Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
PEST MEGYEI VIIÍS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A VII. ÉVFOLYAM, 252. SZÄM ARA 80 FILLÉR 1963. OKTOBER 27, VASÁRNAP Befiel ezodöt t az országgyűlés ülésszaka Interpellációk a a utolsó napon Az országgyűlés szombati ülésén részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit- Ikára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Focik Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán. Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Beruházások 1 Elsőnek Vida Miklós, budapesti képviselő a pénzügyminiszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez intézett interpellációt. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke | a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Véleménye szerint a beruházási kódex ideális állapotot tételez fél, megfelelő tervező és kivitelező kapacitással számol, pedig ez nem mindig áll rendelkezésre. A beruházáshoz szükséges gépeket még a tervek és a hitelfedezet biztosítása előtt kell megrendelni, ami sok bonyodalmat okoz. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. Az anyagi ösztönzés jelenleg szintén nem kielégítő, mert jutalmat a jó munkáért csak a beruházások befejezése után lehet kapni* ennek lebonyolítása és a munka értékelése azonban gyakran iveket is igénybe vesz. . Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év elején adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megjelent és részben egymásnak ellentmondó, mintegy 250 beruházási rendeletet összehangolja, egységbe foglalja. Másik célja az volt, hogy javítson beruházási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata, az a bizonyos vizsgálat, amelyről Tímár Mátyás pénzügyminiszter a márciusi ülésszakon beszélt. A vizsgálat alapján munkaprogram készült a szükséges módosításokról, változtatásokról. Ennek végrehajtása már megkezdődött, s a jövő év elejéig fejeződik be. Az intézkedések többek között egyszerűsítik a beruházások engedélyezését és egyeztetését. Sor kerül a tervezői jogkör növelésére is. Kiszélesítik például a nagyvállalatok és a trösztök jogkörét, tervezési hatáskörét. Megoldják a beruházások gépellátását, a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési idők Rövidítésére fokozatosan építési időnormák készülnek — mondotta a Tervhivatal elnöke. — Ezek a normák kötelezőek lesznek a tervezőre, a beruházóra és a kivitelezőre egyaránt. Az anyagi ösztönzésről szólva elmondotta, hogy a jutalmazási rendszert ki kívánják terjeszteni a tervezőintézetekre is, másrészt gondoskodnak arról, hogy a jó munkáért járó jutalmat ne csak a beruházás teljes befejezése után, hanem meghatározott szakaszokban, vagy olyan esetekben is kifizes- séik, amikor a részteljesítmények már értékelhetők. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Bekötőutak Ognyenovics Milán, Baranya megyei képviselő, a községi bekötő utak építésének meggyorsítását sürgette a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában. Hangoztatta, hogy a községek csak akkor tudják gazdasági, egészség- ügyi, szociális problémáikat megoldani, ha a bekötő utakkal kapcsolódnak az országos úthálózat ha. A képviselő azt a kérdést intézte a közlekedés- és postaügyi miniszterhez, mit kíván tenni a községi bekötő utak építésének meggyorsítása érdekében. Kossá István, közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta: egyetért az interpelláló képviselővel a községi bekötő utak fontosságát illetően. — Nekünk is az a vélményünk — mondotta a többi között —, hogy a bekötő utak kérdése elsősorban nem gazdasági probléma, hanem a falu szocialista építésének kérdése. A bekötő út megépítése általános változást hoz a községek életében. A továbbiakban a bekötőútépítés részleges programját ismertette. Elmondotta, hogy az első programpontot, a megyei székhelyeknek az országos úthálózatban portalanított, jó utakkal történő bekapcsolását már végrehajtották. Rövidesen befejeződik a második programpont megvalósítása, az összes járási székhelyek bekötőútjainak megépítése is. Ezután kerül sor a harmadik programpontra: az összes községek bekapcsolására az országos úthálózatba. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. Talajerózió Krizsanyik Jánosné, Nógrád megye képviselője a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földművelésügyi miniszterhez. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter válaszában elmondotta: a talajerózió nemcsak Nógrád megyét érinti, az ország összes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A Földművelésügyi Minisztérium és a többi illetékes szervek ismerik a problémát, s a megoldásához szükséges intézkedések már folyamatban vannak. A 3004/6-os kormányhatározat értelmében a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelő- szövetkezetek pusztulásnak kitett és gyenge minőségű talajainak védelmére, illetve javítására. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Egészségügy Dr. Révai Zoltán, Győr— Sopron megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult az egészségügyi miniszterhez: milyenek az országos tapasztalatok a közegészségügyi és járványügyi bizottságok munkájáról, betöltik-e a bizottságok feladatukat? Dr. Dolescháll Frigyes egészségügyi miniszter válaszában beszámolt arról, hogy az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. A közegészségügyi és járványügyi bizottságok többsége részletesen foglalkozik az egészségügy számos, napirenden szereplő kérdésével, például egy-egy terület ivóvíz-ellátásának javításával, a kereskedelem higiéniájával, a tbc elleni küzdelem aktuális tennivalóival és az iskolaegészségügy problémáival. Tárgyalásaik alapján számos bizottság dolgozott ki javaslatot, többek között az üzemek munkaegészségügyi ellátására és a gümőkór elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. A miniszter elmondta azt is, hogy különösen a Bács-Kiskun megyei, a Györ-Sopron megyei, a Hajdu-Bíhar megyei, a Komárom megyei és a Nógrád megyéi közegészségügyi-járványügyi bizottságok dolgoznak eredményesen. Meggyőződésem — fűzte hozzá —, hogy e viszonylag fiatal szervek munkájuk tervszerűbbé tételével, az eddiginél elmélyültebb vizsgálódásokkal és felmérésekkel még több segítséget nyújthatnak az ország közegészségügyi és járványügyi viszonyainak javításához. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Napközik Dr. Móricz Virág, Pest megyei képviselőnő a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszterhez interpellált: — Ebben az évben az ország napközis csoportjaiban 100 000 gyermeket foglalkoztatnak. Tudom, ellátásuk hatalmas összegbe kerül, mégis arra kérem az illetékes miniszter elvtársakat, a lehetőségekhez mérten biztosítsanak megfelelő összeget a ' költség- vetési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgynevezett munkafoglalkoztatásokhoz szükséges játékok, könyvek, diafilmek síb. vásárlására. Mentesíteni kellene a napközikben dolgozó nevelőket az olyan „mellékm unkától’* is, mint például a konyha vezetése. Azokban az iskolákban ugyanis. ahol csak három napközis csoport, vagy ennél kevesebb veszi igénybe az étkezést, a konyha gazdája maga a pedagógus. Az interpellációra — Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel egyetértésben —• Ilku Pál, művelődésügyi miniszter válaszolt. Elmondotta, hogy míg 1957-ben az országban 1944 napközis csoportot tartottak számon, addig ma már 4450 ilyen csoport működik. 1957- ben a napközikben 3712 volt az alkalmazotti létszám, ma már csaknem 8500. Számottevően emelkedtek a fenntartási költségek is: például 1959- ben erre a célra 210 millió forintot költöttek. az idén pedig a napközis gyermekek ellátására, gondozására 478 millió forint jut. — A gyors fejlődés ellenére sem vagyunk megelégedve az eredményekkel és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A további előrelépéshez azonban rendkívül jelentős összegek kellenek — mondta a miniszter. Államunk évente 2700 forintot költ egy-egy napközi otthonban lévő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 850 forintot térítenek meg. Igaza van az interpelláló képviselőnőnek: a napközi otthonok felszerelése ma még korántsem kielégítő, ígérhetem, hogv az 1964. évi költségvetés összeállításakor erre figyelemmel leszünk s megkeressük az útját-módját annak, hogyan teljesíthetjük a jogos kérést. Ilku Pál elmondta azt is, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek javítani a napközi otthonokban dolgozó pedagógusok munkakörülményeit. A többletmunkát — ha egyelőre szerény keretek között is — anyagilag is elismerik. A miniszter megjegyezte, hogy a napközi otthonokban dolgozó nevelők havi jövedelme általában 300—350 forinttal magasabb, mint az iskolákban működő, hasonló korú és képzettségű pedagógusoké. További fizetésemelésről azonban csak akkor lehet szó, ha napirendre kerül az egész pedagógustársadalom bérrendezése. A választ Dr. Móricz Virág és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Gázkészülékek Placskó Józsefné, Zala megyei képviselő interpellációjában azt tette szóvá, hogy kevés a korszerű gáztüzelőberendezés, s bár jónéhány prototípus elkészült, a sorozat- gyártás még mindig nem kezdődött meg. Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter az interpellációra válaszolva elmondta, hogy a látszólag egyszerű kérdés megoldásában hat főhatóság is érdekelt: az Országos Tervhivatal, a KGM, a Nehézipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács. A háztartási gázkészülékeket eddig a fővárosi tanácshoz tartozó Gázkészülékgyártó Vállalat állította elő. — Ezek a készülékek azonban kizárólag a városi gáz felhasználására alkalmasak. A szakemberek megkezdték a földgáztüzelésű berendezések kikísérletezését, elkészült néhány prototípus is. A Gázkészülékgyártó Vállalat azonban a növekvő igényeket még városi gázt használó készülékekből sem tudja kielégíteni, ezért a földgázzal műI A megye ürténeiében először: Október 26-án teljesítettük az őszi vetési tervet A megyei tanács mezőgazdasági osztályán, Kusza Béla főmezőgazdász szobájában vártuk a legfrissebb híreket a vetésről. Reggel kilenc óra körül már csak kilencven hold hiányzott ahhoz, hogy a megye százöt százalékra teljesítse a kenyérgabonavetési tervét. Az osztály dolgozóin kívül dr. Dajka Balázs vb-el- nökhelyettes is velünk várta a híreket: vajon teljesítjük-e délig a vetéstervet? Fél tizenkettőkor beérkeztek az utolsó napi jelentések is, amelyek összegezéséből kitűnt: a megye 105,5 százalékra teljesítette az idei őszi kenyérgabonavetési tervet! Ez azonban még nem teljes adat, mert a megyei főmezőgazdász szerint még további 1000—1200 hold vetés várható, vagyis a tervet még nagyobb arányban túlteljesítjük. A járások és a városok teljesítményeit értékelve kitűnt, hogy az aszódi, a budai, a ceglédi, a dabasi, a monori, a szentendrei, a szobi, a váci járások, Cegléd és Nagykőrös város már a felemelt tervet is teljesítette, illetve túlteljesítette, míg a gödöllői, a nagy- kátai, valamint a ráckevei járás két-három százalékkal adós. Az utóbbi járásokban is elkövetnek mindent, hogy hétfőn, de legkésőbb kedden az utolsó szem kenyérgabonavetőmag is a földbe jusson, így tehát a kormány által kért október végi határidőre nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük az öt százalékkal megemelt vetési tervet. Nagyszerű teljesítmény ez még akkor is, ha sok megye megelőzött bennünket az országos versenyben! A megyei főmezőgazdász ezzel kapcsolatban annak jelentőségét húzta alá, hogy * kenyérgabonának csak egyharmada került ismét kalászos után, amire szinJárás, város tén nem volt még példa a megyében. így tehát nemeseik az optimá-, lis vetésidő betartásával, hanem az elővetemény jobb * megválasztásával is biztosítottuk a jövő évi termés alapjait. Mindez a termelőszövetkezeti dolgozók, vezetők, valamint a járási szervek lelkes munkájának köszönhetői. Nagyszerű munkalendületet sikerült elérni a vetésnél. Ha ez a lendület tovább tart, akkor az őszi munkák valamennyi ágazatában sikert aratunk. A megyei tanács értékelése szerint mintegy háromszáz hold burgonya, 220 hold napraforgó, 13 ezer hold kukorica, 39 ezer hold kukoricaszár és 2500 hold cukorrépa betakarítása van hátra, aZ őszi mélyszántáson kívül. Ezenkívül jelentős területek istállótrágyázását is el keli végezni. Külön kell szólni az őszi gyümölcsű. és szőlőtelepítésekről is, amelyek november elején kezdődnek meg teljes erővel. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a gyümölcstelepítési tervet száz százalékra teljesíthessük és amennyit csak lehet, annyi szőlőt telepítsünk el. Ahol még van hátra forgatás, ott azt kell sürgetni, másutt pedig a forgatott területek felületi munkáival kell végezni gyorsan. A megyei főmezőgazdász I szerint a telepítések minőségével általában nem lesz baj, de csak akkor, ha mindenütt lelkiismeretesen végzik a munkát. Továbbra is fontos feladat, hogy a járások lelkiismeretesen teljesítsék a megyei intézkedési tervet. A megyei tanács legutóbbi értékelése szerint a járások az alábbiak szerint teljesítik ezt a feladatukat: talajmunka % vetés % betakarítás "4 100,6 114,2 127.5 100 110,1 108.8 98,1 112.9 110,9 90.9 104 101 97,1 100.4 93,8 93 96,2 101.5 88,5 104,3 111.1 84,9 107,5 104,7 97,9 103,7 83.9 90,9 107,6 89,4 81 96,6 101,8 77,8 99,2 105,6 88,7 103,8 73,8 1. Aszódi járás 2. Budai járás 3. Cegléd város 4. Ceglédi járás 5. Nagykátai járás 6. Gödöllői járás 7. Szentendrei járás 8. Nagykőrös város 9. Ráckevei járás 10. Szobi járás 11. Váci járás 12. Dabasi járás 13. Monori járás ködő készülékek gyártását ez ideig nem kezdték meg. A megfelelő profil kialakításával és a fejlesztési feladatok megoldásával ebben az évben a Kohó- és Gépipari Minisztériumot bízták meg. Egyidejűleg a Salgótarjáni Tűzhelygyárban meg is kezdték a gázkészülékek előállítását, ahhoz azonban, hogy az igényeket kielégíthessék, a Salgótarjáni Tűzhelygyárban körülbelül 130 millió forintos beruházását kellene megvalósítani. A készülékek hazai gyártásának meggyorsításáig a háztartási gázkészülékeket az illetékesek importból kívánják biztosítani, gondot okoz azonban, hogy a földgázra alkalmas készülékeket nehéz beszerezni. A választ az interpelláló képviselőnő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Kenyérgyár Bodonyi Pálné budapesti képviselőnő interpellációját azzal kezdte; az ötéves terv korszerű kenyérgyár létesítését írja elő Budapesten. Az élelmezésügyi minisztertől tájékoztatást kért a kenyérgyárral kapcsolatos munkálatokról. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter elmondotta, hogy a napi 45 tonna teljesítményű kenyérgyár tervezését az idén befejezik. 1964-ben megkezdődik a gyár építése és az új üzem 1966-ban kezdi meg termelését. A beruházásokra ösz- szesen 35 millió forintot költenek. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Alkat részellát ás Czigler Elek Szabolcs— i Szatmár megyei képviselő egyes mezőgazdasági gépek tartalékalkatrész-ellátásával kapcsolatban tett fel kérdést a földművelésügyi miniszternek; Mint mondotta, nemcsak külföldi, hanem egyes hazai gyártmányú gépekhez sem mindig lehet tartalékalkatrészt kapni. Szóvá tette azt is, hogy gyakran néhány forintos kisebb alkatrészt csupán a nagyobb értékű géprésszel egybeépítve árusítanak, s így a termelő- szövetkezet többszörösét kénytelen kifizetni a valóban szükséges összegnek. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter elmondotta,' hogy. a mezőgazdaság gépesítésére az idén 3,2 milliárd forintot költenek. Elsősorban a talajművelést, az aratást és a nehéz fizikai munkát igénylő kaszálási igyekeznek gépesíteni. Egyelőre többre nem futja, s így egyes mezőgazdasági munkákat még egy ideig a hagyományos eszközökkel kell elvégezni. A tartalékalkatrész-ellá- tást is igyekeznek javítani.' Az idén például a tavalyinál 30 százalékkal több gépalkatrészt kap a mezőgazdaság, néhány esetben azonban még mindig nem lehet hozzájutni a szükséges gépalkatrészekhez. Ennek egyik oka, hogy a me- zőeazda'ási gépek jelentős ré- I sze külföldről származik, s előfordul, hogy a pótalkatré- ^ szék késve érkeznek meg. A hazai gyártmányú gépek alkatrészeinek utánpótlását azonban meg kell és meg is lehet oldani. A Földművelésügyi Minisztérium elsősorban azzal igyek(Folytatás a 3. oldalon)
