Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
\ 2 / 1963. OKTOBER 25. PÉNTEK Az országgyűlés megkezdte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) biztosító Dunai Cement- és Mészmüvet. Az országgyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó, lel- 7ces munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét érte el a gyár eredményes patroná- lásával. — Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldolgozóipar kapacitása is, különösen, a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a televízióképcső-gyárban, az Esztergomi Relégyárban, Kecskeméten a reszelőgyárban, Szombathelyen a REMIX új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembe helyezték többek között a békéscsabai konzervgyár és hűtőház új létesítményeit, amelyekkel mintegy 3200 vagonnal több konzer- vet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. — Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az országgyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. — összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. — Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek ki- . elégítésének és az export fokozásának. Kialakulnak a nagyüzemi mezőgazdaság feltételei Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: — A korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe. javultak a termelő- szövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt három évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszerellátását. — A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét bizonyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a termelés növekedésének üteme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. — Az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes volt. A többletberuházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élelmiszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bő— 1961-ben és 1962-ben a népgazdasági beruházások 17 —18 százaléka közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. — A jelentős beruházások eredményeként évről évih növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő aratógépek száma is. Az idén a kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. — A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntözött területek nagyságát is. így már 1963-ban e terület nagyobb volt, mint amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. — Évről évre növekszik a ' mezőgazdaság rendelkezésére ; bocsátott műtrágya, növényvé- l dő és gyom irtószer mennyisége, ezzel is biztonságosabbá válik> a termelés és a hozamok növelése. . • ! — Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mezőI gazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk figyelmünket. A kormány az elmúlt két évben — többek között a 3004-es határozatok keretében —, úgy fejlesztette a hitelrendszert és a jövedelemelosztás módszereit, hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési és a szociális-kulturális alapok növelését. fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményeiben, a gazdasag saját erőforrásból történő fejlesztésében. A gabonakérdés A gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: — A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkai növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen. a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabonaimportra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk, Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a fel- szabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931— 40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió kataszt- ráilis holdon termeltünk kenyérgabonát. addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2.3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát ösz- szes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. — A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40- es évek 7,9 mázsás katasztrális holdanként! átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. — Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold ár- pavetes. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Átlagtermésünket nagymértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európa-szerte — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés, Ilyen körülmények között tőkés- piacokról kell gabonát importálnunk. A szokásos- I nái nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden területén az eddigieknél nagyobb gondot keü fordítanunk az exportárualapok növelésére. Őszi munkák — Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikai- lag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talajelőkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról isi, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal I növelhetjük a gabonatermelést. Még rossz időjárás esetén sem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabonabehozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mező- gazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásának biztosításáért. — A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli. hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. — A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. — összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Doli gozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. A nemzeti jövedelem alakulása Fock Jenő ezután rámutatott: — A népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tart- ; son a többi szocialista országgal. — A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy ötmilliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elaprózot- tan, kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gép- szállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. — A lakásépítési tervet 1961-ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembehelyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Ipartelepítés — Beruházási és ipar- telepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. — Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros túlzsúfoltságának enyhítésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, s ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. Életszínvonal Fock Jenő ezután az élet- színvonal alakulásával foglalkozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. — Őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről-évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. — Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot és hasonló, más intézkedéseket tettünk. Emeltük az átlagbéreket, terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes * mező- gazdasági cikkek — főleg a zöldség- és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbéremelkedés teszi lehetővé. — Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat, az életszínvonal emelésével kapcsolatos, központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dolgozóinak bérét emeljük. A jövő évben növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. — Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bí- zunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. — A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmeknek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munkaegység-részesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegység-előlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A paraszti jövedelmekben a készpénzbevétel arányának növelése helyes folyamat. Ez ösztönöz az árutermelésre s biztonságosabbá teszi a parasztság életkörülményeit. Emelkedik a kiskereskedelmi forgalom — A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal több árut adott el a kiskereskedelem, mint 1960-ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt évitől eltérő, kedvező tendenciák érvényesülnek. — Lassúbbodott a bolti élelmiszerforgalom növekedése, jelentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forgalom két éve tartó csökkenése megállt, sőt a ruházati cikkekből háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el, mint tavaly az év azonos időszakában. _— Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitelakció és a lakosság körében népszerű, rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1963 első félévében, az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának értéke. Ezután arról szólott az előadó. hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyagimportra, az ellátás és a szállítás biztonság gának növelésére. Tüzelőellátás — A szénbányászat termelési feladatát egymillió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 000 tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk« hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkereskedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikettimportot. Az importáru folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a villamosenergiaipar és a közlekedés fűtőanyagigényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére több tízezren vem kapták meg megrendelt tüzelőjüket, helyen- kint sorban állnak az emberek tüzelőért, a vásárlásoknak a szokásosnál nagyobb emelkedése arra utal, hogy a lakosság egy része az idén — az előző évektől eltérően — egész évi tüzelőanyag-szükségletét a tél beállta előtt igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan és nehezíti az ellátást. Szállítás — Az időjárás — egyéb körülményekkel együtt _ n ehézségeket okozott a szállításban is, A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a közlekedés az utóbbi időben nem zavartalan. Szállítási feladataink az idén rendkívüliek. Az év elején különböző korlátozások miatt — a szállítás egy része elmaradt. így tulajdonképpen április óta a vasúti és a tehergépkocsi-közlekedésben a forgalom a szokásos őszi csúcsforgalom szintjén áll. Ez különleges (Folytatás a 3. oldalon)
