Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYtiÜUüTEK! I PEST MEGYEI ;giEl V/l I f* Vn. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1963. OKTOBER 25, PÉNTEK Céljaink helyesek, megalapozottak, reálisak Az országgyűlés megkezdte munkáját által okozott súlyos nehézségeket. az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szervező munkájával ez évhen is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. •— Az elmúlt években az Önköltséa általában a tervezettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a terveknek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. — Az ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy napi 1180 vagon szén termelő kapacitást. Működik a „Barátság” kőolajvezeték és a Magyar- országot a Szovjetunióval ösz- szekötő villamostávvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörüli szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása. amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. — Az utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás. a földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését. — Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelő kapacitás éri 160 000 tonnával emelkedett. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Könnyűfémmű alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna atumínium- félkész term éket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium- félkészterméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szalmaeellulózgyár ez évi üzem behelyezésével az ország cellulóztermelő kapacitása 22 000 tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelés! lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik Iegjelcntő- S"bb inari alkotását. a több mint egymillió tonna cement termelését (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkiccsel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstinájá- nak alélnökével. Az ülésen részt vett MangaUn Dugerszuren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, 4. Interpellációk. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről szóló jelentést, amelyet a képviselők az ülésszak előtt írásban megkaptak. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről. Fock Jenő beszéde — Tiszteit országgyűlés! — Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. — A kormány a gazdasági életét úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határozatait. Teendőink konkrét programja a népgazdasági terv — hangoztatta bevezetésül Fock Jenő. — Az ötéves terv végrehajtásának csaknem hároméves tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazdaságvezetési irányelveink helyeseik. Népgazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörülményeik javulnak. — 1961—62-ben az ipari termelés — az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21,1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. Az iparágak fejlődése — Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős eredmény, hogy a vegyipart a vülamosenergia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vettünk. Ennek megfelelően nőtt részarányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál Is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962-ben több mint 90 százalékkal múlta felül az 1960. évit. — A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Komoly elmaradás van a Dunai Vasmű hideghengermű beruházásánál. A kohászoknak gyorsítaniuk kell iparáguk fejlődését, hogy jobban elősegíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását. t- Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb volt a gépipar fejlődése. Bér a gépipari termelés fejlődésének üteme meghaladja a szocialista ipar termelésének átlagát, a kiemelt gépipari ágazatok termelése nem növekedett megfelelően. Az ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő, úgy, hogy a műszergyártást meg kell háromszorozni, a híradástechnikai iparág és a szerszámgépgyártás termelését pedig mintegy kétszeresére kell növelni. E három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a tervben előírtnál. — Ahhoz, hogy a híradástechnikai ipar gyorsabban fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmányfejlesztés gyorsítása. Akadályozza a fejlődést, hogy egyes alapvető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem megfelelő. A kormány határozatokat hozott új üzemek és laboratóriumok létesítésére, valamint külföldi iicencek és gyártóberendezések vásárlására, hogy az elmaradásokat rövid időn belül megszüntethessük. A híradás- technikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyújtotta segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. — A műszeriparon belül — hogy kedvezőbb szerkezet alakuljon ki — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átmenetileg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de feltétele volt a gazdaságos, magas műszaki színvonalú -gyártmányok termelése növelésének. A gyártmányfejlesztés kezdeti eredményei biztatóak. Ma már olyan új gyártmányokkal jelentkezhetünk a piacon, melyek keresettek, mert korszerűségük és minőségük elismert. Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezésék részaránya az 1958. évi 10,8 százalékból 1962-ben 29,2 százalékra, a laboratóriumi felszerelésekkel és készülékekkel együttes részaránya pedig 15,1 százalékról 34,3 százalékra nőtt. — A gépipar kiemelt ágazatainak fejlesztése közül a szerszámgépgyártás területén mutatkoznak a legnagyobb problémák. — A Kohó- és Gépipari Minisztérium a gyártmányfejlesztési tervét nem teljesíti, az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgépipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek és a műszakiak, a tudósok, a mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, célratörő munkája meghozza a várt eredményt. Gyártmányfejlesztés — Az ipar műszaki színvonalát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. — A gyártmányfejlesztésre általában az jellemző, hogy már a feladatok kijélölése'sém eléggé átgondolt; az új, korszerű gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú, az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lassú, a műszaki propagandamunka nem kielégítő. Alacsony a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma. Ösztönzési rendszerünk sem elég jő. — Az új gyártmányok kidolgozására irányuló kutatásban sok a párhuzamosság. Gyakori, hogy azonos, vagy hasonló feladatokat kutat több vállalat és kutatóintézet. Vállalatainknál és kutatóintézeteinkben sok olyan témával is foglalkoznak, amelyeket más baráti országokban már kikísérleteztek. A fölösleges párhuzamosságokat el kell kerülni, biztosítani kell a kutatások összehangolását. — Az új gyártmányok konstrukciójának kidolgozásától- és elfogadásától a sorozatgyártás megindításáig eltelt idő jelenleg lényegesen hosszabb, mint amennyit a piaci igények változása megenged. A konstrukciót kidolgozó intézetek és a termelő vállalatok között mind ez ideig nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. A felkészülés a sorozatgyártásra vállalatainknál megengedhetetlenül sok időt igényel. Kádár János és Kállai Gyula az országgyűlés ülésszakán Az ülésteremben — Sok területen a jelentős anyagi áldozatok árán kidolgozott gyártmányok hasznosítása késik, vagy végleg elsikkad. Nem megfelelő az új gyártmányok propagálása sem a külső, sem a belső piacokon. A továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmány- fejlesztéssel foglalkozva rámutatott: — Iparvállalataink a termelést irányító munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelem- bevételével sok helyen nem műszaki képesítésű káderek is , megfelelnének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalékokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. T ermelékenység — Pártunk kongresszusa utasításainak , megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. ■ Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. — Az említett problémák ellenére az iparban az ötéves team első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt. egyes minisztériumok. iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium Vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 .százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. — Ebben, az évben a termelékenység alakulása a . tavalyinál valamelyest kedvezőt’e- nebb. A népgazdaság! terv egész évre a termelékenység 4 százalékos eme'ésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél 1
