Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

1963. NQVFMRER 15, PÉNTEK Virágzó község a „Jaj-telek“ helyén Művelődési orfhonf avatlak Halásztelken Halásztelek — legfiatalabb községeink egyike. A mai te­lepülés helyén még tíz éve is csak néhány kunyhó állt, az urasági major múlt rendszer­ből ittmaradt, szegényes örök­sége. Az ötvenes évek első honfoglalóit rövidesen követ­ték a bátrabb telepesek, gom­bamódra nőttek a parlag he­lyét két-háremszobás, kertes családi házak. A közeli gyárak dolgozói, a saját otthonra vá­gyó termelőszövetkezeti fiata­lok nem kényszerülnek Cse­pelre, egyre többen vetik meg lábukat Halásztelken. A kis község tízéves -fejlő­désének egyik legszebb ered­ménye a most felépült műve­lődési otthon. A régi színház­terem öltözőkkel, klub- és iro­dahelyiségekkel bővült. A KISZ-fiatalok ezután nem szo­rulnak a tanácsháza szűkös irodahelyiségeibe, szépen be­rendezett, barátságos szobát kaptak az új épületben. Az iskolásak problémáját megold­ja a tanulószoba, ahol dél­utánonként tanári felügyelet mellett tanulhatnak a gyere­kek. Hosszas hányódás után a községi könyvtár is nyugodt otthonra talál. Miután hely­hiány miatt a tanácsházáról kiköltöztették, a közel nyolc­száz kötetes állományt a könyvtáros, Hontiné saját la­kására vitte és ott folytatta a kölcsönzést. Heikes1, áldozat­kész munkájáért a kényelmes könyvtárszoba a legkevesebb, amit megérdemel. Huba Miklós művelődési otthon igazgató őszinte öröm­mel beszél terveikről. Sport­klubbot és nyugdíjasak klub­ját alapítanak, rendszeresítik a tánccsoport és a színjátszók foglalkozásait. Hetenként TIT- előadásokat .szerveznek a leg­változatosabb témakörökből, különböző korosztályok szá­njára,. oi-übus .»j Megható ünnepség kereté­ben adta át Szűcs Pál, a já­rási tanács községfejlesztési csoportjának vezetője az átépí­tett művelődési otthont a he­lyi szervek képviselőinek, és a község dolgozódnak. Kígyóst Ferenc a községi tanács el­nöke, aiki maga is vasárnap­jainak nagy részét töltötte az építkezésen, megköszönte a dolgozók segítségét, ami nél­kül megoldhatatlan lett vol­na a vállalt határidő teljesí­tése. A község lakói több mint negyvenötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a művelődési ház építkezésén. A fiatalok Gyurján János KISZ- titkár vezetésével ötszázhu­szonhat órát dolgoztak. Még a nyugdíjas kor sem jelentett akadályt, Bán Károly bácsi például a vállalt száz órát, magasan túlteljesítette. A y Szerszámgépfejlesztő Intézet 4f dolgozói dömperrel segítettek, '4 a bolgár kertészet fuvarosai a Jí föld és az építőanyag szállí- '4 tásánál nyújtottak segítséget. í 4 Ezzel a lelkesedéssel,| segítőfcészséggel —, ami a köz- ^ ség legkisebb lakóját is fűti ^ —, magyarázható az a tény, í hogy Halásztelek, amit a har- ^ mincas évek nyomora csak ; „Jaj-telek”-ként emlegetett, ^ ma viharos gyorsasággal épü- £ lő, virágzó községgé vált. '4 (e. m.) í A rákellenes küzdelmet szélesebb alapokon kell folytatni Megkezdődött a VI. magyar onkológus kongresszus A tervek gazdag téli programot ígérnek! Csütörtökön a Semmelweis- teremben az Országos Onko­lógiai Intézet 10, illetve előd­je, az Eötvös Lóránd Rádium és Röntgen Intézet 25 éves fennállása alkalmával rende­zett jubileumi üléssel meg­kezdődött a VI. magyar onko­lógus kongresszus. A háromnapos tudomá­nyos tanácskozáson a ha­zai rákellenes küzdelem nagyszámú képviselőjén kívül sok külföldi — szov­jet, angol, bolgár, cseh­szlovák, francia, német és román — vendég is részt vesz. Dr. Prochnov Ferenc pro- feszor elnöki megnyitója után dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese üdvözölte a kong­resszust és a jubiláló intéze­tet. — A rákellenes küzdelem­nek nemcsak mi, orvosok tu­lajdonítunk igen nagy jelen­tőséget — mondotta —. hanem a társadalom is. A rosszindu­latú daganatok a szív- és ér­rendszer megbetegedései után a második helyen állnak a ha- lálozók között. A továbbiakban rámutatott, hogy a magyar orvosok leg­jobbjainak figyelemre méltó kezdeményezései ellenére, or­szágos rákellenes küzdelem megindítására csak a felszaba- . dulás után, a szocializmus épí­tésével nyílott lehetőség. A tízéves munka eredményei és tapasztalatai alapján az a vé­lemény alakult ki, hogy a rák­ellenes küzdelmet szélesebb alapokon kell folytatni. Ez azt jelenti, hogy a küzdelem nem szorítkoz­hat az onkológiai hálózat­ra, hanem az egész orvos- társadalmat meg kell moz­gatni és a daganatos be­tegségek elleni küzdelmet az egész orvosi kar felada­tává kell tenni. a magyar onkológia központi intézményét és országos háló­zatát, de szükséges, hogy a belgyógyász, a sebész, a nő­gyógyász, a bőrgyógyász és minden orvos a maga terüle­tén saját feladatának tekintse ezrt a küzdelmet. Az onkoló­giai szervezet feladata az el­méleti és klinikai kutatások folytatása, a legfejlettebb di­agnosztikai és gyógyító eljá­rások kidolgozása, elsajátítá­sa s szervezett továbbképzés útján való átadása. A kong­resszus tematikája ezt a célt, a továbbfejlesztést szolgálja, ezért eredményes munkát kí­vánok a kongresszusnak és az egészségügyi vezetés köszöne­tét fejezem ki a magyar rák­ellenes küzdelem dolgozóinak — mondotta befejezésül. A. Szerebov leningrádi pro­fesszor a szovjet onkológu­sok nevében üdvözölte a kongresszust, majd dr. Vikol János, az Országos Onkoló­giai Intézet igazgató főor­vosa tartott jubileumi meg­emlékezést „25 év a rákel­lenes küzdelem szolgálatá­ban” címmel. A jubileumi ülésein a rák­kutatás három világhírű szak- tekintélye tartott ezután elő­adást. Elsőnek L. F. Larinov professzor, a moszkvai rák­kutató intézet chemotherá- piás osztályának vezetője is­mertette a gyógyszeres ke­zelés jelentőségét és lehe­tőségeit a rosszindulatú da­ganatok korszerű gyógyítá­sában. A másik két neves külföldi vendégelőadó a kong­resszus központi kérdésével, az emlőrák korai felismerésé-? vei és gyógyításának kérdésével foglalkozott. P. Denoix pá­rizsi professzor a gyógyu­lási kilátásokat elemezte az emlőrák különböző stádiu­maiban, R. W Ravert, a lon­doni Royal Marsden Hospi­tal főorvosa pedig az emlő­rák diagnosztikáját és keze­lésének módját, intézetének gyógyítási eredményeit ismer­tette. A délutáni két szekcióban megkezdődtek a klinikai on­kológiai tanácskozások. A kongresszussal egy időben Budapesten ülé­sezik a szocialista or­szágok nemzetközi szak- folyóiratának, a Neoplas- manak szerkesztő bizott­sága. A nemzetközi szerkesztőség; amelyben a tagországok ve­zető rákkutatói foglalnak helyet, az Akadémián tar­totta ülését. Ma szimpózionon nak az emlőrákról tatódnak a klinikai szélesek is. (MTI) tárgyal­ás foly- megbe­Kihanf oltók Semmelweis Ignác földi maradványait Szülőházának udvarában, a készülő orvostörténeti múzeumban kapnak végleges helyet a nagy tudós hamvai A napokban a Kerepesi-te- metőben felbontották Sem­melweis Ignácnak, az orvos- történelém nagy alakjának sírját. Hamvait ezúttal már — Erősíteni kell és fogjuk is i harmadszor exhumálták, mert KULTURÁLIS HÍRADÓ Kiállítás Tápiógyörgyén A színjá szó szakbizottság ülése Csontváry kiállítás Nyolcvanháromezer beutalt üdül télen a SZOT-üdüIőkben Vasárnap nyílt meg Tápió­györgyén a művelődési házban a Szodligeten élő tehetséges festőművész, Gebora László kiállítása. A művész, aki az utóbbi években részt vesz a Pest megyében élő festők va­lamennyi tárlatán, nagy fejlő­désről tesz tanúbizonyságot. A most kiállításra került ötven kép között nem egy biztos ke­zű, kiforrott művészre valló munka már. Különösen vonat­kozik ez a kitűnő szín- és for­maérzékkel alkotott akvarell- jeire. A képek többsége a szentendrei művésztelepen ké­szült, s a patinás városka hangulatát sugározza. Az érté­kes kiállítás november 11-ig tekinthető meg. Keramikusok kiállítása Fekete János és Végváry Gyula keramikus művészek kiállítása nyílik ma délután fél hatkor a Fényes Adolf- teremben (Budapest, VII.. Rá­kóczi út 30.). Megnyitó beszé­det mond dr. László Gyula egyetemi tanár. Bábosok konferenciája November 23—24-én Pécsett rendezik meg a bábszakrefe­rensek és a báb oktatók orszá­gos konferenciáját, amelyen részt vesznek a Pest megyei báboktatók is. Erzsébet-bál Szombaton este nyolc órai kezdettel nagyszabású Erzsé- bet-bált rendeznek a Csepel Autógyár művelődési otthoná­ban, A bál, amely minden bi­zonnyal kellemes emlék ma­rad majd az Erzsébetek szá­mára, reggel öt óráig tart. üdülőhajója. is a fővárossal is­merkedő vidéki csoportoknak nyújt két-két hétre otthont. A Budapest hajó a Vigadó tér­nél, a Visegrád a margitszigeti fedeltusaoda mellett horgo­nyoz. Természetesen az egész is­kolai éven át tehát télen is, üzemben lesz a parádi, a pa- rádsasvári, az ormándpusztai, a röjtökmuzsaji, a tóalmást és a vajtai gyermeküdülő is, amelyekben nemcsak a kis beutaltak testi felerősítéséről, hanem oktatásáról is gondos­kodnak. Mindent összeszámítva, az idén a SZOT beutalójegyeivel összesen mintegy 83 000 felnőtt és gyermek jut egészséges, kellemes téli üdüléshez. (MTT) BécsbőJ először a Semmel- weis-család sírboltjába vit­ték és anmiam került 1906-ban mostani hetyére. A koporsót az Eötvös Lo~ ráad Tudományegyetem Em­bertani Intézetébe szállítot­ták, és ott nyitották fel. Az embertani intézet vezetője, Bartucz Lajos professzor, a napokban kezdi meg Sem­melweis földi maradványainak vizsgálatát. Az exhumálás célja, hogy előkészítse Semmelweis földi maradványainak végleges el­helyezését. A várnak a Gel- lért-hegyre néző oldalában az Apród utca I—3. szám alatt áll ma is az az 1800-as évek elején épült ház, amelyben a nagy tudós született és éle­tének első éveit töltötte. Ezt a házat restaurálják és itt helyezik el a Semmelweisről elnevezett orvos- és gyógy­szerésztörténeti múzeumot. A restaurálás jövő tavaszra be­fejeződik. Ekkor az udvart lezáró várfalban kialakított sírkamrában mészkő szarko­fágban helyezik el a Sem­melweis csontjait tantalmazö érckoporsót. Társadalmi munkások IV. A bíróság elnöke A gyári kollektíva nevében vonja felelősségre azokat, akik a közösség ellen vétettek. Rá­galmazókat, becsületsértőket, verekedőket, tolvajokat. Saj­nos, főként az utóbbiakat. — Ezek az ügyek keltenek a legnagyobb érdeklődést a dol­gozók körében. Az, hogy Nagy Pista megsértette Kis Pistát, nem ver nagy port fel. Az emberek azt mondják, lehet, hogy mind a kettő hibás, ne­héz véleményt alkotni. A lopás az más. Az min­denkit felháborít. Ahhoz min­denkinek van szava. Ilyenkor megtelik a tárgyalóteremnek kinevezett ebédlő. S a hallgatóság — a lényeg. A társadalmi bíróság műkö­désének egyik főszereplője. — Az egyszerűbb emberek még akkor sem szeretnek nyil­vánosság előtt szerepelni, ka dicsérik őket. Hát még ilyen­kor. Szerintem a munkatársak j jelenléte igen nagy hatással I van a „vádlottra”. A bírósági tárgyalás is más — ez is. Ott idegenek vannak. Itt pedig esetleg a szomszéd... a kis­lány, akinek udvarol... az asztaltárs az ebédlőből. a művezető ... Aki egyszer tár­sadalmi bíróság elé kerül, még egyszgr nem jut oda. Leg­alábbis kétesztendős műkö­désem alatt egyszer sem tár­gyaltunk olyan ügyeket, ame­lyeknek azonos szereplője volt. Mit érez a bíró a tárgyalá­son? — Az első időben izgalmat. Munkaügyi előadó vagyok, nem volt jártasságom ebben a munkában. Töprengtem, vajon úgy sikerül-e minden, ahogy szerelném. Nem lesz-e a do- \ lógnak .,pellengér” jellege. Mert ezt — bármit is tett az illető — nem akarjuk. Célunk í a nevelés. A legritkább eset, hogy azonnali hatályú elbo csátásra ítéljük a vádlottat Írásbeli megrovás, szóbeli fed­dés, alacsonyabb munkakörbi helyezés szerepel a büntetés módok között. A legtöbb eset ben — mint az élet bizonyítji — ez is elég. A legemlékezetesebb tárgya lása tavaly volt Simon László nak. A Csepel Autógyár nor mália üzemének néhány dől gozója egy csavartgyártó cél gépre valót lopott ősze. Rend kívül feszült volt a hangulat volt aki — az illetők közül — sírv-afakadt. Végül az eltu lajdonított összeg nagysági miatt az ügyészség folytatta a: eljárást. — Soha nem éreztem hálát lan. népszerűtlen feladatnak amit végzek. Az emberei igazságérzetére apellálok é. legtöbbször nem is csaló dóm... Bende Ibolya Rövidesen bemutatják film színházatok a Boccaccio 70 ci mű olasz filmet. Egyik női fő' szerepét Sophia Lőrém alakít- ja. , A Magyar Nemzeti Galéria; és a Szépművészeti MúzeumJ rendezésében november 16-án, J szombaton délelőtt 11-kor aj Szépművészeti Múzeumban í kerül sor Csontváry Koszt ka! Mihály Tivadar emlékkiállítá- J sának ünnepélyes megnyitása-£ ra. Megnyitó beszédet mond £ dr. Liptai Ervin, a Művelődés-^ ügyi Minisztérium múzeumi J főosztályának vezetője. J NAPIRENDEN A NÉPMŰVELÉS \ : A Ceglédi Járási Tan ács ^ végrehajtó bizottsága ma dél-; előtt megvitatja az őszi-téliJ népművelési terveket, felada- J tokát. Előadó: Márki Péter J népművelési felügyelő. É Peukert Károly kiállítása \ , j A váci Vak Bottyán Mu-; zeumban szombaton délután J fél négykor kerül sor Peukert J Károly festőművész gyűjtőmé-^ nyes kiállításának ünnepélyes J megnyitására. A kiállítást Dé-^ kán Antal a Pest megyei ta-J nács művelődésügyi osztályé-^ nak vezetője nyitja meg. A ki-J állítás december 1-én zárul. J | Ismeretterjesztés Tápiószecsőn ^ A tápiószecsői Damjanich J művelődési otthonban három J ismeretterjesztő előadássorozat^ indult. A nők akadémiájának^ harmadik évfolyamán tizen- két egészségügyi és közismerc-J ti előadást rendez ebben azj évadiban. Az ifjúsági népművé-J szeti akadémia tíz előadásból J áll. Erre az előadássorozatraj szazhatvan bérletet adt-f< élj eddig. A méhész íanfolyamotj szintén tíz előadásra tervezik. < November 22-én délelőtt í 10 órai kezdettel a népműve- 5 lési tanácsadó helyiségében > rendezik meg a színjátszó e szakibizottság ez évi első gyű- 1 lését. Napirenden a szakbizott­- ság évi munkaterve és a szín­- játszó-rendezők feladatai sze- l répelnek. Előadó: dr. Kowach i Gyula, a Petőfi Színpad igaz­- gatója. í _____ ___... H osszabbodnak az ősz: esték, a falvakban egyre több a sza­bad idő. A határban csendesül a munka, az emberek ráérő idejükben szívesen keresik fel a művelődési intézményeket. A mezőgazdaság átszervezése óta a harmadik tél követke­zik. Felvetődik a gondolat, mi­vel várják intézményeink az embereket? Hogyan készül­tek fel könyvtáraink, otthona­ink, klubjaink az őszi, illetve a téli esték hosszú óráira? Megyénk valamennyi köz­ségében és városában szep­temberre elkészültek a tervek. A ceglédi, bagi, nagykőrösi, péceli, isaszegi — és sorolhat­nánk a községeket — tervek, ha nem is mondhatók hiányta­lanoknak, az előző évekhez vi­szonyítva fejlődést tükröznek. Az egészséges koordináció segítségével végre megszűn­tek a községekben azok a vil­longások, amelyeket a külön­böző szervek időben előre nem egyeztetett rendezvényei okoz­tak. A keresztszervezések okozta akadályok megszűnésé­vel egészséges népművelési élet bontakozhat ki. S ez . az egyik fő érdeme az idei terve­zésnek. '.I V :.' s ' i • Örvendetes, hogy a két év­vel ezelőtti 9 tsz-, 19 munkás- és 5 ifjúsági akadémia helyett ebben az évadban 26 munkás- akadémia 36 tagozattal. 54 tsz- akaxlémia 55 tagozattal, 45 nők alzadémiája, 22 ifjúsági akadé­mia 23 tagozattal, 65 szülök akadémiája, 22 nevelők áka­Csuka Zoltán Belgrádba utazott Csuka Zoltán költő és mű-j fordító a napokban Belgrádba; utazott a Njegos-emlékünnep-i ségekré. Előreláthatólag tíz; napot tölt a jugoszláv fővá-1 rosban. " démiája és egy kultúrfelelősök j akadémiája kezdte meg műkö­dését. Elsősorban az 54 tsz- akadémia az, amely előrehala­dást jelenthet szövetkezeteink, i parasztságunk szempontjából. Az akadémiák mellett előadás- sorozatok és előadások vár­ják a művelődni, tanulni vá­gyó embereket. Biztató, hogy a pedagógusok mellett ma már az agronómusok, jogászok, mérnökök, vasúti és más te­rületi műszaki emberek, va­lamint a gyógyszerészek és az orvosok is mind nagyobb számban segítenek a hivatá­sos népművelőknek, s előadá­saikkal gazdagítják az embe­rek ismereteit. Szépülő művelődési ottho­naink, könyvtáraink, klubja­ink és iskoláink felkészültek a télre — ezt bizonyítják ter­veik. Népművelőink lelkiisme­retes munkáján, az emberek érdeklődésén múlik, hogy ezekből a tervekből milyen va­lóság lesz. Reméljük, esemény­telen téli estékről, üresen kon­gó előadótermekről egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán hallunk. A Iellei Május 1, baiaton- földvári Textilmunkás, a sió­foki Bányász és a Csepel Vas­mű, valamint a balatonfüredi MEDOSZ, Postás és Béke üdü­lőben teljes az üzem a SZOT naptára szerint 32 héten át tartó téli időszakban is. Ezen­kívül beutaltakkal vannak te­le a legszebb üdülők a Mátrá­ban, a Bükkben, a Mecsekben, a Dunakanyarban és Sopron­ban is. Azok a vidékiek viszont, akik a fővárosban kívánják évi pihenőjüket eltölteni, a szabadság-hegyi és a petne- házy-réti üdülőkben váltják egymást a tél folyamán. Sőt, a jég beállta előtt, majd elta­karodása után a SZOT két

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents