Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

1963. OKTOBER 27, VASA RN AP NAPIRENDEN: A nagyüzemi zöldségtermelés KÉSZÜL A HORDO Előző két cikkünkben a eöidégfel vásárlás és a zöldség- termelés időszerű kérdésivel foglalkoztunk. Múlt vasárnapi számunkban főként azt boncol­gattuk, hogy a termelés szer­vezésében és a termelési mód­szerek alkalmazásában milyen hibákat követnek el a szövet­kezeti gazdaságokban. A me­gyei pártbizottság kidolgozta a nagyüzemi zöldségtermelés irányelveit és fontos határoza­tokat hozott a jövedelmező Zöldségtermelés megteremtése ’érdekében. Most a határoza­tok közül azokkal foglaíko- ,zunk, amelyek köaérdeklődés- ,'re tarthatnak számot. Az első és a legfontosabb íkérdés, amely ma foglalkoz­tatja a termelőszövetkezeti ve- .zetőket és a tagokat egyaránt: ■hogyan tovább? Csökkentsék-e a zöldsógtermő területet? Cik- •keink hangjából már eddig is ■következtetni lehetett arra, '•hogy nem lenne helyes a nagy 'költségekkel berendezett ker- Itészeteket — vagy azok terüle­tének egy részét — felszámolni. JA. pártbizottság hafSrozatában {kimondja: ..A zöldségtermelés Igelenlegi színvonalát, hozamait figyelembe véve a zöldségter- .mő terület kisfokú növelése mellett fő feladat a termelés színvonalának jelentős emelése, a korszerű termesztéstechnoló­gián alapuló jövedelmező zöld­ségtermesztés kialakítása. A termelőszövetkezeti vezetőknek tehát elsősorban azon kell törni a fejüket, milyen ter­melési módszerek alkalmazásá­val tehetik jövedelmezőbbé a zöldségtermelést. A zöldségtermelésnek hagyo­mányai vannak a megyében. Ezeknek a hagyományoknak az ésszerű felhasználásával kell eliRdulni az új úton. Mi­lyen tekintetben lehet a hagyo­mányokra támaszkodni? A ter­mesztési körzetek kialakításá­nál feltétlenül figyelembe kell venni az évtizedek óta kiala­kult tájtermelést. — A paradi­csom például elsősorban a gö­döllői. monori. aszódi. nagyká- tai, ceglédi, váci és a ráckevei járásokban díszük. Ennek ter­mesztéséhez a természeti adott­ságok is megfelelőek, továbbá a szövetkezeti parasztság szak­tudása, termelésre való felké­szültsége is ezt követeli meg, hogy ezen a vidéken termel­jük a paradicsomot. A jövedelmezőség foko­zásának egyik legfontosabb eszköze a korai termelés. Noha megyéiíkben az adottságok megvannak ahhoz, hogy egyes növényekkel elsőnek jelent­kezzünk a piacon, mégis a tö­megáru termelésére fordítanak a legtöbb termelőszövetkezet­ben gondot. A pártbizottság határozata értelmében úgy kell fiövelni a korai szabadföldi termesztés területi aranyat, hogy az össztermésnek leg­alább 25—30 százaléka korai primőráru legyen. Ennek kell alárendelni a haj­tatóházak építését, szaporitó- házak, palántanevelők létesíté­sét. A megye több községeben a termálvizet is ennek a célnak a megvalósítása érdekében kell felhasználni. Napjainkban sok szó esik a nagyüzemi zöldségtermelés kialakításáról. A megyei párt­bizottság irányelvei néhány olyan feltételt említenek, amelyek ennek fogalmába tartoznak. Az egyik ilyen a zöldségtermelő terület nagy­ságának a növelése. A zöld­ségtermelésre kijelölt üzemek legkisebb területe 100—120 hold legyen. A terület növe­lése mellett el kell érni. hogy egy-egy üzemen belül csak 3—4 főnövény termelésével foglalkozzanak. A sor- és tőtávolságot úgy kell meg­választani, hogy alkalmazni lehessen a gépi ültetést, nö­vényápolást, növény-védel­met, szedést és a táblán való szállítást. Növelni kell az öntözéses zöldségtermelés te­rületi arányát. Két-három éven belül kétszeresére kell emelni az öntözéses terüle­tet. Az öntözési módok kö­zül a felületi permetező ön­tözést kell széles körben al­kalmazni. Meg kelj. oldani a [ trágyázás problémáját. Két- I évenként legalább 300 mázsa szerves trágyát és évenként 5—7 mázsa vegyes műtrá­gyát kapjon a kertészeti gaz­dálkodásba vont terület min­den holdja. A zöldségtermelésben év­ről évre nagy gondot je­lent a munkaerő biztosítása. Különösen a . munkacsúcsok idején nagy a munkaerő­hiány. A fajok és a fajták helyes megválasztásával csök­kenteni lehet a munkaerő- hiányt. A leginkább járható út azonban o gépesítés. A je­lenleg rendelkezésre álló gé­peket is jobban kell kihasz­nálni, de a zöldségtermelés­sel foglalkozó tsz-ek gépi be­ruházási programját úgy kell irányítaná, hogy egy-két éven belül az egy palántázógépre jutó jelenlegi 275 hóid 40 holdra, az egy-egy eszközhordó kerti traktorra jutó 172 hold 70 holdra csökkenjen. A korai termeléssel intenzíven foglalkozó tsz-ek a legjobban bevált tápboc l<ag yártó gé­peket kapják. Szállítóeszköz­zel is elsősorban a zöldség- termeléssel foglalkozó ter­melőszövetkezeteket látják el. A megyében a zöldség­termő terület 90 százaléka a termelőszövetkezetek és a ter­melőszövetkezeti csoportok tu­lajdonában van. A háztáji te­rület nem jelentős, de amint az irányelvek mondják, az ön­ellátás szempontjából nélkü­A Pest megyei Szövetkezetek Értékesítő Központjának gyóni savanyító telepén az idén ősszel mintegy 140 vagon zöldségfélét — főleg káposztát — savanyítanak. A hatal­mas hordókat, amelyek űrtartalma' 220 hektoliter, itt a telepen szerelik össze lözhetetlen. Ezért a háztáji gazdaságok termelését is elő kell segíteni. A jövőben a kö­zös gazdaságokból biztosítják a kertek palántaszü kségletét. Noha az idei esztendőben nem zárnak a zöldségtermelő közös gazdaságok olyan ered­ménnyel, ahogyan azt tervez­ték, nem szabad a zöldség- termelést elhanyagolni, terü­letét csökkenteni. Az idei „túltermelés” és az egy főre jutó zöldségfogyasztás kö­zött ugyanis elég nagy az el­lentmondás. Az egy főre jutó zöldségfogyasztásban több európai ország mögött íllunk. 1961—62-ben az or­szágban 60,9. a megyében 52.9 kiló zöldség jutott egy- 5gy főre. Jó néhány ország­sán ez eléri a 120—130 kilót. 4 második ötéves terv ve­iére az egy főre jutó zöldség- :ogijaszt ásnak 82 kilóra kell emelkedni. Ahhoz, hogy ej. megvalósuljon, több és ol- ;sóbb zöldségre van szük­ség. Ezt pedig ott kell meg­termelni, ahol erre a legjobb adottságok vannak. Ilyen te­kintetben pedig mi, Pest me­gyeiek, nem panaszkodha- ;unk. Miliők Sándor — A földművesszövetkeze­tek mezőgazdasági szolgál­tatási munkájáról tárgyal csütörtökön a MÉSZÖV szol­gáltatási szakbizottsága. .,\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\wwx,.xx\vxvvv^w,xvw,wvvw;w^xvíí Nem vonják le a tanulságot? A trlirsilrs tapasztalatai a gödöllői járás tsz-ribcn Napközben még felszökik a hőmérő higanyszála, a fagyos hajnalok viszont annál kono- kabbul jelzik: jön a hidegebb idő. Az elmúlt tél nemcsak az embert állította rendkívüli erőpróba elé, hanem alaposan megviselte az állatállományt is. Sok helyütt — ahol nem készültek ró —, nagy károkaü-l A FORDULÓPONT Van a fóti Vörösmarty Tsz történetének egy olyan sza­kasza, amire a tagok sem szí­vesen emlékeznek vissza. Ez pedig az az idő. amikor a ki- pglgntázqtt paradicsomot , — hogy a gyom el ne pusztítsa — a környező üzemek dolgo­zóinak kellett bekapálni. Változnak az idők. Foton is változnak az emberek. Ma már nem a munkáskéz hiánya, vagy a gazdák passzivitása okoz fejtörést a szövetkezet vezetőinek — ellenkezőleg, a fő gondot a tagok munkával való ellátása jelenti. Jól látták a fóti termelőszö­vetkezet vezetői — azután az emlékezetes nyár után —, hogy a tagok munkakedvét, érdeklődését csak as anyagi ösztönzéssel tudják felébreszteni. Meg is született, a döntés: a követke­ző évben már vállalásos ala­pon osztották ki a területet. Eleinte ez sem ment simán. A közönyt felváltotta a bizal­matlanság. s kezdetben még a vállalkozó szelleműek is ha­bozva írták alá a vállalások­ról szóló szerződést. Nem így Elek György, aki már az első pillanatban meglátta a szövet­kezetben úi módszerként al­kalmazott. vállalásos rendszer­ben a fantáziát. Ismerőseivel, barátaival egy tizenhárom ta­gú munkacsapatot alakított, közülük aztán ki-ki a maga erejéhez képest vállalt mű­velésre fél. eev. vagv két hol­dat a különböző kapásnövé­nyekből. Aki szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozott, az bőséges hasznát látta munka- iának. már az első évben el­érte a 20—21 000 forintos át- lagiövedelmet. Elek Györgvék példája a többiekben is fel­keltette az érdeklődést. Meg­tört a jég, jöttek a jelentkezők Olyanok is . kértek ezentúl-! munkát, akik addig messze elkerülték a szövetkezet földy ieit. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a vállalásos rendszer be­vezetése fordulópontot jelen­tett a a sok nehézséggel küz­dő fóti termelőszövetkezet éle­tében is. Most már nemcsak a tsz eddig névleges tagjai, hanem a családtagok is be­kapcsolódtak a munkába. Egy- egv sürgősebb tennivaló ide­ién 150—200 asszony is kiment a földekre, s ha kellett, hajnaltól alko­nyatié dolgozott. Elek György Oolyn%ik «s t»ycsa esti lati Airy találsaam ítását Klók György ? i’áltaaásak a fóti tsz-font — hogy továbbra is az ő pél­dájánál maradjunk — szintén mozgósította családját. Ma is rendszeresen részt vesz a mun­kában 32 éves fia. gimnazista lánya és felesége is. Érdemes talán szemügyre venni, hogy az idén mit vállalt és milyen jövedelmet szerzett. Mint tősgyökeres fóti, ter­mészetesen ő sem maradt ki a paradicsomtermesztésből. Egy hold korai paradicsomot vál­lalt, s még mínusz 3—4 fokos hideget mutatott a hőmérő — februárban —, amikor hozzá­kezdett a palánták nevelésé­hez. Nem volt hiábavaló a fá­radozás. Csupán erről az egy holdról az őt illető részként 13 000 forintot vitt haza Elek György. (Mellesleg jegyezzük meg, hogy például Cselőtei József né munkacsapata hol­danként 25 000 forint bruttó termelési értéket ért el!) Az egy holdnyi konzervparadi- csom 2000—3000 forintot ho­zott. A Juliska-bab, amiből szintén egy holdat vállalt a család, hasonlóan fizetett. Volt egy kis uborka is, ez 1000— 1500 forinttal gyarapította a bevételt. A két holdnyi kuko­ricából — nem volt valami fényes a termés — 14 mázsa került Elekék padlására. A két hízó etetésének minden­esetre elegendő lesz A négy hold aratás a család kenyér­fejadagját, meg a háztáji álla­tok szalmaszükségletét elégíti ki. Volt még két hold rétka­szálás (a sarjúszénát felesben vitte haza), így a szálas ta­karmány is meglesz télire a tehénkének. Mindehhez még hozzá lehet számolni azt az 5000 forintot, amit Elek György a gyepvágásért kapott. Nos, érdemes utánaszámolni, úgy hisszük, az idén is megtalálja számítását Elek György. A szövetkezetben egyébként so­kan vannak olyanok, akik ná­la jóval többet kerestek ezen a nyáron. A fóti termelőszövetkezet­ben már javában készülnek a jövő esztendőre. Kóczián An­tal, az elnök örömmel újságol­ta, hogy szeptemberben kezd­ték a vállalások megkötését, s a földek túlnyomó része máris ..gazdára“ talált. Ami pedig a vállalásos mód­szert illeti — amint említet­tük is —, a tsz alapvető prob­lémáját oldotta meg. Megszi­lárdult a munkafegyelem, a családtagok is szívesen részt vállalnak a közös tennivalók­ból. Az újabb gondon — a munkahiányon — pedig úgy enyhít a tsz vezetősége, hogy a „felesleges,, munkaerőt al­kalomadtán építkezésekhez irányítja. Három évvel ezelőtt még a legrosszabbak között emleget­ték a járásban a Vörösmarty Tsz-t, most viszont a tsz-ek között folyó versenyben a fó­tiak gyakran szerzik meg az első helyet. A vetést is elsőnek fejezték be a járásban, s rö­videsen a betakarítással is vé­geznek. Ebben pedig nem kis része van a megfelelő anyagi ösztönzésnek. Súlyán Pál okozott'a hideg, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vajon a termelőszövetkezetekben le­vonták-e a tél adta nem is olcsó tanulságot, tettek-e és tesznek-e valamit azért, hogy most ne kerülhessenek hason­ló helyzetbe? A sokat emlegetett jó gazda, bokros teendői közben is gon­dol a holnapra. Termelőszö­vetkezeteinkben ugyan most éjt nappallá téve birkóznak a szántás-vetés, betakarítás ne­héz feladataival, mégsem elha­nyagolható körülmény a téli felkészülés. A minap a gödöl­lői járásban néztünk körül, mit tettek eddig a közös gazdaságok az átteieltetés érdekében. A legilletékesebb, Kovács Já­nos. a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának építési elő­adója elmondotta, hogy a ta­valyi télhez hasonló nagy hi­deg — ami legalábbis az ed­digi felkészülést illeti — ismét sok kért okolhatna a járás állattartó termelőszövetkeze­teiben. Eddig ugyanis nem so­kat tettek az ólak, istállók, hodályok téüesítése érdekében. Ezt a problémát valahogy mindig másod- vagy harmad­rendű feladatnak tartották. Jellemző, hogy a múlt évben például valamennyi termelő- szövetkezetnek lehetősége kí­nálkozott az általános téliesí- tésre, a járulékos beruházások igénybevétele formájában. A járás hitelkeretet szerzett eh­hez, az építési előadó elkészí­tette a terveket, igen ám, de mire a kivitelezésre került volna a sor, sehol sem vették igénybe. Az erre a célra tarta­lékolt hitelösszeg „elveszett”. Pillanatnyilag sem kedve­zőbb a helyzet Sorra véve a járás közös gazdaságait, alig akad olyan termelő­szövetkezeit, ahol ne várna tennivaló a téliesítés ér­dekében. gyerekjáték választani KABÁTOT ŐSZRE, TÉLRE Fiú télikabdt 5—16-os mére­tig 220,—Ft-tól 1000,—Ft-ig Fiú átmeneti kabát 5—16-os mére­tig 380 — Ft-tól 700— Ft-ig itermelőszövet­kezetben például két sertés- £flílene úey átaiakíta- állatok tólen nelkul tartózkodhas- y&’MóZy a kístarcsai termelőszövetkezet két sertés- eüetojet is, mielőtt a hideg be- kos^nt, meg keUene A danyi Magvető Termelőszö­tekk^!b!" két éve megépítet- ©Jc mai egy sertésfiaztatót a ktrtSr*%r01 *f°?ban megíeted- h^*;-T aly 1 szegen a ju­íw ÍSÍ1 elhel>’ezése nagy g«,„ . a termel őszövet­keinek. Minthogy hiányzott az erre a célra alkalmas ho­SekegL^VtndékistáUót ren­deztek be juhszallásnak. Igen • csa^hogy a juhoknak ez tá<8as ^üle* nem fe­lelt meg, alaposan meg is vj­S* t4’nevl zeit légtércsokkentéssel (ál­mennyezetet kellett volna épí- üthettek volna a prob- léman, ezt azonban még mhj. dig nem végezték el. a télen rutóg; tóftórcsökkentésre szo- iuIo istálló a járás többi ter­melőszövetkezetében is akad. S£taazk0r^ményen nem az a tény sem, hogy pél­dául a yalkói Űj EletTsz-ten es a vaeszentlászlói termelő­szövetkezetben nem feledkez­ik M aZ alíat°k átteleltetésé- rok Moggorodon és Kerepesen Pgyf"“ak téliesítettek a sertés­TcrmJ?—- A PéCeli Zöld Me~ö Termeioszovetkezeí mintasze­kTÄtte 61 624 a mun­»jssÄÄT? tó.ssä •*» “*• «■­™I-P,5?ZtaIataüllk szerint a JáráSh°Z hasonlóan sok a T" Vidékein is a tennivaló a érdekében. Most, ho£-“£ ■elé közeledik a legfontosabb őszi munka, a szántás-vetés a szövetkezeti vezetőknek főbb *n'a’ hogy a téliesítés feladatait is megoldják. Az eredményes gazdálko­dás egyik fontos feltétele az állatállomány sikeres át tel éltetése. v » Ezért is indokolt — hogy külö- nosen a sertéstenyésztő közös gazdaságok haladéktalanul S"*?* helyezzék a ser­tesállomanyt. A tapasztalatok igazolják, hogy ahol a szerfás ólakat téliesítettek, még ott sem száz százalékos — külö­nösen a kismalacok — áttelel- ~tteSe,.M<ég inkáhb nagv kocká­zatnak teszik ki az állatállo­mányt ott. ahol a házilag el­végezhető téliesítést is mellő­zik. Október vége felé járunk, nem tudni, mikor köszönt be a zordabb időjárás, ajánlatos tehát a téliesítést soron kívül elvégezni. (sp) — Hízónak való kereste­tik! Már a háromnegyed év végére teljesítette Idei ser­tésfelvásárlási tervét a ka- kucsi Lenin Termelőszövet­kezet. Az év végéig el tudnák vállalni még ötven sertés hizlalását, ha ehhez megfelelő hízóalapanyagot kapnának. I Emelkedik a tejtermelés í A jó szálas takarmány- és ? kukoricatermés máris érez­teti előnyös hatását az abo- nyi Kossuth Termelőszövet- í; kezeiben. A közelmúltban £ elkészített takarmánymérleg ^ tanúsága szerint egyensúly- ^ ba került a mérleg. Ez azt ^ jelenti, hogy a követeimé- % nyéknek megfelelően > takar- £ mányozhatják az állatokat. ^ r 4 A jó takarmányozas nyo- ^ mán jelentősen emelkedett ^ a tsz-ben a tejtermelés. Ko- Jí rábban naponta 600—650 li- £ tér tejet fejtek tehénállo- mányukitól, most pedig na- ponta 1000—1100 liter tejet y adnak át a vállalatnak. Amint Győré Sándor, a tsz elnöke'. mondotta, minden remény £ megvan arra, hogy a tej- ^ termelés a tél végén és ^ kora tavasszal sem esik í V vissza. ^---------------------------------- í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents