Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
4 1963. NOVEMBER 17, VASÁRNAP ‘iJCírlaio Hallotta már a halakról? VAN MAR MAKING Évtizedek óta hiányzott álttlatkertünkbol a fél majmok képviselője: a maki. Nemrég csereállatként kaptunk egyet. A fiatal hímállat jelenleg még árván búslakodik, de az állatkert már foglalkozik a tervvel: nőstényt szerez melléje. KNOCK OLT! Ehhez nem kell kommentár. „Állati” jelenet. De vajon kikel utánoznak? Amerikai kísérletek bizonyítják, hogy a baromfiak etetésére használt magok megfelelő erősségű gamma- sugarakkal való besugárzása 7—10 százalékos tojásho- zam-emelkedést okoz. Víz alá küldött tudósitónk 'jelenti: A szokásos havi íhaiárte- kezlet szünetében az iránt ér- . deklődfem a résztvevőktől, miért nem a korelnök elnököl? Választ nem kaptam. Ehelyett parázs vita alakult ki. A halak — nőkhöz illően — igyekeztek letagadni korukat. s csak amerikai tudósok segítségével sikerült megállapítanom, hogy közülük a legmagasabb kort a tok éri el: nem ritkán 70 évet. Emellett sikerűit kétséget kizáróan tisztáznom, hogy a pontyok átlag életkora negyven, a rátáké tizennégy esztendő. A tpbbí" ha! életkorát, sajnos, továbbra is víz borítja. Halló:tak-e már kedves olvasóink a halsonkáról? Azt hiszik, tréfálok? Szó sincs I róla. Nyugaton ez a legújabb ! halsláger népszerűsége napról napra nő. A halak bizonyos nemtetszéssel fogadták az új ételféleséget, mivel húsukhoz cethúst és lóhúst kevernek, s ez bántja önérzetüket. A hal- 1 sonkát ezután gyengén meg- fü'stölik s az ínyencek- szerint , szinte megtévesztően hasonlít ízben a sertéshúsból készült rakott sonkához, emellett lé- ! nyegesen olcsóbb, s' a diétára I kárhoztátottak is élvezhetik, mivel nagyon kevés - benne a j zsír. Hogy e különös sonkában milyen arányban keyevjk a cet- és -lóhúst: konyha- ! titok. De hogy hal is van benne, az'állítólag bizonyos. A lazacok 'táborában 'is töltöttem pár órát. Épp jókor érkeztem. Ugyanis Hassler amerikai hultudós és munkatársai azokban a percekben oldották meg a lazacok titkát, azt a kérdést, hogy rfiiképpen tudnak visszatalálni .szülő- ] | íolyójukba. még akkor is. ha több ez.er kilométeres távol- ! ságba elcsavarodnak a tengerben. Megállapítást nyert, hogy ! az ikrából kikelt fiatal,dgzac-, I j ban rögzítődik az illető fo- | 1 Ivóban lévő' víz "szaga, vegyi összetétele. Tehát a lazacok iránytűje a szr.iglóérzé'kük. . Hatalmas riadalmat keltett a lazacok táborában, amikor a tudósok a halak egy részé- | nek orrüregébe vattát dugtak, majd kivittek őket a -tengerre, s most már nem tudtak hazatalálni. A kelet-németországi tengerek halai örömmel jelentették, hogy a sassnitzi halfeldolgozó üzemben öt elektrosztatikus füstölő futószalagot helyeztek üzembe, s így füstölésük lényegesen meggyorsult. A hivatalos jelentés szerint 500 kilogramm halat 40 óra helyett egy óra alatt dolgoznak fel. expressz tempóban. Nem értettem a halak e jókedvét. Miért örülnek annak, hogy gyorsabban füstölődnek, s í.g.v többen kerülhetnek közülük a futószalagra. Ám ekkor az egyik izgága hálacska J kezembe nyomta a szovjet Voprosy Onkol kiadványát, i amely bebizonyítja. hogy a I füstölt hal rákkeltő anyagot { tartalmaz, s ez a füstölt hal ! tömeges élvezete esetén rák- ‘ ártalomra vezethet. Szovjet PÁVA 5 Z E MíE K Három évvel ezelőtt a Tokióban megrendezett, nemzetközi madárvéde'mi tar nácskozáson el határoz! ák, hogy a részvevő országok nemzeti madarat időinek ki maguknak. Az indiai kormány a pávát választotta. Kern ok nélkül, hisz a hinduk országszerte évszázadok óta nagy becsben tartják a pávát, a báj és a büszkeség, a barátság és az óvatosság jelképét. íme néhány pávaszem cseh kán téved. Ha hirtelen táncolni kezd s önkívületi állapotban csattogtatja tolláit, majd kényesen lépked, rövidesen megered a zápor, dörög és villámuk a<z ég. ßsxsk-i nd iái néphiedelem szeéilnt, ha trombitásáéiű, ri- kóéspláshoz. és macskanyávo- gásftm hasonló hangokat, hallat, akkor az esőt hívogatja. START Startol a strucc az afrikai Serengeti Nemzeti Park szavannáján, s ezt követően húsz percen át képes 50 kilométeres sebességgel száguldani. Mégsem futórekorder az állatok világában. A Thomson-gazella sík terepen több mint 55 kilométeres sebességgel menekül, ha üldözik. De a gazella is csak t,ezüstérmes”. Mert üldözője || t— a leggyorsabban futó állat i— a gepárd, ha éhes, 60—65 f kilométeres sebességgel veti '■ magát áldozata után. A biblia is megemlékezik róluk. Az egyiptomi fáraók és Salamon király udvarában seregestül éltek. Nagy Sándor kétszáz pávát hozatott országába, a nép nagy örömére. Ez lehetett . a nyitánya európai meghonosításuknak. A középkorban a hivatalos lakomákhoz díszes tálban szolgálták fel a pávát: ékes fejével s uszályával együtt A páváknak rendkívül éles a hallásuk és a látásuk. Ritkán rebbennek a magasba, de ha hirtelen meglepik őket, nehézkesen, nagy zajjal a levegőbe emelkednek. A pávakakas időjós. RitMAílOM HANGOK ií Szovjet biológusok kutatá- i sai szerint az emberszabású \ majmok harminc, a más J családhoz tartozó tMtjmok húsz különféle — vgynev.e- ! zett biogén — hangjelzést | isimermek, amelyek segélyt- j ' rés. riasztás stb. jeleznek. A j megfigyelések szerint e han- ; gok kombinációival az ál- ! : j táluk használt jelzések szá- j ' ma jóval magasabb ennél. j Vadászszerencse Az Állami Biztosító sportbaleseti statisztikája szerint a legtöbb baleset labdarúgásban fordul elő. Egv év alatt 4274-en sérültek meg a foci- pályán. A baleseti sorrendben őket a téli sportok űzői követik, harmadik helyen a kézilabdázók állnak. A lista legalján. legvégén a vadászok ..ülnek hosszú méla lesben"; hiába, ez a vadászszerencse! Miig mindig százmillió A Német Világgazdasági In- | tézet adatai szerint földünkön jelenleg 356 millió csalód foglalkozik mezőgazdasággal, s közülük 250 millió faekét használ. A mezőgazdaságban dolgozó lovak és öszvérek száma pedig még mindig eléri a százmilliót. LOISTEN | A kultúrtörténetben egyedülálló a maják — ha bár csak időleges — Jóisten imádata. Az eset úgy történt, hogy Hernando Cortez, Mexikó meghódítója 1525-ben Guatemala trópusi őserdein keresztül lovagolt kíséretével. Üt ja során elérkezett a Pétén Itza tó szigetén levő maja városba. A maják főnöke szívélyesen fogadta a hódítót és többnapos élelemmel látta el csapatát. Cortez tóvább- indulás előtt megkérte a főnököt, hogy kedvenc lovát — amely útközben megsérült — vegye gondozásba. A spanyol vezér úgy tervezte, hogy visszafelé jövet majd magával viheti lovát. A maják a megbízlatást nagy megtiszteltetésnek tekintették, minden bizonnyal azért, mert a majáknál a ló ismeretlen állat volt. Ám a ló túlzott gondoskodás következtében elpusztult. (Nem csodálható, hisz takarmány helyett tisztelettudóan madárhússal, pecsenyével kínálták a titokzatos állatot.) A ló pusztulása után a maják — félve Cortez haragjától — elkészítették a ló szobrát, s azt csakhamar istenként, bálványként tisztelték. Cortez azonban nem jött vissza a lováért. A maja lóisten kultusz ennek ellenére csak száz évig tartott. 1618-ban misszionáriusok a bálványimádás felett érzett felháborodásukban összetörték a szobrot és a 'közeli tóba dobták. A maják nehezen felejtették el lóistenüket, hisz azt tartották, hogy a spanyol puskák ropogása a lovak hangja. Rövidesen rájöttek azonban, hogy nem tsz. „FEJEDELMI" RANDEVÚ „Woofy”, a fókák királya, a Los Angeles-i „Csendes- óceán oceanarium” világsztárja huszonnyolc hónapos és 560 kilós. Mohammed Zäher, Afganisztán királya amerikai körútja során meg akarta látogatni „uralkodótársát*’, a randevún azonban váratlanul nem jelent meg: betegségre hivatkozva. Afganisztán üdvözletét helyette Homaira hercegnő adta át, az „udvarhölgyei” társaságában megjelenő fóka-uralkodónak A vándormadarak költözésével foglalkozó kutatók eddig úgy vélték, hogy a költözés csak a' jégkorszak után kezdődött. Most azonban Friedrich Kivv a madarak szárnyának morfológiai vizsgálatával kimutatta, hogy a madarak költözése régebbi jelenség. Mivel á fajok kialakulása már- nagymértékben. lezárult. ;a harmadkor, vége felé. egymillió évvel ezelőtt, a szárnyak elváltozása néhány évezred alatt már csak azért sem következhetett be, mert a szárnyhossz változásával az izomzat és a szárny csontjai is átalakulnak. Mindezek alapján Kipp bebizonyította, hogy a madarak költözési szenvedélyének kialakulása legkésőbb a harmadkor végére tehető, s így immár egymillió esztendős. ■k 1962-ben a szibériai méh- legelők kihasználása céljából a Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia méhészeti tanszéke érdekes kísérletet végzett. A méheket négyezer kilométeres vándorlásra kényszerítette. Egy Fekete-tenger melléki kolhoz hatszáz méhcsaládját szállították a messzi északra, négyezer kilométernél nagyobb távolságra. A méhcsaládok kaptárban, jéggel hűtött vasúti kocsiban tették meg a tizenkét napos utat. Szibériában a nagy kiterjedésű füzes, szeder, málna, füzike és egyéb mézelökből álló méhlegelőn a méhcsaládok átlag 27 kilogramm mézet gyűjtöttek, majd hazaszállították őket. A vándorlás — bár az első ilyen próbálkozás volt, és a gyűjtési viszonyok sem kedveztek a legjobban — a kolhoznak hasznot hozott, a méhészeti tudománynak pedig jelentős adatokat szerzett. HALÁLOS PÁRBAJ Két őzbak Mocsa halárában, a szőnyi vadásztársaság területén, az ősszel halálos párbajt vívott. Egy búzatáblán kezdték a viadalt, s harc közben belecsúsztak a Boldogasszony-tóba. Kiderült, hogy dühükben úgy összeakasztották agancsaikat, hogy azokat nem lehetett törés nélkül szétválasztani. Négyszáz rókavadász Az idén hazánkban valamennyi megye rendezett rólca- vadászatoi: összesen 400 részvevővel. Rókavadászaink nagy lelkesedéssel készülnek a jövő évi rókavadász Európa-bajnokságra. Igaz, majdnem elfelejtettük megmondani, hogy rádió- rókavadászokról van szó. A rádióamatőrök különleges szórakozása egyre nagyobb népszerűségnek örvend. MÁSODIK - DE AZÉRT ARANYÉRMÉS Szeptember közepén Baranyában, Szemfogát közelében kapta puskavégre a nyugatnémet Fritz Ohlig, évszázadunk legnagyobb agancsú sízarvasbikáját. A csoda- szarvas agancsának súlya a XX. század legnagyobbika: 15 kilogramm. Hivatalos értékelés szerint azonban mégis csak második lett a világranglistán 247,14 pontjával. A világ,rekorder agancs 247,57 pontos, 1946-ban Kazuk mellett zsákmányolták. A szentegáti agancs ugyanis hiába a legnagyobb súlyú az eddig pusikavégre kapottak között, mivel a szarvastrófeák értékét jelző pontszámot több adatból számítják ki. Számít az agancsszárak és a szemágak hossza, az agancs súlya és ágainak száma, szárának és csipkés csőm tikoszorújának körméretei, valamint külön S'Zépségpontok járnak: szín, gyöngyözés, koronaszépség, a szárak közötti legnagyobb távolság és az ágvégek fehér, csillogó színe alapján. A szentegáti agancs így szorult a második helyre. Am, mivel a 210 pontnál magasabb érték már aranyérmet jelent, így, bár ezüstérmes, mégis arany. Egyébként a jelenlegi harmadik helyezett szintén magyar szarvasbika agancsa az 1881-ben elejtett szálkai nagybikáé, melynek 246,51 pontot sikerült elérnie. Az oldalt összeállította: Alacs B. Tamás i [ Egy szovjet expedícióval az AM lanti-óceán északi részén és ; a Eaaents-tengerben 600 mé- J tér rrsálységig lemerülni képes ! búvá arai tanulmányoztam a halak alvását. Á búvár több mint százötvenszer merült alá és' sikerült számtalan fei- j vételt készítenie az alvói ha- j lakról. Ezekbői . megállapíthattuk.. hogy a tőkehal légii inkább ■ a tenger fenekén al- IIszik. AÍ bering a vízben, le-. begsve á legkülönbözőbb hely- jrzetektoen képes oly mély , ..álomra hajtani fejfát”-, hogy , még agy óránkénti Í5 kilomé- f teres sebességgel : közeledő ■{ tengeralattjáró zaja és vala- il.menn.yi fényszórójának sugár- ifi zása sem ébreszti' fel. Az is * kiderült, hogy a hering csak jf éjjel alszik, 3 tőkehal éjjel is. \ napml is. tehát eléggé rend- : ^szertelenül él. 1 Jó - éjszakát’ tudósok megállapították, hogy e rákkeltő hatás nagyban függ a füstölésnél használt fa kémiai tulajdonságaitól. A tanulmány megállapította, hogy ezek után már nem csodálható, miért oiy magas Izland szigetén a rákstatisztika... Állatkísérletek tanúsága szerint, kizárólag füstölt hallal táplált patkányoknál, a rák meglepően rövid idő alatt kifejlődik: Mivel közben tjeesteledett. befejezésül szemügvre vehettem. miképpen alszanak a halak? A berlini akvárium egyik munkatársának társaságában megfigyelhettem, hogy a cápák,, tonhalak, makrélák állandóan úsznak, de hogy eközben alszánák-e és egyáltalán mekkora a pihenési szükségletük, az rejtély. Költöző madarak - vándorló méhek
