Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
1963. OKTOBER 27. VASÁRNAP fM» MEGYE» ^Kívlan Befejeződött az országgyűlés ülésszakai Az élet megkövetelte feladat (Folytatás az 1. oldalról) szik segíteni az alkatrészellátáson, hogy oépjavító vállalatai nagyobb mennyiségű alkatrészt gyártanak. Az idén például 300 millió forint értékű alkatrészt állítanak elő, majdnem háromszor annyit, mint 1961-ben, A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután az elnök 20 perc szünetet rendelt él. Szünet után az országgyűlés : Vass Istvánná elnöklésével j folytatta az interpellációs vi- í tát. Gyógypedagógiai intézetek Rameisl Ferenc né. Baranya j megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult a művelődés- ügyi miniszterhez: szerepel-e a Művelődésügyi Minisztérium közeli vagy távlati tervében a gyógypedagógiai nevelésre és ápolásra szoruló gyermekek 1 jelenlegi súlyos elhelyezési problémájának megoldása. Konkrétan: lesz-e lehetőség a helyek bővítésére, vagy új intézmények létrehozására? Uhu Pál művelődésügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a minisztérium terveiben szerepel a gyógypedagógiai oktatásra és nevelésre szoruló gyermekek elhelyezési gondjainak megoldása. Az ilyen oktatást és nevelést igénylő gyermekek 50 százalékát bentlakásos intézetekben kívánják elhelyezni, a másik 50 százalék neveléséről és oktatásáról pedig olyan intézetekben kívánnak gondoskodni, ahová bejárnak a gyerekeit. Elmondotta a miniszter, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az új létesít- menyek. 1964-bén befejezik a Koszé- , gi Gyógypedagógiai Intézet. rekonstrukcióját. Eire a mun- j kára több mint 50 millió ' forintot költenek. Befejező- , dött a Somogy vári Gyógy- j pedagógiai Intézet építése. 1 Ez évben kezdődött meg Budapesten a nagyothallók általános iskolájának építése , 23 millió forint költséggel. I Építik már a debreceni gyengén látók általános iskoláját is. Erre 13 millió forintot költenek. 1965-ben kezdik meg Vácott a süketnéma kisegítő iskola építését, mintegy 10 millió forint beruházási hitellel. A tervezőmunka már folyamatban van. Ezenkívül sok kisebb beruházást valósítottak meg ebben az esztendőben; Nyíregyházán hattantermes. Miskolcon nyolctaniermes és Győrött ugyancsak nyolc- tantermes új gyógypedagógiai iskolát építettek. A miniszter befejezésül kijelentette, hogy az építkezéseknek ezt az ütemét a minisztérium — anyagi erőihez mérten — fokozni szeretné és így remélhető, hogy ezt a problémát belátható időn belül megoldják. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Orosz Józsefné. Fejér megyei képviselő a művelődésügyi miniszterhez intézett interpellációt a Fejér megyei gyógypedagógiai intézmények helyeinek bővítése és ellátottságának javítása tárgyában. llku Pál művelődésügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy 1965-ben Velencén gyógypedagógiai nevelő- és foglalkoztató iraté- j zet építését kezdik meg és az 1966-ra készül el. Erre a beruházásra húszmillió forintot fordítanak. De még e létesítmény felépítése előtt — már 1964-ben — öt gyógypedagógiai osztály szervezésére nyújtanak lehetőségei Fejér megyének. Az ezzel járó személyi és dologi ki- I adásokat a minisztérium vál- i falja. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. C»ép járműalkal rész, abroncs Gazsó Sándor Zala megyei képviselő a közlekedés- és postaügyi, valamint a nehézipari miniszterhez interpellált a gépjárművek pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátásának javítása érdekében. A képviselő elmondotta, hogy a zalaegerszegi Autóközlekedési Vállalat bizonyos típusú- pótalkatrészek és gumiabroncsok hiánya miatt nem tudja maradéktalanul ellátni feladatát. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter válasza: — Az alkatrészellátás nemcsak Zala megyében, hanem az ország más részein is probléma és nemcsak a járműveknél, hanem — mint erről az országgyűlésen is több ízben szó volt. — más gépeknél is. A legtöbb nehézség a külföldi gépkocsiknál merül fel, de most akadozik a hazai gyártmányú alkatrészek biztosítása is. Az ok olyan szervezési hibákban keresendő, amelyeknek megszüntetésére már készülnek az intézkedések. A jelenleg még érvényben levő tervezési módszer szerint ugyanis az egész évi _alkatrészigényt az előző év első negyedében kell bejelenteni, ennyivel előbb azonban az igényeket még nem lehet pontosan felmérni. Különösen így volt az 1962. elején', amikor nem számolhattunk a járműveket is nagyon erősen igénybe vett 1962—63-as téli időjárással. A raktárak ezért már az év folyamán kiürültek, s pótrendeléseket kellett feladni. amelyeket a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai elismerésre méltó módon teljesítenek is. Ennek eredménye, hogy a legutóbbi hónapban már jelentősen csökkent a pótalkatrész-hiány miatt álló gépkocsik száma és a rendelések folyamatos teljesítésével további javulás várható. Kossá István végül elmondotta: a pótalkatrészeUátás problémáinak gyökeres megoldása érdekében intézkedés készül a tervezési metodika módosítására. Ami konkrétan a gépjárművek kérdését illeti, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a harmadik ötéves tervben megszervezi az országos autóalkatrészellátó hálózatot. Gazsó Sándor interpellációjának második részére dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari miniszter válaszolt. Elmondotta, hogy a gumiabroncsokból az Országos Gumiipari Vállalat teljesítette esedékes tervét s az előirányzott mennyiséget se kereskedelem rendelkezésére bocsátotta. Sőt az autóközlekedési vállalatoknak már a harmadik negyedévben leszállított 1000 olyan gumiköpenyt, ami csak a negyedik negyedévi tervben szerepel. A miniszter bejelentette: tudomása szerint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium keretemelési kérelemmel fordult az Országos Tervhivatalhoz, ahol most foglalkoznak a probléma megoldásával. Dr. Lévárdi Ferenc a továbbiakban elmondotta: az Országos Gumiipari Vállalat, ismerve az autóközlekedés nehéz helyzetét a vidéki útviszonyokhoz legalkalmasabb köpenyekkel elégíti ki az autóközlekedési vállalatok igényeit. A válaszokat mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Építőipar Szapor Kálmán, Vas megye képviselője a megye tanácsi építőiparának anyagellátási nehézségeivel kapcsolatban intézett kérdést az építésügyi miniszterhez. Szóvá tette, hogy véleménye szerint az építőanyagot értékesítő vállalatok I a minisztérium építőipar át | előnyben részesítik a tanácsi I iparral szemben. Trautmann Rezső építés- I ügyi miniszter válaszában el- I mondatta, hogy ; a szállítási nehézségek ellenére, mind az ÉM. vállalatait, mind a tanácsi , vállalatokat igyekeztek el- i látni építési anyagokkal, i Hangsúlyozta, hogy az Épí- i | lésügyi Minisztérium szigorúan megköveteli értékesítő szerveitől, hogy a rendelkezésre álló készleteikből megkülönböztetés nélkül lássák el mind az ÉM. mind a tanácsok építőiparát. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. LakásépítéN Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakásépítési programmal kapcsolatban interpellált. A többi között elmondta: helyesnek tartaná, ha a lakásépítés távlati tervét ötéves és éves tervekre, sőt területileg is lebontanák. Dr. Ajtai Miklós az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a 15 éves lakásépítési program reális és végrehajtása — az idén felmerült nehézségek ellenére — bizonyosra vehető. Válasza további részében részletesen szólt a lakásépítés különböző problémáiról és bejelentette, hogy a kormányzat már 1964-ben gyorsítani kívánja a lakásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett járulékos beruházásokat az új telepek ellátását szolgáló létesítmények építését is. Trautmann Rezső építésügyi miniszter — ugyanerre az interpellációra reagálva — ismertette, hogy milyen módszerekkel igyekeznek a lakás- építkezéseket gyorsítani. A kormányzat elő kívánja segíteni az olcsóbb, ,kur- .-gi sz.erübb többszintes sorházépítkezéseket. Kétségtelen — mondotta —, ! hogy ezzel az újszerű, de kellőképpen még nem ismert építési rendszerrel lassan barátkoznak meg az építkezők, de a tapasztalatod szerint évről évre egyre többen választják ezt a gazdaságos és modern megoldást. Jelentős fejlődés tapasztalható az előregyártott elemek felhasználásában is a lakásépítkezéseknél. Ez azonban még csak félmeg- pldás, mert a szerelési és a szakipari munkákat a régi módszerekkel végzik, s ez rendkívüli módon lassítja az építkezések befejezését. Rövidesen a szerelési munkáknál is a legkorszerűbb megoldásra térnek át, egy-két éven belül megkezdi munkáját hazánkban is a Szovjetuniótól vásárolt első házgyár, ahol a különféle vezetékeket nagyipari módszerrel a ház- elemgyártás színhelyén helyezik el a falak és a födémek vájataiban. Az interpelláló képviselő a válaszokat nem fogadta el. Az országgyűlés egy ellenszavazattal tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének és az építésügyi miniszternek a válaszait. Horváth Károlyné. interpellációjában rámutatott, hogy a lakásrendelet egyes szakaszait a mai követelményeknek és helyzetnek megfelelően módosítani kellene. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában ki- ! ' fejtette, hogy a lakásrendeletet életbeléptetése óta több ízben korrigálták. Indokolt azonban, hogy az 1 előírásokat újabb egységes jogsza- | bályba foglalják. 1 Ezen már dolgoznak is a szak- j emberek. A miniszter indítványozta, hogy a lakásügyi jogszabályok iránt érdeklődő képviselők és az Építésügyi j Minisztérium vezetői részlete- : sebben is beszéljék meg az 1 esetleges vitatott kérdéseket. I Trautmann Rezső válaszát I Horváth Károlyné és az or- : szággyűlés egyhangúlag elfő- j gadta. Az országgyűlés ezzel befe- !czte munkáját. Az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánná zárta be. I A járási és városi tanácsok elnökeinek értekezlete A járási és városi tanácsok vb-elnöke! szombaton délelőtt megbeszélésre jöttek össze a megyei ta- nácsházán, hogy meghallgassák és megvitassák Dékán Antalnak, a művelődésügyi osztály vezetőjének beszámolóját az új oktatási törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről és a további feladatokról. Az ülést 9 órakor nyitotta meg Varga Péter. a megyei tanács vb- elnöke, majd Dékán Antal tartotta meg előadását. Részletesen ismertette az új oktatási törvény irányelveit és fontosabb rendelkezéseit. Elmondotta, hogy oktatásunkat összhangba kell hozni társadalmi viszonyainkkal, amelyek prancsolólag megkövetelik az oktatási színvonal emelését, a középfokú oktatás kötelezővé tételét és általában az oktatási rendszer teljes átszervezését. Államunk óriási összegeket fordít az oktatásra, Pest megyében a költségvetés 44 százalékát emésztik fel az oktatási kiadások. Dékán Antal ezután Pest megye különleges helyzetével foglalkozott. A megyei székhely hiánya és a főváros közelsége következtében a települések igen gyorsan városokká fejlődnek Pest megyében, amelynek mezőgazdasága elsősorban a szőlő- és gyümölcstermelés felé halad. Ez szabja meg azt az irányt, amelyben a szakiskolákat kell fejleszteni. Figyelemre méltó momentum az is, hogy a megye területéről naponta százezer dolgozó utazik munkahelyére. A megyében sajnálatosképpen aránytalanul nagy még mindig az analfabéták szg- Hg<-n afeesóny fokú országos Viszonylatban a könyvtári helyzet. Amíg az országos átlag szerint egy- egy lakosra több mint egy könyvtári könyv jut. Pest megye területén — alig egy fél kötet. Örvendetes jelenség viszont, hogy a megyében ugrásszerűen emelkedik azoknak a száma, akik a nyolc általános iskola elvégzése után középiskolai felvételre jelentkeznek. A korábbi években az ilyen jelentkezők száma 100—200- nál nem volt több, az idén már meghaladta a 700-at. Ez az oka annak, hogy a megye középiskolái szinte 100 százalékig megteltek, s ez teszi szükségessé azt, hogy 1970-ig legalább 350 új tanterem létesítésével bővítsük középiskoláink befogadóképességét. Dékán Antal a továbbiakban azt fejtegette, hogy a megye legtöbb községében helytelen szemlélet nyilvánul meg a kultúrházak építése terén. Leginkább arra törekszenek, hogy a létesítendő kultúrház- ban Jegyen egy nagy reprezentatív terem, amelyben színielőadásokat és bálokat lehet tartani. Az ilyen nagyterem sokkal kevésbé szolgálja a művelődési célokat, mint amennyire a kisebb helyiségek, a klubszobák, a szakköri helyiségek szolgálhatnák. Nagy'gondot okoz a százezer bejáró dolgozó kulturális igényeinek kielégítése is. Ezek a bejáró dolgozók sem munkahelyükön, sem otthonukban I nem juthatnak művelődési ; igényeik kielégítéséhez. Talán a lengyelországi módszer alkalmazása jelenthetne ezen a téren fejlődést. Lengyelországban a bejáró dolgozók által használt vonatokon rendeztek be olyan fülkéket, amelyekben az utasók olvashatnak, televíziót nézhetnek, rádióelőadásokat hallgathatnak, tehát hasznosan tölthetik el az utazás idejét A megbeszélés részvevői ezután több helyi vonatkozású kérdést vetettek fel, amelyekre Dékán Antal részletes választ adott. Bejelentette a többi között, hogy a művelődés- ügyi osztály foglalkozik a k.s- létszámű iskolák összevonásának kérdésével, az oktatást igyekszik mindenütt összhangba hozni a helyileg jelentkező szakmai igényekkel. Nagykőrös város- a jövő évben megkapja végre azt a szakközépiskolát, amelyre a helyi mezőgazdaságnak elengedhetetlenül szüksége van. A vb-elnökök megbeszélése egyéb ügyek megtárgyalásé-, val fejeződött be. Gondok — osztatlanul Egyik vállalatvezetőnk így válaszolt a minap, amikor hogyléte felől érdeklődtem: — Ügy érzem, hogy nemsokára összeroppanok idegileg. Annyi a gond-baj, hogy ki sem látszom belőle. Ismerem ezt az embert. Tudom, hogy kiegyensúlyozott az élete. Idegei megromlásának okát tehát csak vállalati munkájában kereshetem. Feladatai, gondjai valóban megszaporodtak pz utóbbi időben, mint sok más vállalatvezetőnek is, hiszen munkaterülete a több telephellyel, a több szervezési, termelési és ellenőrzési feladattal kiterjedt. Ez viszont még nem ok az idegösszeroppanásra. Gyengébb lenne, mint a többi vezető, aki hasonló gondokkal küzd? Nem, nem így van, mert amióta ismerem — és ennek már jó néhány esztendeje —, állandóan tanúi, tapasztalatai is jócskán gyarapodtak. Akkor hát hol a bajok gyökere? Talán az a baj, hogy most is iskolába jár és nincs elég ideje a vállalati munkára és a tanulásra? Nem, ez sem állja meg a helyét, mert könnyen tanul, gyors felfogású ember. A tanulás sohasem volt terhére. A töprengésre akkor kaptam választ, amikor több különböző beosztású emberrel beszélgettem a vállalatnál. Kiderült, hogy munkamódszerével vannak bajok. Komolyan veszi, mint ahogy mindig is komolyan vette, hogy a vállalatnál mindenért ő a felelős. És ez így helyes. Az azonban már nem jó, hogy felelősségérzete alapján mindent maga a kar elvégezni. Gépek beszerzésén, átcsoportosításán gondolkozik, vizsgálja a gyártmányok önköltségét, megrendelések ügyében tárgyal, s még anyagbeszerzési ügyekkel is foglalkozik. Tévedés ne essék, nem az a baj, hogy valamennyi vál- j laiati ágazatot kézben akarja tartani. Enélkül nem lenne | jó vezető. Az a hiba, hogy I nem támaszkodik megfelelően í az egyes területek felelős gaz- J (fáira. Pedig, ha megosztaná a gondokat a műszaki vezetővel, i a főkönyvelővel, a pénzügyi j vezetővel, a kereskedelem gaz- ! dájával, az anyagbeszerzőkkel és a többiekkel, akkor véle- : ményünk szerint könnyebben, jobb eredményt érhetne el. Valamikor így is csinálta. Mi változtatta meg? Azért szükséges- erről a nyilvánosság előtt szólni, mert : sajnos, másutt is tapasztaljuk, ■ hogy a vállalati átszervezések nyomán megnövekszik a papírmunka, egyes helyeken az adminisztratív létszám is megduzzad, a központi apparátus terhelése nagymértékben nő. Helyes, ha a megnagyobbodott vállalatok központi igazgatói és igazgatóságai minden telephelyük munkájáért felelősséget éreznek. Az azonban nem jó, ha közben megfeledkeznek arról, hogy a telepbe-, lyeknek is vannak vezetői ■ akik saját portájukon ugyanúgy felelősek a termelésért és mindenért. mint a központi igazgatóság. A telephelyvezetőknek is voltak elképzeléseik; amíg önállóak voltak és vámnak elképzeléseik az új helyzetnek megfelelően is. Nem helyettesíteni kell tehát a telephelyek vezetőit a központi igazgatóságokon, hanem össze kell hangolni tevékenységüket» ahogy ezt szerintünk a legjobban Budakalászon, az össze-* vont lenipari vállalatnál tetszik. Itt nem egyedül az igazgató, hanem vezető társai és azok beosztottai közösen mérték fel az összes gyáregységek lehetőségeit, jelenlegi helyzetét és e felmérés alapjára olyan termelési és technoló-* giai struktúrát alakítottak kij amelyre hosszú ideig lehet építeni. Nagy munka volt ez, még-? sem kaptak tőle idegösszeroppanást. Attól sem betegszik' meg senki, hogy az elkövetkező hónapokban, sőt években sem lesz sokkal kevesebb a dolga. Egészen bizonyos, hogy ! idegkimerültségről panaszko»1 | dó vállalatvezetőnk is így ! találhatna megoldást, kivezető I utat a jelenlegi helyzetből. El- J lenkező esetben csak romlik ! saját egészségi állapota, de a | vállalat munkája is. Ezt pedig j senki sem akarja. F. I. Kis város. Sima betonutak vezetnek. Egy új házban fürdő, zuhanyozó. Odébb ugyanúgy egymás hegyén hátán állnak a kövek az útszélén. mint a főváros kellős közepén. Az udvar közepén kis tó. — szökőkúttal és aranyhalakkal. A finom, fekete porlepte egyik ház falai között sercegve, sziporkázva ömlik a vörös-fehér folyékony vas. Megint odébb egy utcával füstölve, nyikorogva. tűzokádva rágja a hideg öntöttfémeket a kés. a fúró. a köszörű. S néhány lépéssel odébb már bontakozik, s kelleti magát az igazán csinos. vadonatúj textilgép. AZ ÚJ CSARNOK Váci portán, a Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyárban találni mindezt egyszerre, illetve egymás után, — ahogy sétánk körbe vezet. Ez itt sok új magyar textilgép bölcsője. Itt ön- tik formába, itt öltöztetik csillogó nikkelbe. s kap mutatós festékruhát. Ebben a kisvárosban a legnagyobb szenzáció az új műhelycsarnok. Sok korszerű textíliát gyártó berendezésre van szükség idehaza. De arról is gondoskodni kell, hogy a már régóta szolgáló mechanizmusok is frissítést kapjanak — gyártani kell a tartalékal- katrészeket is. Mit mondhatunk el az új épületről? Több mint négy és negyedmilliót költöttek rá. Egy-két esztendő alatt 35 millió forinttal növeli a váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár munkaprogramját:. Nemrégen készült el, de máris javára írhatunk nyolcmillió forintos többletet ez év végéig. Viszonylag korszerű megmunkáló szerszámgépeket kaptak, s bevezethették a különböző textilgépek szalagszerű gyártását, illetve szerelését. Alacsony, négykerekű alvázra emelik az első két oldalt, s aztán így viszik tovább, gyorsan építve kész géppé a keréken guruló szerkezetet. A munkások külön örülnek annak, hogy végre rendelkezésre áll egy igazán korszerű fürdési, tisztálkodási lehetőség. Mindennek csak egyetlfn szépséghibája van. A hivatalos jelentés szerint az új műhelycsarnok és a szociális épület már a nyáron elkészült míg az építtetők csak őszi dátumról tudnak. Lehet, hogy kétféle naptárt használtak? <t- gy-)