Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

1963. NOVEMBER 17, VASÁRNAP Tovább gyarapodik a budai őszi- barackos táj és a börzsönyi „málnaorszáf A gyümölcs- és szőlőtelepítésről nyilatkozik Varga Péter, a megyei tanács elnöke Az országban Bács után Pest megyében telepítik a leg­több szőlőt és gyümölcsöst. Erről a nagy munkáról Varga Péter, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke nyilatkozott a sajtónak. — A megye mezőgazdasági­lag művelt területéből 176 000 hold homok, ebből is 70 800 hold gyenge termőképességű talaj — mondotta. Mivel ezen a területen jobbára csak szőlő- és gyümölcsültetvényekkel ér­hetünk el jelentős termés- és jövedelemnövekedést, az MSZMP irányelveinek megfe­lelően kidolgoztuk a megye nagyüzemi telepítési program­ját Fő célkitűzésünk, hogy a gyéren fizető futóhomok helyén néhány év múlva, jól jövedelmező gyümöl- csöskertek virágozzanak. — A második ötéves terv idején 13 886 hold szőlőt és 17130 hold gyümölcsöst tele­pítünk. A nagyüzemi kértek méreteit a bogyósok kivételé­vel 150—200 holdban állapí­tottuk meg. Egyidejűleg kör­zeteket jelöltünk ki, ahol a táj adottságainak legmegfelelőbb fajtákat telepítünk. Elsősorban a csemegeszőlő, ezen belül is a kettős hasznosítású szőlő arányát növeljük. így például a Tápió vidékén zöldszilvánit és hárslevelűt, Cegléd, Csemő környékén ezerjót és kövidin- kát termelünk, a hírneves bu­dai őszibarackos tájat 2400 holddal gyarapítjuk, a Bör­zsöny déli lankáin elterülő ■„'málnaországban“ pedig újabb 600 holdon kerülnek a földbe a vesszők. A lehetőségekhez képest alacsony törzsű fákat ültetünk, mert ezek gondozá­sa, a termés betakarítása ol­csóbb. A nagyüzemi ültetvények kialakításakor nem feledke­zünk ipeg az öreg szőlők és gyümölcsösök termőképességé­nek fokozásáról sem. Gondoskodunk a jövőnkről is: az 1964—65-ös telepítési évben a szőlőszaporító­anyag tekintetében me­gyénk már önellátó lesz. Úgy szerveztük meg a sima­vessző begyűjtését, hogy a tél beállta előtt a szükséges 22 milliót leszedjék és az iskolá­val rendelkező szövetkezetek­ben szakszerűen vermeljék. — A második ötéves terv eddigi szakaszában 9915 hol­don került a földbe szőlővesz- sző és gyümölcsfaoltvány. Most, decemberig 1935 hold szőlőt és 3010 hold gyümöl­csöst telepítünk. Elmondhat­juk tehát, hogy megyénk si­keresen teljesíti a program főbb célkitűzéseit. Bizonyos az is, hogy a „második félidő” végén ugyancsak sikerről ad­hatunk számot. A parasztság nagy kedvvel végzi ezt a mun­kát, mert tudja, hogy a telepí­tés a gazdagabb jövőjének a záloga. A homoki ültetvénye­ken ugyanis holdanként 15 000 forint termelési értéket is el­érhetnek, míg egyéb termé­kekkel csak 1400 forintot. — Az idén, a nem a legked­vezőbb időjárás ellenére is, szőlő- és gyümölcstermésünk a közepesnél jobb. Az állami szervek .1600 vagon gyümöl­csöt és 106 000 hektoliter bort vásárolnak fel. Az új telepí­tések fokozatos termőrefordu- lásával azonban a jövő évben már 3000 vagon gyümölcsre és 115 000 hektoliter borra szá­míthatunk. A tervidőszak vé­gére ezek a mennyiségek meg­többszöröződnek. s velük ará­nyosan növekednek a gondo­zás, a tárolás, a hasznosítás stb. feladatai. Rendkívül fontos tehát, hogy a termelő gazdasá­gok és a felvásárló szer­vek időben megkapják a szükséges járulékos beru­házásokat. — Sok kérdés azonban még nem tisztázódott. Így például el kell dönteni a szőlő haszno­sításának módját. Étkezési vagy borszőlőként értékesít­sék-e a szövetkezetek a ter­mést, az állam vagy a gazda­ság dolgozza-e fel. A mi véle­ményünk, amit az idei kedve­zőtlen időjárás is alátámasz­tott, hogy a gazdaságok ma­guk dolgozzák fel és tárolják a termés egy részét. Elképzel­hető az is, hogy a körzetekben szövetkezeti vállalkozással vé­gezzék el ezt a munkát. Gyü­mölcsexportunk is jelentősen növekedik, ami viszont meg­követeli, hogy jól gépesített osztályozókfcal, csomagoló részlegekkel és megfelelő tárolótérrel rendelkezzünk. Véleményünk szerint ezeket a problémákat is megoldhatjuk szövetkezeti vállalkozással — fejezte be nyilatkozatát Varga Péter. — Az érdi Nagy Balogh János képzőművészeti kör tagjai december 8-a és 23-a között képzőművészeti kiállí­tást rendeznek az érdi párt- szervezet Székházában. — 500 hold került öntö­zésre az idén Szentendre szigetén. A még gondozat­lan tízezer holdat is ter­mővé lehetne tenni, ha az illetékesek kihasználnák a természet kínálta lehetősé­geket. — Gödöllőn a Szabadság téren folyamatosan gyúlnak Id a fénycsövek a Fővárosi Elektromos , Művek munká­ja nyomán. Mi nehezíti a mélyszántás gyorsítását? Jó eredménnyel zárják az évet, megkezdték a felkészülést 1964-re a Monori Gépállomáson Több hónapi megfeszített munka után a vetés befeje­zése csak lélegzetvételnyi pi­henőt engedett traktorosaink­nak és sokhelyütt még újabb erőfeszítéseket követel az őszi mélyszántás. A Monori Gépállomás igazgatói irodájá­ban is erről folyik a vita, pontosabban arról, mi nehe­zíti a járásban a traktorosok munkáját. Berzsenyi Zoltán igazgató szerint körülbelül kétezer hold szárítatlan, legalábbis a terv szerint ennyit kellene elvégezniük, ök azonban en­nél többet szándékoznak fel­szántani. Amíg az idő enged, nem hagyják abba a mun­kát. Annál több gondot okoz, hogy a járásban többhelyütt is vontatottan halad a betakarítás. A legutóbbi jelentések szerint Pilisen, a Hunyadi és az Üj Élet termelőszövetkezetben vár még nagyobb terület mélyszántásra. Ezekben a szö­vetkezetekben a kukoricaszár letakarítása lassú. Pillanatnyilag a gépállo­más 85 szántótraktort tud üzemeltetni a mélyszántás­hoz. A gépek túlnyomó része Amiről egy térkép mesél: Új városrész N Tizenkét család még az idén beköltözik — Társadalmi összefogás A nagykőrösi tanácsháza tit­kári szobájában térkép függ a falon. Gazdagon színezett, de egyébként nem különbözik a hasonló térképektől. Látszat­ra! — s ezen van a hangsúly. Amúgy a város lakóinak szív­ügye ez a térkép, illetve annak az új városrésznek a sorsa, amit ez a térkép ábrázol. A Tormás-dülöről van szó. Elhanyagolt kertek, szőlők és terméketlen gyümölcsfák me­resztették félig kopasz ágai­kat — még nem is olyan ré­gen —, ezen a területen. Az­után egy nap emberek jelen­tek meg a dűlőben és cölöpö­ket vertek a földibe. Parcel­láztak ... És ma? Részben már állnak, s folyamatosan épülnek még a házak, de nem is akárho­gyan. Társadalmi összefogás­sal, egymást segítve, rakják jövendő otthonuk falait a konzervgyár dolgozói, pedagó­gusok, postások, olyan fiata­lok, akik itt kezdik meg, az új fészekben a házaséletet. Ti­zenkét család még azidén be- . költözik a-kétszöba'kbsnfortos ' házakba. De néhány hónap múlva még huszonegy boldog tulajdonos kapja meg a laká­sok kulcsait. Az első telepesek — a fenti 33 család — szövet­kezeti alapon OTP kölcsön­nel látott munkához. A költsé­gek 25 százalékát, mintegy 28 ezer forintot f izettek be, a töb­bit 30 év alatt törlesztik. Az építtetők családonként 5—5 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá egy­más házának elkészítéséhez. Az olcsó telkek árát két év alatt kell kifizet­niük. Az új településen megkezdő­dött a magánerőből való, va­lamint az OTP társasház épít­tetés is. A takarékpénztár emeletes házakban 98 lakást épít majd. Jelenleg öt épület, húsz lakással, áll befejezés előtt, A hatvanhét holdas telepü­lésen 472 házhelyet jelöltek ki. A nagykőrösiek — nagy­részt fiatalok — társadalmi munkával járulnak hozzá a közművesítéshez is, a járdák elkészítéséhez. A tanács egymillióval járult hozzá a közeljövőiben már lakott . területek közmű­vesítéséhez. Az építés ütemé­nek megfelelően szukcesszíve biztosítják a továbbépítéshez szükséges pénzt és társadalmi munkát. A Dél-magyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalatot dicséri, hogy már az egész területet villamosították. Az utcákon higanygőzlámpák ég­nek. A térkép közepén — a la­kótelep szívében — nagy töm­bök rajza látható. Itt majd állami beruházásból épül az iskola, óvoda, bölcsőde és az üzletház. Ruttkay György nyújtott műszakban, 15 trak­tor pedig két műszakban dol­gozik. A járás termelőszövet­kezeteiben több mint 100 traktort számlálnak. Kedvező hát a gépi helyzet, mert a termelőszövetkezeti trakto­rok közül is jónéhányat a mélyszántásra tudnak állítani. Váltig bizonygatja az igaz­gató és Szőcs Attila főagro- nómus is, hogy év végéig a gépállomás még 13—14 ezer normálhold gépi munkát el tud végezni. Alátámasztják ezt a Monori Gépállomás eddigi jó ered­ményei. November közepéig ugyanis a gépállomás éves tervét 126,4 százalékra — ezen belül őszi idénytervét 129 százalékra — teljesítette. A nyáron is derekasan helytáll­tak a gépállomás traktorosai, szerelői, az őszi munkákból méginkább kivették részüket. A járás területén, október 23-ig 17 ezer holdon tették földbe az ősziek magját. Eb­ből a gépállomásiak 10 210 holdat vetettek el. Éppen most osztják a szán­tásért, vetésért járó célprémiumot az őszi munkákban legered­ményesebben dolgozók között. Sokan kapnak jutalmat áldo­zatkész munkájukért. Csak néhány nevet a legkiemelke­dőbben teljesítők közül: Tu­ráni István, Pecz Ádám és Földvárszki János brigádja tart az élen. Lómén János az őszi idényben 709, Kövesdi János 659, Burján János 630 holdat vetett be. Hosszasan lehetne sorolni a kiemelkedő teljesítményt elért traktoro­sok nevét is. Brunner János az őszi idényben 804 normál- holdat teljesített UE—28-as traktorával. Kalocsai Mihály MTZ traktorával 639 normál­holdat, Szilágyi Ernő UE 28- as traktorral 595 holdat, Fes­tő József Zetor traktorral 384 normálholdat, míg Molnár Ferenc F—100-as lánctalpas traktorával 919 normálholdat teljesített. A gépállomás dolgozóinak példamutató helytállása mel­lett meg kell említeni a Pf. 2598-as alakulat 45 katonáját, akik ugyancsak traktorra ül­tek és nagy segítséget nyúj­tottak az őszi munkákban a járás közös gazdaságainak. Megérdemlik az elismerést, akárcsak az üzemekből jött traktorosok. Hosszú évek óta először most úgy néz ki, hogy ismét nyereséges lesz , a Monori Gépállomás. (Eddig ugyanis már kétmillió forint nyereség­gel számolnak.) Várható te­hát, hogy a traktorosok és a szerelők, a gépállomás dolgo­zói az idei év eredményei alapján nyereségrészesedést is kapnak. Miközben az idei utolsó nagyszabású munka, a mély­szántás sikeres befejezésén versenyeznek még a traktoro­sok, a gépállomás vezetői meg a műhely dolgozói már a jövő esztendőre készülnek. Javában folyik a munka­gépek karbantartása és kija­vítása. Megkezdték a gépek selejtezését; a felesleges mun­kagépekből a környező ter­melőszövetkezetek is kapnak. December elsején megkezdik az erőgépek szalagszerű javí­tását. Ugyanakkor megindul a téli traktorosképzés is. A járás területén 210 új trakto­rost szeretnének kiképezni. Eddig körülbelül 46 traktoros­jelölt jelentkezett, ajánlatos tehát a termelőszövetkezetek­nek is bekapcsplódniok a traktorostoborzásba. A . géb- állomás oktatói felkészültek a leendő traktorosok elmé­leti és gyakorlati foglalkozta­tására, — sp — HÁROM NAP BUDAPESTEN A termelőszövetkezeti és önsegélyező biztosító csoport szervezésében három napig Budapesten tartózkodott száz Pest megyei termelőszövetkezeti tag. Ellátogattak a Parlamentbe, a Nemzeti Galériába, a Mezőgazdasági Múzeumba és voltak a Fővárosi Operettszínházban is. Ismerkedés a Népstadionnal. Felzer Tamás IBUSZ idegen- vezető a Népstadion történetét ismerteti. XVII. és XVIII. századbeli faekével ismerkednek a látogatók a Mezőgazdasági Múzeumban é&oppány György íelvj \\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\vw' ? szög-világ dolgain gyorsan £ eligazodjanak. ^ Szól is azoknak, akik nem ^ olvasnak, hogy ne féljenek ^ úgy a betűktől. Meg szép- % szép, hogy kíváncsiak erre ^ is, meg arra — csak köz- ^ ben megfeledkeznek a sa- £ ját megyéjükről. Pedig Pest ^ megye nem utolsó megye — ^ ezt sem ártana megismerni! f S a legtöbb helyen nem % hiába szól. Az elmúlt na- % pókban a Pest megyei Hír- $ lapra megint négyen fizet- % tek elő. Persze, ez nem nagy $ szám, de apránként megnő- $ vekszik. Most négy, aztán $ több lesz, nem akar lema- $ radni. Nem bizony! Résen $ kell lenni! Mert László Fe- $ renc és Harangozó László $ kollégája szorosam a sár-, kában van. Ha megelőzik — éppen az % sem baj. Mert nem szabad $ önzőnek lenni. Azt kell % megvizsgálni, megérdemli-e a % „népújság”, vagyis a megye % újságja, a Pest megyei Hír- % lap, hogy minél több olva- ^ sója, előfizetője legyen? Cső- f reg János válasza ez: úgy, bi- '/f zony, megérdemli. Jó újság. £ Ballag a postás bácsi. Vi- £ szí a nehéz táskát és viszi a harmincegy évét. Moso- £ lyogni való, de a hivatással { jár: harimncegy éves és bácsi. Murányi József í — akkor sem mindegy az, kit hogyan ismernek és meny­nyire szeretnek az emberek. Ami igaz, az igaz, ő, Csöreg János megdolgozik azért, hogy megbecsüljék. Mert ha kvhordta az újságot, bemegy a levelekért és újra nekilát az útnak. Akármilyen idő van, zuhogjon az eső, sü­völtsön a szél, kelljen utat taposni a hirtelen hullott hó­ban, vagy égesse össze a nap — ő az újságokat és aztán a többi küldeményt becsüle­tesen kihordja. Igaz, az új­sághordást külön megfizetik, hat fillért kap egy lapért — de kipróbálhatja bárki, köny- nyű-e ezt csinálni? Három­száztíz napilapot visz magá­val reggelenként, Népszabad­ságot, Népszavát, Pest me­gyei Hírlapot, Magyar Nem­zetet, Népsportot, s aztán a hét közepétől jönnek a képes lapok. Csöreg János nem tagadja: jól jön a családnak a mellé­kes, amit az újságokkal ke­res. Dehát a pénzen kívül más dolog is van a világon. Az emberek, akiket ismer, akiket ezzel segít: pontosan viszi az újságát, hogy mr Mert minek menjen messzire ő — utaznak helyette mások. Nem gyalogosan: vonattal, re­pülőgéppel, autóval, mennek oda, ahol valami érdekes do­log történik. Nem lehet azoknak rossz! Nem csak egy helyen járnak, az egész világot beutazzák. Aztán, ha történik valami, te­lefonálnak, táviratoznak — ebből lesznek a hírek, meg a cikkek az újságban. Mindig történik valami. Ér­demes azokat elolvasni. De hogyan olvassák el az embe­rek, ha nincsen ő, a postás? Aki felkel hajnalban, négyre bent van a hivatalban, Tar Jánosnétól, a hírlapfelelőstől megkapja az újságokat és fél ötkor útrakel velük. A műhelytelepen túli rész és az országút páratlan olda­la (a címzésben: Tanácsköz­társaság útja) — ez az ő te­rülete. Ez a hármas számú kézbesítői járat, az egyik leg­nagyobb járat. Itt van, amióta postás. Akik a híreket táv­iratozzak a nagy hírirodák­nak, a TASZSZ-nak, az AFP- nek. az MTl-nek, a LJPI-nak, azok nem ismerhetik úgy az embereket, mint ő a dunnke­szieket. És ha ismerik is őket — Jaj, postás bácsi, de jó, hogy jön! Már azt hittem, baj érte a lányom. De nincs baj, irt a szentem. Meg biztosan a kisunokám is. Ha eljön hoz­zám, megmutatom. Isten meg­áldja, postás bácsi. A postás bácsi ballag, megy a következő címzetthez, és közben csendesen mosolyog. Emberek jönnek szembe, kö­szönnek, s a legtöbbjük meg is kérdi: — Jött valami, postás bácsi? Váltanak néhány szót, s a postás ballag tovább. Viszi a nehéz táskát, és viszi a har­mincegy évét. Ami akárhogy nézzük, harmincegy — nem ötven, hatvan. De ha hetven éves a címzett, ö akkor is postás bácsi. Hiába no, ez a hivatással jár: harmincegy éves és bácsi. Ezen Csöreg János még most is jóízűn mosolyog. Pe­dig már lassan egy évtizede, hogy hordja a leveleket, újsá­gokat. Lassan egy évtizede — ha egyberaknánk az utakat, a megtett kilométereket, bizto­san visszaérne Dunakeszire, úgy, hogy közben körbekerül- hé a földet. Persze, egyben végigjárni fárasztó volna, értelmetlen. Ballag a postás bácsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents