Gaulle, francia elnök, a merényletről értesülve, kije­lentette: „Kennedy elnök ka­tonaként. szolgálata teljesítése közben halt meg”. Tito jugoszláv elnök Ken­nedy meggyilkolásának híré­re nyomban felhívta telefo­non a belgrádi amerikai nagy- követséget és részvétét nyil­vánította. Megállapította, hogy az amerikai nép ,.történél- [ mének jelentős személyiségét” vesztette el. Nasszer, az EAK elnöke, Kennedy feleségének küldött táviratában kifejezte a „bor­zalmas bűntény miatt ér­zett megütközését”. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, Johnsonnak küldött részvét- táviratában hangoztatta: ..Mély szomomisággal és meg- I döbbenéssel” értesült a me­rényletről és kifejezte együtt­érzését az amerikai néppel, amely kimagasló' államférfiét vesztette el. . Goulart brazil elnök há­romnapos hivatalos gyászt rendelt el hazájában. VI. Pál pápa szintén részvé­tét fejezte ki az elnök csa­ládjának ég szombat reggel szentmisét mondott Kenne- dyért. A TASZSZ hírügynökség New York-i tudósítója a szov­jet fővárosba küldött jelen­tésében többek között han­goztatta: Kennedy gyilkosait min­den valószínűség szerint a szélsőjobboldali elemek között kell keresni. Ugyanezt a nézetet erősíti i meg a Reu<ter-hírügynökség is, amely az amerikai közvéle­mény reagálását ismerteti. Többen kifejezetten a szélső- jobboldali John Birch tár­saságot teszik felelőssé a gyil­kosságért. Az amerikai négerek veze­tői szintén gyászolják az elhunyt elnököt. Roy Willkins, a színesbőrüek haladásáért küzdő országos szö­vetség elnöke megállapította: „Nem kétséges, hogy a gyil­kost az elnök eszme nyelnek gyűlölete késztette cselekede­tére”. „Minden amerikaival osz­tozunk a mérhetetlen gyász­ban John F. Kennedy elnök szörnyű meggyilkolásával kap­csolatban” — hangoztatja az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának nyilatkozata, amely megállapítja, hogy a gyilkosság aljas bűn­tény az amerikai demok­rácia, az amerikai nép egysége, az ország alkot­mányában és az emberi jogokról szóló nyilatkozat­ban lefektetett szabadság- jogai ellen. A nyilatkozat megállapítja, hogv az elnök meggyilkolása fasisztabarát, szélsőjobboldali és fajvédő erők bűnös tevé­kenységének a 'következménye. Ezek az erők mindent meg­tesznek, hogy aláaknázzák az ország demokratikus intézmé­nyeit, fenyegessék a nemzet­közi békét és visszafelé for­gassák a történelem óráját. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja táviratot inté­zett Kennedy özvegyéhez, amelyben mélységes részvé­tének ad kifejezést az őt ért gyász alkalmából. A táviratot Elisabeth Gurley Flinn, Benja­min Davis és Gus Hall írták alá. MOSZKVA A moszkvai lapok feltűnő helyen ismertetik az Egye­sült Államok elnökének ke­gyetlen meggyilkolásáról szó­ló jelentéseket. A Pravda első oldalán közli az elhunyt elnök ké­pét. John Kennedy azt mondotta — állapítja meg a lap —. hogy minden or­szág „kölcsönösen és mé­lyen érdekelt az igazságos és valódi békében és a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésében”. „Harcolt azért, hogy az Egyesült Államok kong­resszusa ratifikálja a nuk­leáris kísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezményt. Kennedynek a nemzetközi helyzet egészsé­gesebbé tételére tett lépé­seit éles támadásokkal fo­gadták az amerikai veszet­tek”. Az Izvesztyija vasárnapi melléklete a következő első­oldalas címmel jötit ki: „Tra­gikus hír Texasból: orvul meggyilkolták John Kenne­dyt, az Egyesült Államok elnökét”. Az elnök portréja csaknem egész oldalas terjedelemben látható a melléklet címol­dalán. A moszkvai sajtó kiváló amerikai államférfinak ne­vezi John Fitzgerald Ken­nedyt. LONDON Az angol fővárosiban a leg­nagyobb megdöbbenéssel és mélységes aggodalommal fo­gadták Kennedy elnök meg­gyilkolásának hírét. Vala­mennyi brit rádió és tv­adó londoni idő szerint pon­tosan fél nyolckor műsorát megszakítva közölte. hogy Kennedy amerikai elnök el­len merényletet követtek el és az elnök belehalt sérülé­seibe. A hír közlése után az angol rádió- és tv-állomá- sok Kennedy elnök mélta­tásának szentelték műso­rukat. Sir Alec Home miniszter- elnök késő este sugárzott televízióbeszédében az angol kormány, a parlament és Nagy-Britannia egész népe nevében együttérzéséről biz­tosította az amerikai népet. Hangsúlyozta: John F. Kennedy három­esztendős elnöksége kitö­rölhetetlen nyomot hagy az Egyesült Államok tör­ténetében. „Ez a borzalmas dolog, ami (Folytatás a 11. oldalon.) KÖZÖS NYILATKOZAT a Lengtél Népköztársaság pari­es kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságá­nak érdekében is mielőbb fel kell számolni a második világ­háború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét né­met állammal, Nyugat-Berlint szabad várossá kell nyilvání­tani és el kell ismerni a jelenlegi európai határok, beleértve az Odra—Nysa Luzycka határ véglegességét. Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köz­társaság — német földön az első munkás-paraszt állam — hozzájárulását a német probléma békés megoldásáért és az Európa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állandóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német Demok­ratikus Köztársasággal. Mindkét fél baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani az egész német néppel. A kapcsolatok normalizálásához a Né­met Szövetségi Köztársaságnak szakítania kell revansista politikájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi határokat és meg kell tartania az álla­mok békés egymás mellett élésének elvét. Mindkét fél határozottan követeli — az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlése 1960. évi határozatának alap­ján —, hogy mielőbb számolják fel a korhadt gyarmati rend­szert és elítélik az imperialista hatalmak neokolonialista tö­rekvéseit, amelyekkel a függetlenné vált népekre új függő­ségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kormánya támogatja Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika népeinek harcát függetlenségükért, valamint kivívott szuverenitásuk védelmében. Elítélik a gyar­matokon tomboló brutális terrort és a Dél-afrikai Köztársa­ságban dúló szégyenteljes fajüldözést, ellenzik az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását Dél-Vietnamban. A tárgyaló felek kijelentik, hogy szolidárisak a függet­lenségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó jogát védelmező kubai néppel. Elítélik azokat az ismétlődő diverziós próbálkozásokat, amelyeket az ellenforradalmi erők az Egyesült Államok hozzájárulásával és támogatásával in­téznék Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetek közötti békés együttműködést elősegítő szerve­zetnek megerősítésére irányuló törekvéseket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljesértékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Népköztársaságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a kereskedelmi árucserét, a gazdasági, va­lamint műszaki-tudományos együttműködést a világ vala­mennyi országa között, a kölcsönös előnyök és az egyenlőség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világkereskedelmi konferencia összehívását és a kereskedelmi világszervezet létrehozását, amely jelentős szerepet tölthet be a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében, a különböző társa­dalmi, politikai és gazdasági rendszerű államok békés gaz­dasági versenyében követendő elvek kialakításában, vala­mint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meg­gyorsításában. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt képviselői sokoldalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű kérdéseiről. A két párt képviselői megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapasztalatok kölcsönös cseréje egyaránt jelentős mérték­ben gazdagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szo­cialista közösség országainak, valamint a nemzetközi mun­kás- és kommunista mozgalomnak ereje és jelentősége sza­kadatlanul növekszik, s ez döntő szerepet játszik a békéért, a nemzetközi függetlenségért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért vívott küzdelem nemzetközi frontjának megszilár­dulásában. A szocializmus és a haladás erőinek egyre nö­vekvő fölénye az imperializmus és a reakció erőivel szem­ben alapvető biztosítéka a béke megőrzésének és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatékosan rámutat, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának gazdag eredményei rendkívül jelentősek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára és megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja hu­szadik, és huszonkettedik kongresszusának történelmi jelen­tőségű határozatai nagymértékben hozzájárulnak a nemzet­közi munkásmozgalom harcának elméletéhez és gyakorlatá­hoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt következetesen megvalósítja az 1957. évi és az 1960. évi nyilatkozatokból, mint a békéért, a társa­dalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban a nem­zetközi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját megha­tározó programdokumentumokból eredő feladatokat. Ezen elvek alapján mindkét párt következetesen harcol a kommu­nista világmozgalom egységéért, erejének szüntelen gyara­pításáért, mert ez a békéért és a szocializmusért vívott harc győzelmének alapfeltétele. Mindkét párt abból indul ki, hogy a szocialista országok nagy közössége és a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége megköveteli a marxizmus—le- ninizmus alkotó alkalmazását korunk követelményeihez és a következetes harcot annak eszmei tisztaságáért, a dogma- tizmus és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya viszontlátogatásra meg­hívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­ségét a Lengyel Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség baráti látoga­tása a Magyar Népköztársaságban és az ennek során folyta­tott, megbeszélések és találkozások hozzájárulnak a sokol­dalú együttműködés további elmélyítéséhez, a két ország erőfeszítéseinek még szorosabb összehangolásához, a közös célokért folytatott harchoz és ezzel szolgálják Magyarország és Lengyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt, Budapesten az 1963. évi november hő 22. napján KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke WLADYSLAW GOMULKA a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára JÓZEF CYRANKIEWICZ a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents