Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

PEST MEGYEI Vilit mOUTltJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L APJA VII. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM ARA 80 FILLER 1963. OKTÓBER 13, VASÄRNAP A Flora orkán pusztítása Kubában Raul Roa kubai külügymi­niszter tájékoztatta a diplomá­ciai testület tagjait a Flora nevű orkán pusztításáról. Raul Roa hangsúlyozta, hogy Ku­bában szélvihar még sohasem okozott olyan óriási ká­Sok száz ruházati és egyéb iparcikk olcsóbb bétíötől Megperdült az első turbina Százhalombattán Gyümölcsözik az összefogás Bizottság jön, bizottság megy - a víz egyre magasabb Kedvez az idő: rókát, mint a Flora. Oriente és C a maguey tarto­mányban az ítéletidő kataszt­rofális következményekkel járt. Számos emberáldozatot kö­vetett, kiterjedt vetés- területeket pusztított el, ipari üzemeket, hidakat és mis létesítményeket tett Jobb mnnka§zcrv ezéssel gyorsítható a vetés üteme Fokozott gondot igányrl aa intőn zir búza rotósc A MEGYEI FÖAGKOXÓMCS TÁJÉKOZTATÓJA tönkre. A külügyminiszter egyúttal háláját fejezte ki a Szov­jetuniónak és Brazíliának azért a segítségért, amelyet a katasztrófa sújtotta Kubának adott. A havannai rádió szomba­ton bejelentette, hogy Ku­bában nyolcvanháromra becsül­hető a Flora nevű szélvihar halálos áldozatainak száma. Dönltő szakaszába lépett a szántás-vetés, tulajdonképpen ezekben a napokban dől el jövő évi kenyerünk sorsa. Az időjárás az elmúlt napokban is kedvezett, vajon hogyan használják ki a lehetőségeket a mezőgazdaság dolgozói? Er­re a kérdésre kértünk választ Kusza Béla megyei főagro- mustóL Elöljáróban Kusza Béla el­mondotta, hogy a szeptem­ber 4-től október 9-ig ter­jedő időszakban, mint a já­rásokról beérkezett jeLemte­! sek is tanúsítják, némileg gyorsult a vetés üteme. Több termelőszövetkezet jelentette, hogy befejezte felemelt vetési tervéi is. így például az aszódi járás­ból a kartali és a vérségi, to­vábbá a budai járásból a pilis­csabai termelőszövetkezet je­lentette, hogy eleget tett őszi vetési tervének. Október 9-ig egyébként me­gyénkben a felemelt 122 890 holdnyi összvetésterületből 72 916 holdat vetettek be. Ez azt jelenti, hogy a hátralevő napokban maximális erőfeszí­tésre van szükség, hogy még időben földbe kerülhessen a gabona magja. Amíg a vetés üteme valamelyest növekedett, lassult a vetőszántás. A me­gyei intézkedési tervhez ké­pest pillanatnyilag 7400 hold­járás. város 1. Budai .tárás 2. Cegléd város 3. Aszódi tárás 4. Ráckevei tárás 5. Ceglédi tárás 6. Nagykörös város 7. Monori tárás 8. Gödöllői tárás 9. Szobi tárás J 10. Szentendrei járás í 11. Nagykátat tárás í 12. Dabasi tárás í 13. Váci tárás i A megyei főagronómus el- | mondotta még, hogy Ji a termelőszövetkezeteknek í, ezekben a napokban meg- J különböztetett gondot kell ^ fordítania az intenzív bú­zafajták vetésére. | Eddig 15 700 holdat vetettek el * a tervezett 34 356 holdból, s a * külföldi búzafajták optimális | vetési ideje október 16-ig ter- i jed. Nagyon fontos, hogy ezek i a búzafajták jól előkészített ! talajba kerüljenek. Itt emlí- i tette meg Kusza Béla, hogy | sajnos, mint ez a megyei el- | lenőrzések során is kiderült, ! több helyütt nem fordítanak I; kellő gondot a vetések minő- i ségére. Legutóbb például a ; gyömrői Petőfi Termelőszö- i vetkezet földjein talált a me­gyei főmezőgazdász lelkiisme- retlenül bevetett gabonatáblát. Általában a járásokban nem végzik megfelelően a vetésel­lenőrzést. Nem elegendő az ütem betartása, hiszen az ide­jében földbe került vetőmag is csak akkor hoz megfelelő termést, ha a szükséges ag­rotechnikai feltételeket is biz­tosítjuk hozzá. dal csökkent a szántás üteme. Különösen a dabasi járásban sok még e tekintetből a ten­nivaló, ahol október 9-ig 1488 holddal, a gödöllői járásban pedig 1351 holddal, a nagy- kátai járásban 2170, a váci járásban 900, míg a szent­endrei járásban 337 holddal maradtak el az ütemtől. Ezek­ben a járásokban még több gondot kell fordítani a be­takarítást szervező, irányító munkára. Használják ka job­ban a termelőszövetkezetek a rendelkezésükre álló szál­lítóeszközöket, erőgépeket és a munkaerőt. A megyei operatív bizott­ság értékelése szerint egyéb­ként a járások az alábbi sor­rendiben teljesítették a szán­tás-vetési és betakarítási ter­vüket szeptember 4-től októ­ber 9-ig. Talajmunka Vetés Betakarít. 103.6 117.2 109.9 98.1 113.— 133.3 96.8 105.— 170.9 96.4 105.8 117.2 90.2 103.2 103.3 89.8 105.1 118.3 89.4 104.— 102.8 92.8 96.5 103.6 89.2 100.8 103.3 87.— 100.1 133.5 »8.1 106.7 77.— 79.9 93.1 111.4 82.1 85.8 114.7 A megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága az össz-kenyérgabonaterv tel­jesítését is értékelte, s ez az október 9-i állapotnak megfe­lelően a következő: Járás, város Teljesítés 1. Nagykőrös város 85.8 2. Dabasi járás 78.9 3. Cegléd város 62.8 4. Monori járás 59.5 5. Váci járás 59.1 6. Ceglédi járás 57.1 7. Aszódi járás 56.8 8. Gödöllői járás 55.7 9. Nagykátai járás 54.8 10. Szentendrei járás 52.4 11. Ráckevei járás 52.1 12. Budai járás 51.9 13. Szobi járás 41.7 Végezetül a megyei főagro­nómus ismételten hangsúlyoz­ta, hogy a hátralevő napokban az őszi vetési terv sikeres tel­jesítése érdekében maxi­mális erőfeszítésekre van szükség. Ahol szükséges, csoportosítsák át a munkaerőt, szervezzék meg ésszerűbben a szállítást, hogy a betakarítás ne gátol­hassa a vetést. Ötvenöt vagon alma exportra A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet tagságá­énak egyik jelentős jövedelmi forrása az alma. A termelőszö­vetkezet almá&kertjében néhány hete megkezdték a kiváló mi­nőségű starking és jonatán alma szedését. A Nyugaton igen keresett magyar almát Dánszentmiklósról is jelentős mennyi­ségben exportálnak. A kis minőségi ellenőr Kormányküldöttség utazott a KGST végrehajtó bizottságának ülésszakára Vödrökben, ládákban mindenütt alma, szorgos asszony­kezek válogatják (Koppány, felv.) Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács . elnökhe­lyettesének vezetésével szom­baton reggel kormányküldött­ség utazott Moszkvába, a Köl- S| csönös Gazdasági Segítség Ta- ^ nácsa végrehajtó bizottságá­nak soron következő, 9. ülés­szakára. A kormányküldöttséget a Keleti pályaudvaron dr. Hor­gos Gyula, kohó- és gépipari miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál G. A. I Gyenyiszov, a Szovjetunió ^ budapesti nagykövete. (MTI) Összefogás, vagy „saját erő" Néhány hónappal ezelőtt ir­ta le az alábbi sorokat a Times című angol lap: „Ta- gadhatalan a szocialista világ anyagi bázisának hatalmas fejlődése. Döntő bizonyíték erre, hogy a szocialista orszá­gok adják a világ ipari ter­melésének csaknem 40 százaié, kát. Ha nem számolunk ma ezzel a reális valósággal, hol­nap még több lesz a csaló­dásunk.” így ír tehát a nyugati vi­lág egyik legkomolyabb lap­ja a szocialista világ iparáról. Más adatok ugyancsak megvi­lágítják a tőkések aggodal­mait. A szocialista országok ipari termelésének fejlődése az 1957—1962. években az Egyesült Államok ipari terme­lésének fejlődését négyszere­sen, a nyugat-európai országo­két két és félszeresen, az Európai Gazdasági Közösség­hez tartozó országokét pedig kétszeresen múlta felül. Még a külső szemlélő számá. ra is világos lehet e sikerek­nek alapja, mozgató rugója. A szocialista világrendszer sikereinek kulcsa kétségen fe­lül: összefogásában, gazdasági erejének együttes kihasználá­sában van. Erre vallanak a tények is. A KGST tagorszá­gaiban az elmúlt év folyamán az ipari termelés emelkedése éppen 9 százalékos volt. 1962- ben ezek az országok 1.4-szer több acélt, másfélszer több villamosenergiát, több mint háromszor annyi szenet és csaknem tizenötször annyi kő­olajat termeltek, mint például a Közös Piac országai. Ez ha­talmas eredmény! Aki ismerős az ipar bonyo­lult világában, az tisztában van például a forgácsoló szer­számgépgyártás jelentőségével. Nos igen érdekes és jellemző, hogy a KGST országai 1961- ben egy év alatt csaknem 50 000-rel több forgácsoló szerszámgépet gyártottak, mint, az Egyesült Államok és Japán, a tőkés világ két leg­nagyobb gépgyártó országa. Sajnálattal kell mégis meg­említenünk. hogy a gazdasági összefogás eme vitathatatlan tényeit a Kínai Kommunista Párt vezetői egészen furcsa módon értékelik. Mélyen lebe­csülik a KGST országok test­véri együttműködését, » at ezekből származó óriási sike­reket és új „elmélettel” állnak elő. A kínai vezetők ugyanis feltalálták azt, hogy a szocia­lizmust állítólag elsősorban „saját erőből” kell felépíteni. Szerintük nemcsak felesleges, de egyenesen káros a baráti, testvéri, szocialista munka­megosztás, együttműködés. Tetézik mindezt azzal, hogy a marxizmus—leninizmus nevé­ben emelnek szót az ilyen té­telek mellett. Igazi marxisták—leninisták előtt nem kell bizonygatni a kínai tételek hamisságát. Az élet és a szocialista gyakorlat ezerszer bebizonyította a kínai elméletek abszurd voltát. Te­gyük fel egy pillanatra: mi lenne, ha a KKP vezetői által ajánlott útra térnénk? Vagyis minden KGST ország járná a maga útját, semminemű ko­moly gazdasági együttműkö­dést nem folytatna egymással? Vajon életképes dolog lenne kizárólag önellátó politikát folytam? Ez nemcsak káros, de egyenesen ostoba dolog len­ne, amely nemcsak a marxiz­mus—leninizmusnak, de a jó­zan észnek is teljesen ellent­mond! S mindehhez még hoz­zá kell vennünk a szocialista országok közötti eltéphetetlen baráti kötelékeket, az inter­nacionalista felfogást, amely egyenesen kötelezővé is teszi az együttműködést. Am az együttműködés lényege min­denekelőtt a kölcsönös elő­nyökben mutatkozik meg, ab­ban, hogy a szocialista orszá­gok függetlenségének és szu­verenitásának megtartásával nagyszerű példáját adják a szocialista munkamegosztás­nak, amely minden téren hoz­zásegít a gazdasági eredmé­nyek további megalapozásá­hoz. az életszínvonal tartós emeléséhez. Kommunisták, igazi inter­nacionalisták nem ismerhet­nek más utat! A szocialista világrendszer ma már legyőzhetetlen ténye­ző. Nagyszerű kifejezője ennek az erőnek a KGST, amely testvéri közösségbe fogja össze azokat a szocialista or­szágokat, amelyek önkéntesen döntöttek úgy, hogy részt vesz­nek a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. De nem­csak részt vesznek benne, ál­landóan tökéletesítik is az együttműködést, amely hatal­mas és minden résztvevőre kölcsönös előnyökkel is jár. A KGST korunk nagy fon­tosságú gazdasági szervezete, amelynek egyik jelentős fel­adata az összes tagországok terveinek összehangolása, az egyes termelési ágak szakosí­tása. s a szocialista kooperá­ció helyes megvalósítása. A marxisták—leninisták tisztá­ban vannak vele. hogy ez az egyetlen helyes útja a valódi szocialista fejlődésnek, amely­ről nem térítheti le őket sem­miféle dogmatikus elmélet, a valóságtól elszakadt felfogás. Új magyar talajaedvesség-mérő A mezőgazdaság részére igen nagy kincset jelent a víz és szükséges a vele való ész­szerű gazdálkodás. Ennek első lépése a víz természetes moz­gásának folyamatát kitapasz­talni. Ezzel kapcsolatban érdekes kísérleteket végeztek a Víz­gazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet kecskeméti tele­pén. A vízellátás javításához ugyanis pontosan ismernünk kell a talaj nedvességtartal­mát különböző mélységek­ben. Erre többféle módszer lehetséges, így pl. a szárítá- sos módszer. Meghatározott mélységből próbát kell ehhez venni, lemérni a talajsúlyt, majd több órai szárítás utáni újabb mérésből lehet megál­lapítani a víztartalmat. Ha­sonlóan nehézkes a lepárló, vagy az elektromos ellenállás­sal való mérés is. Az országban először most próbálták ki a MTA Talajta­ni és Agrokémiai Kutató In­tézetében Sípos Domonkos mérnök irányításával készült igen szellemes megoldású, könnyű kezelésű és a radio­aktív sugárzáson alapuló ké­szüléket. Az ún. „neutronszó- ródásos” talajnedvesség-mé­réshez egy alumíniumcsövet fúrnak le a talajba. Ebbe ke­rül lebocsátásra a radioaktív izotópot tartalmazó mérőfej, melybe polóniumot és beril- liumot helyeztek el neutron- ! forrásként. Ezek az anyagok másodpercenként 200 ezer ún. „gyors neutront” bocsátanak ki. A neutronok az alumíni- umcsövön áthatolnak és bele­ütköznek a talajban levő hid­rogénatomokba. amelyek ott a víz molekuláiban fordulnak elő. A hidrogénatomok a ne­utronokat a találkozáskor visszaverik és azok egy része a visszaverődés folytán visz- szatér a mérőfejbe. Sebessé­gük azonban most már jelen­tősen lelassul. A mérőfejben elhelyezett Geiger—Müller-fé- le számlálócső arra alkalmas, hogy az így lelassult neutro­nokat megszámolja. Ha a talajban sok a ned­vesség, úgy a gyors neutro­nok sok hidrogénatommal ta­lálkoznak és így több neutron is verődik vissza a mérőfejba A műszer mutatóján ezután tapasztalati skálán olvasható le a talaj nedvességtartalma. A készülék igen nagy előnye az, hogy egy-egy mérést — az alumíniumcső hosszán bármi­lyen mélységben — 4 perc alatt eszközöl, ami a korábbi módszerekkel hosszú órákat vett igénybe. A kipróbáláskor bebizonyo­sodott, hogy ez az új műszer a hidrológia tudományának fontos eszköze lesz. Dobi István üdvözlő távirata a Malgas Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kö­szöntötte Philibert Tsirananát, a Malgas Köztársaság elnökét, az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. ÚJ DOKUMENTUMSOROZAT A RÁDIÓBAN A magyar rádióban októ­ber 17-én új dokumentumso­rozat kezdődik „Számjeltáv- irát valamennyi magyar kirá­lyi követségnek” címmel. A sorozat előadásai egy éven át kéthetenként hangzanak el a Kossuth-adó hullámhosszán;

Next

/
Thumbnails
Contents