Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
"XlCíritm 1963. OKTÓBER 13. VASÁRNAP GYÜMÖLCSÖZIK AZ ÖSSZEFOGÁS A járás nyolc termelőszövetkezetének közös vállalkozásaként született meg Mo noron az ú.t nagyüzemi sertéstelep, amely sok építési és szervezési nehézség leküzdése után ez év januárjában kezdte mea működését. A sertéstelepen 4 millió százezer forint beruházással két 600 férőhelyes hízószállást, egy 300-as kocaszállást, három 30 férőhelyes fiaztatót és egy víztornyot építettek. A víz- és villanyhálózattal ellátott telep célja, hogy saját fehérhússertés szaporulatából tenyész- anyagot adjon a járás és a ínegye termelőszövetkezetei- nek, valamint, hogy nagy jnen nyiségben adjon hízott sertést a népgazdaságnak. : Az új nagyüzemi sertésfltadják az első szállítmányt Terv, prototípus nélkül - A monori közös hizlaldában télén minél előbbi gazdaságos működését szívükön viselik a járás vezetői: Szíj jártó Lajos országgyűlési képviselő, a járási tanács vb-elnöke például naponta személyesen foglalkozik a telep fejlesztésének gondjaival és megbeszéli a tennivalókat Nagy László igazgatóval. Az évtizedes tenyésztői tapasztalatokkal bíró igazgató nagy odaadással dolgozik az üzem fellendítésén. Otthona. családja a fővárosban van. De rövidesen, ha elkészítik a j A célszerű hízószállásoknak csak egy hibájuk van. Még el Bem készültek a hozzájuk tervezett trágyakihúzó berendezések Jelenleg már 1600 fehér-hús süldő hízik a monori sertéstelepen (Gábor Viktor felv.) tatarozás alatt álló kis kastély- épületet, leköltözik családjával együtt — Nem hiányzik majd a Monortól is több kilométerre lévő tanyán a főváros? — kérdeztük tőle. — Az embernek legyen ott az otthona, ahol a munkája van — felelte. Még nincs esztendeje, hogy idekerült, de lelkiismeretes és szakértő munkájával kezdeti eredményei már mutatkoznak: jelenleg már 120 kocája van a telepnek és az idei szaporulatból még 100 tenyész- siiildöt nevelnek. Ez évi hizla- lási tervükben ezer süldő szerepel, de jelenleg már ezer- hatszáz sertés hízik az ólakban. Bejártuk a gazdaság területét, amelyen mindenütt építkeznek, láttuk a szépen gyarapodó, tisztán tartott hízókat. hétszázat közülük 110— 120 kilós súlyban, egy hónap múlva átadnak a felvásárló vállalatnak. Az Agroterv által tervezett oélszerű hízószállásokat látva, azonban egy dolgot szóvá kell tennünk: az épületekhez köny- nyen, gyorsan kezelhető csör- lős trágyakihúzó berendezést terveztek, hozzá a betoncsatornát meg is építették. De a berendezés nem készült el. Még a prototípusa sem. Pedig az épületekben január óta híznak már a sertések, s az állatgondozók csak háromszoros, nehéz fizikai munkával tudják tisztántartani a hízószállásokat. Biztatóak tehát a kezdeti eredmények a monori sertéstelepen. Azonban itt is, másutt is, még jobbak lehetnének, ha az építkezések mentesek lennének a fentihez hason, ló szarvashibáktól, s kinőnének végre az oly régen viselt gyermekcipőkből. (h f. p.) A ceglédi Lenin Tsz hírei — Az őszi árpa és a rozs vetését már szeptember 25-én befejezték a szövetkezetben. A búza vetését eddig 65 százalékra teljesítették, a mélyszántás pedig 60 százalékig van elvégezve. — A burgonya, napraforgó betakarítását már elvégezték és a szüret is befejeződött. A 65 kh cukorrépából eddig 25 kh-at takarítottak be. A kukorica betakarítása is folyamatban van, 320 kh-ból 160 kh le van törve. — Szombaton a Cipőipari Vállalat 70, vasárnap pedig 30 dolgozója vesz részt a tsz betakarítási munkálataiban. — Az idén nagymértékű beruházást végez a tsz. Jelenleg egy 96 férőhelyes növen- dékmarha-istálló, egy 300 férőhelyes juhhodály, egy irodaház, egy 30 méteres gépszín, két szolgálati lakás és egy 1 kilométer hosszú betonút építése van folyamatban. Mindezek megépítése az idén befejeződik. A jelentős összegű beruházást részben saját erőből, részben pedig állami hitel igénybevételével végzik. Szívesség? Nem. Kötelesség! Nemigen vádolhat bennünket a törtei! Rákóczi Tsz elnöke azzal, hogy gyakran háborgatjuk. Nyolc tíz hónap is elmúlik, mire ismét eljutunk a termelőszövetkezetbe. Ráadásul még ilyenkor sem zavarjuk öt, megelégszünk az üzemgazdász, vagy a brigád- vezetők tájékoztatásával. (Ok egyébként mindig udvariasan rendelkezésünkre is állnak.) A minap azonban kifejezetten a tsz-elnökkel akartunk beszélni. Türelmesen vártunk rá hárman egy jó órát, s felcsillant a szeműink. amikor hazulról, az ebédtől a kényelmes gumikerekű tsz-fogat meghozta. A törteli Rákóczi Tsz elnöke azonban a rövid tájékoztató helyett, amire kértük, csak gúnyosan mosolygott, s kerek-perec kijelentette: nem hajlandó velünk szóba állni. Ebben a szövetkezetben ugyanis ő — ahogy mondotta —, mármint a tsz elnöke —, nem szokott interjút adni. Ha valamire kíváncsiak vagyunk, menjünk a járáshoz. (Mellesleg éppen a járásnál ajánlották, hogy keressük fel a törteli tsz-t.) Nos, ez az oka, hogy ehelyütt nem tudunk most beszámolni a Rákóczi Tsz szorgalmas gazdáinak az őszi munkákban tanúsított áldozatos helytállásáról, esetleges gondjairól — és ez az oka annak is, hogy el kell marasztalnunk a szövetkezei elnökét. A durva udvariatlanság különösebben nem sért bennünket —, bár kérdés, ahol így fogadják az idegent, vajon hogyan bánnak ott a tagokkal? Mindenesetre bosszantó, hogy a törteli Rákóczi Tsz elnöke összetéveszti az egyes fogalmakat. Mi ugyanis nem szórakozásból, a magánügyeiről akartuk őt kifaggatni, hanem — közérdekből —, a Rákóczi Tsz eredményeiről. gondjairól kértünk röviden felvilágosítást. Az ilyen jellegű tájékoztatás pedig nem szívesség —, hanem még a törteli Rákóczi Termelőszövetkezet egyébként udvariatlan elnökének is hivatali kötelessége! Súlyán Pál JÓL SZERVEZTÉK A MUNKÁT Néhány nap múlva befejezik a vetést a szigetbecsei Új Élet Termelőszövetkezetben Ritka szép őszi napfény ömlik a Duna-parti tájra, ahol a szigetbecsei Üj Élet Termelőszövetkezet földjei nyújtózkodnak. Itt-ott hangosan berreg a traktor, amarra kukoricaszár sárgul, mellette pedig üdezöld a rozsföld. Három traktor szánt az egész határban, egy veti a búzát, egy pedig szállít. Elég is ennyi egy kisebb termelőszövetkezetben, ahol minden időt s erőt kihasználva dolgozik a tagság. A tsz-iroda előtt is pezsgő munka képe fogadja a látogatókat, akiknek a könyvelőkkel, vagy az elnökkel van dolguk. Mint egy vásártér, olyan most itt az udvar. Szőlővel, musttal telt kádak. lófogatú kocsi és egy közepes teljesítményű szőlőprés látványa kelti ezt a benyomást. Hetven hektoliter mustja termett az idén a termelőszövetkezetnek, ez ugyan nem sok, de arra elég, hogy munkaegységenként jusson mindenkinek. — Szántóföldi növénytermesztés és a kertészkedés a mi profilunk — mondja a tsz- elnöEe, Kiss Jenő. — Hogyan haladnak a vetéssel? — Tudom, hogy ez most országos gond, hiszen szívvel-lé- lekkel osztozunk rajta. Ha mindenütt ilyen szerencsével A búzavetésnél is tart ez a „jólelkűségük”, mert úgy vélik, hogy nekik is érdekük az ország haszna. Kétszáz hold búza helyett kétszáztizenhármat vetnek el az idén, vagyis hat és fél százalékkal többet a tervezettnél. Rövidesen jelenthetik is a járásnak, hogy valóra váltották ígéretüket, mert már jelentősen előrehaladtak a vetési munkák. Csütörtökön délután ugyanis már csak hetven ho'd vetni- valS' ’ volt’ hátra, ami nem FINN TÁJAK, EMBEREK II. A korszerű földművelés műhelyében A finn gazdálkodás tudomá- ! nya apáról fiúra száll Ma már nem ritka az érettségit, főis- ; kólát végzett parasztgazda. Ezen túlmenően a népfőiskolák százain és a mezőgazdasági iskolákban tízezerszámra képezik ki a parasztfiatalokat a modem gazdálkodásra. Négyszázötven éves a gazdaság Erkki Tuhkanennel, a kisparaszti szövetség agronómu- sával egy korszerű földművelési műhelybe látogattam el. A gazdaság Helsinki mellett csodálatos környezetben, 450 hektáron terül el. Még Gusztáv svéd király alapította 1500-ban, Helsinkivel egyidő- ben. Eredetileg az volt a feladata, hogy élelmiszerrel lássa i el az akkor alakuló városkát, és a svéd király katonáit. Az- J tán évszázadokon át megma- ! radt állami tulajdonban, s las- j san a finn gazdálkodás tudományos és kísérleti műhelyévé fejlődött. 1930-ban hivatalosan is a mezőgazdasági tudomány szolgálatába állították:: a finn agrártudományi egyetem kísérleti tangazdasága lett. Legelőször a laboratóriumokban tettünk látogatást, ahol a legmodernebb felszerelésekkel vizsgálják a növények fejlődését, a talajbaktériumok hatását, az egyes tápszerek és takarmányok értékesítési fokát. öt tudós és a mezőgazda- sági tanszék professzorai végeznek itt kísérleteket és természetesen gyakorlati gazdálkodásra tanítják az egyetem hallgatóit Egyéves a gyakor•5 lati idő. Ez idő alatt a hallgatók itt laknak kinn a gazdaságban, nagyon szépen berendezett diákotthonban. A gyakorlat alatt az egyetemisták fizikai munkát végeznek, ök gondozzák az állatokat, kezelik a gépeket, vetnek, aratnak, vagyis a paraszti munka minden fogásává} megismerkednek. A kísérletek és gyakorlat egyesítése A gazdaságot Frans Sakala főagronómussal jártuk. Magas, szőke ötven év körüli ember. Már huszonöt éve vezeti a gazdaság gyakorlati munkáit. Viikint (ez a gazdaság finn neve) úgy ismeri, mint a tenyerét. Maga is szeret kísérletezni, az új módszerekkel próbálkozik. A tudósok rendelkezésére húsz hektár kísérleti föld áll. Ezen folynak a kísérletek: a köves, sovány földeken hogyan lehet növelni a termés- eredményeket. Búzából hektáronként már 40 mázsát is betakarítottak. Burgonyából 300 mázsát. Arra vonakozóan is folynak itt kísérletek, hogyan lehetne a növények tenyészide- jét lerövidíteni. Ez ugyanis nagyon fontos itt északon, ahol a nyár nagyon rövid. Az állattenyésztés fejlett. Az épületek régiek, de belül modem a felszerelés. Az ország legjobb tehénállománya ebben a gazdaságban van. A 140 tehén fejési átlaga 5095 kiló, 4.6 százalékos zsirtarta- lommal. A fejést, a takarmányozást teljesen gépesítettek. Kék overallban. fejkendősen, villával a kezében egy húsz év körüli lányka állt az egyik istállóban, az almot igazítja Bemutatkozik. Kitűnt, hogy Vi- rolainen mezőgazdasági miniszter unokahúga, az egyetemen tanul, és most itt van gyakorlati munkán. Elbúcsúztunk a kislánytól, s ezután meglátogattuk a sertéstelepet, a hol el gyönyörködtünk a szép kocaállományban. Frans Sakala elmondja, hogy két év alatt ötször fiaztatnak. 1961-ben például 34 anyától 866 kismalacot választottak le, és eközül csak 43 pusztult el, a többit felnevelték. A sertéstelepen mindössze ketten dolgoznak. a daraelőkészítés, etetés, a trágyakihordás teljesen gépesítve van. A gazdaság megtekintése után a diákotthonba mentünk, modern, központi fűtéses kollégiumba. Hatvan diák lakik a szépen berendezett szobákban. A lányok a második emeleten, a fiúk az elsőn laknak, a földszinten pedig a tanulószobákat, a könyvtárat, a konyhát, az éttermet helyezték el, az étterem egyben a kollégium kultúrterme is. Nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak itt gyakorlati oktatást, hanem a népfőiskolák is elküldik hallgatóikat, hogy ebben a modern gazdaságban szerezzék meg a gyakorlati ismereteket. Múlt és jövő A hallgatók nemcsak a modern növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, a kísérleti kutatások eredményeivel ismerkednek meg, hanem a finn mezőgazdaság múltjával is. A gazdaság múzeumában az egész finn gazdálkodás múltja együtt van. Az egyik favilla alatt ez olvasható: 1500-ban készült. Megtalálható itt faeke, szénahordó, árokásó — természetesen minden fából. S ahogyan fejlődött a finn kézműipar, úgy fejlődtek a földművelő szerszámok is. A falusi használati tárgyak történelmi sorrendben helyezkednek el. A XVIII. században már feltűnik a cséphadaró, s azok a kádak, vékák, amelyekben gyümölcsöt tartósítottak. Az egyik sarokban egy XVIII. századbeli falusi szoba látható. Berendezése rokka, szövőszék, faágy, asztal, faedények. A másik sarokban a Savutupa- füstkonyha áll, 1830-ban használt kézimalom és a gazdaság első hintója is itt van, valamint az a kovácsműhely, amelyben a gazdaság első szekerei, vetőgépei készültek. Lényegében meg lehet itt ismerkedni a finn mezőgazdasági szerszámokkal, termelési eszközökkel, az 1500-as évektől napjainkig — a legmodernebb Diesel-traktorig. A múzeum célja: a hallgatók megismerkedjenek a finn mezőgazdaság múltjával, hogv a jelent jobban megszeressék és igaz szívvel, lelkesedéssel dolgozzanak odahaza, gazdaságaikban. Mert a múzeumban a múlttal, a gazdaságban a jövővel találkoznak a hallgatók: lám ilyen volt régen a finn mezőgazdaság, ilyen lehet, amilyen ez a modern, nagyüzemi gazdaság, itt Helsinki mellett! Tagadhatatlanul ragyogó ötlet és pedagógiailag is igen hasznos. A modern finn földművelés műhelyét, a viiv; gazda«á»nt azzal az érzéssel hagvtuk el. hogy itt nem sajnálják sem a nénzt. sem a fáradtságot, hogv a falu számára in szakembereket neveljenek Gáli Sándor járnak, akkor remélem, hogy lesz kenyér bőven jövőre. Szerényein a szerencsére hárítja az érdemet az elnök. A tsz-ben hosszú évek óta rendben megy minden, együtt érez a vezetőség és a tagság, Most is, hogy a kormányzat kérte az öt százalékos vetés- többletet, nem ellenkezett itt senki, ötvenegy holdnyi rozsot kellett csak vetniük, terv szerint, amelyre két és fél hold lett volna az öt százalékos többlet, de ők ehelyett öt holddal toldták meg a rozsterületet. sok egy traktoros vetőgépnek. Nem egész egy heti munka. Nemcsak a vetés ütemével, hanem a betakarított termények mennyiségével is eldicsekedhet a tsz. Így például a kukorica megadja a harminc mázsás holdankénti csőtermést, a nyolcvan hold napraforgó pedig a tizet. Jó a burgonyájuk, és még jobb a sep- i'űcirokjuk. Most már biztosra veszik, hogy meglesz a tervezett jövedelem. Ez pedig ismét arra buzdítja őket, hogy jó szívvel végezzék a munkát. Nagymikiós István Uj, nagy hozamú fajtákkal alapozzák meg a nagyüzemi szamócatermesztést 408 hold szamócást telepítettek idén ősszel az országban, zömmel a Pest, Bács- Kiskun és Heves megyei termelőszövetkezeti kertészetekben. Eddig főleg házikertekben és néhány állami gazdaságban foglalkoztak ezzel az ízletes és igen értékes gyümölccsel, most megkezték a táblás nagyüzemi termesztés szervezését. Csaknem minden megyében létesítettek 2— 5 holdas törzstelepet, ahol három új. nagy hozamú szamócafajtából nagy mennyiségű dugványt készítenek a környék közös gazdaságai számára, Ezek az új fajták 50—60 mázsa termést adnak egy-egy holdról, míg a régi fajtáknál 20—25 mázsa volt a rekord. Érdekes módszert dolgoztak ki a szamóca érésének gyorsítására. Fekete fóliával borítják be a talajt, s a „lepedőn” vágott lyukakba ültetik a szamócatöveket. A fekete műanyaglepel meggátolja a talaj kiszáradását, védi a gyümölcsöt a szennyeződéstől, ugyanakkor fokozza a napsugárzás hőhatásét, s így a növények két-három héttel korábban érlelnek termést. Az idén, ősz elején 70 hold fólialepedős szamócatelepet létesítettek, (MTI)
