Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
tm. NOVEMBER f T, VASA RN AP Misrei VMMtm EMBER ES A VILÁG HI Harminc év alatt - 50 millió utód 99 Szicília Gandhija 44 Eddig azt vizsgáltuk, hogyan „teremti“’ a ’környezet az élőlényeket, s ezek közül a legmagasabbrendű, az ember. hogyan szabja ú.j.iá a i.zöld köpenyt”, hogy változtatja mee a növényvilágot a földön. Most az állatvilágot vesszük szemügyre. A nagy pazarló: a természet Ha hidat építenek, az előrelátható legnagyobb megterhelés többszörösére méretezik teherbírását. Szükséges előv.i- svázatosság ez. A természet több százszoros, ezerszeres, »öt milliószoros óvatossággal „dolgozik'“. Dr. Kocsis Ferenc könyvéből idézzük (Célszerűség az élővilágban és az is- terihit): „A vándorpatkány- mépesség már akkor is növekszik, ha 100 közül négynél több íiöka marad életben. A ká- aooaatalepkénél még ennél is ijesztőbbek az arányok. A faj mar akkor is érezhetően szaporodik. ha minden 200 lera- ikott pete után háromnál több ivadék marad életben. Az egyensúly fenntartásához az osztriga esetében elégséges, ha több millió csírából hálom vagy négy érik meg.“’ Miért ez az óriási túlméretez ettség. miért pusztul el ilyen rengeteg élőlény szaporodás nélkül? Mert nem mindegyik képes alkalmazkodni. Minden faj rohamosan kihalna, ha csak annyi utód látna napvilágot, amennyi számszerűen elegendő a faj fenntartásához. A természetes kiválogatódáshoz nélkülözhetetlen a választék lehetősége. Száz patkányfióka közül négy. kétszáz lepkepete közül három. sok millió osztriga- esírából három-négy a legnehezebb körülmények között is biztosan életben marad. Lényegében helytelen, de jelképesen megengedhető, ha azt mondjuk, hogy a természet „pazarol’“ vagy „előrelátó-’. A természet: minden anyag és energia Összessége, ezek örök mozgása és változása. az élőlények kölcsönhatása. A természetnek nincs célja és terve, csak létezik — de ez a „csak” mindent magában foglal. Még nagyobb pazarló: az ember James Eggens angol ■ zoológus. szerint időszámításunk ófa 100—110 emlősfajt pusztított ki az ember, napjainkban pedig nem kevesebb, mint 600 fajt fenyeget ez a veszély. A pusztítás módja sokféle. Madagaszkár szigetén az er- etöirtások miatt kihalt a róka- majom. ez az érdekes átmenet a rágcsálók és a majomfélék között. Csak tudományos jelentősége volt. de ez sem lebecsülendő. Gyakori azonban a közvetlen gazdasági kár is. Jamaika szigetén az elszaporodott patkányok ellen importálják a manguszta nevű vadmacskaíélét. A patkányok száma csökkent, de a man- euszták óriási kárt tettek a háziszárnyasokban, pusztították a sertésállományt, a juhokat is. A védekezés a patkányok ellen a visszájára fordult — most már a mangusz- tákat kellett irtani. Egy állatfaj kipusztítására a légismertebb példa az amerikai bölényeké. Milliószámra élt vadon ez az értékes állat, s ma már csak rezervátumokban. állatkertékben látható. Az európai bölény a Xl-tŐl XIV, századig mindenütt kihalt, kivéve Lengyelországot, mert ott csak a királyok vadászhatták. Ma már csak mintegy hatvan példány él vadon a bialowiczi erdőben. A vidra példája bizonyítja, hogy a természetben milyen bonyolult kölcsönhatások uralkodnak. A halászok ellenségüknek tekintik a vidrát, mert az hallal táplálkozik. Feltűnt azonban, hogy ahol kipusztul a vidra, ott a halállomány is csökken. A vidra ugyanis csak a lassú, beteg halakat pusztította, s ezzel megakadályozta a járványok terjedését. Hasonlóképpen a féktelen krokodilirtással együtt elszaporodott az AmaPORSZEMEK A HOLDBÓL zonas folyóban a halak ragadozója, a kártékony piranha. Amiig az értékes, hasznos állatokat pusztítja vagy pusztulni hagyja az ember: rosz- szul gazdálkodik a természet erőivel. Jó gazdálkodás: a háziállat Az ember mintha eljövendő ereje tudatában irtotta volna ősidők óta a növény- és állatvilágot. Láttuk, hogy a „zöld köpenyen1’ váltakoznak a káros és hasznos foltok. Az állatok rendién pótolhatatlan réseket vásott az ember — de „újított’“ is. A háziállatokat, éppen úgy, mint a kultúrnövényeket, méltán nevezhetjük az ember „alkotásainak.” Hasonlítsuk össze a vaddisznót a hízósertéssel. a vadbivalyt a szarvas- marhával, a vadludat a libával. Az ember hosszú és fáradságos munkával, a legjobb egyedek mesterséges kiválogatásával. röviden: tenyésztéssel a maga céljainak, kedvező mederbe terelte a természet erőit. A háziállatok több húst, zsírt, bőrt, prémet, tollat adnak, mint a vadon élők. Nem ingyen adják: a nagyobb haszon ára kezdetben a tapasztalat és megfigyelés, ma pedig' a tudományos — biológiai, örökléstani stb. — módszerek tervszerű alkalmazása. Felvetődik a kérdés: miért baj. hogy az ember egész állatfajokat pusztított ki, ha ugyanakkor a háziállatok száz- és százmillióit állította helyettük a természet rendjébe? A pusztítás mindenképpen baj. Először azért, mert a világ megismeréséhez szükséges, hogy minden élőlényt lehetőleg ne maradványokból rekonstruáljunk, hanem a valóságban tanulmányozhassunk. Másodszor láttuk a közvetlen gazdasági kártevést is, amelyet egyes élőlények kiirtása, | esetleg meggondolatlan beikta- j tása okoz. Végül egy példát j ; említünk arra, hogy az em- ‘ i bér a növény- és állatvilág < ura lehet, de csak akkor, ha j ! előrelátó. Ausztrália déli részébe egy települő 1859-ben 12 pár házi- j nyulat vitt magával. Harminc évvel később a kormány ju- ; talmat tűzött ki az 50 mii- | lióra szaporodott és elvadult I j nyulak irtására. Sok millió j j font sterlingbe került, amíg j megfékezték kártevésüket. Kár volt tehát nyulakat vin- j j ni Ausztráliába? Nem, csak j [ korlátok között kellett volna j j tartani szaporodásukat. Annál ! is inkább, mert az irtásukra | „bevetett” rókák ismét sok j kárt okoztak: megtizedelték a ! baromfiállományt, a hasznos j juhokat, és 1923-ig teljesen ki- j | irtották a tudományos szem- ! pontból rendkívül érdekes 1 í szürke kengui-ukat. j Ismét azt látjuk, hogy a tér- j ; mészeti folyamatokba csak \ | okosan, elői’eláthatóan szabad ! j beavatkozni. Az egyszerű te- I j lépés álmában sem gondolta, I | hogy 12 pár nyúl harminc év I alatt 50 millióra szaporodik és j ilyen mérhetetlen kárt okoz. Ma már az állatok irtásában ] I és tenyésztésben egyaránt a j I tudomány mondja ki a dön- > tést. Amikor tíz esztendővel ezelőtt az óriás termetű, vörösesszőke trieszti fiatalember Particlnóba, Szicília legszegényebb tájára érkezett — neve még ismeretién volt Olaszországban . . . Danilo Delei akkor 29 éves volt, s mindössze 30 líra — egy szűkös ebédre sem elegendő pénz — csörgött a zsebében. így kezdett á szegények sorsának megváltoztatásához azon a nyomorúságos vidéken, amely emberemlékezet óta a bandiíizmus, a maffia melegágya volt . . . S ezekben a hetekben, 1963 októberében és novemberében immár egész Olaszország figyelemmel kísérte, mit tesz „Szicília- Gandhija”, sikerül- e éhségsztrájkja, felépítik-e a hatóságok a Bruc közelében harminc esztendeje ígért öntözőigátat... Nem mint ..misszionárius” vagy mint „filantróp” . telepedett le Szicíliában, hanem, hogy megismerje a lakosság éleiét és segíteni próbáljon rajtuk. A Palermo vidéki kisemmizettek sorsával, az Igazságtalanság elleni küzdelmével ismerkedik, amikor találkozik egy szegény öz- vegyasszonnyal, Vincenze Forrni cával, akinek öt gyermeke maradt a bandita Guiiiano fegyverével meggyilkolt férjétől. Danilo Dolci feleségül | veszi az asszonyt és adop- , tálja öt gyermekét, Trappeto faluban tej hiányában meghal egy gyermek: Dolci a ha- j lőtt mellé fekszik és éhség-, sztrájkot kezd. „Inkább a halált választom, ha a hatóságok nem tesznek semmit a nyomor ellen!” A szicíliai kormányzat meghátrált: másfél millió lírát utalt ki, és Dolci hozzákezd a Borgo di Dió — az iskolából, klubból, napközi otthonból és tanácsadó irodából álló faluközpont — felépítéséhez. Így ismerkedik a halászok ti'agikus életével, a földmunkások és munkanélküliek kilátástafanságával. De a Borgo di Dió mellett, a faluban, hamarjában egy másik napközi otthont is építettek: a papét. A katolikus egyház egész Olaszországban riadtan szemlélte a névtelenségből gyorsan kiemelkedő fiatalember növekvő népszerűségét. Tenniük kellett valamit, de Dől elhoz nem nyúlhattak. Kiátkozták és. feloszlatták a „Nomadeli!iá”-t, egy vidéki pap gyermekfaluját, ahol korábban Dolci is dolgozott, s a katolikus árvaház gyermekeinek sorsa irányította később ..Szicília Gandhijának” életútját. Az egyház nem rettentette el hivatásától és 1955-b.en Danilo Dolci már megkezdte második éhségsztrájkját, hogy nagyobb közmunkákat csikarjon ki áz olasz kormánytól, amelyek Palermo egész környéke szamara évekre biztosítanák a munkanélküliek megélhetését. A Jaío nevű hegyi folyó szabályozására irányuló munká- i&ixik terveit a palermói egyetem professzoraival dolgozza ki, s munkanélküliek százai, szenzációra éhes újságírók hallgatják őt, amint a kietlen, sivár helyszínen ismerteti elképzeléseit. De egy óra sem telik el, s Dole! a rendőrség fogdájában találja magát ... Egy év múlva ismét a fogda és a börtön Dolci lakóhelye: „fordított sztrájkra szervezi Trappeto falucska munkanélkülijeit, de a rendőrség szétkergeti őket. Társaival együtt letartóztatják és perbefogják. Ekkor azonban már milliók ismerik őt Olaszországban, és tízezrek kelnek védelmére. Nincstelenek szoronganak a bíróság épülete előtt, a tárgyalóteremben pedig a Nobei-díjas Enrico Fermi atomfizikus húga megcsókolja őt. Carlo Levi, a nagy író, meghatottad emel szót Dolci mellett és a vádlott írásaiból idéz: „Éhhalálra ítélt emberek élnek közöttünk .;. Ha ezeknek az embereknek az alkotmány értelmében nem biztosítunk munkalehetőséget, a gyilkosaik vagyunk!” A bíróság nem menthette fel Doícit, mert tekintélyét féltette, de valójában elítélni. sem merte. Hatheti elzárását a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek nyilvánították, s így azonnal szabadlábra került: lelkes menetben vitték végig az utcán ; : , Dolci a börtönt is arra használta fel, hogy folytassa a szicíliaiak életére vonatkozó adatok gyűjtését. Rabtársaival — visszaeső bűnözőkkel, kártyacsalókkai, kerítőkkel — folytatott beszélgetések során kiegészítetté több esztendős kutatásait, amelynek eredményeként 1956-ban megjelent „A palermói ankét” című széles visszhangot kiváltó könyve. Dolci és barátai tizenegy kérdést intéztek 500 szegény szicíliaihoz: Vari foglalkozásod? Hány napot dolgozol egy évben? Isten akarata, hegy munkanélküli légy? Ki a hibás ebben?... S az utolsó kérdés így hangzottá Véleményed szerint mit kellene tenniük a politikai pár- . toknak, az egyéneknek és a ! közösségnek ahhoz, hogy megszűnjön a munkanélküliség? A válaszok egész Olaszor- ; szágpt felkavarták, a könyv több kiadást ért meg, s ma i is Szicília helyzetének leghitelesebb ábrázolásaként ío- : gadják, hiszen a szicíliaiak! | élete nagyon keveset változott néhány esztendő alatt, j Ezen a vidéken átlag, csupán, 99 munkanap jut szeméiyen- ! ként. Arra a kérdésre, „Hogyan segítesz magadon, ha nincs munkád?”, a válaszok megrendítsek. Az egyik meg- I kérdezett így felelt: „Megszokja az ember a lopást "* j A másik: „Guiiiano (a ban- i dita) rendes ember volt”. A következő: „Sétálok a téren, és számolom a kockaköveket”. Egy idős, 74 éves ember i ezt felelte: „Semmit sem te- j szék, a lányaim segítenek nekünk tovább élni...” De sok más, idős ember pontos leírást nyújtott arról, ki foglalkozik a családban prosti- ! túcióval s hogy a férj, a ti- | vér vagy a barátnő viszi a nőket az amerikai katonák- j nak... És az amerikai ten- i gerészek ma. is ott vannak Dél-Olaszorsizágban, ma is 1 virágzik a prostitúció. Szicíliái tenger veszi körül, gépkocsival egy nap alatt végigjárhatjuk partjait. A Dolci által megkér- 1 dezett 13—17 éves szicíliai , birka- és keeskepásztorfiúk I többsége sohasem látta á ! tengert. „A tenger? — felelte az egyik — Hallottam róla, i úgy mondják nálunk, hogy az élet a kellemetlenségek i lengére", ■ Danilo Dolci ezt a népét akarja felemelni. Néni egye- ! dúl, hanem együtt á k8jíi-: munistákkal, haladó kaloliku- , sokkal, szocialistákkal és : mindenkivel, aki segíteni ! akar a nincstelen paraszto- ! kon, a maffia árnyékában, élő szicíliaiakon. Küzdelme I egybefonódik a társadalmi. | haladásért és a békéért fo- ■ lyó harccal — ezért tűn* | tették ki Lenin-Békedíjjal. ! A díj összegét a nyomorgó I szicíliaiaknak adta. Küzdel- | mét eddig sok siker koronázta. Egy esztendővel ez- I előtt éhségsztrájkjával és a kommunista szakszervezeti vezetők akciójával kivívta, hogy végre megkezdték a Ja to folyó gátjának építését, amely lehetővé teszi majd a környező földek öntözését. Pedig a maffia halállal fenyegette meg Dóiéit, a mérnököket és a kommunista szakszervezeti vezetőket. Az elmúlt napokban folytatott tíznapos éhségsztrájkjával — amely ismét párosult a szakszervezetek és a nincstelenek mozgalmával — kivívták a már harminc esztendeje tervezett bruc-i gát építésének megkezdését. Danilo Dolci, a szenvedélyes emberszeretettől vezérelt, s marxista műveltségű szociológus — akit éhség- sztrájkjairól az olaszok „Szicília Gandhijának” neveznek — egyszer sem hátrált meg, s folytatja a küzdelmet a földreformért. Mert amíg a földek többsége a nagybirtokosok kezében van, Sziciliá- ' ban nem változtathatnak I gyökeresen á parasztok életén. Sebes Tibor Pajzsmirigy-megbetegedések sugárkezelése rádióterápia szerepét a pajzs- mirigy megbetégedések gyógyításában. A „nukleáris gyógyászat” célja elősegíteni az atomenergia felhasználását beteg' emberek gyógykezelésére. Az orvostudomány eme új ágazata számára a freiburgi egyé- j térni klinikán új intézetet létesítenek. A Nukleáris Gyógyászat Társaságának első évi ülésén elhangzott vélemények szerint az ún. Basedow-kór és a közönséges golyva kezelése 30 éven felüli betegeknél radioaktív izotópokkal a legeredményesebb, legveszélytelenebb és legbiztonságosabb módszer. A kongresszuson háromszáz szakorvos vett részt. Megvitatták a radiodiagnosztika és I ken-e bolygónk tömege az | egy re intenzívebb bányászat ; következtében? Hiszen évről j évre sok milliárd tonna nyers- j anyag „füstölög el” a levegő- : ben. Dr. M. Olberg. a berlini í Hűmbőld Egyetem professzora válaszolt az olvasó aggályára. Az elégésből keletkező széndioxid is a légkörben marad, a növények újra megkötik, tehát nem távozik a világűrbe. Továbbá: a Föld minden lehetséges súlyveszteségét kiegyenlíti a naponta több ezer tonnára tehető gyarapodás a kozmikus porból, kis meteorokból. Végül a Föld egész szénkészlete alig egymilliárdnyi része bolygónk tömegének. Ha tehát az egészet kibányásszuk és elhasználjuk, akkor körülbelül annyi történt, hogy egy narancsról eltávolítottunk egyetlen gombostűfej nagyságú dudort. Olyan aggályok is felmerültek. hogy a bányászattal nagy üregek képződnek a Föld belsejében, s emiatt bolygónk kibillen egyensúlyi helyzetéből, j Ha ez megtörténhetnék, lénye- ! gesen megváltozna a Föld forgási és keringési ideje, hosz- szabbak lennének a napok és az évek, Ez az elképzelés is téves. Földünk átmérője ugyanis kereken 28 ezer kilométer, ezzel szemben a bányászat a legmélyebb is 1 kilométerrel a felszín alatt folyik. Az ember ássa-vési a Föld kérgét, de a hatalmas aránybeli különbségek miatt ez úgyszólván semmit sem jelent. Annyi csak. mintha tűvel ! sziirkálnánk egy jókora alma j celofánburkolatát, de az almát nem érnénk el. A Föld tehát nem lesz köny- nyebb, megmaradnak a mostani nappalok és éiszakák, évek és évszakok. Akkor is, ha a százszor, ezerszer ennyi anyagot bányászunk ki. Széni-e, vasércre, alumíniumra, sok más fémre és ásványra i mindig szükség lesz. az atom- ■ j korszakban is. Gyencs Islván szágban valóság lett a terv. I Ugyancsak Goethe „az em.be- • j riség jövendő, nagy vállalko-1 ; zásának” nevezte a tengereket j ; összekötő, a közlekedést gyor-; | sító Szuezi- és Panama-csator- j | na építését. Azóta megtörtént, I s az emberiség a békés együtt- j í működés jegyében még na- > gyobb közös vállalkozásoknak I gyűrkőzik; . hogy csak egyet | említsünk: a Déli-sark kiakná- , zásának. Bányák és hegyek ; Kezdjük a domboknál. Óbu- ! dán túl, a bécsi országút mentén félig kivájt kis hegyeket látunk — tégla lesz a sok mil- i lió tonna vöröses földből. Ha valahol nagyobb építkezésbe ; kezdenek, a földgyaluk órák alatt egész dombokat tüntet- | nek el. A Badacsony világ- I szerte ritka szép bazalt-orgo- I nasípjait a jövő évtől nem | szabad pusztítani, nagyon helyesen védettnek nyilvánították. Ezek látható változások. Földünk belsejéről nincs tér- j kép, nincsenek hatásos felvételek. Hozzávetőleg is nehéz I lenne megmondani, hány mil- 1 liárd tonna szenet, vasércet, | követ, fémet, termálvizet, ola- ; jat vett ki az ember a Föld I gyomrából, amióta felfedezte j ezeknek az anyagoknak hasz- | nosságát. A bányászat a felszínt is át- j alakítja. A nagy bányaközpontokban — Ruhr-vidék, Szilé- i aia, stb. — a füst és korom ; miatt évente sok ezer holddal j csökken a termőterület. Is- j mét a kérdés: ne bányász- szunk? Ez lehetetlen. Máshol : szerzünk újabb termőföldeket, de a Föld minden kincsét fel-. ! színre kell hozni! S közben | változnak a vonások, mélyülnek a redők bolygónk arcula- ! tán. j ’ Könnyebb lesz a föld? j A Wochenpost című demokratikus német hetilap egyik | bányászolvasójának eszébe öt- 1 lőtt a jogos kérdés: nem csökAz öregedés szarkalábolt eleinte csak nagyítóval lehet észreveni. Valamilyen kozmikus méretű távcsővel ugyanúgy észlelni lehet, mondjuk a Holdról, azt a sok millió, ki- sebb-nagyobb szarkalábat, pörsenést, amely az emberi tevékenység nyomán keletkezeit öreg bolygónk ábrázatán. Utak és vizek Meztelen, kérges talpak vágnak ösvényt az őserdőn át — autósztrádák szelnek át országokat, egész kontinenst Mind a kettő megváltoztatja e táj eddigi képét, más és más méretben, de a Föld felületéhez képest elenyésző kicsinységben. Ha azonban összegeznénk, egymás mellé raknánl az utakat, a számítások szerini kétszer akkora területet kapnánk. mint Magyarország. E: már nem csekélység. Ekkor, területen kipusztult vagy lényegesen megváltozott a növény- és állatvilág; pontosabban a mikroflora és mikro- fauna, vagyis az apróbb élőlények birodalma. E kis változások emjütt ismét hatalma: mennyiségi eredményt adnának. Szó sincs róla. hogy emiat ne közlekedjünk. Ellenkezőleg: az útépítés minden elvi lizáció kezdete, a jelentőségé a „nyom nélküli” légiutal sem csökkentik. Nem rosszalló an, inkább büszkén utaltunl ezzel arra. hogy az ember for mólja a Föld arculatát. Mennyiségben talán mé; számottevőbb a vizek váltó zása az emberi tevékenyséj nyomán. Az öntözés, együt kezdődött a földműveléssel 3—9 ezer évvel ezelőtt. Van-i jelentősebb beavatkozás a tér ! rnészet „rendjébe”, mint szá I ráz területekre vinni, vezetn a folyók, vizét vagy korlátol közé szorítani parttalan ára dásukat? Goethe nagy művében, i Faustban még merész álom hogy az ember földet hódít e a tengertől. Azóta számos or Úi vonások az öreg arcon Az amerikai tudósok azt remélik, hogy a jövő évben sikerül a földi atmoszféra felső rétegeiben a Holdból porszemeket gyűjteni és tudományos vizsgálat alá venni. Tervbe vették, hogy fe!bocsátanak egy olyan műszerrel ellátott rakétát, amely nagy magasságban kinyílik és három „kart” bocsát ki. Ezek a karok vannak hivatva a ..holdpor” begyűjtésére. A tudósok véleménye szerint valahányszor meteoritok csapódnak be a Holdba, a Hold pora olyan nagy távolságokba szétrepül a világűrben, hogy egyes porszemek még a Föld atmoszférájába is bekerülhetnek. A porszemek analízisével remélnek következtetni a Hold felszínének összetételére, ti r\ r\ vü t. itt» ... f = ■ f .
