Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

1963. NOVEMBER 20. SZERDA «r 9Y U£GrS t '^KíríiW A lehetőségek jobb kihasználásáért Felszólalások a megyei pártbizottság ülésén Lapunk tegnapi számában beszámoltunk a megyei pártbi- ] ottság üléséről. Az ülésen Pest megye korszerű nagyüzemi í öldségtermelése kialakításának irányelveit tárgyalták meg. i i vitába sokan bekapcsolódtak, hozzászólásokat az alábbiak- Min közöljük. A népi ellenőrzési bizottság jelentése a tanácsi vállalatok pénzgazdálkodásáról A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúlt­ban vizsgálatot folytatott a ta­nácsi vállalatoknál és ellen­őrizte a pénzgazdálkodást. Az erről készült részletes ' jelen­tés megállapítja, hogy a vizs­gált vállalatoknál a tényleges készpénzkészlet és n pénztár szerinti készlet között eltérést nem találtak. Az ellenőrzések arról is beszámolnak, hogy az utalványokról vezetett nyil­vántartások általában meg­felelőek, hasonlóiképpen az egyéb költségele körébe tar­tozó kifizetéseik is indokoltak & elszámolásuk megfelelő. Ennek ellenére a népi ellen­őrzési bizottság valamennyi vállalatnál több, kisebb-na- gyobb hiányosságot állapított meg. A legtöbb szabálytalan­ságot a Pest megyei Szesz­ipari Vállalatnál fedték fel, ahol többek között nem tör­ténik megfelelően az utalvá­nyozás. hiányos a pénztár- ellenőrzés, ennek semmiféle nyoma nem található. Nem megfelelő a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyom­tatványok kezelése sem. Ha­sonlóképpen hiányos a szesz­ipari- és a solymári faipari vállalatnál a közületi vásár­lások nyilvántartása, amelye­ket nem lehet ellenőrizni. A jelentés hét vállalatnál kifo­gásolta az elszámolásra ki­adott összegek és ellátmányok felhasználását. Megállapítot­ta, hogy 100—4000 forint kö­zötti összegeket a ceglédi építőipari, a Pest megyei mű­anyag-, játékáru és tömeg- ciikkipari, a váci sütőipari, a már említett faipari és szesz­ipari, valamint a vegyi- és kézműipari vállalatoknál és a Maglódi Gépgyárban egyes dolgozók vásárlás nélkül, hosz- szabb idő után fizették csak vissza, E szabálytalanságok miatt általában felelősségrevo- j nást nem alkalmaztak. A me­gyei népi ellenőrzési bizottság [ jelentésében, illetve határoza- j tában felhívta a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak figyelmét az észlelt hiá­nyosságokra és kérte a válla­latok pénzgazdálkodásának fo­kozottabb ellenőrzését. BSiztonKÚgbaii varja a felel a kukorica a ceglédi Kossuth Tsz 1. sz. üzemegységében. Igaz, a 30 va- gonnyi termés elhelyezése sok gondot okozott az üzemegy­ség vezetőjének. Tavaly még szétszórtan, különböző helye­kén tárolták a termést. A nyá­ron lebontották a régi, kisebb befogadóképességű kukorica- górékat,. s ezek anyagából né­mi kiegészítéssel az üzemegy­ség központjában három, egyenként kétvagonos górct építettek. Így most már a meglevő szükség góró fel- használásával (amit jövőre szintén lebontanak és újat építenek helyébe) el tudják he­lyezni az üzemegység kukori­catermését. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXV i Három napig Budapesten Mint már beszámoltunk róla, az elmúlt héten három napig Budapesten tartózkodott a tsz-íagok önsegélyező és bizto­sítási csoportja szervezésében száz termelőszövetkezeti tag. Ez idő alatt megnézték a Parlamentet is. Képünk az országgyűlés termében készült Kurunczi István és Molnár Mihályné dányi tsz-tagokról Különös vadászat dolgoztak, szórakoztak, pihen­ték, mint máskor. — Azt mondja meg, Jártás — pödört egyet a bajuszán Pálos őrnagy —, hogy mit csi­nált aztán, amikor az üzenetet otthagyta? Illetve, hogyan ju­tott be észrevétlenül a szo­bába? — Felvettem a külföldi öl­tönyét és az álarcot. Ilyenkor mindenki azt hitte, hogy a német vadász megy felfelé a lépcsőn. Amikor úgy láttam, hogy senki sem tartózkodik a folyosón, kinyitottam a szo­bát — Es ha jött volna valaki? — Bementem volna az egyik nyugatnémet szobájába. — Olyan tökéletes bizton­ságot nyújtott a maszkírozás? — Igen. — Tovább! — Eszembe jutott, hogy a Hámor-kohónál azért nem hajthatom végre a paran­csot .. : — A gyilkosságot! — ... a gyilkosságot, niert akaratlanul Is nyomot hagyok. Tudtam, hogy lesz jelmezbál, minden turnus szokott tartani. Amikor a lepényevő verseny folyt, ott áRtam a többiek kö­zött. Én fújtam el a gyer­tyát ... — És a villany? — Azzal a kis szerkezettel, amit már mutatott az őrnagy úr.ij — Még egyszer mondja el, hogy is volt az. — Órával működik. Tud­tam, hogy tizenkettő után öt perccel már egészen biztosan eloltják a villanyt. Erre állí­tottam be. s a harmadik eme­leti folyosón, a fordulónál be­helyeztem a biztosíték rend­szerbe. Zárlatot idézett elő .. . — A telefon? — Én vágtam el . .. — És aztán? — Elhelyezkedtem Sipos mögött, és lelőttem. — Vagvpisztollyal ? — Nem. — Tehát hangtompítóssal? — Igen. — 1956-ban meddig volt odakin.n? — Két napig ... — Vigyék! — szólt Pálos a rendőrökhöz. Kifkísérték. — Örnagv elvtárs. mikor gyanította először, hogy .Tár­fás rejtőzik a B. 26-os fedő­név mögött? — kérdezte Bor­dás ezredes. — Hogy őszinte legyek, csak az utolsó pillanatban győződ­tem meg elképzeléseimről. De már gyanús volt.' amikor be­szélgettem vele egy kirándu­láson. és felismert mint sop­roni erdészeti hallgatót. Pe­dig esküszöm, hogy sohasem jártam az erdészeti főiskolára •— mondta nevetve Pálos. — A másik gyanús mozzanat az volt, hogy ugyanúgy befelé taposta a cipője sarkát, amint ezt Sipos -szobájában a poláris fény kimutatta. Csak megza­vart a nyugatnémet. Még az utolsó pillanatban is. ezzel az emberbőr-maszfckal. Rémes, mire nem képesek . . . Lenyúz­zák emberek bőrét, hogy ügy­nökeiknek álarcot csináljanak belőle. — Biztosan halottakról — szólt közbe az ezredes. — Természetesen. De . nem szörnyű így» is? — De az. Éva messemmisülten hall­gatott. Nem sírt már. de még mindig fel-felcsuklott benne a fájdalom. Micsoda kegyet­lensége a sorsnak, hogy bele­került ebbe a maffiába, amely egykor az apjától az életet, most pedig az ő szívét akarta elragadni Fares részletek, összefüggések még csak sebes­ként éltek benne, de annyit már tudott, hogy az ő élete ugyanúgy veszélyben forgott, mint annak idején az édes­apjáé . .. — Tulajdonképpen csak ennyit akartam Fererczi bá­csitól — mondta Pálos. — Maga pedig. Éva. mielőbb gyógyuljon ki ebbő' a szeren­csétlen históriából. Tudom, hogy fáj. de elhiheti, hogy nem mi akartunk fájdalmat okozni magának. A lánv nem válaszolt. Is­mét megeredtefk a könnyei ... Ferenczi bácsi átölelte » lá­nyát. aztán intett a feleségé­nek és fiának. Együtt indult haza Borsod­ba a Feren'”’ ■"''ód. VÉGE — Amikor' megkaptam a parancsot, hogy Fecske nem repül többé kerestem az al­kalmat. Ügy akartam megcsi­nálni a dolgot. Ihogy utána el­tűnhessek. s ne terelődjön rám a gyanú. — Ezért hagyott neki üze­netet. hogy hajnali négykor menjen a Hámor-kohóhoz? — Igen — kapta fel a fe­jét Jártas, hogy még ezt is tudják róla. — No és miért gyilkolta meg előbb? •— Parancs volt rá. hogy meg kell halnia .. . A nap sugarai áttörtek a függönyön, s beborították a szobát. Járfás cigarettájából alig maradt néhány millimé- ternyi. egészen addig szívta, amíg a körmére nem égett. A füstöt mélyen tüdőre szívta. Pálos elhallgatott, mintha gondolkodna valamin. Pedig csak a fáradtság tört ki rajta. Hosszan nézte ezt az embert, aíki úgy ült ott a szoba köze­pén. és olyan folyékonyan vá­laszolt, mint egy megfenyített gyerek .;. Milyen félelmetes­nek tetszett még néhány nap­pal ezelőtt is! Milyen titokza­tosnak ... Mintha legalábbis egy egész országrész az övé lett volna. Pedig az élet to­vábbra is ugyanúgy zajlott ezen a vidéken, mint annak előtte. Az emberek ugyanúgy PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: ; tönözni. Feltétlenül változni fog a termelőszövetkezeti tagok termelési kedve, ha úgy látják, hogy jól megta­lálják számításukat, A ke­reskedelem mondja meg a termelőnek mi a kívánsága, de azt ás mondja meg, hogy mennyit fizet az áruért. A HUNGAROFEUCT Vál­lalat küldötte a zöldáru vá­logatásának, osztályozásának problémáit ismertette és a szabvány felülvizsgálatát ja­vasolta. Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára fel­szólalásában foglalkozott az­zal a megveszel'te tapasztal­ható jelenséggel, hogy a ter­melőszövetkezetek igyekeznek csökkenteni, a kertészeti terü­letet. Ez — mint mondotta — azzal a veszéllyel jár, hogy egy gyengébb termés ese­tében nem tudjuk biztosí­tani az ország lakosságának zöldsége Hátas át. a megyei ! pártbizottság mindent meg- i tesz annak érdekében, hogy ! megértesse a termelöszövet- i kezeli vezetőkkel és tagok- j lkai; nem visszafej! esztésre, hanem ellenkezőleg, a zöldségtermelés fejlesz­tésére van szükség. Nagy hiba volt, hogy idejé­ben nem ismerték fel azt, hogy a termelószövetkez/’tek i jelentősen előreléptek a ter­meléssel. Ezt a fejlődést a kereskedelem nem követte nyomon. A jövőben arra | kell fordítani gondot, hogy ; a megtermelt áru jusson el ' a fogyasztóhoz és minél több zöUlség kerüljön kül­földre. A termelés fej.leszté- ‘ se érdekében javasolta, hogy í a kínálkozó adottságokat job- j ban ki kell használni. így a I ceglédi és az aszódi járásban levő hővizet, továbbá, az [.üzemek ... Megköszönte azt a segítsé­get amelyet a felsőbb szer- I vek nyújtottak a megye roe- . zögazöiaságának fejlesztésé­hez. és kérte mindazok se- j gítségét, akik valamit is . tenni tudnak a megye roe- ! zőgszdaságának fejlesztésé- i hez. | Jámbor Miklós, a megyei | pártbizottság titkára, a vita ! közben^ felmerült kérdésökre I adott választ, majd a megyei i pártbizottság az irányelveket j elfogadta és határozattá 1 emelte. tanács elnökihelyettese a bu­dapesti képviselőcsoport ne­vében megköszönte a meghí­vást és elmondotta, hogy a főváros érdekei sok vonatko­zásban azonosak Pest megye parasztságának érdekeivel. Így a zöldségtermelés fejlesz­tését is nagy figyelemmel ki- j sáriik. Ez ugyanis nagy je- \ lenlőségű a főváros ellátása szempontjából. Ismertette azt a megállapodást, amely a fővárosi tanács és a SZÖ- VOSZ illetékes vállalatával jött létre. Ennek értelmében ugyanis a fővárosi tanács át­adta a Nagyvé sártelepet és a szakboltokat a szövetkezeti kereskedelemnek. Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese értékel­te az idei zöldségfelvásárlást és elismerte a kereskedelem! hibáit. Amint mondotta, már- j is történt intézkedés a hibák ; kijavítására. így például utó­lagos térítést nyújtanak azon i termelőszövetkezetek számá­ra, amelyeket a kereskedelem hibájából károsodás ért. ! Ugyancsak megemlítette. a fő- ! városi tanáccsal történt meg- j áilapodást. A jövőben figye­lembe veszik a szerződéskötés- ! nél a tényleges termést. Az I idén már elsősorban nem hol- i dák szerint, hanem az áru [ mennyiségére kötnek szerző- \ dést. Kérte a termelőszövetke- ; zeteket, hogy a jövőben ne j hagyjanak úgynevezett „sza­bad" területet, mert legtöbb! esetben az idén is emiatt zú- j dúlt olyan mérhetetlen meny- ! nyiségű áru a kereskedelem nyakába. Amint mondotta, ‘ megtették az első lépéseket a j több éves szerződéskötés és a ; védőár kialakítása érdeké- j ben is. A továbbiakban azo-1 kát a feladatokat ismertette,j • amelyek; a termelászöy.etkezr'- ; tekre hárulnak atekintetben. i hogy korán, nagy mennyiségű árut adjanak. Dömötör József, a Pest me­gyei MÉK Igazgatója a pri- mőrtermelés és a termelési időszak megnyújtásának fon- . (osságáról beszélt. Példaként említette, hogy i a kereskedelem szeptem­berben és októberijén nagy mennyiségű retket és bor­sót vásárolt volna fel, de a megyében ezek termelé­sével alig egy-két termelő­• szövetkezet foglalkozott. A termelői árak rendezését sürgette, majd néhány fontos termelési problémával foglal-: kozott. Bírálta a vetőmagellá-; tást. A vetőmagot külföldről; az AGRIMPEX szerzi be, aj vállalat a termelésben azon- j ban már nem érdekelt, így j történnek a vetőmagellátásban; a hibák. Hiányolta, hogy a; zöldségtermesztésben a nö-; vényvédelemre szinte semmi; gondot nem fordítanak, pedig\ ennek elhanyagolása miatt sok \ millió forint értékű áru megyl veszendőbe. A termelés to-j vábbi gépesítésére tett javas-; latot, majd az osztályozás és; a csomagolás megszervezésé-; nek fontosságáról beszélt. Kér-; te az illetékeseket, hogy Pest j megyében a közeljövőben lé- \ tesitsenek cgy-két hűtőházat,! valamint egy nagy zöldség- és! gyümölcstároló komplexum lé-! tesítését is sürgette. Palkó Andor, a megyéi ta-j nács felvásárlási osztályának; vezetője a felvásárlásban ta-! pasztáit visszásságokat ismer-! tette, majd javaslatot tett a; felvásárlás szervezeti javítá-; sara. \ Fejes Sándor, a Földmű-; velésügyi Minisztérium Kér- < tészeti ” Főosztályának veze-í tője méltatta azt a nagy; erőfeszítést, amelyet Pest! megyében az illetékes szer-! vek tesznek a szőlő-, a gyű-! mölcs- és a zöldségtermesz-; tés fejlesztése érdekében.; Amint mondotta. J a termesztési idényt faj- ; ta in egva lasz t ássál és kü- < lönböző agrotechnikai el- ! járásokkal szét kell húz- : ni, illetve lényegesen megnyúj-; tani. Erre az ái'kérdés vég-; leges megoldásával kell a; termelőszövetkezeteket ősz- ‘ Lettner Sándor, a Magyar íemzeti Bank Pest megyei igazgatóságának vezetője zámadatokkal bizonyítja, logy Pest megye a zöldség- ermelés tekintetében ion­os helyet foglal el az or- zág mezőgazdaságában. A termelés fejlesztésé­vel és az árkérdésscl foglalkozott, najd bírálatot gyakorolt az »portot lebonyolító külke- eskedelmi vállalat felé, nert véleménye szerint a tülföldí szállításokat nem lángolja eléggé össze a ha­di termeléssel. Hiányolta azt s, hogy a vendéglátóipar :evés zöldségfélét használ el, illetve a fogyasztók lyen irányú igényét nem légi ti ki. Kovács Sándor, a íagykőrösi Kon zen,'gyár igaz­gatója ismertette, hogy gyáruk az idén mintegy 10 000 hold termését dol­gozza fel. i termékek 60 százalékát :xportálja a gyár. Felhívta i figyelmet arra a nagyle- íetőségre, amely, a konzerv íxportja előtt áll. Főleg a szovjetunió és a többi szo- úaiista ország igényli a ma­gyar zöldségkonzerveket. Ja­vasolta, hogy a zöldségter­melés fejlesztésénél a jövő­jen jobban vegyék figye­lembe a kereskedelem és a ’elhasználó ipar igényeit. Több fajta zöldséget ter- nel jenek és úgy válasszák meg a termelési eljáráso­sat, hogy egy-egy zöldség­féle szezonját hosszabbítsák meg. Magyar Sándor, a Sorok­sári Tangazdaság igazgatója Kimondotta, hogy még túl­ságosan. sok az úgynevezett j,véletlen” tényező a zöldség­termelésben. Emiatt vona­kodnak több termelőszövet­kezetben a zöldségtermelés fejlesztésétől. Példának em­lítette meg a vetőmag kér­dését. A legtöbb esetben nem a termelőüzemeken mú­lik, hogy milyen vető­magot vetnek. A vetőmag minősége és a fajta pedig nagymértékben befolyásolja a termelés ered­ményességét. A továbbiak­ban a zöldség betakarításá­nak fontosságát ismertette a jövedelmezőség szempontjá­ból, majd javasolta, hogy egyes fő növényeknél fix árakat állapítsanak meg és azt kérte, hogy a minősí­tésnél az áru értékét és annak minőségét vegyék fi­gyelembe. Az idén és az el­múlt években ugyanis a mi­nősítéseknél túlságosan az átvevő vállalat érdekeit vet­ték figyelembe. László Domokos, a zsámbók: Petőfi Tsz elnöke a termelő- szövetkezet és az átvevő vál­lalatok közötti ellerftétekrő] beszélt. Amint mondotta: szerződéskötés idején rendkí­vül előzékenyek a vállalatok emberei, ellenben az értékesí­tés idején — fölea amikor sok az áru — ugyanez már nem mondható el róluk Kérte hogy a jövőben a felvásárlc vállalatok számítsanak a jc termésre, mert ma már a ter­melőszövetkezetek olyan ter­melési adottságokkal rendel­keznek, amelyek mellett biz­tosítani tudják a nagy termést A továbbiakban a termelőszö­vetkezetükben kialakult jö­vedelemelosztási rendszer ismertette, majd a talajerő­utánpótlás fontosságáról be­szélt. Somos András a Kertészet és Szőlészeti Főiskola rektora < zöldségtermesztés idény jelle­gének megszüntetését java­solta. Részletesen ismertette az őszi, korai idénytermelés jelentőségét. Ezzel a módszerrel nyújtan lehet a zöldségtermesztési idő szakot. Felhívta a figyelmet a me­gyében is található höforrá sok és az ipari energia fel használására. Dr. Pesta László, a főváros ; tás is; a szomszédos Tófürdő j vasúti állomása. Mégsem ja- j vít a helyzeten, mert — ami j az országban ma már kevés | helyen fordul elő — az uta­sok csak a vasúti vágányokon ; keresztül. — bukdácsolva tud- | ják megközelíteni az állo~ ! mást. J A. MÁV Vasúttervező Vál- I lalat mérnökei most felszámol- : tátják ezt a korszerűtlen és j balesetveszélyes állapotot. A | program szerint a két régi ál­lomásépületet megszüntetik. Az épületek közötti szakaszon a vágánypárok széthúzásával akkora területet nyernek, hogy azon egy 500 méter hosszú és il méter széles szigetperont „ építhetnek. A közúti jármű- | vek a sorompós keresztezés ^ helyett aluljárón közlekedhet- ^ nek. % A három különálló új állo- | másépületet egyetlen, 150 mé- ^ tér hosszú perontető fedi. Ez íj nyújt menedéket egyúttal az j, eső. hó és napsütés ellen. Az ^ A-épületben rendezik be a 'j vasútüzemi helyiségeket, a sze- | mély pénzt ár-csarnokot. A B- J épületben helyezik el a váró- termeket, míg a C-épületben ^ áz Utasellátó és több más | szolgáltató helyiség kerül te­lj tő alá. Az épületek utasforgal- ^ mi helyiségeinek falait üveg- j, bői készítik, hogy minden $ irányban jó kilátást biztosít- í sa nak. y 'j A nagy munka meglehető- ^ sen sokba kerül. Közel 11 'j milliót költöttek rá, s ha min- J den jól megy, ez év végére be- J fejezik az építkezést. Még néhány hét, s Gyömrő !• és környékének lakói az or- ^ szág egyik legkorszerűbb vas- ^ útállomásáról indulhatnak út- í ra. A sok lakosú. Pest közeli nagyközségben a legutóbbi időkig emlegették; akkor lesz új vasútállomásunk, ha a leg­közelebbi űrhajóst innen kül­dik pályájára. Ezer szerencse, hogy nem lett igazuk. Azóta már sok űrhajó és rakéta s-zántotta az eget, s egyik sem magyar szí­nekben startolt. Gyomron mégis hozzákezdtek az új vas­útállomás építéséhez. Miért várták olyan nehe­zen? A legfőbb ok, hogy na­ponta háromezer ember szo­rongott az ósdi és szűk állo­máson, figyelve a reggeli vo­natot. Volt ugyan más válasz­Új vasútállomás Gyomron

Next

/
Thumbnails
Contents