Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-08 / 235. szám
1963. OKTOBER 8, KEDD “KKwlao Sokkal jobb együttműködést Az építőipari párthatározat véarehaitncn ntínn — Befejezték a simaszcmű német kukorica törését a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben. A korai kukori- cafajta holdanként több mint 15 mázsa májusi morzsolt tengerinek megfelelő termést adott. — Kilencvenöt „öreg diák-’ jelentkezett a Dunakeszi Járműjavítónál az újpesti vasútgépészei! technikum kihelyezett osztályába. A dolgozók esti iskoláján, illetve levelező tagozatán szerzik meg a technikusi képzettséget, amely a tanulók számára nagyobb fizetést, az üzem számára több. magasabb képzettségű műszaki embert jelent. — Félmillió vállfát készít és szállít angliai megrendelésre a Pomázi Faipari Szövetkezet. Innen indulnak útnak a különböző háztartási fagvártmányok Nyugat-Eu- rópa több országába. — Ötvenkét tonna őszi burgonya átadására szerződött a helyi MÉK-kel a ko- cséri Űj Élet Termelőszövetkezet. A szállítást megkezdték, folyamatosan adják át a nagy mennyiségű és jó minőségű termést a felvásárlóknak. — Afrikában járt ez év elején a Csepel Autógyár és az Ikarus közös ..expedíciója”. A néhány hete hazaérkezett munkatársak közül Körmendi Gusztáv, az expedíció vezetője sajtótájékoztatót tart csütörtökön, a Magyar Sajtó Házában. A tájékoztató keretében bemutatják az útról készített nagy. színes dokumentumfilmet is. — A lakosság javára végzett javító-szolgáltató tevé- Kenységét 6 százalékos program túlteljesítéssel zárta az első félévben a Budaörsi Háziipari Szövetkezet. Kiviteli exporttervét 103 százalékra teljesítette a jól dolgozó fő- városkörnyéki szövetkezet. — Összeszaladt a HÉV és egy teherautó a pomázi út— vasút kereszteződésnél. Bár a piros lámpa égett, a gépjármű nem állt meg, s így összeütközött az áthaladó HÉV-szerelvénnyel. Sérülés nem történt. Az anyagi kár több ezer forint. — Készül az M. IX-es iker HÉV-motorkocsi első gyári példánya a Dunakeszi Járműjavítóban. Mint ismeretes, a prototípus összeállítására a HÉV szerelői és szakemberei vállalkoztak, s az kitűnő eredménnyel a Csepeli gyorsvasánál és a HÉV többi vonalain teljesít szolgálatot. A nagyüzemi gyártáshoz több módosítást, átalakítást kell végezni, a szériagyártás érdekében. Az első motorkocsi még ez évben elkészül. HELYREIGAZÍTÁS Vasárnapi számunkban- az „Őszi munka dandárjában” című cikkünkben sajnálatos hiba folytán elírás jelent meg. A hibás monda, tok helyesen így hangzanak: Igaz, hogy a gépállomáson régóta dolgozó traktorvezetőkre meg éppen a nappali, kényesebb vetésnél van szükség. A másik mondat: Amiből pedig sok kéne, például vetőgéphez fogaskerék, hidraulika szivaty- tyú, hengerfej — abból nincs. A rádió és a televízió mai műsora XOSSUTH-RADIO 8.10: Doleos János jegyzet«. 8.15: Reggeli muzsika.' S.oor A Gver- mekrádió műsora. 9.40: \ Rádió , és a Televízió néni zenekara.j Ludas Matyit lapozcatva. 18.45 A Ganz-MAVAG Művelődési •Ház fúvószenekara játszik. 19.05: Fiatalok filmklubja. 19.25: Kere- öktó János műveiből. 19.50:. Szél Júiia riportja. 20.00: NépdalpjáűCóí sok. 20.25: Bavreuthi ünnepi játékok 1963. 22.03: Könnyűzene. 22.20: Versek. 22.40: Ooerettrészle- tek. URH 18.40: Tánczene. 19.10: Vázlatok a társadalom lélektanáról. 19.30: Kamarazene. 20.25: Bayreuth! ünnepi játékok 1963. 22.03: Részlet Szabó Lőrinc költemény-ciklusából. 22.08: Operettrészletek. televízió 18.00: Hírek. 18.10: Maervar nyelv- ( ről. a Tv nyelvművelő-sorozata. Beszélgetés Lőrincze Lajossal. 18.25: Műsorkalauz. 18.40: Tapasztalatok. tanulságok. 18.50: Mahdia kincsei. Csehszlovák kisfilm. 19.00: Csak egy kicsivel jobban . . . Közvetítés a Technika Házából Riporter: Megyeri Károly. 19.30: Tv- híradó. 79.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: Parabola. Külpolitikai műsor. 20.15: Kábítószer-razzia. Magvarul beszélő francia film. Csak 18 éven felülieknek! 21.55: Hírek. Tv-híradó ism. Zengett az erdő. az üldözők vidám kutató kedvvel szaladgáltak a bokrok között, mintha legalábbis a fáraó kincseit kellett volna megtalálniuk. Sipos egy pillanatra úgy vélte, hogy senki sem figyeli őket. Elkapta a lány kezét, és megcsóko'ta. Éva azonban elrántotta. — Nem játszom így tovább! Viselkedjen rendesen! — mondta határozottan Síposnak, aki azt hitte, hogy a lány máris behódolt neki. Csalódott arcot vágott és sokáig hallgatagon ment Éva mellett. A rókát nem lelték meg, nvüván el sem találta a vadász. .Lassan már délfelé járt az idő. de még egy valamire való vad sem akadt puskavégre. Járfás javasolta, hogy térjenek vissza a szállóhoz, de a vadászok hallani sem akartak róla. így aztán kettévált a kis csoport, a külföldiek tovább mentek, az üdülők pétiig elindultak visszafelé ... A zenetanár olyan vidáman, 'ürgén ereszkedett aló a hegy- jldalon. hogv egyszer el is isúszott a száraz avaron. Si- jos segítette fel. Pálosnak ek- cor véletlenül rátévedt, a térin tete az ügynök ujjára. s izonnal észrevette, hogy Si- >os bal kezének kisujja moz- lulatlan. béna De mintha emmit nem látott volna, nevkőszönte a segítséget és íjra beállt a sorba ... (Folytatjuk! A zajra fel akart ugrani, de visszarogyott a földre. Az erdész odament hozzá, aztán köré sereglettek a többiek is. Éva megsimogatta a riadt állatot... Járfás gallyakból sínt csinált, és ráillesztette az őzike beteg lábára. Átkötözte a gallyakat, aztán óvatosan lábra segítette az őzikét Az állat nehezen bár. de arrébb ugrált, s eltűnt a bozótosban. Járfás körülnézett, szinte látszott rajta, hogy várja az elismerést . . . — Éhen pusztult volna a szerencsétlen néhány napon belül. Legalább egy hét kell, amíg úgy összeforr a csontja, hogy táplálékot tud szerezni magának — mondta. Az egyik vadász hirtelen felkapta fegyverét, előrefura- kodott, célzott, s máris lőtt. Sokan megijedtek a váratlan durranástól, amelyet a hegyek is felfogtak. — Miért nem szólt előbb? — tugrott oda hozzá Járfás. — Nem szabad mindenre lövöldözni! — mondta németül, kissé mérgesen. — Róka volt... — válaszolta a külföldi. — Eltalálta? — Azt hiszem, igen ... — Gyerünk mindannyian, megkeressük... — hívta Járfás a többieket is. A kirándulók nekiszaladtak a lejtős résznek, s szétszóródtak. M'ndenki kereste a rókát. 5ioos és Éva együtt hajtogatták félre a bokrokat, de a róka nem volt sehol. — Az már régen volt Nézzen rám: megettem a kenyerem javát. — Már én sem vagyok fiatal... Hány éves az elvtárs? Vagy inkább... kolléga? — Ha a kettőt együtt lehetne csinálni, a zenét meg az erdészetet, milyen szívesen tenném! Egyébként ötvennyolc éves vagyok ... — Ugyan már. hát ez is kor? Én meg ötvenhárom. — Mikor járt a főiskolára? — kérdezte Pálos. — Ezerkilencszázhuszon- nyolcban végeztem — mondta pillanatnyi szünet után az erdész. — És maga mikor járt utoljára Sopronban? Olyan ismerős az arca... — Régen jártam. Igaz, laktam is ott. — Hol? Mikor? — 1926-tól 1928-ig — válaszolta Pálos. — Hát akkor onnan ismerem! — mondta lelkendezve az erdész, de aztán hirtelen másra fordította a szót: — Nézzék csak ... Egy lesántult őzike... A kirándulók felkapták a fejüket Egy bokor tövében feküdt az őzike, füleit hegyezte, riadt szemében félelem ült. — Nem dicsekvésképpen mondom, de én is elég jól megismertem az erdőmet — válaszolta nevetve Járfás. Mindig is az volt a vágyam. hogy erdőben lakjak .. Egy időben erdész akartam lenni... — mondta Pálos. Jártás hátrakapta a fejét. — Igazán? — Igen, igen ... Maga hol járt erdésziskolára? — Főiskolát végeztem. . . Sopronban. Én is szeretem az erdőt. Meg aztán elvesztettem a családomat, egyedül maradtam. azért kértem ki magam ide, a hegyek közé .. — Sopronban végzett? Én is oda jártam kél évig ... — Hohó, öreg cimbora, hát akkor mi egy kicsit íöl- dik is vagyunk! — állt meg egy pillanatra Járfás, és barátságosan megveregette a zenetanár vállát. — Hát, ami azt illeti, igen ... — Nézzenek oda, hogy ösz- szetalálkoztak! — biztatta őket a mögöttük haladó Éva. — Szép hivatás, sajnos, abba kellet hagynom. Elcsábított egy még szebb: a zene... — Mikor járt a főiskolára? — kérdezte Járfás. í í Továbbmentek. Most mar £ Sipos is, Éva is ott lépkedett £ az erdész mögött. A zenetanár 5 megint mellettük lihegett. Ki- J csit fáradtnak látszott. de í azért ő biztatta a kiránduló- } kát. — Ilyen fiatalok, s micso- í da lassan mennek! — Sipo- \ sékhoz fordult: — Maguknak még be sem mutatkoztam ... Pálos László zenetanár vagyok. Konzervatóriumi ... — Sípos — válaszolta csak úgy foghegyről az ügynök. — Ferenczi Éva — nyújtott kezet a lány Pálosnak. Egy pillanatra megálltak a kézfogás miatt, de ez elég volt ahhoz. hogy Pálos odalépjen melléiük. s most már velük egvütt menjen tovább. Az őrnagy tudta már a lány nevét, mégis szükségesnek tartotta ezt a bemutatkozást, hogy kapcsolatot teremtsen. — O’van régen tártam erre. .. Fiatal koromban ... ön mióta van itt? — szólt előre Pálos az erdésznek. — Én? Már ió nélhány éve — válaszolta az. — Azért kérdezem, mert az erdészekről mindig azt hatíottam. hogy öreg rókák, akik még a fákat is külön-kü- lön ismerik j .. v\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: Különös vadászat jOBKmBBBamumammBmamm——— Az MSZMP Központi Bizottsága I960, júliusában hatá- rozatot hozott az építőipar fejlesztésére. A határozat megjelenése óta eltelt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tervezők és kivitelezők közös munkája nyomán javult a gazdaságosság, növekedett a termelékenység és külalakra szebb, modernebb létesítmények születtek. A megyében dolgozó építőipari vállalatok két év alatt 15,2 százalékos termelékenységemelést értek el és az építési időtartam is 10—15 százalékkal csökkent, a költségek csökkentésére való törekvés sikerét jelenti, hogy például a Dunai Cementműnél egyes berendezések szabadtéri elhelyezésével 250 milliót, a Duna- menti Hőerőműnél pedig több tízmilliót takarítottak meg. A hőerőműnél csupán azzal, hogy a hagyományos felvonulási épületek helyett szétszedhető — és így többször felhasznál- : ható — barakkokat alkalmaz- ! tak, körülbelül 10 millió forintos megtakarítást értek el. j A korszerű építési techno- l Iógiák közül már széles körben alkalmazzák a blokkos, pane- j les építést, a csúszó-zsaluzást, az előregyártott tartókat és gerendákat. Gépet is mind | többet látunk az építkezése- j ken. A betonkeverést a legtöbb helyen már teljesen gép- ! pel végzik, hasonlóan a ha-1 barcskeverést is. A föld-, munkát 85—90 százalékig gépesítették. Javult a gépei-j látottság meszelő, parkettagyaluló. horonyvéső. szállító és egyéb gépek terén is. Általában a gépellátottság 25—30 százalékkal emelkedett a megye építkezésein. A gépesítést megkönnyí- j tette, a költségeket és a tér- ■ melékenységet pedig kedve- j zően befolyásolta a típusházak j és a típus építőelemek , elterjedése. A tipizált építőelemeket a tervezők már széles kör- I ben használják. A Dunamenti i Hőerőmű háromemeletes la- j kóházainál például 13 ezer vasbetonelemet — födém és j kiváltógerendát — építenek be egy-egy épületbe. Ilyen ■ nagyszámú előregyártott ; elemmel gyorsan és könnyen j megy az építés, a kivitelezők i mégis panaszkodnak, mert a 13 ezer elem 22 fajtájú és mindig van egy-két fajta, amelyi- J ( két éppen nem lehet kapni, j Előfordul, hogy emiatt akadó- j ; zik a munka. ami mindig 1 többletköltséggel jár. Javasol- { ják. hogy vagy a típusok szá- ‘ mát csökkentsék, vagy biz- j tosítani kell. hogy minden ti- J i pusból mindenkor megfelelő | 1 készlet álljon a kivitelezők > , rendelkezésére. j A típusépületeknél problé- ma az is, hogy a pár évvel; ezelőtt készült egves épület- £ tervek olyan vasbetoneleme- ^ két és más szerelvényeket^ tartalmaznak, amelyeknek aí gyártását időközben meg- f szüntették. így fordult elő| például a Dunai Cementmű $ lakótelepének építésénél, hogy ^ ; a terveket a már nem gyár- ^ ; tott épületszerkezetek miatt ^ J részenként többször módosa"-^ ( tották, és a végén az eredeti % ■ tervből alig maradt valami. % i A sok módosítás és alakítga-^ tás után az épület majd- í c nem annyiba került, mintha !• s egyedileg megtervezték vol-^r na. Ebből az a tanulság, í I hogy a típustervek sem öröík- f g életűek, időnként felül kellí azokat vizsgálni és a szük-í i séges változtatásokat végig í kell azokon vezetni, esetleg í 1 teljesen át kel] tervezni azo- 'j P kát. Ezt indokol ia az is, ^ - hogy időköziben új technoló- 'j h giák születnek, javul a gép- ^ r ellátottság, új építőanyagok ^ e kerülnek felhasználásra, ami í r elavulttá teheti a nemrég á n még kiváló típusterveket. Aí e tervező mindig figyelembe^ veszi, hogy milyen anyagok,^ milyen gépek, berendezéséké 1 állnak rendelkezésre és esze- é í rint tervezi meg az épüle- ^ F teket. Mivel az építési bech- nológiák. anyagok és a gé- é ~ pék is állandóan fejlődnek, | eey idő múlva a régi feltété- f ^ lekhez szabott típustervek el-| a avulnak. j A Központi Bizottság hatá- j í rozata kimondja, hogy új ; beruházást csak jóváhagyott ! tervdokumentáció és megfe- i lelő hitelkeret biztosítása \ \ után szabad elkezdeni. Na-; I gyobb beruházásainknál ez az j elv már érvényesül, de sok ! kisebb építkezés folyik ki- j ! elégítő tervek nélkül. 1961- i | ben az ÉM Szolnok megyei j ! Építőipari Vállalata, Pest I ' megye területén 240 építke- j zést végzett, amelyből az in- j i dulásnál csupán 100-nak volt | jóváhagyott, költségvetéssel j rendelkező terve. Igaz, hogy j ezt részben indokolja az 1960 j —61-ben tömegesen alakult ,j 1 tsz-ek sürgős igénye, de a j tsz-szervezéssel a mai terv- j ellátatlanságot már nem le- ; hét megmagyarázni. A párthatározat óta a legkevesebb előrehaladást a szakipari munkák minőségének javítása terén értük el. Most is sok a panasz a nyílászáró szerkezetekre. Az ajtók, ablakok elhúzódnak, mert nyers fából készülnek. A fémből készült nyílászárók pontatlanok. Hol nagy a hé- , zag az összetartozó alkatré- j szék között, hol fjedig olyan kicsi, hogy festés után nem | lehet működtetni. A csapok- | nál, műanyag-alkatrészeknél, I kilincseknél és más szerel- , vényeknél is sok még a hiba, I ami nemcsak bosszúságot, de j jelentős többletköltséget is j okoz. Nagyon sok pótmunkát le- J hetne megtakarítani azzal is, ! ha az épületen dolgozó különböző vállalatok munkásai megbecsülnék egymás munkáját. Sajnos, elég gyakran lát az ember átadás előtt olyan épületet, amelyik úgy néz ki, mintha 15 évig használták voina. Az ajtók összekarcolva, a parketta felszántva és kiló- ; nvi festékkel leöntve, a falak összevésve, az, ablakok j kitörve. TöbS helyén hiány- . zik a kilincs és az új lép- j cső fokait is javítani kell. j Persze az átadásig rendszerint ezek a hibák eltűnnek, . de hogy mennyi munkát for- ‘ dítottak a kijavításra, azzal ; nemigen dicsekednek a vál- j j latok. Országosan biztos, 1 s hogy több millió forintot tesz | t ki évente az ilyenfajta ká- j t rok eltüntetése. Arról már ! ( hallottunk, hogy a gyárban I . az okozott selejtkdrt meg kell > ^ téríteni, de olyant még nem. j hogy megbüntették volna azo- j kát, akik egy vasajtót élére j z állítva végighúznak a lera- í kott parkettán, vagy hegest- ö töapparátot húzva a lépcsőn, n letörik a fokokat. Pedig ez I | is selejtkár — ez is gondatlanságból fakad. Ha a gazdasági vezetők néhány kirívóan hanyag, kárt oko- j zó embert megbüntetnének és ugyanakkor megfelelő felvilágosító munkát is végez- j nének saját részlegük mun- i kásái között, ezeket a ká- I rókát a minimálisra lehetne csökkenteni. Az épitkezése- I ken működő mozgalmi szervek is sokat segíthetnek a j szerelések kulturáltságának I megteremtésében és abban, j hogy a munkások megbecsül- | jék egymás munkáját. A beruházók véleménye i szerint az utóbbi két évben ] sokat javult a magas- és ; mélyépítő munkák minősége, ' de az elért minőségi szint 1 ingadozó. Az építővállalatoknál a téli hónapokban sok helyen minőségromlás következik be. Ennek okát abban látják, hogy a tervév lezárása — és sajnos az ezzel együttjáró hajrámunka — éppen az építőipar legkritikusabb idejére, a téli hónapokra esik. A forintterv j teljesítése miatt sokszor I olyan „jól fizető” munká- kát végeznek hideg időben, j amit bizonyára enyhébb idő- ■ re halaszthatnának, ha a | terv nem szorítana. A téli i hónapokban merül fel a leg- ! több minőségi kifogás. Ta- I pasztáit beruházók ezért javasolják, hogy az építőipar gazdasági évét ne januártól, hanem júliustól számítsák, mert ebben az időszakban sokkal kisebb a „hiba- lehetőség”. Az építkezéseken szerzett tapasztalatok alapján mondhatják, hogy a megyében j dolgozó építők jó eredményeket értek el a Központi Bizottság 1960. júliusi határozatának végrehajtásában, de ugyancsak neki kell rugaszkodni, ha az építőiparban is utol- -akarjuk érni az élenjáró országokat. A hibák — amelyek közül néhányat mi is felsoroltunk — az előrejutás útjában álló akadályok. Eze/c leküzdése több lakást, több munlcaal- kalmat adó gyárat eredményez az országnak, a lakosságnak. Az építők csak úgy tudják teljesíteni a párthatározat célkitűzéseit, ha a tervező — az építőanyag- ipari — a szerelvénygyártó és szállító vállalatoknál is javul a munka. A Központi Bizottság építőipari határozata csak az összes érdekelt vállalatok sokkal jobb összmunkájával valósulhat meg. Lovász Vince Mérmírvap 1953, október 8. kedd. Etelka napja. A nap kél: 5.51, nyugszik: 17.11 órakor. A hold kél: 21.20, nyugszik: 12.09 órakor. Várható időjárás: Erősen felhős idő, az ország területének legnagyobb részén esőkkel. Élénkülő délnyugati, erős. helyenként viharos északnyugati szél. A hőmérséklet ki$sé csökken. — Vezetőség-kiegészítő-, elnökválasztó első félévi közgyűlését tartja október 14-én a Nagymaros és Környéke Háziipari Szövetkezet. A gyűlésen ismertetik az esztendő első felének gazdasági eredményét, majd sor kerül az új elnök megválasztására és beiktatására. A vezetőség sorába egy új tagot jelölnek. — A farmos! Űj Élet Tsz vezetősége megtárgyalta a tiszaföldvári termelőszövetkezet felhívását, azzal egyetért és csatlakozik hozzá. A kenyérgabona vetést a terven felüli 5 százakkal együtt október 25-re befejezik. — Egymillió évvel ezelőtt telepedett le az első ember a Jordán folyó völgyében — állapították meg Tel-Avivi tudósok. A feltételezések szerint a kőkorszakbeli ember Dél-Af fikából vándorolt északra, s a Jordánon túl Ázsiába és Európába jutott. — Végéhez közeledik a savanyító szezon. Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben több száz vagon savanyúságot készítenek, s adnak át a kereskedelemnek. A kiváló tsz ezzel teljesíti 10 millió forintos tervét. ‘ ”**' “ — Negyvenkét mázsa fonalat készít naponta a Kis- tarcsai Fésűsfonógyár. Kiváló minőségű poliakrén műszálas fonalféleségeket készítenek, amelyeket export gyártmányokhoz használ fel a rákospalotai, zuglói és hódmezővásárhelyi kötőipari vállalat. A gyapjú karakterű műanyag könnyen mosható és sok tekintetben előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a természetes állati termékekből készített fonál. — A füst súlyát is mérhetik egy New Yorkban szerkesztett űrkutatási mérleggel. Annyira érzékeny, hogy két nyomtatott szó súlya is mérhető rajta.
