Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

"öförfgp 1963, NOVEMBER 20, SZERDA Hasznos politechnika Sáruivázió fenyegette Gödöl­lőn a szeptemberben megnyílt szép és korszerű Munkácsy Mihály utcai iskolát. Ugyanis a költségvetésből máj- nem futotta az esőzések után sár- tengerré változó udvar bebur- kólására. Miután a megoldás sürgős volt, Monori József isicoia- igazgató Jankó Zoltán közsé­gi mémöldiöz fordult segít­ségért, akiről tudta, hogy ho­mokaszfalt szabadalmát szé­les körben alkalmazzák. A mérnök elvállalta a támoga­tást és irányításával megkez­dődött a munka. Másutt visz- szamáradt nyersanyagot és megfelelő gépeket szereztek. Azután hasznos politechnikai órák sorozata következett: diákok, tanárok és a szülők „kezelésbe” vették az udvart. Az eredmény: jöhet az eső vagy a hóolvadás, a gyerekek nem viszik be a sarat a - tisz­ta, parkettás tantermekbe. MIT „ESZIK“ A MEZŐGAZDASÁG ? Energiaforrások és mezőgazdasági termelés Érdekes statisztikai adatai tanúskodnak a termelőszö­vetkezetek viilaniosenergia- igényeiről és az igények tel­jesítéséről szóló beruházá­sokról. Eszerint népgazda­ságunk 1959-ben 57 millió, 1962-ben S3 millió és 1963- ban 126 millió forintot köl­tött, illetőleg költ villamo­sításra. A jövő évi keret­összeg ennél is nagyobb: Hl millió forint. Ezek a számadatok azt bizonyítják, hogy mezőgazdaságunk ener­giafogyasztása folyamatosan növekszik. Saját erőből vajon milyen mérté hét tág-es az igények lése? Mindenekelőtt eben le- kielégí- azt kell megjegyezni, hogy az ener­giafogyasztók közé lépett számottevő mértékben az ál­lattenyésztés is. Már a ta­karmány előkészítésekor je- i leníikezik energiaigénye. Az aprítás, tartósítás, szecska­vágás, répavágás, darálás, silózás — gépi munkát, vil­lamos energiát igényel. Azért ezt. mert a tapasztalatok sze­rint a traktor-, vagy más­féle, nagyobb robbanómoto­rok felhasználása nem elegei gazdaságos. Éppen ezért cél­szerű a villamos motorok alkalmazása. De az állat- tenyésztés modernizálása mindezen felül még bizo­nyos szállítóeszközök üze­meltetését is megköveteli. Az öntözés TRANZIT Anna Seghers regénye Edvard Mönch emlékbélyegek Norvégiában December 12-én, a híres norvég festőművész, Edvard Munch születésének 100. év­fordulóján jelennek meg a norvég posta eddigi legna­gyobb méretű emlélcbélye- gei, amelyek a festőművész hí­res alkotásait ábrázolják. energiaigényéi külön felme­rés alapján ismeretesek.. íme, nénány jellemző adat: a 20 éves távlati terv 2 millió ka­taszteri hold földterület ön­tözését irányozza elő. Ebből 800 ezer holdat mechanikus vízkiemeléssel, egymilliókét­százezer holdat pedig duz­zasztók segítségével fognak öntözni. A mérnököt és a vízgazdálkodás szakemberét egyaránt érdekli tehát, hőgy ez a feladat mekkora vil- lsmcsenergia-dgónyt támaszt? A 800 ezer kataszteri hold öntözése, négyzetméterenként 300 liter átlagos vízigénnyel számolva, nem kevesebb, mint 500 millió kw-óra ener­gia felhasználását teszi szük­ségessé. Helyi források közé tartozik a szélenergia, amelyet hazánkban már ko­rábban is felhasználtak. Egyes nagybirtokokon vizet szivaty- tyúztak vele. Sajnos, ennek az energiaforrásnak az a nagy hátránya, hogy költsé­ges.” ” Ráadásul á szél járás is kiszámíthatatlan. Bizonyos lehetőségeket kínál a biogáz is, amely a szerves növényi hulladékok rothadási termé­ke. De a pontos számítá­sok azt mutatják, hogy a biogáz, mint energiaforrás, elmarad jelentőségében a ke- letkezéselcor fellépő hőmé ny­ugisé g mögött. A biogázzal jelentkező hőt kitűnően le­het hasznosítani, például: szárításra. Újabban — az Al­földön — termálvízfeltárá- salsra került sor. A meleg víz kitűnően hasznosítható melegágyak fűtésére, a bel­terjes kertészet kialakításá­ra. Megfelel a növendék- állatok tenyésztésével kap­csolatos fűtés céljaira is. A tej feldolgozásához szüksé­ges hőt szintén szállíthatja a termálvíz. Hasonlóképpen nagy a jelentőségük a törpe vízműveknek is, amelyek szá­mottevő mértékben szolgál­tathatnak villamos energiát a legkülönfélébb hasznos cé­lokra. A helyi energiaforrások fel­tárásának lehetőségei ezzel lényegében be is fejeződték. De a végső megoldás Négy film előkészületei a Hunniában Tanulnak a vasutasok 1140 „öregdiák" — Diafilmek, térképek Akik vándorolnak A vasút fejlődése megköve­teli, hogy országunk legna­gyobb vállalata, a MÁV, mi­nél több jólképzett szakember­rel rendelkezzék. A szakem­berképzés érdekében a szak- szervezet sok mindent tett már eddig is, igyekezett olyan körűm Ínyeket biztosítani, hogy a vasutasok mind a szak­mai, mind a politikai cl itatás­ban egyre nagyobb számban vegyenek részt. A vasutasok szakszervezete Pest—Nőgrád megyei bizottsá­gának területén az 1962—63-as oktatási évben 436 dolgozó ré­szesült marxista—leninista ok­tatásban a politikai iskolákon. A szakszervezet az elmúlt év tapasztalatainak felhasználá­sával szervezte meg idén is a politikai iskolákat, különös te­kintettel a VIII. pártkongresz- szuson, valamint a vasutas- szakszervezet VI. kongresszu­sán és a SZOT XX. kongresz- szusán elhangzottakra. A szakszervezet oktatási bi­zottsága széles körű szervező munkával elérte, hogy idén, az 1963—64-es oktatási évben, megnövekedett a politikai iskolákra járó vasutas­dolgozók száma. Az első évfolyamra 410-en, a másodikra 245-en jelentkeztek. Igaz, hogy az első évfolyam tananyagához tartozó jegyze­tek beszerzése sok helyütt akadályokba üközőit, de — el­lensúlyozásul — megfe’elő szemléltető eszközök, diafil­Előreláthatólag december­ben kezdik meg a Már nem olyan időket élünk című mai tárgyú film forgatását A for­gatókönyvet Kállai István ír­ta. A rendező pedig Marton Endre, a Nemzeti Színház ren­dezője. A film két férfi fő­szerepét Gábor Miklós és Sin- kovits Imre alakítja. A többi szerepet még nem osztották ki. Révész György rendező ké­szít filmet Boldizsár Iván há- borúellenes Igen című for­gatókönyvéből . Egy várostervező mérnök lesz a fő hőse Kovács András rendező Érvényesülés című filmjének. (MTI) mégiscsak az országos villa- mosenergía-hálózatra hárul. Igaz, e tényező mellett nem jelentéktelen a szerepe a kő- olajnak sem. A mezőgazdaság jelenlegi olajigénye megkö­zelíti a 400 ezer tonnát. A traktorok, vontatók, kombáj­nok üzemeltetése jelenleg eny- nyi üzemanyagot kíván. Egy normálhold felszántásához át­lag 7,5 kg olaj kell. Persze, a termelékenység igényének nö­vekedése egyre több mély­szántást követel és mind ala­posabb talajmunkát. Követke­zésképpen egy hőid alapos megműveléséhez nem ritkán 15—25 kg olajat használnak. Alapvetően — még jobban é$, ?nég plcsóbbgji — a villa­mos energia felhasználása se­gíthet a mezőgazdaságnak. Ennek az energiaforrásnak gyors és széles körű elterjedé­sét azonban egyelőre a kábe­lek, vezetékek, stb. elhelyezési nehézségei gátolják. Ha azon­ban sikerül nagyüzemi mére­tekben megoldani a vezeték nélküli energiaátvitelt, akkor a földeken az áramhajtású traktoroké és egyéb munka­gépeké lesz a jövő. Az erre vonatkozó kísérle­tek eredményesen folynak. A megoldás alapelve a rádió­adással továbbított energia. Bizonyos, biztató kezdeti ered­mények már vannak. Szakem­berek nézete szerint az elkö­vetkező 5—10 év kutató mun­kája meghozza a kívánt ered­ményt. Akkor pedig gazdasá­gosan tudneik majd eleinte 5—10 kilométer, később pe­dig több száz kilométer távol­ságba is közvetlenül a gépek­hez. traktorokhoz vezeték nél­kül elektromos áramot továb­bítani. ív. Gy. Havonta 2000 pár kesztyű Ennyi darabot készítenek Luczai Mihályné vezetésével szorgos és ügyes női kezek Vácott a kisipari ktsz kesztyűrési legében. A kis üzem sokat fejlődött az utóbbi időben. Egy fér fi és egy női kesztyűkötőgép teszi könnyebbé munkájukat. . készárut túlnyomórészt exportálják, a legtöbb kesztyűt rruí évek óta Svédországba szállítják. Sok száz Öltést tesznek minden darabon, míg elkészül/egy remckbekészilt pár Zelenik Lajosaié tűzőgéppel dolgozik, kesztyűket steppel (Foto: fehér glasszé­Gábor Viktor) A megye második hárommilliós fatusi bankja Örkényben Az. Örkény és Vidéke Ta­karékszövetkezet aktívái 976 ezer V forint takarékbetétet gyűjtöttek az október 15-től november 15-ig tartó takaré­kossági hónap során. Ezzel az összeggel a takarékszö­vetkezet betétállománya há­rommillió forint fölé emel­kedett, vagyis a második há­rommilliós falusi bank szín­vonalát érte el. Mivel a takarékszövetke­zet kollektívája messze túl­teljesítette vállalását, nyilvá­nos dicséretet érdemelt. Pi~& Cl janak a csirkéhez, mert az áram... Végül ollóval el­vágták a madzagot és... És a csirke berepült az alattunk lévő lakásba. A tulajdonos éppen szabadsá­gon volt, a szobában olvas­gatott, amikor a derült ég­ből egyszeresek a szoba kö­zepéén termett a csirke. Dör­zsölte szomszédunk a sze­mét, s aggódva gondolt fe­lesége szavaira, aki napok óta figyelmezteti, hogy men­jen már orvoshoz, mert fur­csa tüneteket tapasztal ná­la... Ez azonban valóság volt, mert egy pillanaton belül szólt a csengő és megjelent lakásuk ajtajában kicsiny fiam, pizsamában jött a drá­ga jószágért. Azt hittük elérkezett a nagyszerű pillanat és a pi­pinek befe\legzett. De nem. A fiam ketrecet eszkábált és most már szigorú őrizet mellett vigyázott. szerzemé­nyére. Ha lement az ud­varba játszani, vitte a csir­két. Ott a ház gyerekei ta­nították magasrepülni, ügy nézett ki: végelgyengülésben hamarosan kimúlik az ál­lat. Ismét tévedtünk. Min­dent kibírt. Újabb és újabb határidő­ket állapítottunk meg: majd a születésnapunkon levág­juk. majd ha beáll a hideg, majd, ha ez a cső kukorica elfogy... Minden határidő lejárt már, a csirke él. Leg­feljebb, ha hűvösebb a no­vemberi éjszaka, ketrecestől az előszobában alszik a pipi, különös illatot árasztva ma­ga körül. Szemmel láthatóan jól érzi magát nálunk. A gyerek kezéből eszik, meg­bújik hónalja alatt, han­gos lármát csap reggelen­ként, kinőtte a kétszer na- gyobbított ketrecet már ... A szomszédok kíváncsian várják a dolog végét. Vár­hatják! Múltkoriban egyik barátunkkal megbeszéltük, hogy megvásárolják tőlünk Pipmlkát — így hívjuk a csirkét — és a pénz a kis­fiámé lesz. Ebből sem lett nem ssa­semmi.. legfeljebb annyi tör­tént: a gyerek alig köszön a barátunknak. A minap pe­dig a házbizalmi szólt: Bu­dapesten, az erkélyen szabad csirkét tartani, bálysértés. — Éljen! kiáltottam örö­mömben. Itt a megoldás, írjon egy felszólítást és fe­nyegetőzzön büntetéssel. Meg is tette volna szegény, ha a felesége rá nem ripakodik: hogy még mit nem, szó sem lehet róla. Az hiányozna, hogy a gyerek megharagud­jon rájuk! Nem szabad ilyet tenni! Ebben maradtunk. Holnap ünnepeljük Fi- pulka öthónapos jubileu­mát, amikor először tette be hozzánk méltcságos, sért­hetetlen lábacskáját. Azóta vásárolom a piacon a drága kukoricát és szedem az út mentén vidékén pártomban az elejtett kukaricacsöveket. S azóta minden alkalommal futkározunk az utcán Pi- pulka után, mert amikor te­heti, leugrik az erkélyről és menekül. Meddig élhet egy csirke, ha csak természetes halállal szabad elpusztulnia? — sá — A gyereket mindig arra neveljük: legyen szorgalmas és a jó munkának meglesz a jutalma. A gyerek komo­lyan vette tanításunkat. A nyáron, ahol nyaralt, elvál­lalta kilencéves létére, a csirkék gondozását. Meglett a jutalma is: hazatérése előtt kapott ajándékba egy csir­két, amit haza is hozott a pesti lakásba. Sebaj, gondoltuk, jó ki­rántott csirkét eszünk be­lőle vasárnap. Ebből termé­szetesen semmi nem lett. Ott­hon bőgőssel kezdődött az egész, mert az anyám rög­tön kést fogott és vágta volna a csirkét, ha kisfiam keserves bömbölésbe nem kezd. A csirke megmene­kült. Kikötöttük az erkély­re. i Másnap reggel épp a für- : dőszobában voltam, amikor \ kiabálás és futkosás verte 1 fel a házat. A csirke ön- í gyilkos akart lenni: leug- l rótt az erkélyről, beleakadt ; az alatta lévő villanyveze- \ tőkbe és fejjel lefelé ló- \ gott. Mi már most a te­lendő? Én a fürdőszobából '• kiabáltam; hozzá ne nyúl­mefe, térképek állnak az okta­tók rendelkezésére. Az oktatási bizottság azon­ban az állami oktatásról, a megfelelő szakmai, illetve a; szakmához tartozó általános í műveltségi képzésről sem te-: ledkezett meg. összeírták azo-; kát a vasutasdolgozókat, akik; nem végezték el az általános; iskolát, beszélgettek velük és; ennek eredményeképpen, nagy részük továbbtanu­lásra jelentkezett. Két megye területén jelenleg 135-en járnak általános isko­lába. De az alábbi számok sem érdektelenek: a kü'önböző szaktanfolyamoknak 35, a technikumoknak 145, a gimná­ziumoknak 155 és az egyete­meknek és főiskoláknak 15 vasutas hallgatója van. A Pest —Nógrád megyei bizottság te­rületén összesen 1140 vasutas ..öregd'ák’“ tanul a politi­kai és az állami oktatás keretében. Sajnos, van egy speciális vasúti körülmény, amely káro­san befolyásolja az ember: k továbbtanulási szándékát: a pályafenntartási dolgozók ál- i landóan vándorolnak. A pálya- fenntartásiak azért nem jár- i hatnak iskolába, mert még- egyetlen egyszer sem fordult t elő, hogy az eresz tanévet eay- munkahelyen dolgozták volna 5 végig. m. j. A Hunnia Filmstúdióban négy új film előkészületein dolgoznak. November utolsó napjaiban Bán Frigyes ren­dező irányításával megkez­dődnek A pénzcsináló felvé- j telei. A film forgatókönyvét j Tolnai Lajos írásainak fel- I használásával Bencsik Imre 1 írta. neki köszönheti, hogy különfé­le segélyakcióktól pénzt, útle­velet, vízumot kap, de majd­nem örököse lesz szerelmének is. Marie, a halott író felesé­ge, aki élőnek hiszi Párizsban .hagyott férjét, újabb és újabb támpontokat kap, hogy férje valóban Marseille-ben van, különféle konzulátusi és hajó­zási irodák névsoraiban fel­felbukkan a neve. És egy nagy szerelem szövődik hősünk és Marie, a halott író felesége között. (Kossuth Kiadó) A történet Franciaország német megszállása idején.ját­szódik 1940—41 tálán. A re­gény színhelye Marseille, a nagy kikötőváros. Ezrek és tíz­ezrek reménykednek a hajó­zási irodák, konzulátusok előtt, vízumra, hajójegyre, kiutazási engedélyre várva. Az első személyben elbe­szélt történet, egv németor­szági koncentrációs táborból menekült fiatal férfi színesen, fordulatosán, mély líraisággal megírt élménybeszámolója. A történet hősének neve, társa- dalmi-politikai-családi hova- tartozandósága mindvégig is­meretlen marad, jelképéül an­nak, hogy egy a sok százezer hasonló közül, akik az ellenál­lásnak ezt a módját választot­ták — a kivándorlást. A tör­ténet — amely gazdag a bűn­ügyi regények irgalmasságát idéző fordulatokban — egy ár­ván maradt regénykézirat sor­sa körül pereg. Ä kézirat írója a legnagyobb titokban öngyilkos lett Párizs­ban, amikor a németek bevo­nultak. Barátainak mentőak­ciója már csak halála után éri el; a pártfogolt szerepébe aka­ratlanul a történet hőse csöp­pen bele, mert ő őrzi a gazdát­lanul maradt kéziratot és egy marseille-i konzul félreértése folytán a kézirat szerzőjének tekintik, mire — a nevek vál­togatása különben is divat — az író nevét is felveszi. Hősünkben tehát folytató­dik a halott író élete-sorsa.

Next

/
Thumbnails
Contents