Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

'C/ú'rian 1963. OKTÓBER 27, VASÁRNAP Sivafagöntózés Izraelnek súlyos gondot okoz az ivóvíz biztosítása. Tenger­víz-desztillációs berendezéseit hószükségletének ellátására az első reaktort 1964 végén he­lyezik üzembe. Emellett fo­lyik egy, az elsőnél tizenhét- szer nagyobb reaktor építke­zésének a tervezése is. amely­nek feladata lesz. hogy friss vizet termelve megoldja a Ne­gev sivatag egy részének öntö­zését is. A világ legrégibb hajóroncsa A pennsylvaniai és a prin- cetoni egyetem klasszikus ar­cheológusai minden kétséget kizáróan igazolták, hogy az amerikai Peter Throckmorton expedíciója valóban a világ legrégibb hajóroncsát fedezte fel az Egei-ten gerben, a Geli- donya-fok közelében. A hajóroncsban talált bronz­lemezek a késői bronzkorból valók, s egy tőr darabjai, vala­mint a lándzsahegyek az időszámítás előtti XV—XIV. századból — állapították meg. A részletes leírások és fény- képfelvételek alapján bebizo­nyosodott, hogy a hajó: idő­számítás előtt 1400 körül süly­lyedt el, a roncs immár 3300 esztendeje rejtőzik • 90 láb mélységű hullámsírjában. A gelidonya-foki lelet leg­alább 800 évvel régibb minden eddig megtalált hajóroncsnál. Léna—Vaskapu—La Ráncé A világ legnagyobb és leg­híresebb tengerészeti könyv­tára a szevasztop öli, amely most ünnepli 200 éves fenn­állását. A Lazarev és Na- himov tengernagyok által 1763-ban alapított könyvtár állománya jelenleg 220 ezer kötet. A Léna folyam a Bajkál-tó- tól a Laptyev tengerig höm­pölyög 4500 kilométeren át. A folyam vízgyűjtőterülete két és félmillió négyzetkilomé­ter, vagyis akkora, mint Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország, az NSZK, Finnország, Svédország és Norvégia együttvéve. A szovjet vízi erőműépítők elhatározták a Léna leigázá­sát, sőt a közelmúltban már be is fejezték a folyam komp­lex tanulmányozását. A tervek szerint itt építik fel a világ legnagyobb erőmű-komplexu­mát. Ä folyam évente 250 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát ad majd. Hogy a 250 milliárd kilo­wattórás teljesítmény döbbe­netes nagyságát érzékelhessük, Íme két összehasonlító adat: Európa második legnagyobb vízi erőműve lesz a dunai Vas­kapunál épülő (melynek tervei ez év végére készülnek el, építése jövő tavasszal kezdődik s 1971-ben fejeződik be). Tel­jesítménye „csak” 10,7 mil­liárd kilowattóra évente. A híres francia ár-apály erő­mű pedig, amely a La Ráncé folyó torkolatánál, a Mont Sadnt-Michal öbölben épül: „csupán” évi 800 millió kilo­wattóra villamosenergiát ter­mel majd, pedig speciális tur­bogenerators! apálykor épp úgy, mint dagálykor, tehát mindkét forgásirányban dol­gozhatnak. ALAGUTAS TAVAK Svédországban a Kultsjö és Malgomaj tavakat 18 kilomé­ter hosszú alagúttal kötötték össze. Nem akarták ugyanis a 18. svéd erőmű építésével el­csúfítani a táj szépségét föld feletti „műtárgyakkal”. A két tó között 200 méteres a ma­gasságkülönbség és a 60 négy­zetméteres keresztmetszetű alagútból a víz 47 fokos lej­tőn zuhan a turbinákra. A rakoncátlan Medvexsí A Pamir fennsík 2980 méter magasságából napi 45 méte­res sebességgel zúdul alá a meredek lejtőn a nemrég elszaba­dult — 13 kilométer hosszú, 400 millió tonnás — Medvezsi gleccser Űtjából a lakosságot elköltöztették, de a Szovjet Tu­dományos Akadémia expedíciót küldött ki a gleccser vidéké­re, mivel ha az Abdukagar folyó keresztezésénél levő 1000 méter hosszú, 150 méter széles és 8 méter mély tó iéggátia át­szakadna: a tó vize a völgybe zúdulva, rendkívül nagy károk okozója lehet. Halászat — mesterséges holddal A ,,festői ikrek“ egyike Az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszerve­zet II. halászati világkongresszusán London­ban az a vélemény alakult ki, hogy korunk nagy tudományos és technikai vívmányai az elkövetkezendő három évtizedeken belül gyökeresen forradalmasítják a halászatot. A tudósok elképzelései szerint önműködő ten­geralattjáró őrjáratok kutatják majd fel a halrajokat, s méréseredményeiket előbb rög­zített bójákra, majd onnan mesterséges hol­dak segítségével a halászati központba sugá­rozzák. A központ riasztására a halászhajók a megjelölt térség felé indulnak s kábelen, vagy „távvezérelt torpedókkal” húzott hálók­kal állják útját a halrajnak, amelyet eközben helikopterről leszórt „szagesővel” csalogatják a hálók felé Nomen est omen,.. A név figyelmeztető jel... íme, az olasz hajóépítőipar legújabb „ikertestvéreinek" egyike: a Michelangelo”. Teljesen azonos testvérével, a „RaffaeUo”- val közösen egyaránt 43 000 tonnásak. Hosszuk 275 méter. Modern vonalukat karcsúságuk emeli ki leginkább: széles­ségük csupán 31 méter. A 11 fedélzetes, turbinahajtásos óceán járók seb essége: 29 csomó. (Nem csalás, nem ámítás. Nomen est omen... valóban „festői" hajók!) HIDALAÉPITÉS New Yorkban a világ har­madik leghosszabb (1066 mé­ter fesztávú) és égjük leg­szebb vonalú hídját, amely 1931-ben épült: emeletessé alakították át. Az eredeti ív aló — 75 darab 220 tonnás acélszekcióból — újabb íveit varázsoltak négy év alatt úgy, hogy a felső szint forgalmát egy percre sem kellett leállí­tani. A „földszínit” elkészülté­vel a híd átbocsátó forgalma megduplázódott. Évente 70 millió jármű haladhat át raj­ta: 14 nyomtávon. SZIGETELÉS PÁROLGÁSSAL ÉS JÉGGEL Állandóan víz borítja Lud- wigshafenben az egyik új iro­daházat. Lapos tetejét 4 cen­timéteres vízréteg takarja: té­szór a világon'a víz-tetőszige­telést. Nyáron a víz párolgá­si hője hűti az épületet, télen pedig, amikor a vízréteg meg­fagy, hőszigetelő réteget al­kot. / T uristatengeralattjáró Jövő év tavaszán megkezdd menetrend szerinti útját a Genfi tóban a világ első turista tengeralattjárója. Naponta ti­zennégy 35 perces menetet bonyolít majd le 40—40 utassal. A 30 méter hosszú, 160 tonna vízkiszorítású tengeralattjáró első útjaira elővételben mór közel 2000 jegy kelt el. Az utasok te- levízióképemyőn láthatják saját merülésüket, majd 20 hajó­ablakon át gyönyörködhetnek a fényszórók által 10 méteres tá­volságra bevilágított víz alatti életben. ,Felfújható” rádió „Kelj fel, Jancsi“ A Goodyear gyár „gumiból készült” rádióadót gyártott, amely a tengerbe esve auto­matikusán felfúvódik. A ké­szülék a vízzel történő érint­kezés után azonnal működés­be lép és 15 órán át 400 kilo­méteres körzetben fogható je­leket sugároz. \ GÁTREKORD A gyöngyösoroszi érceláké- szítőmü i ízellátásának bizto­sítása céljából a helységtől északra, a Toka patak völgyé­ben völgyzárágátas tároló-tó épül. A völgyzárógát támasztó­testének anyaga: bányameddö. A gát legnagyobb .magassága 21, szélessége 6, hossza 140 mé­ter. A hazai völgyzárógátak kö­zül ez lesz a legmagasabb. Bányameddőből pedig eddig még sohasem építettünk gátat. A 16 millió forintos tároló-tó próbafeltöltésére — a tervek szerint — 1964-ben kerülhet sor. ^JJajóL u LáJl i A hajók áteme­lése, átzsilipe- lése a mestersé­ges vízlépcsőn: tartályos hajó- emelő techniká­val a leggazda­ságosabb. A krasznojarszki erőmű építésénél e módszert a szovjet mérnökök tovább tökélete­sítették és ennek eredményeként születhetett meg a következő „technikai világ­csúcs”: A hajó 1700 méteres útvona­lon 40 perc alatt kerüli meg, 90X 18 méteres kád­ban. a száraz­földön a inzlép- csőt. A kád víz­mélysége a rajt­nál és a célnál 2 méter 80 centi: útközben csak 1 méter 80. (Ez tetemes súlynye­reség!) Fogas sí­nen a 4000 tonna súlyú, 80 kerekű „hajós kád” 20 perc alatt érke­zik fel a 117 méteres emel­kedő csúcsára, másodpercenként tehát körülbelül egyméteres se­bességgel. Itt, a „csúcson”, egy 86 méteres forgó un korong „hátra- arcot” csináltat a hajóskáddal, amely ezután 6 perc alatt 485 méteres utat megtéve siklik a célba, a vízbe, a vízlépcső túlsó oldalán. A Jenyiszej után ezt a to­vább modernizált hajóemelő be­rendezést az ír- kutszki és bratsz- ki erőműnél is alkalmazni fog­ják. A Német Szövetségi Köztár­saság — a tervek szerint — jövőre megkezdi első, 15 000 tonnás atomhajtású hajójának az építését. A tenger hullámzását, áram­lását és élőlényeinek életét tanulmányozza ez az új ameri­kai kutatóhajó, amely 118 mé­ter hosszú, súlya 600 tonna s nemcsak úszik a vizen, de „talpra is tud állni" a tenger­ben. Ekkor 17 méternyi, 4 emelet magas orra emelkedik a tenger színe fölé. A hajó farát felállításkor 500 tonna tengervízzel töltik meg. Diesel­generátorai önműködően min­dig vízszintes helyzetbe for­dulnak Felvételre keresünk: Az EGYESOLT IZZÓLÁMPA esztergályos, daruvezető, ÉS VILLAMOSSÁGI RT. GÉPGYÁRA rézműves, (Budapest IV„ lakatos, Szilágyi u. 26. sz.) villanyhegesztő, felvételre keres általános műszerész és esztergályos, marós, villanyszerelő általános műszerész, szakmunkásokat, fűtőket elektroműszerész, és 18 éven felüli férfi lakatos, mintakészítő segédmunkásokat. szakmunkásokat, Jelentkezés: valamint Vegyiipari Gép­gépészmérnököket. és Radiátorgyár gépésztechnikusokat Budapest X. kerület Gyömrői út 76—78. és Felvételi irodán vegyésztechnikust. Bölcső Eszak-OIaszországban épült ez a „folyóbölcső": a Minció számára. A négy folyó — köztük a Minció — egységes víz­rendszerének kialakítása, hajózó hálózatbővítési, valamint árvízvédelmi szempontból igen jelentős, sőt elengedhetet­lenül szükséges beruházás. Tiz év alatt készül el s 400 milliárd lírába kerül. A Minció folyót eltérítik űtjából: már várja is az új meder Épül a híd „világcsúcs" A világ legnagyobb hídja épül a New York-i kikötőben. Fesztávja: 1280 méter, össze­szereléséhez két és fél millió nagy szilárdságú csavar szük­séges. 190 méter magas pillé­réhez 27 000 tonna szerkezeti acélt használnak fel. A tapolcai Tavas barlang' ban Igen nagy fényereji reflektorokat helyeznek e a víz alá, s így az amúgy- is különleges zöld szint barlangtó vize még külön­legesebb színűvé változit Só helyett sóoldat A marosűjvári sóbányában 1100 méter mélyre telepíti sooldatot „bányásznak”. A fúrólyukból „folyik” a termelt régi „lépcsős kamrafejtéses” eljárás helyett bevezették a vízzel való sókitermelést. En­nek eredménye: 60 százalékkal megnövekedett termelékeny­ség. A vizes eljárás lényege: a sótömegbe 1 jóikat fúrnak, amelybe vizet nyomnak, majd a sóoldatot csövön kiszivaty- tyúzzák. Jelenleg így már tizenöt, A világ víz alatti kábe­leinek ö6szhossza elérte a 900 ezer kilométert.

Next

/
Thumbnails
Contents