Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
1963. NOVEMBER 24. VASÄRNAP FOGLALKOZNI: régiekkel és újakkal egyaránt A termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásának sár* kalatos kérdése a vezetés színvonalának további emelése. Érmek érdekében az utóbbi években komoly erőfeszítések történitek. Mégis, amikor egy-egy gyenge termelőszövetkezet munkája bírálat alá kerül, mindig azt lehet megállapítani a hiba okaként; a vezetés nem áll feladata magaslatán. A 3004-es kormányhatározat alapján sok szakember került a termelőszövetkezetek élére. Munkájuk eredménye nem egy szövetkezet gazdálkodásán kimutatható. Van egy olyan vélemény, hogy a vezetés további javítása is az eddig követett úton — vagyis egy-egy „kész” vezető beállításával — történjen. Kétségtelenül áz lenne az egyszerűbb, ha minél több olyan szakembert lehetne beállítani egy-egy szövetkezet irányítására, aki saját lábán állva megoldja a feladatokat, akivel — úgymond — már keveset kell foglalkozni. Igen, csak ilyen szakembert ma már alig lehet találni. A párt hívó szavára ezrek és ezrek választották a falut, tehát úgynevezett tartalék ma már alig van. Ha az előbb említett utat választanánk, akkor olyan intézményt kellene felállítani, amely „futószalagon” állítja elő a szakembereket, képezi ki a vezetőket. Ilyen intézmény azonban nincs és nem is lesz. Következésképpen, más úton kell tehát járni. A vezetőkkel való rendszeres foglalkozást, továbbá a vezetőknek a helyi termelőszövetkezeti tagokból való nevelését kell célul tűzni. Elengedhetetlen feladat a termelőszövetkezeti vezetőkkel való rendszeres foglalkozás. Bizonyítja ezt az a nagyarányú fluktuáció, amely a termelőszövetkezeti tisztségeknél ma tapasztalható. Igaz, hogy a termelőszövetkezetben legfejlettebb ember a tsz elnöke, párttitkára vagy főagronómusa, de nekik is vannak gondjaik, problémáik. Látni kell azt is, hogy a termelőszövetkezeti vezetőkre ma rendkívül nagy feladatok hárulnak. Ez adódik egyrészt a szövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetéből: az átszervezéssel egyenrangú feladat a termelés megszervezése, az eredmények megszilárdítása. De nagyon sok esetben felesleges terheket is cipelnek vállukon a termelőszövetkezeti vezetők. A termelőszövetkezeti elnökök a megmondhatói, hogy mennyi munkaidő megy veszendőbe csupán azért, mert a legkisebb ügyes-bajos dologban is az elnököt keresik. A különböző szervektől vagy vállalatoktól kiküldött emberek is az elnök irodájába kopogtatnak be. Ma sok olyan feladatot kénytelenek végezni a termelőszövetkezeti elnökök, amely szervezéssel a jelenlegi "elfogás megváltoztatásával megszüntethető lenne. S ez csak részben múlik rajtuk: a felettes szervek, a járások, a megye, e tekintetben sokkal többet tehetnek. Tarthatatlan az az állapot is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők többsége évek óta nem volt szabadságon, nem vette ki a törvényesen is járó pihenőidőt. Vannak olyan járási vezetők, akik mereven elzárkóznak attól, hogy a tsz-vezetők szabadságra menjenek. Nem tudnak időt „találni” erre, mert amikor munka van a határban, ekkor azért nem nélkülözhet» a vezető, ha pedig az már befejeződött, akkor a zárszámadásnál és a tervkészítésnél nélkülözhetetlen. De lehetne tovább is sordini azokat a hibákat, jelenségeket, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti vezetők kifáradnak. Egy ideig bírják ezt a nagy megterhelést, majd átadják a helyüket másnak, aki bizonyos idő után esetleg ugyanerre a sorsra jut. Ma több termelőszövetkezet élén áll úgynevezett kihelyezett elnök, elég nagy a kihelyezett főagronómusok, főkönyvelők száma Is. A kihelyezési idő két-három esztendő. Az idő halad, és mihamar elérkezik — néhány kihelyezett vezetőnél már el is érkezett — az az idő, amikor a megbízatás lejár. A tapasztalatok bizonyítják, hogy jó néhány kihelyezett elnök vagy más beosztású vezető kéri magát vissza korábbi beosztásába. Kétségtelenül az lenne a kívánatos, ha közülük minél többen választanák a falut. Maradjanak tovább is szövetkezetük élén. De többen éppen a velük való foglalkozás hiánya, problémáik megoldatlansága miatt válnak meg az általuk több éve vezetett közösségtől. Változtatni kell a vezetőkkel való foglalkozás eddigi módszerein. Elterjeszteni a jó vezetési tapasztalatokat és az eddiginél sokkal inkább foglalkozni az egyéni problémáikkal. Az eddig elmondottakból következik: mind sürgetőbbé válik, hogy a szövetkezetek vezetőit a helyi tagok közül kell választani, kinevelni. Ez nyújt ' ugyanis legnagyobb biztosítékot arra vonatkozóan, hogy megszűnjön a sok kárt okozó cserebere a szövetkezetek vezetésében. Ezt a munkát azonban mielőbb el kell kezdeni. Leginkább célra vezet az, ha egy-egy kihelyezett elnöknek, szakembernek feladatává teszik a járási és a megyei szervek, hogy megfelelő helyettesről gondoskodjon. Vegyenek maguk mellé olyan rátermett termelőszövetkezeti tagokat, szakembereket, akiket bevezetnek a szövetkezet irányításának munkájába. Hónapokon, éveken keresztül neveljék, tanítsák, hogy alkalmasak legyenek arra: egy bizonyos idő elteltével a szövetkezet vezetői legyenek. Legyen ez a munka tervszerű: nyújtsanak ehhez segítséget a járási pártbizottságok, tanácsok. Azzal kezdtük: a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásának sarkalatos kérdése a vezetés színvonalának emelése. Ehhez első lépés: megtartani vezető beosztásban azokat, akik arra alkalmasak és ahol arra szükség van, olyan embereket beállítani, akik ugyancsak megfelelnek az egyre növekvő követelményeknek. A kádermunkában a gazdasági feladatok sokasága közepette sem szabad megfeledkezni a terveket, a feladatokat végrehajtó emberekről. Különben nem léphetünk előre. Mihók Sándor Vége az öntözési idénynek Amit vállaltak, teljesítik Tovább folytatják a versenyt az abonyi termelőszövetkezetek A Gödöllői Tangazdaság ] versenyfelhívását annak idején elsőként az abonyi termelőszövetkezetek fogadták el. Ugyanakkor nemes vetélkedésre hívták ki — részletes program alapján — megyénk közös gazdaságait. Az aratás és a nyári munkák gyors elvégzése mellett többek között vállalták az abonyiak, hogy az őszi kalászosok vetéstervét megfelelő ütemterv szerint maradéktalanul teljesítik. Megígérték, mindent elkövetnek, hogy biztos alapot teremtsenek a jövő évi eredményes gazdálkodáshoz. Mint felhívásukban hangoztatták, Még mindig van javítani való Nagykőrös és a ráckevei járás kiváló teljesítménye a mélyszántásban Mint mér közöltük, a mélyszántási terv teljesítésének legelső sikereit Nagykőrös város és a ráckevei járás dolgozói aratták. Nagykőrösön november 20-án, a ráckevei járásban pedig 21-én teljesítették a 7502, illetve 19 527 holdas mélyszántási tervet. Ez a nagyszerű munkasiker példátlan eddig a megye történetében. Korábban ugyanis még a betakarítást sem sikerült ilyen gyorsan befejezni, nemhogy a mélyszántást. A megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője, Prezenszky Gábor is ezt hangsúlyozta szombat délelőtti tájékoztatójában. Ezután ismertette az elmúlt hét eredményeit a mélyszántásban. Elmondotta, hogy bár javult a mélyszántás üteme, még akad javítani való ebben a munkában. Az elmúlt héten 23 ezer hold földet szántottak fel a megye gépállomási, illetve termelőszövetkezeti traktorosai. A járások közötti versenyben a következő sorrend alakult ki: mélyJárás, város: szántás % 1. Nagykőrös 100,— 2. Ráckevei járás 100,— 3. Szentendrei járás 93,1 4. Monori járás 83,2 5. Ceglédi járás 79,9 6. Aszódi járás 78,3 7. Cegléd 77,6 8. Budai járás 75,2 9. Szobi járás 75,— 10. Nagykátai járás 71,5 11. Gödöllői járás 71,1 12. Váci járás 70,1 13. Dabasi járás 45,6 A járások teljesítményével kapcsolatban még azt is hangsúlyozta a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség a teljes sikerhez. Válasz a bírálatra A Pest megyei Hírlap november 14-i számában megjelent Jó ütemben végzik a talajelőkészítést című cikkben felmerült, telepítéssel kapcsolatos problémákra a következőket közlöm: Az újlengyeli Aranykalász Termelőszövetkezeti Csoport azért nem kapott elegendő kajszicsemetét a Ceglédcsemöi Állami Gazdaságtól, mert a nyáron a gazdaság faiskoláját jégkár érte. Ezeket a csemetéket a tsz nem vette át. Folyamatban van a hiány pótlására egyéves suhángok biztosítása. Ugyanott a szőlő diszponálása megtörtént. Az újhartyáni Űj Elet Tszcs-nek hiányzó szőlőanyagát más iskolákból pótolják. Egyúttal intézkedtem arról, hogy az Űjhartyánban meghibásodott SZ—100-as forgatógépet minél előbb megjavítsák. Prezenszki Gábor a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője Különösen az elmaradóknak szól ez az intelem. Jó néhány járásban van még le- vágatlan, illetve lehordatlan kukoricaszár, amely akadályozza a mélyszántást. Mivel a meteorológiai előrejelzés szerint az időjárás rosszabbodik, nincs helye további tétovázásnak. A mélyszántás eddigi eredményeit a járási szervek, valamint a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek jó szervező munkája segítette elő. Emellett természetesen a traktorosoké a fő érdem, hiszen az ő áldozatos munkájuk gyümölcse a siker. Ha továbbra is az eddigiekhez hasonló igyekezettel dolgoznak, derekasan rászolgálnak a termelőszövetkezeti tagság elismerésére. Éppen emiatt indokolatlan az a tévhit, ami a traktorosok körében itt-ott fékezi a mélyszántást. Elmondotta Prezenszky elvtárs, hogy egyes traktorosok félnek a tavaszi munkahiánytól. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megnyugtatásukra kijelenti: a vetések tavaszi ápolásában, a szántások vetés előtti elmunkálásában, valamint a tavaszi vetéseknél a korábbi évektől eltérően, jövőre bőven akad majd tennivaló. A mélyszántás! munkalendület jellemző a gyümölcs- és szőlőtelepítéseknél is a megyében. Az elmúlt héten 2030 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek a termelőszövetkezetek, vagyis jóval többet az előző hetinél. A megye őszi telepítési tervéből már csak 1500 hold hiányzik, vagyis kevesebb, mint amennyit a múlt héten telepítettek a termelőszövetkezetek. Mivel a telepítési hónap előtti aktívaértekezleteken sok tsz vállalta, hogy november 25-ig befejezi ezt a munkát, a megyei tanács emlékezteti őket erre az ígéretükre. A november 20-i állapotnak megfelelően egyébként így alakult a sorrend a járások telepítési versenyében: Járás, város: % 1. Váci járás 115,1 2. Monori járás 112,— 3. Nagykőrös 97,1 4. Nagykátai járás 92,1 5. Budai járás 87,5 6. Szobi járás 78,6 7. Szentendrei járás 62,1 8. Ceglédi járás 61,6 9. Ráckevei járás 60,— 10. Cegléd 50,— 11. Dabasi járás 44,9 12. Aszódi járás 30,— 13. Gödöllői járás 5,3 — Kétszáz aszón y dolgozik az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezeit savanyítóüzemében. Év végéig a termelőszövetkezet tízmillió forint értékű savanyúságot állít elő. arra törekszenek: szántóterületükön korszerű technikai és technológiai módszereket alkalmazzanak, hogy ezáltal is növekedjék az egységnyi terület hozama, illetőleg csöklcen- jen a termelési költség. Ennek érdekében az abonyi termelőszövetkezetek kölcsönösen segítették egymást a munka megszervezésében és azok végrehajtásában. Most, hogy az őszi munkák befejezéshez közelednek, felkerestük az abonyi tanács vb-elnökét, So- modi Istvánt és tájékoztatást kértünk tőle, megtartották-e szavukat az abonyi termelőszövetkezetek, hol tartanak az időszerű tennivalók végzésével. Somodi István elmondotta, hogy a nyári betakarítást, majd az ezt követő talajmunkákat eredményesen elvégezték a község termelőszövetkezetei. Annál több gondot jelentett a felemelt vetésterv teljesítése. Körülbelül 6400 hold vetőszántás várt elvégzésre, megnehezítette a munkákat, hogy a jövő évi kenyér magja túlnyomórészt a betakarításra váró termények helyére került. A munkák összetorlódtak, ráadásul a tervezettnél jóval több kukoricát, cukorrépát takaríthattak be a földekről. Hatezer holdról kellett a vetés megkezdéséig megfeszített munkában a termést betakarítani. A termelő- szövetkezetek jó munkája eredményeként, s hozzá lehet tenni, a helyi tanács és a járás operatív szervező segítségével meg tudtak birkózni a feladatokkal, az őszi kalászosok vetését Abonyban október 25-re mind a négy termelőszövetkezet befejezte. Azt is elmondta, a tanácselnök, hogy véleménye szerint jó minőségű magágyba került a vetés, biztosítani tudták a szükséges agrotechnikai feltételeket. Amint említettük is, a vártnál jóval több gondot okozott az őszi termények betakarítása. Eredetileg 140 mázsás cukorrépatermésre számítottak, s ehelyett 570 holdról, holdanként 180 mázsás átlagtermést takarítottak be. Kukoricából (4000 holdon) 28 mázsás átlagtermésre számítottak, ehelyett 35 mázsát hordhattak be. Növelte a gondokat a szállítóeszközök, olykorolykor az üzemanyaghiány is, és nemegyszer a kevés munkaerő. A rugalmas munkaszervezéssel azonban úrrá lettek a nehézségeken. Megérdemli az elismerést az I-es számú AKÖV ceglédi telepe, a Ceglédi Talajjavító Vállalat. a Közlekedési Gépjavító Vállalat, a rendelkezésre bocsátott szállító járművekért. Végső soron az alapvető betakarítási munkákat november 10-re fejezték be Abonyban. Az Vj Világ Termelőszövetkezet ugyan már október 31-re végzett a betakarítással, viszont a Lenin Termelőszövetkezet csak november 10-e után tudta betakarítani kintlevő terményeit. Jelenleg még a szárvágás folyik, mire azonban ezek a sorok megjelennek, ezt a munkát is befejezik Abonyban. Elmondotta a tanácselnök, ha figyelembe veszik a jobb termésből adódó többlet- munkát (az egyes termények betakarításának tervezett határidejét ez tolta odébb), akkor elmondhatják, hogy amit vállaltak, teljesítették. Igaz, a mélyszántást még nem fejezték be (ezt a vállalásukban annak idején november 20-ig ígérték), a 7300 holdból azonban már több mint 6000 holdat felszántottak. Az e téren mutatkozó bizonyos elmaradást is a betakarításnál jelentkező többletmunka okozta. Mindenesetre november végéig a mélyszántást is befejezik. A versenyről szólva elmondotta Somodi István, hogy az igen sok tanulsággal szolgál a jövőre nézve. Ahol felhasználták a versenyben rejlő ösztönző erőt, ott gyorsabban haladt a munka. Viszont akadt termelőszövetkezet, ahol nem fordítottak elég gondot a munkaverseny megszervezésére. Ez is hozzájárult a betakarításnál mutatkozó szervezetlenséghez, kapkodáshoz. Azt máris elhatározták az abonyi termelőszövetkezetek, hogy a versenyt tovább folytatják. Felhasználva az elmúlt időszak tapasztalatait. még inkább a termelés szolgálatába állítják a vetélkedésben rejlő ösztönző erőt Súlyán Pál Negyvenezer traktort 200000 munkagépet javítanak ki a téli-tavaszi hónapokban A napokban országszerte megkezdődik a mezőgazdaság legnagyobb arányú ipari jellegű munkája: a téli gépjavítás. Kétszáz gépállomáson és csaknem 1000 — saját javító- műhellyel rendelkező — termelőszövetkezetben több mint 40 000 erőgépet és csaknem 200 000 munkagépet hoznak rendbe, készítenek elő a következő évi zavartalan munkára. A gépek ilyen nagy tömegét már nem lehet a korábbi évekhez hasonlóan rövid idő alatt, csak a téli hónapokban kijavítani, erre nincs is szükség. Ezért az Univerzál- t rektorok at és a tavaszi munkákhoz szükséges eszközöket február végéig, s a csak nyáron vagy össze1 üzembe kerülőket pedie május végéig javítják ki. (MTI) TÚLTELJESÍTETTÉK TELEPÍTÉSI TERVÜKET | Telefonon kaptuk tegnap ^ délután az alábbi hírt: | A budai járás szőlő- és gyű- £ mölcs termesztő közös gazda- ságai 632 hold szőlő- és gyű- \ mölcstelepítést előíró tervük- jí kel szemben 633 holdat telepi-<; tettek. Az elkövetkezendő na- ^ pokbajn terven felül további ^ 50 holdat telepítenek. í — — Negyvenegy vagon kar- j, fiolt tartósított az idén a j. Nagykőrösi Konzervgyár. A ^ készítmény nyers, zöld anya- j y gat elsősorban a környékbeli^ termelőszövetkezetek szállí- íj tották a velük kötött szerző-^ dés alapján. A karfiolt ma-!; gában és más zöldség, illetve ételfélékkel vegyesen is tar- ^ tósítják. í ____________________L A Szentendrei-sziget Vízhasznosítási Társulata az idén mintegy 400 holdon folytatott felszíni permetező öntözést a társulatban tömörült gazdák földjein. Az öntözési idény befejeződött, s most gondosan tárolják a központi telepen az öntözőberendezések tartozékait (Mihók felv.)
