Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

“XCirfaD 1983. OKTÓBER 8, KEDD Televíziós ápolónővér Orvosi műszergyártásunk igyekszik mind teljesebbé ten­ni választékát. A Medicor Mű­vek most olyan kísérleti be­rendezést állított össze, amely automatizálja a kórházi mun­ka egy részét. A berendezés lé­nyegében egy miniatűr televí- ziókamerából és egy ellenőr­ző monitorból áll, amellyel a röntgenlaboratóriumok, kór­házak besugárzó helyiségében figyelik meg a betegeket. A berendezést egyébként te­levíziós ápolónővérnek nevez­ték el, mert alkalmas nagyobb kórtermekben több beteg egy­idejű megfigyelésére, állandó szemmel tartására. Teheti, mert Ez volt a címe annak a Pest megyei Hírlap augusztus 23-i számában megjelent kis írásomnak, amelyben az al­kotmányunk ünnepén meg­esett rákospalota—újpesti ka­landomat meséltem el. A ve­resegyházi vonattal utaztam Budapest felé, de csak Rákos­palotáig jutottam, mert nem tudtam — de velem együtt a zsúfolt vonat még sóik más utasa sem tudta —, hogy vo­natunknak ez a végállomása. Miután senki sem figyelmez­tetett bennünket, a mozdulat­lanná merevedett vonaton vártuk a továbbindulást és csak véletlenül tudtuk meg, hogy időközben már a csatla­kozóvonatról is lekéstünk. Amikor panaszt akartam ten­ni az állomásfőnökségen, egy vasúti közeg, fittyet hányva felmutatott újságírói igazol­ás megfeledkezve VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK DOHANYSZURET KÖZÉP-ITÁLIAI RAJZOK címmel mutatja be a Szépművészeti Múzeum grafikai osztá­lya Leonardo, Raffaello és más közép-itáliai művészek rajzait a múzeumi hónapon. A kiállítás október 5-én nyílt meg. Raffaello: Női fej (MTI Foto — Bojár Sándor felv.) A Zrínyi Kiadó téli kiadványaiból eddig ismeretlen részleteket dolgoz fél a kémkedés törté­netéből Bíró Lajos és Kom- játh Pál könyve, amelynek címe: Háború hadüzenet nél­kül. Szerencsés nyertesek rendőr főtörzsőrmester „fel­tételezhetően közbelépett vol­na, ha a szolgálattevő részé­ről erőszakot tapasztal” — nagyon erőtlen argumentum, hiszen akkor sem lépett közbe, amikor nyomatékosan figyelmébe ajánlottam a vas- | úti közeg brutalitását. Annak ! viszont, hogy a panaszosok j asm követtek el semmi rend- j bontást, a legdöntőbb bizo-1 nyítéka a rendőr főtörzsőr­mester passizivitása. A zavaros ckfejtésű vá­lasz záró akkordja a leg­meglepőbb. Az a nyílt vád van benne, hogy a Pest ■ megyei Hírlap „egyoldalú és minden tárgyilagosságot nél­külöző bejelentés alapján kö­zölte a vasutat becsmérlő és dolgozói önérzetét sértő” cik­kei. Bizonyára elkerülte a vizs- j gálát megejtőinek figyelmét, igénytelen írásomnak az a j része, amelyben egyes szám, első személyben megírtam, ] hogy a szégyenletes jelenet után rögtön jegyzőkönyvbe foglaltuk a történteket, és hogy ez a jegyzőkönyv szer­kesztőségünkben a vasút- igazigatóság rendelkezésére áll. Különös lehetett az a „sok­oldalú vizsgálat”, amely meg­elégedett az érdekelt kar tár­sak, tárgyilagosnak nehezen feltételezhető közléseivel, de a felajánlott jegyzőkönyvre éppen úgy nem volt kiván­csi, mint ahogyan azokra a részletekre sem, amelyekről nem írtam. Nem figyeltek fel a vizsgálóbiztosok arra a nyilvánvaló tényre sem, hogy a Pest megyei Hírlap nem egyoldalú bejelentés alapján írt cikket közölt, hanem mun­katársa személyes élménye alapján írt beszámolóját. Végezetül azt az állítást, hogy cikkemmel a vasutat becsméreltem, vagy a vasúti dolgozók önérzetét sértettem volna, a legerclyesebben visszautasítom. Éppen a ma­gyar vasút és dolgozóinak ré­gi, jó híre védelmében hív­tam fel a figyelmet egyet­len t közegének felháborító vi­selkedésére. Magyar László A ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezetben a közel- j múltban kezdték meg a do-j lányszedést, örvendetes, hogy '.íz holdnyi dohány földjükről igen szép termést takaríthat­nak be. A leszedett dohány azonnal a szárítóba kerül, s november végén, legkésőbb december elején megkezdik szállítását. A dohány útja Szolnokra vezet, a Dohány­fermentáló Vállalathoz. ASSZONYOK ÖRÖME A Cegléd városi nőtanács újra megszervezi az asszony­klub összejöveteleit. A jó és színvonalas szórakozást ked­velő asszonyok és leányok feltehetően örömmel vesznek részt a klub foglalkozásain, amelyre havonta két alka­lommal, minden második kedd délután 5 órakor kerül sor, a városi tanács tanácstermé­ben. Minden alkalommal a legkülönbözőbb témájú elő­adások hangzanak el, majd pedig beszélgetéssel, kézi- munkázással, társasjátékkal tölthetik el idejüket a klub tagjai. Természetesen a klub­tagok rokonaikat, ismerősei­ket is elvihetik az összejöve­telekre. Ezzel is növelni kí­vánják a kellemes, baráti hangulatot. S mindezért a tagsági díj évente 10 forint. Helycseretervek Gombán Gombameghatározó verseny Ismét gyarapszik a népszerű vetélkedők száma: az orszá­gos gombaszakoktatási bizott­ság megrendezi az első gomba- meghatározó versenyt. A kö­zépfokú tanfolyamot végzett gombaismerőknek 15—20 köz­ismert gomba hivatalos ma­gyar nevét kell meghatároz- niok. A szakértői tanfolyamot végzettek feladata pedig 15— 20 nyersgemba, 10 gombapre­parátum és 3—5 szárított gom­ba magyar és latin megneve­zése. A versenyen bárki részt vehet, tekintet nélkül arra, végzett-e tanfolyamot, vagy nem. A győzteseket pénz- és könyvjutalommal díjazzák. A gombameghatározó ver­seny helye: az Országos Erdé­szeti Egyesület klubhelyisége, Budapest, V., Szabadság tér 17. III. emelet 359. Ideje: ok­tóber 17., délelőtt 10 óra. (MTI) IGYÁL KISFIAM kétségtelenül alaposan leitta magát. A tanáriban megmos­datta és hazakísértette egyik tanítványával, majd behivatta az anyját „Ügy látszik, hogy sokat ivott reggelire” — így okolta meg az esetet az asz- szony. Akkor határozta el, hogy dolgozatot irat a gyere­kekkel arról, hogy mit esznek odahaza. Az eredmény: alig volt néhány, aki reggelire te­jet, vagy teát kap, a többség cukros bort iszik. Szabolcsban egy védőnő mondta el, hogy körzetéiben van olyan falu, ahol ma is ál­talános szokás pálinkát adni a csecsemőnek, ha nyűgös. Pár évvel ezelőtt magam vol­tam tanúja annak, hogy hús­véti locsolás következtében kórházba kellett szállítani egy kisfiút, mert a felelőtlen fel­nőttek annyi bort itattak ve­le, hogy súlyos alkoholmér­gezés lett a vége. A télen több alkalommal látogattam meg egy gyermek­kórházi osztályt. Nem akar­tam hinni a szememnek: egy anya minden alakalommal sört hozott láibtöréses tizenkétéves fiának mondván, hogy azt na­gyon szereti a gyéreik. A felnőtt minden esetben elsősorban felelős önmagáért, de a gyermekért a szülő. Nem lehet mindegy, hogyan véleke­dik valaki kicsi korában az alkoholfogyasztásról, mert ez lesz az alapja későbbi szemlé­letének is. Hiába mondják a szülők: csak/ egy kicsit adok, egy fél p oh ábrái, ebédnél, vagy ha lakodalomba megyünk, meg disznóöléskor... A gyermekkori alkoholfo­gyasztás — a legkisebb mér­tékben is — károsan befolyá­solja a fejlődő szervezetet. El­sősorban a központi idegrend­szer ingerfelfogó és feldolgo­zó képességét csökkenti. Nem nyugtathatja meg lelkiismere- téf egyetlen szülő sem — tu­dományos tények mondanak ellent a könnyelműen engedé­lyezett „egy korty” elfo­gyasztása ellen. Dr. Székely Lajos orvos- pszichológus végzett nemrég felméréseket falun és város­ban ebben a tárgykörben. Ta­nulmányában kifejtette a kö­vetkezőket: „A falusi lakos­ság körében a gyermekkori és felnőttkori alkoholfogyasztás­nak meggyökerezett hagyo­mányai vannak. A falusi gyermekek körében olyan ál­talános vélemény alakult ki, hogy gyermekkorban szabad alkoholt fogyasztani...” Ez az álláspont — a tudat­lanság miatt — nemzedékről nemzedékre szállt, kiszámít­hatatlan következményekkel járó hatásait nem is próbálta felmérni senki. Annyit tud­nak, hogy bortermelő vidéke­ken sokkal több az úgy ne ve­zeti „terhelt” egyén. mint egyéb tájakon, ahol nehezeb- i ben jutnak, alkoholhoz. Számot kell vetni a múlttól örökölt hibás felfogásokkal, őszintén feltárni a helyzetet, hogy minden felnőtt megért­se; nem mindegy, milyen lesz az elkövetkezendő nemzedék. És mivel a gyermek minden ismeretanyagának alapjait otthonról szerzi, elsősorban a szülők felvilágosítása, felelős­ségérzetének felkeltése a fon­tos. A szűkebb család mellett barátok és az iskola formálja a gyermek tudatát. Az előbb említett tanulmány foglalko­zik azzá-1 is, hogy az általános iskola tantervében az alsó ta­gozatban nem esik szó a gyer­mekek alkoholfogyasztásáról. Az alkoholról magáról először a IV. ^osztályosok tanulnak „A szőlő” című olvasmány ke­retében, amelyből a követke­zőket tudják meg: „A magyar szőlőből készült bor világhí­rű. Bizonyosan hallottátok már a hírét a tokaji és ba­dacsonyi boroknak... A mustból erjedés után bor lesz. A borban szesz van. A sze­szes italok mértéktelen fo­gyasztása ártalmas ..." Hogy mi történik azzal, aki alkoholt fogyaszt? Azt a tan­könyv nem magyarázza meg, s a gyerek beéri annyival: aki bort iszik, részeg. Pedig meg kellene magyarázni azt is, milyen folyamat játszódik le az alkoholt fogyasztó em­berben, ég ki kellene térni az alkoholizáló gyermekekre is. Egy anya mesélte, hogy kis­fiának minden alkalommal, amikor ők is ittak, adott egy ujjnyi bort. A gyerek egy rá­dióelőadás hatására azzal állí­tott a szülők elé: „Vigyetek engem elvonókúrára, mert én nem akarok részeges lenni...” A szülők szellemes „gyerek­szájnak” fogadták el a mon­dottakat, és megnyugtatták a kisfiút, mondván: attól, amennyit ő iszik, még nem lesz alkoholistává, annyit sza­bad inni neki is, mint gyerek­nek. Pedig fel kellett volna figyelniök a „gyerekszájra", megértem, hogy a gyermek­ben konfliktus támadt a szü­lői gyakorlat és a pedagógiai elv között. Sajnos, a gyermekek alko­holfogyasztásának elnézésé­ben hibás az a régi orvosi gyakorlat is, amely a vörös bort gyógyszerként javallottá vérszegény, étvágytalan gyer­mekeknek. Az orvostudomány mai álláspontja szerint nem az, egyéb megfelelő gyógysze­rekkel kezelik az arra rászo­ruló gyerekeket A7 3 SZÍiiÓ aki akár „gyógy­kezelési” szempontból, akár abból a meggondolásból, hogy egy kicsi nem árt —, ad al­koholt gyermekének, súlyos hibát követ el. Nyugodt lehet, hogy jól érzi magát bor nél­kül is a lakodalomban, vagy disznótorban, csak javára szolgál, ha megkímélik ideg- rendszerét az alkohol hatásá­tól. Kevesebb italos felnőtt lesz a mostani gyerekekből és több olyan, aki tudja, mi az alkohol szerepe és hatása, és nem rab'a, hanem mérték­tartó ízlelője lesz később. Szemes Piroska ságáról is, példátlan brutali­tással kituszkolt a forgalmi irodából, sőt még a panasz­könyv kiadását is megtagadta. Cikkemre a MÁV igazgató­ságától most érkezett meg a szeptember 25-ről keltezett válasz. (Balassa István, az igazgatóság vezetőjének he-! lyettese írta alá.) Eszerint az esetet megvizsgálták és meg­állapították, hogy mivel „a menetrendről való tájékozó­dás mindenkor az utas köte­lessége”, a panasz jogosulat­lan volt. Eddig — mondjuk —, rendben is lenne a dolog, ami azonban nem jelentheti azt, hogy az utasok ne igényelhet­nének egy szemernyivel több udvariasságot, a szállításukra kötelezett vasúttól. Ezt a sze­mernyi többletet kívántam igényelni panaszommal a nagyközönség számára, de ami erre következett, az — enyhén szólva — kiábrándító volt. És kiábrándító a MÁV válaszának erre vonatkozó ré­sze is. A megejtett vizsgálat eredménye szerint a vónaton csak azok a helyi utasok ma­radtak, akik nem is akartak tovább utazni, s csupán a to­longást kívánták türelmes vá­rakozásukkal elkerülni. Az állítással szemben — mint a levél következő soraiban ol­vashatjuk —, mégis akadtak panaszosok, akik „a bpesli vonat elmenetele után a ka­pussal hangosan vitáztak, mi­közben azt kiabálták, hogy „Mégiscsak disznóság, hogy az embert lehagyják a vonat­ról!’ ". A levél a továbbiakban olyan képet rögtönöz a cik­kemben aposztrofált névtelen szolgálatvezetőről, hogy an­nak alapján a legpéldásabb magyar vasutas szobrát is meg lehetne róla mintázni. Csupán abban lát pici hibács- kát, hogy amikor a panasz­könyvet kérték, „vitába szállt velük, ahelyett, hogy vita nél­kül rendelkezésükre bocsátot­ta volna a kért panaszköny­vet”. Ez különben törvényben előírt kötelessége lett volna, de hogy annál cifrább legyen, még vitatkozva sem bocsátot­ta rendelkezésükre. Megtudtam a válaszból azt is, hogy a derék szolgálattevő, a „nevezettet” — aki nyilván ón vagyok — karjánál fogva kivezette a forgalmi irodából”. Ami valóban a művészi meg­fogalmazása annak a szé­gyenletes ténynek, hogy dur­ván belemarkolt a karomba és lökdösni kezdett kifelé, amikor pedig rácsaptam 11- letlenkedő kezére, neki lódí­tott a mögöttem várakozó és akkor még számomra is­meretlen többi panaszosnak. Hogy a goromba jelenetnél statisztáló Kákái Sándor (Bp. VI. kér. Rendőrkapitányság) romfinevelésre használ. Ott kapna helyet a Magyar Szo­cialista Munkáspárt községi szervezete, valamint a rend­őrség körzeti megbízottja is. A jelenlegi tanácsháza egyik ! traktusát pedagóguslakásnak ' alakítanák át, míg a többi j helyiségeiket a tömegszerveze­tek, például a KISZ, a Vö­röskereszt, a sportkör ven­nék birtokukba, mivel ezek jelenleg nem rendelkeznek saját otthonnal. Cyalsg Kanadáig? Furcsa gondolat, meg a ki­vitelezése is ütközik néhány akadályba. A gyalogokénak, aki Kanadáig egyvégtében akar menni, útjában áll a tenger. Úgy látszik, K. L. 16 esztendős monori ipari tanuló nem számolt ezekkel a nehézségekkel, mert mint mondotta, gyalog akart Ka­nadába jutni. Az útja ha­mar véget ért, mert szep­tember 30-án fél tízkor Hosz- szúperesztegnél, ahol tiltott határátlépést kísérelt meg — elfogták. Ismét nagykőrösi lakost lá­togatott meg a lottószerencse. A legutóbbi lottó tárgynyere- mény-sorsoláson többek kö­zött a 9 757 891. számú lottó“ szelvény tulajdonosa, egy HS 60-as típusú lakószoba- bútort nyert, lakásfelszerelési utalvánnyal együtt. A nyere­mény értéke mintegy 24 000 forint. Meg kell említenünk, hogy a tárgynyeremény-sorso- lásotn nem ez volt az egyet­len nagykőrösi nyeremény. A Hunyadi Termelőszövetkezet 70 darab hízó marha átadá­sára kötött szerződést a je­len gazdasági évre. Kötele­zettségéből eddig 56 darab hízott állatot már átadott, a további 14-et az idei eszten­dő végén veheti át az Ál­latforgalmi Vállalat. A tsz az állatgondozás és nevelés területén jelentős fejlődést mondhat magáénak. Szak­képzett állatgondozói jó mun­kát végeznek és nagyrészt ennek köszönhető, hogy szer­ződéses kötelezettségeiknek rendszeresen és pontos idő­ben eleget tesznek. I Régi gond a községben a j tömegszervezetek úgynevezett j otthontalansága. A Gombai Községi Tanács most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy székhelyét átteszi g - műem­lék jellegű Kenyeres-kas­télyba, amelyet jelenleg a helyi termelőszövetkezet ba­ll menyasszonyra hevenyészett villanyfény ragyog, sürögnek az öreg nénikék, az U-alakú asztalnál vegyes hangon nó- táznak, a sátor sarkában esze­veszetten muzsikál a zenekar. Gyerekek szaladgálnak, nyű­gösködnek, anyák pátyolgat- ják az apróbbakat. Bent a szo­bában, az ágyon alszanak az ünneplőben elfáradt aprósá­gok. A kondérok mellett egy asszony unszolja a fiát: — Igyál, no egy kicsikét... A tíz év körüli gyerek fin­torog, nem ízlik neki a bor, Enélkül is jól érezné magát. De hát a felnőttek természe­tesnek vélik, hogy most borral fokozzák a gyerekek hangula­tát. Éjfél felé jónéhány kisis­kolás ott botladozik az aszta­lok, felnőttek között. Ismerős lakodalmi kép. Egy fiatal tanítónő ismerő­söm panaszkodott egyszer, hogy abban a faluban, ahol pályafutását kezdte, sokat it- i tak az emberek. Az első csa- j ládlátogatások idején őt is I borral kínálták, sók helyen : meg is haragudtak, mert nem | fogadta el. Emiatt felvágósnak \ mondták, pedig csak nem bír- i ta és nem is szerette az italt. : Ez lett volna a legkisebb baj, í mesélte, sokkal nagyobb volt, > hogy a gyerekeket is itatták a ; szülők. Egyszer egy tanítványa ! elaludt az órán. Amikor költö- ! getni kezdte, kiderült, hogy !a gyerekből árad a borszag, A „Hadtudomány klasszikái- < sai” sorozat következő kötete: < Az ókori hadművészet klasz- szikusai címmel jelenik meg. : A „Tisztek Könyvtára’1 soro- < zat következő kötéte, a vegyi és biológiai háború kérdéseit tárgyalja. A vegyi és bioló- ^ giai fegyver című munka át- ^ fogó képet nyújt a fegyverek^ fejlődéséről, s az eddigi alkal- ^ mazásuk során szerzett ta- ^ pasztalatokról. Az év utolsó hónapjában ^ bocsátja közre a kiadó Razin £ professzor a Hadművészet £ története című művének III. í kötetét. Az Égő földek és Ián- goló folyók című emlékirat- f ban a szerző igen reálisan és színesen eleveníti fel azt a fj sok áldozatot követelő hősi ^ küzdelmet, amellyel a szovjet ^ csapatok a Nagy Honvédő Há- ^ ború éveit harcolták végig. ^ Láthatatlan ütközet a címe fj Újvári Imre László pedagó- fj, giai kérdésekkel foglalkozó ^ új könyvének. ^ Az imperialista országok- ^ nak a Szovjetunió és a népi ^ demokratikus államok ellen 4 folytatott titkos háborúját 4 leplezi le V. N. Minajev Fény J derül a titokra című könyvé- ^ ben. A nagyközönség számára ^----| — Űj motorgyártással ki- 4 sérletezik a Csepel Autógyár '4 — jelentettük már több íz- 4 ben tudósításainkban és ri- $ portjainkban. A jó minőség és zavartalan gyártás érdé- kében a Béke és a Minőségi ^ kísérleti brigád szocialista ^ szerződést kötöttek. Közös ^ feladatuk, boffv a fennálló,^ és a jövőben felmerülő gyár- ^ tási problémákat minél gyor- ^ sabban megoldják. A két ^ brigád között jó társadalmi kapcsolatot akarnak létesí- 4 teni,

Next

/
Thumbnails
Contents