Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-22 / 273. szám

PEST MEGYEI ▲ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYcsUUtltK: GYEI -Sjjf) m jm xJCurlan AZ MSZMP PEST ME GYEI B 1 ZOTTSÁGA FS A MSE GYEI TANA. CS LAPJA Vn. ÉVFOLYAM. 273. SZÁM ÁRA 50 FII.1.ÍÉR 1963. NOVEMBER 22, PÉNTEK Szívós, közös munkánk az emberiség haladását is szolgálja A lengyel párt- és kormány- küldöttség vezetői: Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke, s a delegáció tagjai csütörtökön Fejér megyébe lá­togattak el. A lengyel vendé­gek társaságában volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese, Loson- czi Pál földművelésügyi mi­niszter. Délelőtt a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet keresték fel, ahol Juhász Já­nos, a Fejér megyei Pártbi­zottság első titkára, Gyenge Károly, a megyei pártbizott­ság titkára, Bujdosó Imre, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, a járás és a község, valamint a termelő- szövetkezet vezetői fogadták a vendégeket. KlSZ-fiatalok virágcsokrok­kal köszöntötték a lengyel ' párt- és kormányküldöttség tagjait, majd az üdvözlések után Nagy István, termelőszö­vetkezeti elnök a közös gaz­daság munkájáról, eredmé­nyeiről tájékoztatta a vendé­geket. Elmondotta, hogy községük­ben is teljes sikert aratott a termelőszövetkezeti mozga­lom, s a mintegy négyezer- hektár területen gazdálkodó 460 család évről évre jobb ter­melési eredményekkel büsz­kélkedhet. A termelőszövetkezet tisz­ta vagyona mintegy 20 millió forint. A tagság egyéni jövedelme körülbe­lül évi 20 000 forint, s eh­hez járulnak a háztáji gaz­daságból származó egyéb bevételek, Ezeket a jó eredményeket el­sősorban a gazdálkodás nagy­arányú gépesítésével, s a kor­szerű termelési eljárások al­kalmazásával érték el. Meghonosították például a bőven termő, intenzív búzafaj­tákat, a növényvédelemben: s-zéles körűen alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. A több j mint ezer hektár szántóterüle­tet táblás!tották, s fokozatosan megteremtették az állatállo­mány fejlesztéséhez szükséges takarmányalapot. A rövid tájékoztató után a lengytt vendégek számos kér­dést intéztek a termelőszövet­kezet szakembereihez. Wladyslaw Gomulka pél­dául az iránt érdeklődött, milyen mértékben veszik igénybe a gépek segítsé­gét a gazdálkodásba». Válaszként Nagy István tsz-elnök elmondta, hogy több mint 20 különböző tí­pusú erőgépük van a hozzá szükséges munkagépekkel, s a továbbiakban is igen nagy gondot fordítanak a gépesí­tésre. Megkezdték már, s ha­marosan teljesen áttérnek például a kukorica gépi be­takarítására. A termelőszö­vetkezet traktorosai kivá­lóan dolgoznak, átlagban 1200—1300 normálholdnak megfelelő teljesítményt ér­nek el. Megkérdezték a vendégek azt is, hány munkaegysé­get ér el egy-egy termelő­szövetkezeti tag, s mennyit fi­zet a gazdaság egy-egy munkaegység után. Molnár Lajos tsz-főkönyvelő elmond­ta, hogy a termelőszövetkezet dol­gozói általában 300— 350 munkaegységet ér­nek el évente, s egy- egy munkaegység érté­ke 41 forint. Ennek negyven százalékát ter­ményben, hatvan száza­lékát pedig havonta készpénzben kapják a tagok. Igen ösztönző módszernek bizonyult egyes fontosabb munkák premizálása, pél­dául a kukorica- és a cu­korrépa-termesztésben. A tájékoztatók után Nagy István, termelőszövetkezeti elnök a tagság nevében ajándékokat — a gazdaság főbb terményeinek gyűjte­ményét tartalmazó díszes kazettát — nyújtott át a lengyel vendégeknek. A ked­ves megemlékezés viszonzá­saképpen Wladyslaw Gomulka em- lékscrohat írt a tsz vend égfc öny vébe. A lengyel párt- és kor­mányküldöttség ezután a helyi vezetők kalauzolása mellett megtekintette a ter­melőszövetkezet gazdaságát. Első útjuk a tenyészetbe vezetett. Az egyik korszerű istállóban nagy érdeklődés­sel szemlélték a vendégek az etetést, amelyet ötletes módon, villamostargonca segít­ségével végeznek. így a 240 szarvasmarha ete­tése mindössze tíz per­cig tart. Wladyslaw Gomulka meg­kérdezte, hogy vajon a fe­jes is gépi úton történik; Nagy István tsz-elnök tá­jékoztatása szerint azt a módszert még nem alkal­mazzák, de jövőre minden­képpen bevezetik. Erre an­nál inkább szükség lesz, mi­vel jelenlegi szarvasmarha­állományukat, s természe­tesen teheneik számát is jelentősen növelni akarják. A sertésállomány megte­kintése során is számos kérdésre kellett válaszol- niok a tsz vezetőinek. Töb­bi között elmondották, hogy az állomány meghaladja a kétezer darabot, s jó ered- I menyeket érnek el a hizla- j lássál. A termelőszövetkezet megte- ] kintése után a Fejér megyei! Pártbizottság és a megyei ta- ’ nács Székesfehérvárott ebédet1 adott a vendégek tiszteletére I a pártbizottság székházában. Az ebéden Juhász János, a j megyei pártbizottság első tit­kára és Wladyslaw Gomulka pohárköszöntőt mondott. A lengyel párt- és kormány- küldöttség délután a székes- fehérvári Könnyűfémműbe lá­togatott. A gyár bejáratánál dr, L,évárdi Ferenc nehézipari miniszter, Stéger Ferenc, a városi pártbizottság titkára, Tilinger István, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Jankovics Ferenc, a székesfehérvári Könnyűfém­mű igazgatója. Barta László, az üzem párttitkára fogadta a vendégeket. Jankovics Ferenc igazgató az üdvözlés u*án ismertette a vendégekkel a 20 évvel ezelőtt emberi kéz közbeavatkozása nélkül formálják csövekké- huzalokká az aiumínáumtöm- böket. Az üzemlátogatás a Kömy- nyűfémmű műszaki kiállítá­sának megtekintésével ért véget. A vendégek tetszéssel szemlélték a gyár sokoldalú munkásságát illusztráló, íz­léses kiállítást, a tovább- feldolgozó ipar és a háztar­tások résizére készült cik­keket és nagy érdeklődéssel nézték meg az üzem tovább­fejlesztési tervét szemléltető rajzóikat. Jankovics Ferenc, a gyár igazgatója arról tájé­koztatta őket, hogy a fejlesz­tés első lépése korszerű, új hengermű építése lesz, amely­nek munkálatai már 1964- ben elkezdődnek. A gyárlátogatás után a vendégek a villamos karban­tartó üzem műhelycsarnoká­ban nagygyűlésen találkoztak Székesfehérvár tcbb ezer dolgozójával. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagja, a forradalmi munikás-paraszt kormány elnökhelyettese mon­dott beszédet. Kállai Gyula beszéde a székesfehérvári Könnyűfémműben tartott gyűlésen Kállai Gyula bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte a lengyel vendégeket és a gyűlés résztvevőit, majd így folytatta: Őszintén örülünk, hogy pár­tunk Központi Bizottságának, népköztársaságunk kormányá­nak, egész magyar népünknek kedves vendégeivel, a lengyel párt- és kormányküldöttség tagjaival együtt megte­kinthettük szocialista iparunk egyik fiatal üzemét, a székes- fehérvári Könnyűfémmüvet. Ez az üzem lelkes, munkaszerető gárdájával ékes bizonyítéka hazánk egészséges, töretlen fejlődésének, népünk előre­haladásának a szocializmus teljes felépítése útján. A továbbiakban hangoztatta, hogy a magyar é£ a lengyel nép barátsága akkor vált igazán szorossá, bensőségessé, amikor mindkét országban győzött a szocialista forrada­lom. Külön öröm számunkra, hogy közöttünk semmiféle né­zeteltérés nincs sem kis, sem hagy kérdésben. Együtt, egy­ségfrontban küzdünk a szocia­lizmus győzelméért, a béke vé­delméért és az emberi hala­dás előmozdításáért. Pártjaink, kormányaink azonos módon ítélik meg ko­runk fő kérdéseit. Köztudott, hegy a lengyel és a magyar nép együtt, vállvetve harcol a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett éléséért. A lengyel és a magyar nép egyaránt sokat szenvedett az elmúlt világhá­borúktól. Elegendő okunk van arra, hogy egyként kiáltsuk: so­ha többé háborút! Azért dolgozunk nap mint nap, azért gyarapítjuk szocialista rendünket, hogy a mainál is nagyobb erőnk legyen e nagy­szerű jelszó megvalósításához. Egyetértünk abban is, hogy népeinknek erejüket, lelkese­désüket és munkaszeretetüket most a belső építő munkára, a szocialista népgazdaság erő­sítésére, fejlesztésére kell for- dítaniok. Minél nagyobb sike­reket érünk el a szocialista építésben, annál nagyobb erő­vel képviselhetjük igaz és ne­mes céljainkat a nemzetközi küzdőtéren, annál eredménye­sebben harcolhatunk azért, hogy további előrehaladást ér­jünk el a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásában. Minél erősebbek vagyunk, har­cunk annál eredményesebb. Szívós munkánk a szocia­lizmus teljes felépítéséért nemcsak a magunk javát, de az emberiség haladását is szolgálja. Egyek vagyunk lengyel test­véreinkkel abban, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom egységét óvni, erősíteni keli. Ha van párt és nép, amely elmondhatja magáról, hogy a saját bőrén tapasztalta a különbséget az alkotó, forradalmi marxizmus, s annak mindenfajta, jobb- és baloldali eltorzítása között, akkor a mi pártjaink és né­peink ilyenek. Mi az alkotó, forradalmi marxizmus—len in izmus hívei vagyunk. Politikánk össz­hangban van a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszu­sának, a kommunista és mun­káspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletének hatá­rozataival. Saját korábbi ku­darcaink és jelenlegi eredmé­nyeink bizonyítják, hogy csakis a nemzetközi kom­munista mozgalomnak a moszkvai nyilatkozatokban le­fektetett politikai irányvo­nala vezethet a béke és a szo­cializmus győzelmére földün­kön. Mi a jövőben is e kipró­bált és helyes politika alap­ján dolgozunk. A lengyel párt- és kormány- küldöttség magyarországi lá­togatása alkalmat ad ' arra. hogy elvtársi, baráti beszél­getések és tárgyalások során méginkább elmélyítsük együtt­Kádár János, J. Cyrankiewick, Z. Kliszko és Biszku Béla a szerda esti fogadáson Apró Antal, Kádár János, Dobi István és Gomulka a fogadáson Wladyslaw működésünket mind a nem­zetközi problémák megoldá­sáért folytatott közös küzde­lemben. mind pedig a szocia­lizmus építésében országaink­ban. A két ország szocialista fejlődése már elvezetett oda. hogy meg vannak a lehetősé­gek a munkamegosztásra az ipari és mezőgazdasági termelés terén is. Ez elősegíti a gazdaságosabb, olcsóbb és korszerűbb mun­kát, gyorsítja az előrehala­dást. Együttműködésünk ilyen elmélyítése összhangban van a szocialista országok között kibontakozó szocialista nem­zetközi munkamegosztással és nemcsak a lengyel és a ma­gyar nép javát, hanem az egész szocialista közösség ér­dekét szolgálja. A sajtóból nyomon kísér­hették tárgyalásainkat, melye­ket még nem fejeztünk be. Ezért erről most nem akarok (MTI Foto) beszámolni. Annyit azonban elmondhatok, hogy megbeszé­léseink eddigi eredményeivel nagyon elégedettek vagyunk; s meggyőződésem, hogy a tárgyalások befejeztével elégedettségünk és örö­münk a jól végzett mun­ka nyomán még nagyobb lesz. Ezek a tárgyalások népeink javát, együttműködésünk el­mélyítését szolgálják. Meg vagyunk győződve, hogy a Gomulka és Cyrankie­wicz elvtársak vezette lengyel párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban még­inkább megerősíti és maga­sabb szintre emeli néosink hagyományos barátságát és testvériségét. Kállai Gyula a lengyel és a magyar nép barátságának, a szocialista népek testvéri közösségének éltetésével fe­jezte be nagy tapssal foga­dott beszédét. Barátságunk reális, mély alapokon nyugszik Ezután Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Nép- köztársaság kormányának el­nöke mondott beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy a lengyel delegáció őszinte örömmel fogadta a Fejér megyébe szóló meg­hívást, s a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben és a Könnyűfémműben tett látogatás alkalmával sa­ját szemével győződhetett meg arról: a magyar dol­gozók sikerrel építik szo­cialista országukat, s az MSZMP és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány vezetésével mind az iparban, mind a mezőgazdaságban nagy­szerű sikereket értek el. A lengyel kormány elnöke ez­(Folytatás a 2. oldalon) létesült, a felszabadulás után többszörösére bővült, s további jelentős fejlődés előtt álló üzem munkáját. A közeljövő­ben új hengerművet, kutató és kísérleti laboratóriumot létesí­tenek. Az üzemben mintegy kétezren dolgoznak. Nagy gon­dot fordítanak a szakember­utánpótlásra. Külön techni­kum működik az üzem mel­lett, amelyben mintegy 200 ipari tanuló sajátítja el a szak­mát. Húsz egyetemistának tár­sadalmi tanulmányi ösztöndí­jat nyújt a gyár. A tájékoztató után az üzem- látogatás első állomása az öntöde volt. Wladyslaw Go- mulka és Józef Cyrankiewicz megismerkedett az öntöde mun|kájával, . megnézték az aiumíniumolvasztó- kemen­cét, az úgynevezett pihen­tető kemencét és számos kérdést tettek fel az üzem­rész dolgozóinak a munka- folyamatokról. A présműben egyébként működés közben nézték meg a látogatók a hatalmas, 5000 tonna nyomóeirejű prés­gépet, Elismeréssel szemlél-' ték a húzórészleg automata gépsorait, amelyek jóformán

Next

/
Thumbnails
Contents