Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

"XlCíritm 1963. OKTÓBER 13. VASÁRNAP GYÜMÖLCSÖZIK AZ ÖSSZEFOGÁS A járás nyolc termelőszö­vetkezetének közös vállalko­zásaként született meg Mo noron az ú.t nagyüzemi sertés­telep, amely sok építési és szervezési nehézség leküzdése után ez év januárjában kezdte mea működését. A sertéstele­pen 4 millió százezer forint beruházással két 600 férőhe­lyes hízószállást, egy 300-as kocaszállást, három 30 férő­helyes fiaztatót és egy víztor­nyot építettek. A víz- és vil­lanyhálózattal ellátott telep célja, hogy saját fehérhússer­tés szaporulatából tenyész- anyagot adjon a járás és a ínegye termelőszövetkezetei- nek, valamint, hogy nagy jnen nyiségben adjon hízott sertést a népgazdaságnak. : Az új nagyüzemi sertés­fltadják az első szállítmányt Terv, prototípus nélkül - A monori közös hizlaldában télén minél előbbi gazdaságos működését szívükön viselik a járás vezetői: Szíj jártó Lajos országgyűlési képviselő, a já­rási tanács vb-elnöke pél­dául naponta személyesen fog­lalkozik a telep fejlesztésének gondjaival és megbeszéli a tennivalókat Nagy László igaz­gatóval. Az évtizedes tenyész­tői tapasztalatokkal bíró igaz­gató nagy odaadással dolgozik az üzem fellendítésén. Ottho­na. családja a fővárosban van. De rövidesen, ha elkészítik a j A célszerű hízószállásoknak csak egy hibájuk van. Még el Bem készültek a hozzájuk tervezett trágyakihúzó beren­dezések Jelenleg már 1600 fehér-hús süldő hízik a monori sertés­telepen (Gábor Viktor felv.) tatarozás alatt álló kis kastély- épületet, leköltözik családjával együtt — Nem hiányzik majd a Monortól is több kilométerre lévő tanyán a főváros? — kér­deztük tőle. — Az embernek legyen ott az otthona, ahol a munkája van — felelte. Még nincs esztendeje, hogy idekerült, de lelkiismeretes és szakértő munkájával kez­deti eredményei már mutat­koznak: jelenleg már 120 ko­cája van a telepnek és az idei szaporulatból még 100 tenyész- siiildöt nevelnek. Ez évi hizla- lási tervükben ezer süldő sze­repel, de jelenleg már ezer- hatszáz sertés hízik az ólak­ban. Bejártuk a gazdaság te­rületét, amelyen mindenütt építkeznek, láttuk a szépen gyarapodó, tisztán tartott hí­zókat. hétszázat közülük 110— 120 kilós súlyban, egy hónap múlva átadnak a felvásárló vállalatnak. Az Agroterv által tervezett oélszerű hízószállásokat látva, azonban egy dolgot szóvá kell tennünk: az épületekhez köny- nyen, gyorsan kezelhető csör- lős trágyakihúzó berendezést terveztek, hozzá a betoncsa­tornát meg is építették. De a berendezés nem készült el. Még a prototípusa sem. Pedig az épületekben január óta híznak már a sertések, s az állatgondozók csak háromszo­ros, nehéz fizikai munkával tudják tisztántartani a hízó­szállásokat. Biztatóak tehát a kezdeti eredmények a monori sertés­telepen. Azonban itt is, má­sutt is, még jobbak lehetné­nek, ha az építkezések mente­sek lennének a fentihez hason, ló szarvashibáktól, s kinőné­nek végre az oly régen viselt gyermekcipőkből. (h f. p.) A ceglédi Lenin Tsz hírei — Az őszi árpa és a rozs vetését már szeptember 25-én befejezték a szövetkezetben. A búza vetését eddig 65 száza­lékra teljesítették, a mély­szántás pedig 60 százalékig van elvégezve. — A burgonya, napraforgó betakarítását már elvégezték és a szüret is befejeződött. A 65 kh cukorrépából eddig 25 kh-at takarítottak be. A ku­korica betakarítása is folya­matban van, 320 kh-ból 160 kh le van törve. — Szombaton a Cipőipari Vállalat 70, vasárnap pedig 30 dolgozója vesz részt a tsz be­takarítási munkálataiban. — Az idén nagymértékű beruházást végez a tsz. Jelen­leg egy 96 férőhelyes növen- dékmarha-istálló, egy 300 fé­rőhelyes juhhodály, egy iroda­ház, egy 30 méteres gépszín, két szolgálati lakás és egy 1 kilométer hosszú betonút épí­tése van folyamatban. Mind­ezek megépítése az idén befe­jeződik. A jelentős összegű beruházást részben saját erő­ből, részben pedig állami hitel igénybevételével végzik. Szívesség? Nem. Kötelesség! Nemigen vádolhat bennün­ket a törtei! Rákóczi Tsz el­nöke azzal, hogy gyakran há­borgatjuk. Nyolc tíz hónap is elmúlik, mire ismét elju­tunk a termelőszövetkezetbe. Ráadásul még ilyenkor sem zavarjuk öt, megelégszünk az üzemgazdász, vagy a brigád- vezetők tájékoztatásával. (Ok egyébként mindig ud­variasan rendelkezésünkre is állnak.) A minap azonban ki­fejezetten a tsz-elnökkel akartunk beszélni. Türelme­sen vártunk rá hárman egy jó órát, s felcsillant a sze­műink. amikor hazulról, az ebédtől a kényelmes gumi­kerekű tsz-fogat meghozta. A törteli Rákóczi Tsz elnöke azonban a rövid tájékoztató helyett, amire kértük, csak gúnyosan mosolygott, s ke­rek-perec kijelentette: nem hajlandó velünk szóba állni. Ebben a szövetkezetben ugyanis ő — ahogy mondot­ta —, mármint a tsz elnöke —, nem szokott interjút ad­ni. Ha valamire kíváncsiak vagyunk, menjünk a járás­hoz. (Mellesleg éppen a já­rásnál ajánlották, hogy ke­ressük fel a törteli tsz-t.) Nos, ez az oka, hogy ehe­lyütt nem tudunk most be­számolni a Rákóczi Tsz szor­galmas gazdáinak az őszi munkákban tanúsított áldo­zatos helytállásáról, esetle­ges gondjairól — és ez az oka annak is, hogy el kell marasztalnunk a szövetkezei elnökét. A durva udvariat­lanság különösebben nem sért bennünket —, bár kér­dés, ahol így fogadják az idegent, vajon hogyan bán­nak ott a tagokkal? Mindenesetre bosszantó, hogy a törteli Rákóczi Tsz elnöke összetéveszti az egyes fogalmakat. Mi ugyan­is nem szórakozásból, a ma­gánügyeiről akartuk őt ki­faggatni, hanem — közér­dekből —, a Rákóczi Tsz eredményeiről. gondjairól kértünk röviden felvilágosí­tást. Az ilyen jellegű tájé­koztatás pedig nem szíves­ség —, hanem még a tör­teli Rákóczi Termelőszövet­kezet egyébként udvariat­lan elnökének is hivatali kö­telessége! Súlyán Pál JÓL SZERVEZTÉK A MUNKÁT Néhány nap múlva befejezik a vetést a szigetbecsei Új Élet Termelőszövetkezetben Ritka szép őszi napfény ömlik a Duna-parti tájra, ahol a szigetbecsei Üj Élet Terme­lőszövetkezet földjei nyújtóz­kodnak. Itt-ott hangosan ber­reg a traktor, amarra kukori­caszár sárgul, mellette pedig üdezöld a rozsföld. Három traktor szánt az egész határ­ban, egy veti a búzát, egy pe­dig szállít. Elég is ennyi egy kisebb termelőszövetkezetben, ahol minden időt s erőt kihasz­nálva dolgozik a tagság. A tsz-iroda előtt is pezsgő munka képe fogadja a látoga­tókat, akiknek a könyvelőkkel, vagy az elnökkel van dolguk. Mint egy vásártér, olyan most itt az udvar. Szőlővel, musttal telt ká­dak. lófogatú kocsi és egy közepes teljesítményű sző­lőprés látványa kelti ezt a benyomást. Hetven hektoliter mustja ter­mett az idén a termelőszövet­kezetnek, ez ugyan nem sok, de arra elég, hogy munkaegy­ségenként jusson mindenkinek. — Szántóföldi növényter­mesztés és a kertészkedés a mi profilunk — mondja a tsz- elnöEe, Kiss Jenő. — Hogyan haladnak a ve­téssel? — Tudom, hogy ez most or­szágos gond, hiszen szívvel-lé- lekkel osztozunk rajta. Ha mindenütt ilyen szerencsével A búzavetésnél is tart ez a „jólelkűségük”, mert úgy vé­lik, hogy nekik is érdekük az ország haszna. Kétszáz hold búza helyett kétszáztizenhár­mat vetnek el az idén, vagyis hat és fél százalékkal többet a tervezettnél. Rövidesen jelent­hetik is a járásnak, hogy va­lóra váltották ígéretüket, mert már jelentősen előreha­ladtak a vetési munkák. Csütörtökön délután ugyanis már csak hetven ho'd vetni- valS' ’ volt’ hátra, ami nem FINN TÁJAK, EMBEREK II. A korszerű földművelés műhelyében A finn gazdálkodás tudomá- ! nya apáról fiúra száll Ma már nem ritka az érettségit, főis- ; kólát végzett parasztgazda. Ezen túlmenően a népfőisko­lák százain és a mezőgazdasági iskolákban tízezerszámra ké­pezik ki a parasztfiatalokat a modem gazdálkodásra. Négyszázötven éves a gazdaság Erkki Tuhkanennel, a kis­paraszti szövetség agronómu- sával egy korszerű földműve­lési műhelybe látogattam el. A gazdaság Helsinki mellett csodálatos környezetben, 450 hektáron terül el. Még Gusz­táv svéd király alapította 1500-ban, Helsinkivel egyidő- ben. Eredetileg az volt a fel­adata, hogy élelmiszerrel lássa i el az akkor alakuló városkát, és a svéd király katonáit. Az- J tán évszázadokon át megma- ! radt állami tulajdonban, s las- j san a finn gazdálkodás tudo­mányos és kísérleti műhelyé­vé fejlődött. 1930-ban hivata­losan is a mezőgazdasági tu­domány szolgálatába állítot­ták:: a finn agrártudományi egyetem kísérleti tangazdasága lett. Legelőször a laboratóriu­mokban tettünk látogatást, ahol a legmodernebb felszere­lésekkel vizsgálják a növények fejlődését, a talajbaktériumok hatását, az egyes tápszerek és takarmányok értékesítési fo­kát. öt tudós és a mezőgazda- sági tanszék professzorai vé­geznek itt kísérleteket és ter­mészetesen gyakorlati gazdál­kodásra tanítják az egyetem hallgatóit Egyéves a gyakor­•5 lati idő. Ez idő alatt a hall­gatók itt laknak kinn a gaz­daságban, nagyon szépen be­rendezett diákotthonban. A gyakorlat alatt az egyetemis­ták fizikai munkát végeznek, ök gondozzák az állatokat, ke­zelik a gépeket, vetnek, arat­nak, vagyis a paraszti munka minden fogásává} megismer­kednek. A kísérletek és gyakorlat egyesítése A gazdaságot Frans Sakala főagronómussal jártuk. Magas, szőke ötven év körüli ember. Már huszonöt éve vezeti a gazdaság gyakorlati munkáit. Viikint (ez a gazdaság finn ne­ve) úgy ismeri, mint a tenye­rét. Maga is szeret kísérletez­ni, az új módszerekkel próbál­kozik. A tudósok rendelkezésé­re húsz hektár kísérleti föld áll. Ezen folynak a kísérletek: a köves, sovány földeken ho­gyan lehet növelni a termés- eredményeket. Búzából hektá­ronként már 40 mázsát is be­takarítottak. Burgonyából 300 mázsát. Arra vonakozóan is folynak itt kísérletek, hogyan lehetne a növények tenyészide- jét lerövidíteni. Ez ugyanis nagyon fontos itt északon, ahol a nyár nagyon rövid. Az állattenyésztés fejlett. Az épületek régiek, de belül modem a felszerelés. Az or­szág legjobb tehénállománya ebben a gazdaságban van. A 140 tehén fejési átlaga 5095 kiló, 4.6 százalékos zsirtarta- lommal. A fejést, a takarmá­nyozást teljesen gépesítettek. Kék overallban. fejkendősen, villával a kezében egy húsz év körüli lányka állt az egyik is­tállóban, az almot igazítja Be­mutatkozik. Kitűnt, hogy Vi- rolainen mezőgazdasági mi­niszter unokahúga, az egyete­men tanul, és most itt van gyakorlati munkán. Elbúcsúztunk a kislánytól, s ezután meglátogattuk a ser­téstelepet, a hol el gyönyörköd­tünk a szép kocaállományban. Frans Sakala elmondja, hogy két év alatt ötször fiaztatnak. 1961-ben például 34 anyától 866 kismalacot választottak le, és eközül csak 43 pusztult el, a többit felnevelték. A sertés­telepen mindössze ketten dol­goznak. a daraelőkészítés, ete­tés, a trágyakihordás teljesen gépesítve van. A gazdaság megtekintése után a diákotthonba mentünk, modern, központi fűtéses kol­légiumba. Hatvan diák lakik a szépen berendezett szobák­ban. A lányok a második eme­leten, a fiúk az elsőn laknak, a földszinten pedig a tanuló­szobákat, a könyvtárat, a konyhát, az éttermet helyez­ték el, az étterem egyben a kollégium kultúrterme is. Nemcsak az egyetemi hallga­tók kapnak itt gyakorlati ok­tatást, hanem a népfőiskolák is elküldik hallgatóikat, hogy ebben a modern gazdaságban szerezzék meg a gyakorlati is­mereteket. Múlt és jövő A hallgatók nemcsak a mo­dern növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, a kísérleti kutatások eredményeivel is­merkednek meg, hanem a finn mezőgazdaság múltjával is. A gazdaság múzeumában az egész finn gazdálkodás múltja együtt van. Az egyik favilla alatt ez olvasható: 1500-ban készült. Megtalálható itt fa­eke, szénahordó, árokásó — természetesen minden fából. S ahogyan fejlődött a finn kézműipar, úgy fejlődtek a földművelő szerszámok is. A falusi használati tárgyak tör­ténelmi sorrendben helyezked­nek el. A XVIII. században már feltűnik a cséphadaró, s azok a kádak, vékák, amelyek­ben gyümölcsöt tartósítottak. Az egyik sarokban egy XVIII. századbeli falusi szoba látható. Berendezése rokka, szövőszék, faágy, asztal, faedények. A másik sarokban a Savutupa- füstkonyha áll, 1830-ban hasz­nált kézimalom és a gazdaság első hintója is itt van, vala­mint az a kovácsműhely, amelyben a gazdaság első sze­kerei, vetőgépei készültek. Lé­nyegében meg lehet itt ismer­kedni a finn mezőgazdasági szerszámokkal, termelési esz­közökkel, az 1500-as évektől napjainkig — a legmodernebb Diesel-traktorig. A múzeum célja: a hallga­tók megismerkedjenek a finn mezőgazdaság múltjával, hogv a jelent jobban megszeressék és igaz szívvel, lelkesedéssel dolgozzanak odahaza, gazda­ságaikban. Mert a múzeum­ban a múlttal, a gazdaságban a jövővel találkoznak a hall­gatók: lám ilyen volt régen a finn mezőgazdaság, ilyen le­het, amilyen ez a modern, nagyüzemi gazdaság, itt Hel­sinki mellett! Tagadhatatlanul ragyogó ötlet és pedagógiailag is igen hasznos. A modern finn földművelés műhelyét, a viiv; gazda«á»nt azzal az érzéssel hagvtuk el. hogy itt nem sajnálják sem a nénzt. sem a fáradtságot, hogv a falu számára in szakembe­reket neveljenek Gáli Sándor járnak, akkor remélem, hogy lesz kenyér bőven jövőre. Szerényein a szerencsére há­rítja az érdemet az elnök. A tsz-ben hosszú évek óta rendben megy minden, együtt érez a vezetőség és a tagság, Most is, hogy a kormányzat kérte az öt százalékos vetés- többletet, nem ellenkezett itt senki, ötvenegy holdnyi ro­zsot kellett csak vetniük, terv szerint, amelyre két és fél hold lett volna az öt százalékos többlet, de ők ehelyett öt holddal toldták meg a rozste­rületet. sok egy traktoros vető­gépnek. Nem egész egy heti munka. Nemcsak a vetés ütemével, hanem a betakarított termé­nyek mennyiségével is eldicse­kedhet a tsz. Így például a ku­korica megadja a harminc mázsás holdankénti csőter­mést, a nyolcvan hold napra­forgó pedig a tizet. Jó a bur­gonyájuk, és még jobb a sep- i'űcirokjuk. Most már biztosra veszik, hogy meglesz a terve­zett jövedelem. Ez pedig is­mét arra buzdítja őket, hogy jó szívvel végezzék a munkát. Nagymikiós István Uj, nagy hozamú fajtákkal alapozzák meg a nagyüzemi szamócatermesztést 408 hold szamócást telepí­tettek idén ősszel az ország­ban, zömmel a Pest, Bács- Kiskun és Heves megyei ter­melőszövetkezeti kertészetek­ben. Eddig főleg házikertek­ben és néhány állami gaz­daságban foglalkoztak ezzel az ízletes és igen értékes gyümölccsel, most megkezték a táblás nagyüzemi termesz­tés szervezését. Csaknem min­den megyében létesítettek 2— 5 holdas törzstelepet, ahol há­rom új. nagy hozamú szamó­cafajtából nagy mennyiségű dugványt készítenek a kör­nyék közös gazdaságai számá­ra, Ezek az új fajták 50—60 mázsa termést adnak egy-egy holdról, míg a régi fajtáknál 20—25 mázsa volt a rekord. Érdekes módszert dolgoztak ki a szamóca érésének gyorsí­tására. Fekete fóliával borít­ják be a talajt, s a „lepedőn” vágott lyukakba ültetik a sza­mócatöveket. A fekete mű­anyaglepel meggátolja a talaj kiszáradását, védi a gyümöl­csöt a szennyeződéstől, ugyan­akkor fokozza a napsugárzás hőhatásét, s így a növények két-három héttel korábban érlelnek termést. Az idén, ősz elején 70 hold fólialepedős szamócatelepet létesítettek, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents