Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
»63. OKTÓBER 6, VASÄRNAP nanr megyei wCfrlao ÉLETMENTŐ HIDEG Általában harminchat C fok és néhány tized testünk, az egészséges test hőmérséklete. Amikor ez változik, baj van, orvoshoz kell fordulni. Ma azonban már a test hőmérsékletét jelentékenyen le lehet szállítani, s éppen azért, hogy megelőzzünk vele betegségeket, vagyis lehetővé tegyünk orvosi beavatkozást a lehűtött testen. Jégbe helyezik, vagy továbbhűtendő hidegvizes kádba, s a test hőmérséklete 30, sőt 23 C fokra is csökken. A lehűtés fékezi a szerve- aet életfolyamatait, a szívverés lelassul, a lélegzés gyengül és ritkul. A hipoter- mia többek között — a mesterséges szív készülékének a beiktatásával — lehetővé teszi a szívoperációt. A hipotermia alkalmazása a klinikai gyakorlatban sok tapasztalattal gazdagította az orvostudományt, voltak azonban sokáig olyanok is, akik több veszélyt láttak a lehű- féses altatásban, mint gyakorlati hasznot, és az volt a véleményük, hogy „korán van még alkalmazni várjunk, amíg tökéletesebbé fejleszthető amíg technikai segédeszközök lesznek hozzá a birtokunkban”. Nehéz teljesen visszautasítani ezt az óvatos álláspontot... Kísérletek a laboratóriumban Leningrad közelében, Kol- tusiban van egy fiziológiai intézet, amelynek a hipoter- miával foglalkozó laboratóriumában J. Majsztrah professzor arra gondolt, hogy a hipotermiát automatikus műszerrel oldja meg, az altatással szervesen összekapcsolva. Két év telt, amíg mérnökök segítségével elkészült a mély és visszafordítható hipotermia kibernetikus szabály- aókészüléke. A készülék eladtatja a kísérleti alanyt, figyelemmel kíséri, milyen állapotban van, „intézkedik”, ha bajt kell megelőzni az élettevékenységek egy előre programozott fokának a bekövetkezésekor pedig visszaviszi az éber állapotba. A szabályozókészülék olyan, mint általában egy elektronikus készülék: fekete láda, amely a hordozható írógéphez azért is hasonlít, mert mint ezen a billentyűk, úgy sorakoznak azon a lámpák, gombok, számlapok. A készülék irányítja a narkózis (altatás) és hipotermia folyamatát. Akár az agy, ez sem tudja keresztülvinni akaratát engedelmes közvetítők nélkül. Ennek .a készüléknek egy speciálisan átalakított hűtőszekrény van alárendelve etilén-glükolLal, tartály- lyal, szivattyúval; a hőöltözet vagy hőujjas és még egy-két más kellék. Két automata küzdelme Bizonyosan az a legérdekesebb tulajdonsága ennek a kibernetikus regulatornak — szabályozó készüléknek —, hogy képes harcba bocsátkozni a szervezet természetes regulátorával, az ideg- rendszerrel, és győztesként kerül ki a küzdelemből. Az idegrendszer automatikusan szabályozza a test hőmérsékletének állandó szintjét, ezzel óv bennünket a hőtől és hidegtől, az ezek okozta veszélytől: ha a test hőmérséklete túlemelkedik a határon, gondoskodik a lehűlésről, és viszont. A laboratóriumba bevezetik a kísérleti alanyt, egy kutyát. Ismeri a környezetet, mert nem először van itt: ez lesz vele a hetedik kísérlet. A pofájára gumiálarcot húznak, néhány lélegzet, a kutya elterül. Felszívta ti. az oxigénes nitrogénvegyületet, amely egyébként nem tesz kárt a szervezetben. A bordázatát most hevederekkel fogják körül: az elsőbe van vezetve a lélegzés mélységét és gyakoriságát mérő műszer leágazása, másikba két érzékeny ter- misztor kapcsolódik, egyik a test felületének, másik a test belsejének a hőmérsékletét mutatja. Egy harmadik vezetéken a halántékeret „tapintja ki” a vérnyomásmérő. A negyedik vezetéken keresztül a mozgató aktivitást rögzíti egy készülék: egyszerűen kifejezve, a test remegését, ami az áthűléskor elfogja az embert. A test állapotáról így nyert adatokat a kommutátor alakítja át elektromos impulzusokká, vagyis átülteti a kibernetikus szalbályozófcészü- lék, a regulátor „nyelvére”. A kommutátorhoz van kapcsolva az önműködő írókészülék, amely rögzíti a kísérlet összes részletének a lefolyását. Ekkor kerül végül a hűtőöltözet az állatra. Ez egy vékony csövekből álló szövet, benne a szükség szerint hideget vagy meleget közvetítő etiüénglükol áramuk:-------- •• A z öltözetet a szivattyúhoz kötik négy ággal: kettő a hűtőszekrénnyel, kettő az etilénglükolos tartállyal kapcsolódik. A csöveket a kibernetikus regulátor nyitja ki vagy zárja el, elektromos impulzusok segítségével. A regulátor intézi most már az altatást aszerint, hogy milyen a szervezet állapota. A regulátor „figyeli” a műszerek mutatóinak az állását: a légzést, szívverést, a „vacogást”. Az önműködő készülék logikus rendszere gyorsan értékelni képes a hozzákapcsolt műszerek adataiból, hogy mikor és milyen fokon állt be a kutya mesterséges hipotermiája. A regulátor működik Egymás után gyulladnak ki a piros, zöld, kék, ibolyaszínű lámpácskák a kis fekete láda homloklapján, jelezve, hogy mi megy végbe a regül á torban. Vagy fokozza az altatást és hűti az állat testét, vagy gyengíti, melegít. Teljesen a regulátor „kezében” van a kísérleti alany. Rendelkezik a vezetékek közvetítette programozástól és észleletektől függően. Nem hüthet állandóan, ha a mutatók szerint a további hűlés túllépné a szervezet állapota szempontjából megengedhető határt. A számos kísérlet egyáltalán nem hatott károsan a kutya egészségére, de még a kedélyére sem. Éppen úgy, mint a többi negyven kutyára, amellyel kísérletek folynak.. A regulátor is minden kísérlet folyamán pontosan, megbízhatóan működött. Az alaposan átgondolt, szellemes konstrukció sok kimerítő, gépies munkától tudja megkímélni az orvosokat azonfelül, hogy a hipoter- miához kitűnő technikai segítséget nyújt a sebészeknek. MÁSOLJUNK KÉNYELMESEN! Egy New York-i cég elmés berendezései könnyíti meg azoknak a munkáját, akik szöveget másolnak írógépen. A másolandó szöveget a normális írógépre, a kocsi fölé szerelt — második írógépkocsiszerű — berendezésbe kell befűzni és beállítható arra a távolságra, amely olvasásához a legalkalmasabb. A berendezésen indirekt fényforrás gondoskodik a kellő megvilágításról. A másolandó szöveget kézi, vagy lábhaj- tású emeltyűvel lehet soronként élőbbre hajtani. Százholdas virágoskert a Dunakanyarban Budapest kilencven VIRÁ- GÉRT-üzdetének árukészleté- ről, valamint 7.6 millió négyzetméter parkosított területének ápolásáról és csinosításé- ! ról gondoskodik a Fővárosi : Kertészeti Vállalat, amely a virágokat és a dísznövényeket eddig a főváros területén termesztette. Budapest terjeszkedése miatt azonban a kertészetet ki kell telepíteni. A vállalat a Dunakanyar egyik legszebb helyén. Tahi és Du- nabogdány között kapott egy százholdas területet, ahol korszerűen felszerelt üvegházas és szabadtéri kertészetet rendeznek be. A mintegy 50 millió forintba kerülő építkezést már megkezdték és hozzáláttak a több millió tő rózsa és dísznövény kiültetéséhez. (MTI) A legifjabb családtag SÍP Az 1960-as és 1962-es Műrepülő Világbajnokságon minden első helyezést elnyert Trener Master repülőgéptípus új taggal bővült. A csehszlovák ipar a brnoi vásáron mutatta be a „Z 326 Trener Master” gépét, mely elődeihez hasonlóan kitűnően alkalmas nehéz műrepülési gyakorlatok végrehajtására (MTI Külföldi Képszolgálat) Irányítás elektronikus számológépekkel Milliárdos megtakarítások A technikai mai fejlettségi fokán igen nagy nehézségekkel jár a termelő munka kalkulációja, tervezése, a sokágú munkafolyamatok egybehangolt irányítása, ha nem vesszük igénybe a számoló és információs elektronika segítségét. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának kibernetikai intézetében kiszámították: a műszaki fedA tizmillióegyszázezer határán Némileg emelkedett az élveszületések, jelentősen csökkent a halálozások száma A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai hónapról hónapra nyomon követik hazánk népes ség számának alakulását, a népmozgalom legfontosabb adatait. Kimutatásaikból megállapítható, hogy alighanem ezekben a napokban születik — vagy született — meg az ország tízmilliószázezredik állampolgára. A népességszám ugyanis az 1960-as 10 millió 6 ezerről 1961-ben 10 millió 50 ezerre, majd 1962 végére 10 millió 72 ezerre emelkedett. Ez év első hét hónapjában tovább tartott a lakosság számának növekedése és július végéig elérte a 10 millió 91 ezret. A pontos augusztusi és szeptemberi adatokat most rendszerezik, dolgozzák fel, s annyi bizonyos, hogy az ezekben a hónapokban, vagy az októberben született apróságok között már otj lesz a 10 millió százezredik magyarországi lakos neve is. A népmozgalmi statisztikák szerint egyébként úgy látszik, ismét felfelé ívelő tendenciát mutat a házasságkötések aránya. Ezen a téren a legutóbbi esztendők közül az 1960-as volt a -„legereményesebb”, amikor összesen 88 566 ifjú — vagy idősebb — pár állt az anyakönyvvezető elé. 1961-ben némileg megcsappant a „házasodási kedv”, ékkor 83 072 volt, tavaly pedig csak 81 354. Ez év első hét hónapjában viszont már 41 595 házasságkötést jegyeztek be az anyakönyvekbe — ez a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 3 százalékos emelkedést jelent — de a kilátások szerint az őszi hónapokban, a házasság- kötések igazi „idényében” az arány tovább javul. örvendetes, hogy a természetes szaporodás, hosszú évekig tartó stagnálás, sőt visz- szaesés után a jelek szerint ismét növekszik. Az idei és a tavalyi év első hét hónapjának adatait összehasonlítva az emelkedés kereken 175 százalék; igaz viszont, hogy ebben az élveszületések száma emelkedésének csak elenyészően kis szerepe van — a fő ok az, hogy a halálozás a múlt évihez mérten 11 százalékkal csökkent. (MTI) A 3000 MÉTER MÉLYSÉGIG LÁTÓ MÉRŐMŰSZER A föld mélységeinek kutatására az utóbbi esztendőkben — világszerte — főleg kétféle eljárást alkalmaznak. Az egyik a szeizmikus, a másik a geoelektromos módszer. Az előbbinél, mesterséges földrengéseket idéznek elő és a visszatérő rengéshullámok alapján igyekeznek megállapítani, hogy milyen nyersanyagkincsek rejtőznek a mélyben. A másik módszer — a geoelektromos eljárás — lényege az, hogy a két ponton a talajba bocsátott árammal vizsgálják a kőzetek elektromos ellenállását és az áramtér változásaiból vonnak le következtetéseket az egyes rétegek elhelyezkedésére és anyagára. A geoelektromos vizsgálati módszert a francia Schumber- ger testvérek találták fel. Kutatásaik érdekessége, hogy a két testvér 1926. évben, mivel Franciaországban nem boldogult, a Szovjetunióba ment és ott a szovjet tudósokkal együttműködve dolgozták ki eljárásukat. A geoelektromos eljárás azonban csak kezdeti sikereket eredményezett a föld mélyének kutatásánál. Nem nyújtott eléggé biztos támpontokat a geológusoknak. így keleten és nyugaton egyaránt áttértek a nagyobb biztonsági tényezővel dolgozó biztonsági műszerek alkalmazására. A magyar tudósok, mivel mind nagyobb arányokat öltött hazánk nyersanyag kincsszükséglete, ismét foglalkozni kezdtek a geoelektromos eljárás tovább fejlesztésével. Fáradozásaik eredményre vezettek. így született meg a új magyar — azóta már szabadalmaztatott — találmány a 3000 méter mélységig „látó” geoelektromos mérőműszer. Erkel András, a Magyar Állami Eötvös I.óránd Geofizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, Király Ernő és Szabadváry László, az intézet tudományos munkatársai, valamint Ádám Antal, a Magyar Tudományos Akadémia geofizikai kutatólaboratóriumának osztályvezetője a találmány kidolgozója. Az említett tudóscsoport, lényegében az úgynevezett „GE” műszercsaládot fejlesztette tovább. Ezekkel a műszerekkel már a múltban is sikerült 500—600 méter mélységig „látni”. Az általuk kidolgozott GE—30 műszerrel azonban már 3000 méter mélységig is lehatolnak. Az új magyar geoelektromos mérőműszer, hordozható egységekből van kiképezve és bármilyen terep- és klimaviszonyok között előnyösen használható. A GE—30, lényegében egy komplex terepi laboratóriumból áll. A laboratórium részei; — Egy 1000 volt, 20 amper teljesítményű — robbanómotor meghajtású — generátor egység, egy tíz mikróvolt érzékenységű fotoregisztráló egység és egy olyan rádió adó-vevő egység, amellyel kapcsolatot lehet teremteni az egymástól 20 kilométer távolságban elhelyezkedő geoelektromos mérőállomások között. A GE—30 típusú geoelektromos mérőberendezés kialakítása igen nehéz feladatok elé állította a tudósokat. Ugyanis, a mérésekhez olyan nagy intenzitású áramot kellett a földbe bocsátani, hogy lakott területek közelségénél, már számolni kellett a baleseti veszély lehetőségeivel. További nehézséget jelentett az is, hogy tekintettel a vizsgálandó nagy mélységekre, hihetetlen finom érzékenységű műszereket kellett kialakítaniok. A magyar találmány szerint működő műszer érzékenységére csak egyetlen jellemző adatot említünk meg. Képeseik a volt egymilliomod részének megfelelő elektromos — térfeszültséget is érzékelni. A GE—30 teljesítményével, érzékenységével a geoelektromos műszereknél nemcsak hogy elérte a jelenlegi ilyen irányú világ- színvonalat, hanem túl is haladta azt. A magyar tudósok, tíz esztendővel ezelőtt víz, szén. bauxit és más ásvánvok után kutatva főleg csak a felszín alatti rétegekig, legfeljebb 100—200 méter mélységig hatoltak le. Jelenleg, hála a GE—30 feltalálóinak, már a 3000 méteren is túljutottak. Érdemes, mint érdekességet megemlíteni, hogy nemrég a geoelektromos műszerkutatás „őshazájából” — Franciaországból, komoly érdeklődés érkezett a GE—30- cal kapcsolatban. A franciák meg akarják vásárolni a magyar geoelektromos mérőműszereket. A francia érdeklődésen kívül más országokból is nagy figyelmet tanúsítanak az új magyar találmány iránt. A jelek szerint tehát a GE—30 típusú geoelektromos mérőműszer nemcsak a hazai nyersanyag feltárásoknak lesz nagyszerű eszköze. hanem mint exportcikk, elő fogja segíteni külkereskedelmi mérlegünk további kedvező alakulását. A magyar tudósok, ennek a műszernek a kialakításával is, bizonyságát adták, hogy a szocializmust építő társadalomban a tudomány mind közvetlenebb termelőerővé válik. Tokár Péter dósakét” a kibernetikának műszaki, pénzügyi, statisztikai stb. téren. A technológiai folyamatok mind bonyolultabb ágazataiban és egymásra utaltságában, a jelenlegi fejlődés és növekvő feladatok mellett, nem ismerhetjük ki magunkat az automatikus számológépek nélkül. A gép bármelyik pillanatban teljes képet ad a gazdasági folyamatok komplexumának legáttekinthetetlenebb helyzetéről és összefüggéseiről, kimutatja az összefüggések rendjét, sőt sarkalatos pontjait. A tájékozódáshoz az írásbeli adatokat kódolni kell a gépek számára, a gépekből nyert kódokat pedig — ismét gépek segítségével —• megfejteni, hogy a feladatok-' nak megfelelő programozást a további gépek számára elkészíthessük. így használhatók fél a gépek a termelés szabályozására és a termelő munka elvégzésére, Mindéz azonban gondos előkészítést igényel, a számológépek sokágú és központilag rendezett hálózatát teszi nélkülözhetetlenné, továbbá azt, hogy kellő számban legyenek képzett szakemberek (programozók, gépkezelők). Az önszabályozás elve Az automatikus vezérlésre való áttérésre mindenekelőtt a gazdasági szabályozás problémáját kell kidolgozni a szocialista társadalom termelő erőinek az önszabályozása fokáig. Ehhez a különböző üzemek magas fokú önállósága kell, s természetesen úgy, hogy az önállóság összhangban legyen a központosított vezetés elvével, a népgazdasági tervekben előirányzott áralakulás elvei- I nek tudományosan megalapozott rendszerével. Ezen belül fognak érvényesülni az egyes üzemeknek a termelékenység fokozása, a gazdaságosság érdekében tett erőfeszítései. A matematikai modellíro- zás módszereinek a kifejlesztése terén vár . sok tennivaló a tervezőkre és közgazdászokra, hogy e módszernek a segítségével bármelyik gazdasági folyamat — a méreteire való tekintet nélkül — lemásolható legyen a megfelelő matematikai modellben. A gazdasági folyamatok elektronikus lemásolása laboratóriumi eszközökkel —ebből ál! majd a tervezés bármelyik ágában alkalmazott hipotézis tárgyilagos vizsgálata. (.Jelenleg a már kidolgozott mátrix-modellek segítik a tervezést objektív ellenőrzéssel.) A Szovjetunióban nagy ütemben folynak a merész elgondolásé módszerek kísérletei. hogy a minél közelebbi jövőben megvalósuljon a népgazdaság elektronikus tervezése és irányítása. lődés ilyen üteme mellett 1980-ban már az egész Szovjetunió felnőtt lakosságát be kellene vonni a számítási műveletek végzésébe, hogy fennakadás nélkül végezhessék munkájukat az üzemek, gazdaságok. Modem kibernetikai gépek segítségével például j csupán a vasúti teherforga- j lom megtervezésénél milliár- dokait lehet megtakarítani. Az ukrán cukorrépa szállításának gépi úton való megtervezésénél egy év alatt 120 ezer rubelt takarítottak meg és fel tudtak szabadítani 12 ezer tehervagont. Ha a hagyományos számításmód normája egy emberre egy óra alatt 210 szorzás vagy ,170 osztás, illetve 600 ősz- j szeadási vagy kivonási művelet, Moszkva ez évi iparának a megtervezéséhez 1 169 600 óra számolás volna szükséges. Az „Ural—4” ugyanezt a munkát 40—50 óra alatt végzi el. Sikerült gépi úton már olyan bonyolult számításokat elvégezni, mint például a papíripar leghelyesebb profilí- rozása, a halászhajók leghasznosabb elosztása a megfelelő halkonziervipari területek szükséglete szerint. Legnagyobb haszonnal a termelőmunka tudományos megtervezését és irányításának a gazdaságosságát tudják biztosítani a gépi úton végzett számítások. A gazdasági folyamatok■ irányítása gépi úton, az elektronikus technika segítségével — ez az az alap, amely nélkül ma már a népgazdaság további menete elképzelhetetlen. Automata információs központ A gazdasági tájékozódás — j információ — „tehet fel kér- ‘
