Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

4f? * a 1963. OKTÓBER 19, SZOMBAT mismk M üt ki­^ HrTTTPTl T aVtt A ■mnr.nmnnnAn a m REUTER LÁSZLÓ RIPORTSOROZATA Mouffetnrd utcai csendélet. Az üzletek előtti pultokon gyü­mölcs, osEtriya s egyéb ínyencségek várják a vevőket. Ilyen kirakodó pr.Kfsk a főútvonalakon, a nagy áruházak ei-őít is megtalálhatók Reggel a Ferihegyi repü­lőtéren még oly melegen * sü tött a nap. hogy a zakó i lékívánkozott rólunk. Dél ben Párizsban borús, hűvo: idő, Majna Frankfurtban ahol útközben leszálltunk fotósok hada fogadott Nem is sejtettem, hogy ilyet neves utitársunk van, hisz i gépből elsőnek kiszálló néni’ három fotós ostromolta. A le­járó végére érve engem is lencsevégre kaptak — akár­csak a többi .utast — s egy zöld levelezőlapot nyomtak s kezembe. Ebből mindén kiderült. A repülőtéri; emlékfényfc.-ípekből két 9x1:--es felvétel öt, 3 da­rab hat nyugatnémet márka. Én nem adtam postára a meg­rendelőlapot, . s ha esetleg a Hoppen fotocégihez (Frankfurt — Main G) kerülne cikkecs­kém, közlöm: nem tartok igényt a felvételekre. Párizs­ban az Eiffel" torony előtt is elkapott, egy ilyen ügynök, de amikor társam megadta cí­mét — Vác, Konstantin tér — inVább készpénzt kirí, mint megrendelőlapot. Egzel a városnévvel még bizonyára nem találkozott. Az első párizsi e • :n a Boulevard Saint M’ a Szent Mihály útján sétálgat­tunk, ahol annak idején Ady Endrét megihlette az ősz. Most is sárga falevelek hulltak a fákról, ezeket azonban nem seperte senki. Általában Pá­rizsban nem túl sokat törőd­nek az utcák tisztaságával. Az ütést szélén a lefolyóknál számtalan helyen láttunk zsákdarabokat, egyik rendel­tetésük. hogy a patkányok ne jöhessenek fel a csatornákból. Macska és kutya sok van. Szállodánk konyhájában gyak­ran üldögélt a cica. Az osztriga, a csiga, a sok­fajta hal, mind ott díszeleg a nyitott portáld üzletek kiraka­tában. ‘ Bármilyen furcsán hangzik, a birka és a lóhús a legdrágább húsok sorába tar­tozik. Igaz,, ezek étkezésre ki­tenyésztett lovak. A franciák olajjal főznek, s dz az elvük, hogy sokféléből kévéit. Ennek, az orvosok szerint egészséges kosztnak az ered­ménye, hogy úgyszólván egyál­talán nem találkoztunk kövér emberrel. Jellemző, hogy a zsíros csirkét, baromfit, ami egyébként is olcsó, negyedáron árusítják. Ilyen előzmények után nem csoda, ha oly karcsúnk a pá­rizsi nők. Jól megtudják vá­lasztani az egyéniségüknek legjobban megfelelő ruhát, rúzst, frizurát. Ebben rejlik egyéni varázsuk. A tűsarkú cipők még tűsarkúbbak, mint nálunk, az orruk még keske­nyebb. Hogy mennyire kényel­mes? Az egyik mozi előtt 5—6 női cipő hevert az ut­cán. Tulajdonosát szorította, levetette, ottfelejtette, s ki­szórták az utcára. Miben ment haza? Vasárrap este s Notre Dame előtt egy nőt láttunk várakozni, a lábán, s a kezében egy pár cipő. Felkészült a randevúra. . A mozi elé kiszórt cipő­ket nem. viszik el az illeték­telenek. A- franciáik - ilyen értelemben nagyon tisztelik a magántulajdont. Fehér holló számba megy a lopás. Az önkiszolgáló árubúzákban, a vevőnek szinte keresnie kell azt a személyt, akinek fizetnie kell. Mi a különbség a párizsi és az amerikai földalatti kö­zött? A szállóige szerint a párizsit zsenik tervezték a buta emberek számára (ezt fordításban nem lehet töké­letesen visszaadni), a New Yerk-it buták a zsenik szá­mára. Kis térképpel a kéz­ben indultunk az első föld­alatti felfedező útra, s ez a továbbiakban is nélkülöz­hetetlen segítőtársunk Volt. Hogy egyszer sem tévedtünk el, pedig több mint har­mincszor mentünk a föld alá, az a térképnek, no meg a számtalan útmutató táblá­nak köszönhető. Elsősorban az átszálióhe- lyeknél mutatkozott nehéz­ség. A Chate!et-nél például négy vonal keresztezi egy­mást, tehát nyolc helység­név közül kellett kiválasz­tani a megfelelőt, hisz egy vonalnak két végpontja van. A földalatti folyosón gyak­ran percékig kellett gyalo­golni átszálláskor egyik sze­relvénytől a másikig. S, ha már hallottuk a vo­lts t dübörgését,- tudtuk, hogy A városnéző autóbusz végén kis csigalépcső vezet fel az emeletre. Innen jobb a kilátás. Lehet, hogy az „erkély zsöllye’“ drágább, mint a földszint? késő. A peronra kivezető aj­tó ugyanis a szerelvény be­érkezése előtt au'omatikuían bEtsukódiíc. Jó pesti szokás szerint egyszer : megprowíRüSK a csükódó aj­tón „beslisszolni”. l-től 14-ig számozzák a vonalakat, s ehhez jött még az S-járat. Szinte vala­mennyin utaztunk. Amikor a hatoson az Eiffel-torony felé mentünk, vonatunk ki­bújt a, föld alól, egy ideig magesvasútként haladt, majd egy hídon ment át a Szajnán. Az 1-es — úgy látszik ez előkelő járat —, n-em vas-, ha­nem gumikerekeiken gördül a. síneken. Szállj-unik át erről a Cha­telet-nél a négyesre. Egy meg­álló, s máris itt vagyunk a történelmi emlékekben oly gazdag Cité-szigeten. A MÁSOniK VILÁtilÁBOIUÍ Meg kell ismerkednünk a második világháború esemé­nyeivel, hadműveleteivel és tapasztalataival, a ma­gyar olvasónak, elsősorban, fegyveres erőink tisztjeinek is. Ezt szándékozott elősegíteni a Zrínyi Katonai Kiadó A má­sodik világháború 1939—1945 című nagyszabású mű megje­lentetésével. A könyvet szovjet hadtörté­nészek munkaközössége írta. A szerzők a köriyv bevezető részében meghatározzák a má­sodik világháború jellegét, rö­viden összegezik a második világháború legfőbb következ­ményeit «és rámutatnak a Szovjetuniónak a háborúban aratóit világtörténelmi jelen­tőségű győzelme törvényszerű­ségére, majd öt szakaszra osztva részletesen ismertetik és elemzik a háború hadiese­ményeit. A második világháború 1S39—1945 című könyv szer­zői fontos feladatoknak tekin­tették, hogy leleplezzék a bur- zsoá hadtörténészek hamisítá­sait és bebizonyítsák: a fa­siszta Németország leverésé­ben a döntő szerepet a Szov­jetunió és fegyveres erői ját­szották. A szerzők számtalan okmánnyal és adattal támaszt­ják alá azt a tényt, hogy a második világháború legfonto­sabb és legdöntőbb része a szovjet népnek a fasiszta Né­metország és szövetségesei el­len vívott Nagy Honvédő Há­borúja volt. E háború hadmű­veleteinek eredményei és mé­retei határozták meg a máso­dik világháború eredményei­nek alakulását és a háború végső kimenetelét. A fasiszta Németország szá­razföldi csapatainak és légi-, erejének főcsoportosítása a legdöntőbb vereséget a szov­jet—német arcvonalon szen­vedte. Az óriási veszteségei arra kényszerítették az ellen­séget, hogy erőit és eszközeit szüntelenül keletre irányítsa. Ez a végsőkig korlátozta Né­metországnak azt á lehetősé­gét, hogy a második világhá­ború más hadszíntere is csa­patokat dobjon át. A népek sohasem fogiák elfelejteni azt a segítséget, amelyet a fasiz­mus elleni harcukban a szov­jet hadseregtől kaptak, s az emberiség örökké emlékezni fog a szovjet nép nagy hős­tettére, az emberi haladás szolgálatában szerzett elévül­hetetlen érdemeire. A második világháború 1939 —lifts című munka magyar nyelven történt megjelenteté­se katonai könyvkiadásunk egyik nagy eseménye. PARLAGON ' Sok mindent érthetünk alatta. De leginkább a mű­veletien, terméketlen földet jelzi a sző. A mi esetünkben a négy gumikeréken gördülő aszfaltozót illeti. Jól emlékszem, hogy egy esztendeje Visegrádon járva a Pilisi Állami Erdőgazda­ság ci .ni üzemében hallot­tam róla, s írtam nagy örömmel, hogs’ lám csak, az erdei utak jó segítőre talál­nak. Itt a házi erőből, sa­ját műhelyben elkészített aszfaltozó berendezés! An­nak rendje, s módja szerint duplafalú, hőszigetelt tar­tálykocsi. Gázolajjal műkö­dő Ikalor kályha tartja a hőt, ha megtöltik ezzel a sű­rű anyaggal. Az idő elmúlt, itt az ősz, s megintcsak megfordultam ezen a portán. A mi aszfal­tozunk újdonat-újoiHian s mozdííatlamul most is ott áll a helyén. Pedig ha jól em­lékszem, még arról is szó volt annak idején, hogy hall­ván az építés híréről, más erdőgazdaságok is igényel­nék kölcsönképpen ezt a ke­lendő szerkezetet. Nem tu­dom, mi történt, mi nem az­óta, de az aszfaltozó hű mar radt szülőotthonához, s ki sem tette kerekeit az udvar­ról. Mármost okot, indokot ke­res és talál is az ember. Azt is tudom, hogy ezzel aszfal­tozzák majd a várba vezető s ideiglenesen a forgalom­nak átadott utat. Amennyi­re aszfaltozó észjárással gon­dolkozhat egy ember, ez va­lószínűleg nagy megtisztel­tetés is négykerekű isme­rősiünk számára. Na de ad­dig! Nem kell ide közgazdasági okfejtés, az elmélet emlege­tése, hogy a befektetett pénz ne maradjon haszontalanul, s ne álljon használatlanul. Sokkal egyszerűbb csak arra gondolni és hivatkozni, hogy ezt a kocsit az idei szezon­ban is sok helyütt szívesen látták volna. Ha jogi-admi­nisztratív okok akadályoz­zák, legalább a testvérválla- latok hasznosíthatnák! Vagy nincs is szükség rá? Akkor miért épült? Érdeklődve várjuk a vá­laszt! T. Gy. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK “tearaanaau-«»»lortiKyzrpnm Dohánytermelők között Abon^ban immáron hagyó- i mány a dohánytermelés. A Le- nin Tsz-ben Juhász András vezeti a dohánytermelést. A szakmát még az apjától ta­nulta. A közös gazdaság négy éve foglalkozik dohánnyal. Az idén jó termést várnak, át­lagban holdanként 8—10 má­zsát. Ez holdanként legalább IS ezer forintot jelent. Ml A DIVAT? Október 27-én, vasárnap dél­után nagyszabású divatbemu­tatóra kerül sor Albertirsán. A községi kuLtúrotíhohban a legszebb őszi és téli divatúj­donságokat mutatják be, fő­városi manekenek. A jó han­gulatról Balassa Tamás tánc- zenekara, Zárai Márta és Vá­mosi János gondoskodnak. Különleges világnap Érdekes bemutatóra kerül sor vasárnap este Monoron. A művelődési ház színjátszó cso­portja bemutatja Tabi László Különleges világnap című vígjáték át. A Budapesten is nagy sikert aratott vígjáték bizonyára Monoron is folytat­ja díadáLútját. I® Őszintén és kertelés nélkül Találkoztam Ga­la ff anya Dezsővel és megkértem, te­gye a kezét a sa­ját szivére és mondja el őszin­tén, kertelés nél­kül, minden ag­gályoskodást fél­retéve, mi a vé­leménye rólam. Galagonya értel­mes, okos tekin­tete ’ végigmért, elmosolyodott és iffy válaszolt: — Kedves ba­rátom, veled szemben nem ne­héz őszintének lenni. Ott nehéz, ahol az őszinte­ség kiábrándító, fájdalmas és le­leplező. De nálad ilyenről szó sincs. Rendkívül szim­patikus. kedves, mennyerő modorú fickó vagy, aki­vel néhány per­cet eltölteni is tiszta felüdülés. Ne pirulj, való­ban igy van. Az emberek szeret­nek szerénysége­dért, amelyet ta­lán egy kicsit túl­zásba is viszel, s ez lehet egye­düli hibád csak, hisz tudásod, mű­veltséged, látókö­röd minden vi­tán felül áll. S ha még ehhez hozzáveszem, mi­lyen példás apa, férj, barát és elvtárs vagy, úgy gondolom. sike­rült megrajzolni rólad azt a ké­pet, amely még mindig csak sze­rény mása a te valóságodnak - — rázta meg a ke­zem Galagonya és ráztam meg én az ő őszinte, tár­gyilagos és mé­lyen elemző , ke­zét ... Két hét múlva áthelyeztek egy másik vállalathoz, szerényebb beosz­tásba, de maga­sabb fizetéssel, sajá.t kérelmem­re, mert tibetiül tanulok, tanul­mányaimban aka­dályozott igazga­tói beosztásom. Újabb egv hét múlva hallom, homt Ga'a-gonya, volt vállalatom e'mrfk ösgr.esöveté- i?.n tömören toy fogalmazta meg rólam alkotott őszinte vélemé­nyét: — Ilyen ostoba marhát még nem láttam bőgni a jászol előtt... S ráadásul milyen na.gy képű. durva és faragatlan fic­kó... Nem cso­dálom, hogy ret­teg tőle .minden­ki, s elsősorban retteg a család­ja... — mondja Galagonya és me. legen, . őszintén megrázta új igaz­gatója kezét... Tegnap talál­koztam Burbu- lyával, osztá­lyom egyik dol- . gozó jóval, aki megrázta kezem és őszintén, ker­telés nélkül kezd­te mondani: — ... Rendkí­vül szimpatikus, megnyerő fickó ■ vany, akivel né­hány percet el­tölteni is tiszta felüdülés ... Adtam neki egy akkora pofont, hogy a csillagos eget is trappista sa Óva k. nézte ... Előlegben! Gyurkó Géza Másodszor virágzik a krumpli Ezúttal nem a másodszor virágzó orgonákról adunk tu­dósítást, Ezeknek a virágok­nak aligha örülnek Csévha- raszton. A kihajtott burgonyák borulnak pgyanis nemsokára virágba, mégpedig azok a gu­mók, amelyeket a földben hagytak szedés után. Sajnos rendkívül felületesen dolgoz­tak a tsz-tagok, s alighanem színes látványban gyönyör­ködhetnek majd az egykori krumpliföldön. Az efféle gyö­nyörűség azonban aligha okoz örömet számukra. Befejezték a vetést A nyáregyházi Béke Tsz őszi gabonavetését tegnap befejez­te. A kitűzött határidő előtt 13 nappal elvégezték a vetést. KI MIT TUD ? Országszerte népszerűek, szinte már hagyományosak a ki mit tud vetélkedők. A Sziklai Sándor kulturális szem­le keretében a KISZ nagy­kőrösi városi bizottsága és a helyi úttörőelnökség meg­hirdette az 1963/64. évi ki­ntit tud vetélkedőt. Ezen részt vehet valamennyi fia­tal, aki még nem töltötte be a 26. életévét. A ver­senyzők öt műfajban jelent­kezhetnél:. Eszperantó kiállítás A nagykőrösi művelődési ház eszperantó csoportja ki­állítást rendez. A kiállítást ma nyitják meg a műve­lődési ház emeletén. Segítenek a gimnazisták A nagykőrösi gimnázium valamennyi osztálya két na­pig hasznos segítséget nyúj­tott a termel őszövetkeze leknek és az állami gazdaságoknak. A III/c) osztály például elő­ször a Szabadság Termelő- szövetkezetben a kukorica­törésben hasznosította magát. Néhány nap múlva a Kőrös- tetétleni Állami Gazdaságba indult az osztály, ahol ugyan­csak a .kukoricatörésre hasz­nálták fel a szorgalmas diá­kokat. A gazdaság megvendé­gelte az osztályt, igaz, hogy á gyerekek becsülettel dolgoz­tak is reggeltől estig. Vasárnap délelőtt - a iilraek világában A film őskorának, s a mai filmművészet kialakulásának megismerését segíti elő a Kos- suth-rádió október 20-i, vasár­napi műsora, amelynek címe: Vasárnap délelőtt — a filmek világában. Az érdekes össze­állítás áttekintést ad a. moz­gókép megszületéséről, a fény­képezett színházról, a mai filmművészet létrejöttéről. A műsorban elhangzanak majd a régi és a mai filmek legis­mertebb slágerei, részleteket hallunk a Kék bálvány, az Egy csók és más semmi, a Mai lányok, a Budai cukrászda, a Régi nyár és a Lila akácok cí­mű régi magyar filmekből. Jeanette Macdonald, Marlene Dietrich, Gaál Franciska, Willy Fritsch és Nelson Eddy egy-egy dalt énekel a San Francisco, az Alexander’s Ragtime Band és a Bijou cí­mű nagysikerű alkotásokból. A filmesztétika: előadáson ’ s. film lényegéről és jövőjéről beszél több világhírű filmren­dezői Francois Truffaut, René Clair és Andrej Tarkovszkij. A film technikájának fejlődé­séről Paiásthy György ren­dező nyilatkozik. Befejezésül a Körhinta, a Moulin Rouse, a Fekete Or­feusz és az Előzés című fil­mek zenéjéből hallunk majd összeállítást. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents