Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

1963. SZEPTEMBER 8, VASÁRNAP "v/£íH<ip Becsüljük meg jobban a silókukoricát írta: Dr. Magyart András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a gazdaságos takarmány- termesztés még ki nem hasz­nált nagy tartaléka a siló- kukorica. Az utóbbi időben azonban egyes, elég jelen­tős befolyással rendelkező személyek igen aktív agitá- ciós tevékenységet fejtenek ki a silókukorica-termesztés ellen. Tevékenységüket meg­könnyíti, hogy a modern si­lókukorica-termesztés előnyeit nagyon sokam nem ismerik és hogy a silókukorica-ter­mesztés helyes agrotechni­kája még csak igen kis mértékben terjedt el a nagy­üzemekben. Szinte jellemző az is, hogy széles körben azokat a kukoricatáblákat j .nevezték ki” silókukoricá­nak, amelyeket nem tudtak idejekorán, megkapálni és el­gyomosodtak. Emiatt érthe­tően alacsonyak a silóku­korica-termésátlagok. Mind­ezek miatt az alábhiakra szeretném felhívni a figyel­met: O Viszonyaink között egy­ségnyi területen — leg­több helyen — a silókulco- rica adja a legtöbb táp­anyagot. Ennek különös je­lentősége van nálunk, ahol a szántóterület kevés, a nép­sűrűség nagy, s a takar­mánytermő terület további növelésének csak szűk le­hetőségei vannak. Egységnyi területről sok tápanyag taka­rítható be cukorrépatermesz­téssel is, azonban a cukorrépa termesztés gépesítése még ala­csony színvonalú (még nincs elég monogerm mag, kevés a répakombájn), s a cu­korrépa tárolása is körül­ményes. A silókukoricához hasonlóan olcsó takarmányt ad az öntözött legelő is. azonban az egységnyi terü­letről nyert tápanyag te­kintetében a legelők a mi viszonyaink között jelentő­sebb területen nem verse­nyezhetnek a silókukoricá­val. © Miért van nagy szük­ségünk azoknak a ta­karmánynövényeknek a fel­karolására, amelyek egység­nyi területen a legtöbb táp­anyagot adják, mint a siló- kukorica is? Ismeretes, hogy állatállo­mányunk egy része bizonyos időszakban, különösen már­ciusban, áprilisban évről év­re éhezik és az ősszel rá­rakódott súlyt elveszti. Az állatok tehát — miután nem részesülnek egész éven át bőséges takarmányozásban — a kapott takarmányt létük puszta fenntartására, nem pe­dig hús-, vagy tejtermelésre fordítják. Ez a helyzet sok helyen rontja az állatállo­mány minőségét és megdrá­gítja a termelést. Érthető ez, hiszen a pusztán csak lé­tező, nem termelő állat fe­leslegesen emészti meg a rá­fordított munkaerőt és a táplálékot, hasztalan foglal­ja el a drága férőhelyet az istállóban. E helyzet min­denütt való végérvényes meg­szüntetése az állattenyésztés és az állattermék-termelés egyik legnagyobb tartaléka. O A félreértések elkerülé­se végett hangsúlyozni kell, hogy a silókukorica-ter­mesztést — különösen a mi éghajlati viszonyaink között — semmi esetre sem szabad szembeállítani a szemeskuko- rica-termesztéssel. így csak azok járhatnak el, akik az ál­lattenyésztés haladásának e nagyhatású módszerét, .a siló­kukorica-termesztést le akar­ják járatni. Nekünk nemcsak a jelenleginél több silókuko­ricára, hanem sokkal több abraktakarmányra is szüksé­günk van. Miért célszerű még­is „az ésszerűség határáig” kiterjeszteni a silókukorica­termesztést? a) Mert a silókukoricával nemcsak a csöveket . haszno­síthatjuk takarmányozásra, hanem az egész növényt. A jó silókukoricánál a csövek súlya az össznövény mintegy 40 százaléka. A betakarítás­kor még zöld a levélzet, a szár pedig sok cukrot tartal­maz és a kukoricaszárban fog­lalt tápanyagok emészthetők. Vizsgálatok igazolják, hogy a modern agrotechnikával ter­mesztett silókukorica minden 4,5—5 kilogrammja annyi táp­anyagot tartalmaz, mint egy kilogramm abrak. Ez azt je­lenti, hogy katasztrális hol­danként csupán 150 mázsa termés esetén is annyi táp­anyagot takaríthatunk be égy katasztrális holdról, mint amely 30 mázsa szemeskuko- rica termése. b) Abban az esetben is fel­karolást érdemelne a silóku­korica-termesztés, ha csak annyi tápanyagot adna egység­nyi területről, mint a szemes- kukorica; a következő okok miatt: a silókukorica termesz­tése teljesen gépesíthető, ezért olcsó takarmányt ad. És mi a takarmányt általában drágán termeljük. így a hús- és tej­termelés költségei is nagyok, mert a költségek felét-kéthar- madát a takarmány költségei teszik ki. Egyik silókukorica- termesztési kísérletünkben, a debreceni tangazdaságban csupán GO forintba kerül egy métermázsa keményítő ér­ték. Másrészt a silókukorica a tábláról a silótérbe, s onnan egyenesen a felhasználás he­lyére. az állatok elé kerül. A szemeskukorica-tennesztés- ben pedig először betörik a csöveket, a csöveket a góréba hordják, onnan a morzsolóba, a rnorzsolóból a darálóba, a darálóból a magtárba, s csak ezután a felhasználási (helyre­ismeretes ezenkívül az is, hogy milyen gondot jelent a kukoricaszár idejében való betakarítása. A kukoricaszár betakarítására az őszi munka­csúcs miatt legtöbbször ak­kor kerül sor. amikor már mint takarmány, semmit sem ér. És meglehetősen félreve- zetőek azok a véleménylek is, amelyek a kukoricaszárban foglalt takarmány száraz anyag és például a silókukoricában foglalt takarmányszáraz­anyag között egyenlőségi jelet tesznek. Ilyen alapon állítják egyesek azt, hogy a silókuko­rica kevesebb tápanyagot ad egységnyi területen, mint a szemeskukorica. A silókukorica betakarítása augusztus második felében és szeptember első napjaiban tör­ténik, amikor az időjárás még jó és amikor még nem kezdő­dött meg az ősziek vetése, a cukorrépa, szemeskukorica be­takarítása. Amikor pedig be­köszönt a rossz, esős, sáros idő, akkor az istállóhoz közel levő silótérből kényelmes a szilázs felhasználása. A kukoricaszilázst egész éven át fel lehet használni a szarvasmarha-tenyésztésben, a tehenészetben és a marha­hizlalásnál. Nagyon jó tapasz­talatokat szereztünk a szarvas- marhák nyáron fonnyasztott lucernával+kukoricaszilázs- zsal, télen pedig kükoricaszi- lázs-flucemaszénával való ta­karmányozása terén. Egyik kí­sérletünkben jó tejtermelő ke­resztezett teheneknél egy év alatt átlagosan 3800 kilo­gramm tejtermelést értünk el — egyeseknél 4400 kilogram­mot is — anélkül, hogy abra­kot a legcsekélyebb mérték­ben is felhasználtunk volna. És ismeretes, hogy a tehenen­ként évi átlagban 3800—4000 kilogramm tejet fejő gazdasá­gokban az évi átlagos abrak­fogyasztás meghaladja a te­henenként! tíz mázsát. A silókukorica-termesztéssel lehetővé tett abraktakarékos szarvasmarha- és juhtartás te­hát nagy jelentősségű abból a szempontból is, hogy az ab­rakfelhasználásnál nem jelent­kezik a sertés- és baromfite­nyésztés konkurenseként. Kí­sérletekben nyert at is meg­állapítást. hogy az új mód­szerrel termesztett kukorica- szilázs etetésével a nyári ta­karmányozásról a téli takar­mányozásra való áttérés nem járt a szokásos súly- és tej­csökkenéssel, hanem ellenke­zőleg, az állatok kondíciója javult, termelésük növekedett. A táplálóanyag veszteségek (a lábon álló takarmány mennyiségéhez képest) szemes- kukorica-termesztésnél na­gyobbak, mint a silókukoricá­nál. Amerikai adatok szerint például szakszerű silózás ese­tén a tápanyagveszteségek nem haladják meg az 5—10 százalékot. És ami nagyon fi­gyelemre méltó: a silókukori­cában levő szemek vesztesége csupán 2 százalék körüli, ami lényegesen kevesebb azoknál a veszteségeknél, amelyek a gó- réban való tárolás esetén je­lentkeznek. Ügy gondolom, ilyen irányú szabatos kísérleteket nekünk is végeznünk kell, hogy a je­lenleg eléggé uralkodó szub­jektív véleményeket tárgyila- gosabbá tehessük. O Melyek a modem silóku­korica-termesztés alap­vető követelményei? Azokon az alapvető kívánalmakon túl­menően, amelyek a sikeres szemeskukorica-termesztés fel­tételei is, a következők: a) A tőszám helyes meghatá­rozása. Azt kell figyelembe venni, hogy a kukorica legér­tékesebb része a cső, tehát le­hetővé kell tenni a csövek tel­jes kifejlődéséi, arra töreked­ve, hogy betakarításkor a csö­vek súlya az össztömeg súlyá­nak mintegy 40 százaléka le­gyen. A csövek megfelelő ki­fejlődése céljából a silókuko­rica holdankénti növényszá­mát 22—25 000 körül, öntözés esetén pedig 30—35 000 körül célszerű kialakítani. A sűrűn vetett silókukorica nem teszi lehetővé a legértékesebb ré­szek, a csövek megfelelő ki­fejlődését, az ilyen kukoricá­ból készült szilázs tápértéke alacsony lesz. A javasolt növényszámmal, a kukoricatermesztés alapve­tő követelményeinek meg­tartásával és normális időjá- •rás esetén katasztrális hol­danként a talajtól, a növény- ápolástól és a fajtától füg­gően kataszteri holdanként öntözés nélkül 150—200 má­zsa, öntözéssel 300—400 má­zsa átlagosan is elérhető. Ez a termés öntözés nélkül mint­egy 30—40, öntözéssel 60—80 mázsa abrak keményítőérték tarto.lmának felel meg. A sta­tisztikában eddig „futó” ter­méseredményeket nem lehet elfogadni. Egyrészt általá­ban a régi, elavult agrotech­nikával termesztett silókuko­ricára vonatkoznak, másrészt a gazdaságok vezetői lénye­gében abban érdekeltek, hogy a szemeskukoricaként nem sikerült, elgyomosodott terü­leteket silókukoricaként ta­karítsák be. Másutt pedig — nem tudatlanság miatt — a jól sikerült silókukoricát sajnálják silókukoricaként be­takarítani és szemes kukori­cának hagyják meg. b) A betakarítás ideje. A kukorica azzal a biológiai sa­játossággal rendelkezik, hogy a csőben a teljes beérésig halmozza a tápértékét. Ezért a silókukoricát akkor célsze­rű betakarítani, amikor a szemek zöme viaszérésben van. Ugyanakkor a levélzet még zöid. a szár még nem száradt el és így ezek is je­lentékeny mennyiségű és emészthető táplálóanyagot tar­talmaznak. c) Gondot kell fordítani a szakszerű tárolásra és a fel- használásra. A silókukorica fehérjetar­talma — mint ahogy a szemes kukoricáé is — közismerten alacsony. Emiatt azonban sú­lyos hiba volna lemondani a silókukorica-termesztés kiszé­lesítéséről. Egyes területeken a szójával való dúsítás segít­het a hiányosságokon, általá­ban pedig a lucerna- és ló­heretermesztés szakszerű meg­szervezése a tsz-ekben és az állami gazdaságokban. E te­kintetben hajdúszoboszlói gazdaságunkban gazdag ta­pasztalatokat és ió eredmé­nyeket értünk el. Vélemé­nyem szerint ezek a tapasz­A föld művesszövet kezefi versenymozgalom eredményei ISTVÁN BÁCSI SZŐLŐJE A Pest megyei földműves­Az idén is jónak ígérkezik a termés a kétszáz négyszög- öles háztáji szőlőben. István bácsi elégedetten szemléli a züldessárga színű, mosolygó fürtöket (Koppány felv.) Az őszi gyümölcs- és szőlőtelepitési program ’• csaknem 3200 hold új telepítés A második ötéves terv ed­dig eltelt időszakéiban Pest megyében 2208 hold gyü­mölcsöst és 1710 hold szőlőt telepítették termelőszövetke­zeteinkben. Az idei terv végrehajtá­sa során ez év őszén 2331 hold gyümölcsös és 802 hold szőlő telepí­tésére kerül sor a megye nyolcvan szövetkezeti gaz­daságában. E nagyszabású terv végre­hajtásának sikerét nagymér­tékben. befolyásolja az idő­járás. A növényi nedvke­ringés megszűnése előtt meg­kezdeni nem lehet, viszont az őszi fagyok beállta előtt be kell fejezni a telepítést. Az időjárás szabja meg te­hát azt, hogy mennyi idő áll majd rendelkezésre a terv végrehajtásához. A munká­latokat irányító és végre­hajtó szerveknek úgy kell felkészülni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt befe­jeződhessen a telepítés. Az őszi telepítések elő­készületeiről a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán Gádor József kerté­szeti felügyelővel beszélget­tünk. Tájékoztatása szerint az intézkedési terv har­minc munkanapot irá­nyoz elő a terv végre­hajtására, így naponta átlag százöt holdon kell elvégezni a telepítést. A termelőszövetkezetekben te­lepítőbrigádokat alakítottak, s azok majd az Ültetvény­tervező és Kivitelező Válla­lat szakirányítása mellett dolgoznak. A tényleges tele­pítési munkálatok megkez­déséig azonban akad még feladat mind az irányító szerveknél, mind a termelő- szövetkezetekben, illetve a ki­vitelező vállalatnál. A telepítéseikhez szükséges szaporító anyag, a Földmű­velésügyi Minisztérium ki­utalása alapján, rendelke­zésre áll, és azt szerződésileg le is kötötték a tsz-ek. Egyes termelőszövetkezetek azon­ban még nem küldötték meg a vállalatnak a szükséges fedezetigazolásokat. Ezt a mulasztást sürgősen pótolni kell. A kivitelező vállalat­nak viszont arról kell gon­doskodnia, hogy a szaporító anyagok idejében és meg­felelő fajtaösszetételben (!) a telepítés helyére érkezzenek. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának éberségén is múlik, hogy e téren fennaka­dás ne legyen. A termelőszö­vetkezeteknek viszont arra kell törekedniük, hogy a még rendelkezésre ál­ló időben befejeződjenek a szükséges forgatások a telepítésre szánt területe­ken. E tekintetben máris mutat- ! koznak hibák. Egyes tsz-ek j kukoricát és más, későn érő1 növényféleségeket vetettek a telepítésre kijelölt területbe. Mintegy háromszáz hold tele­pítése forog emiatt veszély­ben. Mulasztás történt a szükséges OMMI-vizsgálatok elvégzésénél is. Nem minden szövetkezet rendelte meg az idén idejében a talajvizsgála­tokat. A jelenlegi helyzetben már az OMMI-ra hárul a feladat, hogy a késedelmet! pótolja. Az őszi telepítések előké­születeiből máris tanulságo­kat kéül levonnunk a követ­kező évre. A mezőgazdasági osztálynak már most gondolnia kell arra, hogy a szőlőtelepí­téshez a megyei szőlőter­melő helyek talajadottsá­gainak megfelelő fajtájú szaporítóanyaghoz jussa­nak a tsz-ek. A tsz-ek idejében rendeljék meg a talajvizsgálatokat, a te­lepítésre szánt területekbe pe­dig olyan növényeket vesse­nek, amelyek nem gátolják majd a nyári forgatást. A szőlőtelepítéseknél helyenként szükségessé váló tereprende­zések folyamatos és időbeni végrehajtásához pedig be kellene szerezni néhány szkréperládát és tolólapot, hogy ezeket a munkálatokat is elvégezhessék a gépállo­mások. Zárjuk ki terveink végrehajtásából az olyan bi­zonytalansági tényezőket, hogy a Karcagi Talajjavító Vál­lalat esetleg nem végzi el a tavaszi szőlőtelepítésekhez szükséges tereprendezést, mint­hogy ez a munka nem tarto­zik szorosan véve a profil­jába. Ferencz Lajos Mezőgazdasági delegáció utazott Franciaországba Szombaton délelőtt Petö- házi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes vezetésével háromtagú mezőgazdasági de­legáció utazott Franciaor­szágba. A magyar szakem­berek látogatásuk alkalmá­val a francia kenyérgabona­termesztés, a kukoricater­mesztés és a lucernatermesz­tés módszereit tanulmányoz­zák. (MTI) — A mezőgazdasági szak­munkásokon kívül az elmúlt évben 50 szövetkezeti tagot képeztek ki traktorosnak a váci járásban. A tavasz fo­lyamán újabb traktorvezetői tanfolyamot rendeztek, 22 fő részvételével. Az őszi mun­kák után kerül sor az új traktorosok továbbképzé­sére. tálatok is elterjesztést érde­melnek. A „zöld száron érő” sze- mesikukorica-termesztés két- j ségtelenül csökkenti a siló- j kukorica-termesztés el'nyeit, de csak kis mértékben. Ilyen kukoricák kinemesító" - után! kísérleteik mutatják majd meg, milyen mértékben és milyen feltételek mellett le­het a kukoricaszárat sikere­sen, kis veszteséggel silózni. Véleményem szerint nem túlzás azt javasolni a ter­melőszövetkezeteknek és ál­lami gazdaságoknak. hogy szarvasmarha és juh számos­állatonként leoalább évi 40— 50 mázsa jó kukor '-'-szilázst készítsenek. Ennek különös jelentősége van azokban a I megyékben, ahol a hosszú te- I nyészidejű, nagy termést adó kukoricafajták szemtermesz­tésre nem érnek be, a rövid tenyészidejű fajták pedig nem adnak nagy termést. Az eredményes silókukorica­termesztés viszonylag rövid idő alatt megszervezhető. A hozzá szükséges feltételek gazdaságosan biztosíthatók. A szíve olyan mint a méz! — mondotta István bácsiról a nölei Községi Tanács elnöke. S nemcsak a szíve, a szőlője is nézesfehér Kollár Istvánnak, a toki Egyetértés Termelőszövet- zezet darálósának. Három egymást követő évben, utoljára 963-ban nyert Oklevelet a megyei borversenyen a kiváló gaz- la a mézesfehér borával. szövetkezetek eredményesen teljesítették az első félévi ter­vet. A főbb gazdasági muta­tók arról adnak képet, hogy a földművesszövetkezetek jó irányban fejlődnek- A kiske­reskedelmi és vendéglátóipari forgalmi feladatokon kívül a baromfi- és tojásfelvásárlási tervet is sikeresen túlteljesí­tette a hálózat, s tovább emel­kedett a vendéglátás színvo­nala. A fejlődéshez jelentősen (hozzájárult a versenymozga­lom. Az első negyedévi ter­melési tanácskozásokon tett felajánlásaikat nemcsak tel­jesítették, de túl is szárnyal­ták a szövetkezetek. A kiske­reskedelmi hálózat például közel 17 millió forint terven felüli vállalást tett és 33 mil­liót teljesített, a vendéglátó­ipari hálózat pedig terven felül közel 6 milliós felaján­lását 8 millió forintra teljesí­tette. Jelentősen túlteljesítet­ték a költségcsökkentésre és az eredménynövelésre tett ter­ven felüli felajánlásaikat is. Az első félévben tovább fejlődtek a helyi versenyfor­mák. A múlt évben a szocia­lista brigádok száma 69 volt (320 taggal) Pest megyében, 1963 első félévében a szocia­lista brigádszint elérésére 136 brigád (6S0 fővel) tett ver- senyvállalást. A kiváló egy­ség címért 476 egység (közel 1200 fő) versenyez. A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága értékelése szerint, az alsónémedi, az ccsai és a tápiósülyi földmű­vesszövetkezet ért el legjobb eredményt a verseny eddigi szakaszában. (d- k.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents