Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

1963. SZEPTEMBER 27, FENTEK «serei kJUHop A isief/ffei púrtbi&ottsúfj ütése FÓRUM vek munkájának elemzése után a jelentés a következők­ben foglalja össze a legfonto­sabb feladatokat: (Folytatás az 1. oldalról) i sebö-nagyobb jelentőségű ja- ] vaslataht, amelyek együttvéve j ugyancsak óriási hasznot: hajtanaik a népgazdaságnak. J A normakarbantartással kap- \ csolatban emlékeztet a jelen­tés arra a korábbi figyelmez­tetésre, hogy azt a munkát folyamatosan, a gyártási kö­rülmények állandó változá­sával ■párhuzamosan kell vé­gezni. A vizsgálat során mégis azt tapasztalták, hogy ismét nem ritka a 115, sőt en­nél is magasabb teljesítmény. Ez arra figyelmeztet, hogy I egyes helyeken ismét elhanya- , goíják a normák állandó, j tudományos vizsgálatát és ki- j Igazítását, amely később ká- j rosan befolyásolhatja ezeknek. a vállalatoknak a termelő; munkáját. A legfontosabb teendők érdekeltség ér- j mozgalmi szer- í Az anyagi tékelése és a Először Sátor János, a Me­chanikai Művek igazgatója jelentkezett felszólalásra. A többi között a vállalati átszer­vezések nehézségeiről beszélt. Példaként említette a vállala­tok kooperációjában bekövet­kezett újabb hibákat. Koráb­ban több alkatrészt kaptak például az Adócsőgyártól. Ezt a gyárat beolvasztották az Egyesült Izzóba. Amikor sür­gették a korábban tőlük meg­rendelt alkatrészeket, az Egye. sült Izzóhoz irányították őket. Onnan viszont az Adócsőgyár- hoz utasították a gyárat A sok huzavona után kénytelenek voltak a minisztérium veze­tőinek segítségét kérni. Sátor János foglalkozott az alapanyaggyártás minőségé­vel, amely hatással van az egész gyártmány minőségére. Hiába igyekszik a gyár a vi­lágpiaci színvonal elérésére, ha ki vannak szolgáltatva az alumíniumkohászatnak. Az öntvényekkel, á más ‘ alapanya­gokkal sokszor van problémá­juk. Időnként alkalmazzák a minőségi kötbért — ez azon­ban nem a megoldás módja. Kérte a megyei pártbizottság! vezetőit: forduljanak az iUeté. i kés minisztériumokhoz és se- I gítsenek ezt a gondot legyőz­ni. A továbbiakban azt bizonyí-! ■bottá be saját példájukon, j mennyire érdemes új, korsze­rű cikkek gyártásával foglal­kozni. Az új cikkek bevezeté­sének köszönhetik például, hogy lekötötték teljes kapaci­tásukat, sőt. a gépkapacitás több esetben kevésnek bizo­nyul. Jövő évi tervük 250 mil­lió forinttal lesz több az idei­nél. Ebből 160 millió forintot termelékenység emeléséből nyernek. Bírálta a külkereskedelmi vállalatok olykor bátortalan kereskedelmi tevékenységét. Mostanában például a Szov­jetunióba nagy teljesítményű boylert kell szállítaniuk, de a gyártáshoz nem érkezett meg a külkereskedelmi szervektől a megrendelés. Éneikül azon­ban nem kezdhetnének a gyár­táshoz, Végül is az iparigazga­tó saját hatáskörében rendel­te el a boyler gyártását, de a külkereskedelmi szervek in­tézkedése a mai napig is ké­sik. Úgyszintén kifogásolta a kutatóintézetek tevékenységét. Véleménye szerint a kutató- intézetek sokszor elvont, — az iparban közvetlenül nem hasznosítható — kutatásokkal foglalkoznak, holott az ipar­nak nagy szüksége lenne mun­kájukra. Befejezésül a beruházási tervek késedelmes elfogadá­sával. majd a vezetés mód­szereivel foglalkozott. Meg­említette, hogy gyáruk nem érhetne el oly sok eredményt, ha a pártszervezet nem foglal­kozna annyira lelkiismerete­sen a legfontosabb termelési kérdésekkel. Náluk minden fontos ügyet közösen beszél­nek meg és a pártszervezettel teljes összhangban intézked­nek. Vári Zoltán, a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének Pest megyei titkára a most zárult újítási kiállítás hasznosságát méltatta. Mint mondotta, mintegy ötezer «•’n'Vem'ber tekintette meg a A folyamatos munka érde­kében határozottabban kell végrehajtani a profilrendezést. Szükséges, hogy ezt a mun­kát a vállalatok saját erőből is dinamikusabban végezzék, hogy biztosítsák a dolgozók folyamatos munkaellátottságát és a vállalatok eredménye­sebb működését. Tovább kell fejlesztené a korszerűsítő és szervező rész­legek munkáját. Biztosítani kell az ezekben a részlegek- ben dolgozó szakemberek szak- : mai fejlődését, a tapaszta­latcseréket. A korszerű gyártási mód­szerek és technológiák gyor- j sabb bevezetése érdekében csökkenteni kell azt az időt,. amely a tervezés és a soro­zatgyártás között telik el. Eh- j hez is fokozottabban keil j felhasználni a saját erőforra-1 sokat, emellett azonban foko­zottabban be kell vonni a munkába a tudományos inté­zetek szakembereit, az egye­temeket és más tanintézete­ket. A szellemi erők gyara­pítása érdekében vállalataink az eddiginél jobban éljenek az adott lehetőségekkel, küld­jenek még több embert az egyetemékre és technikumok­ra, mert csak így biztosít­hatják az egyre nagyobb fel­adatok megoldásához elenged­hetetlenül szükséges szakem­bergárdát. A pártmunkáról szólva, hangsúlyozza a jelentés, hogy pártszervezeteink agiitációs és propagandamunkájukban fo­kozottabban vegyék figyelem­be a Politikai Bizottság 1960 áprilisi és szeptemberi hatá­rozatait. Pártszervezeteink­nek fokozottabban kell együttműködni a társadalmi és tömegszervezetekkel. a gaz­dasági vezetőkkel, a gépipari határozat további végrehaj­tása érdekében. Százezer bejáró dolgozó ügyében A vita kiállítást amelyen 81 vállalat hatszáz újítása szerepelt Az érdeklődésre jellemző, hogy több mint száz újításról 40—50 üzem kért műszaki leírást, mert saját üzemükben is be akarják azokat vezetni. A jól sikerült kiállítás híre túllépte a megye határait. Megemlítette, hogy az újító­kiállítást csak eszköznek te­kintik a sok ötlet, hasznos ta­pasztalat népszerűsítésére, ter­jesztésére. Az igazi munkának ezután kell következnie. Jó lenne, ha a továbbiakban min­den vállalat, üzem és társadal­mi szerv az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonítana az újítómozgalomnak. Egyetlen olyan hely se legyen, ahol el­fogadnak, kifizetnek egy újí­tást, de nem vezetik be, nem hasznosítják. Ezután szót emelt a fekete túlóráztatás ellen, amely saj­nos meghonosodott sok válla- lateBlgkU. ..u/u vuv.. . Boka László, a Csepel Autó­gyár műszaki szocialista bri­gádjának, valamint a gyári párt-végrehajtóbizottság mel­lett működő műszaki, gazda­sági bizottság vezetője a ter­vezés pontosságáról beszélt Elmondotta, hogy a tervek gyakori változtatása, a terv- bizonytalanság olykor nehezíti a politikai mozgósítást bizo­nyos feladatokra. Hiszen mire a társadalmi aktivisták a meg­adott szempontok alapján népszerűsítenek valamilyen intézkedést, — előfordul, hogy addigra az a terv megválto­zik. Ez kedvezőtlenül hat a műszakiak tevékenységére is, akiknek a gyár nem tudja kel­lően kihasználni alkotó, kez­deményezőkészségüket. Bóka László is beszélt az alapanyagok, az öntvények mi­nőségi problémáiról- Megem­lítette, hogy egyeg alkatrészek gyártásánál a kovácsolt al­katrészeknek mintegy ötven százalékát elforgácsolják, ho­lott az anyagért drága pénzt fizetnek. Ezzel kapcsolatban szólott a forgácsolás korszerű­sítéséről is. Kiemelte az újítómozgalom fontosságát — ő maga is több­szörös újító —, de figyelmez­tetett arra, hogy a műszaki fejlesztést nem szabad csak erre alapozni. A műszaki fej­lesztésnek gondos elemzésen, tervezésen és gyors intézkedé­sen kell alapulnia. Egy-egy technológiai területet teljes összefüggésében kell vizsgálni, így várható csak. hogy a belső tartalékok felszínre kerülje­nek. Németh Lajos, a Híradás- technikai Anyagok Gyára fő­mérnöke éves tervük túltelje­sítését jelentette be. Elmondot­ta, hogy bár nékik is vannak kooperációs nehézségeik más vállalatokkal — mégis túltel­jesítik tervüket- Kifogásolta, hogy akkor, amikor gyáruk a televíziós készülékekhez kül­földre is szállít .„U-magot”, — ugyanakkor hazai felhasz­nálásra bizonyos szűklátókörű­ség folytán egyesek nem tart­ják aUMlmasruik. Néha a ter­melést bizonyos nehézkesség akadályozza a felsőbb szervek részéről. Az alumíniumhuzal­lal kapcsolatban mondotta el, hogy amikor gyártásra került volna a sor, jöttek rá, hogy az illetékesek nem gondoskodtak, alapanyagról. A jelenlegi hely­zet pedig az, hogy a hazai anyaggal szinte drágább lenne az újfajta gyártás megindítá­sa, mintha külföldről hozattuk volna be, vagy mint a koráb­bi termelés. Szintén beszélt a kutató erők hasznosabb foglalkoztatásáróL Ne történjen meg — mondot­ta —, hogy két kutatóintézet a ferrit gyártásánál ugyanarra az eredményre jutott, s ezt megelőzte a gyár ugyanolyan» kutatása is. Jobban keilend koordinálni a kutatómunkát! í Baross Gyuláné, a KISZÖVj megyei elnöke a szövetkezeti! iparról szólott. Elmondotta,; hogy túlméretezett terveiket' globálisan 94 százalékra telje­sítik. Sok gondot okoz nekik az építőipar tervének teljesítése is, kivált a rossz faanyagellá­tás miatt Jövőre reálisabb ter­vet készítenek, nem hozzák szövetkezeteiket az ideihez ha­sonló nehéz helyzetbe. Mint mondotta, export ter­melési tervüket túlteljesítik. Ezután a vas-, a fa- és a bőr­ipar átszervezéséről beszélt A műszeriparról szólva örömmel közölte, hogy 50 ezer olyan kismotor gyártását kezdték meg, amelyet mind a játékok elkészítéséhez, mind az ipari televízióhoz felhasználnak. Gyártmányukra a külkereske­delem is igényt tart Ebben az esztendőben a leg­több eredményt a dolgozók munkakörülményeinek megja­vításában érték el. Sok egész­séges munkateremmel gazda­godtak, valamint öltözőket fürdőket és más szociális lé­tesítményeket emelitek. Végezetül Szakait József, a Pest megyei Pártbizottság tit­kára foglalta össze a tanács­kozás tanulságait A pártbi­zottság újabb határozatot nem hozott, hiszen az egy évvel ezelőtt határozatba foglalt fel­adatok napjainkban is meg­szabják gyáraink, üzemeink pártbizottságainak, kommunis- táinak tennivalóját. \ Százezer bejáró dolgozó ügyében címmel megjelent gondolatébresztő problémákat tartalmazó cikk publikálását a földművesszövetkezeti mozga­lom részéről is rendkívül idő­szerűnek és hasznosnak tart­juk, nemcsak azért, mert a földművesszövetkezeti hálóza­ton belül is sok olyan keres­kedelmi, vendéglátóipari és pénzügyi dolgozó van, aki na­ponta utazik munkahelyére, hanem azért is, mert a föld­művesszövetkezeteknek egyéb­ként egyik fontos feladata elő­segíteni a lakosság, a tagság nevelését, kulturált szórakoz­tatásának megoldását. Ezen belül — éppen a feladat jelle­géből kifolyólag — igen sokat tehetnek a bejáró dolgozók ilyen irányú igényeinek a ki­elégítésére is. Valamiről azonban nem sza­bad megfeledkeznünk, amikor erről a problémáról ejtünk szót Nevezetesen arról: egyál­talán megfogalmazódik-e a be­járó dolgozókban az az igény, ■hogy a fáradságos utazgatás után fennmaradó szabad ide­jüket. vagy annak egy részét művelődésre, tartalmas szóra­kozásra fordítsák? Abban ter­mészetesen nem lehetnek elté­rő álláspontok, hogy a szabad idő ilyen jellegű felhasználásá­ra minden körülmények között szükség van, ez egyik feltétele magatartásbeli, gondolati és morális nemesedésnek, tehát az úgynevezett köznapi tudat magasabb szintű meggyökere- sedésének. Tömegszervezete­inkre — véleményünk szerint — itt az a feladat hárul, hogy a ráhatás módszereit kimun­kálják, s olyan programokat állítsanak össze, amelyek von­zóak is, képesek a visszahúzó fáradtsági tényezőkön átemelni a munkából hazatérőket. Saj­nos, gyakran a művelődési há­zak programjából is hiányol­juk ezeket az elemeket, kezd­ve azon az alapvetp gyakpjla- ti tényezőn, hogy a művel ődiési ház * egyáltalán a község tár­sasági életének a központja le­gyen. Mire gondolunk? Arra, hogy a művelődési házban a program nélküli napokon, il­letve napszakokon kihalt az élet, holott minden feltétel és eszköz rendelkezésre áll a dél­utáni és esti úgynevezett „egyéni” szórakozásra, műve­lődésre, a társasági együttlétre. a művelődés és szórakozás klubszerű kereteire. De nem erre vonatkozik megjegyzésünk lényege, ha­nem inkább azokra a lehető­ségekre, amelyeket a földmű­vesszövetkezetek, de az állami kereskedelmi szervek sem ak­náznak ki eléggé a megyében. A fejlődésben odáig már elju­tottunk, hagy csaknem vala­mennyi községben és faluban van korszerű cukrászda, ahol megfelelő környezetben tölthe­tik szabad idejüket a vendé­gelt —. ám azok a gyomor él­vezetein kívül mást nemigen nyújtanak, holott éppen ezek a helyiségek kiválóan alkal­masak tartalmas szórakozás­ra. Egyik lehetőség a „libresz- szó” jelleg kialakítása, amely­ben úttörő munkát végzett megyénkben a Kiskuniacházi Föüdművesszövetkezet. Köny­vek, folyóiratok, különböző új­ságok díjtalan használata mel­lett különböző társasjátékok állnak a betérők rendelkezésé­re. Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy éppen a bejáró dolgozóiéra való tekintettel a községi könyvtár az ilyen cukrászdákban a nap különbö­ző szakában, vagy éppen könyvtárzárás után könyvköl­csönző szolgálatot tartana tár­sadalmi aktívák bevonásával. Ezt azért is célszerűnek vél­jük, mert nem kerülne annyi utánajárásba, az olvasnivaló megszerzése, hiszen a cukrász­dák rendszerint mindenkinek az útjába esnek, a könyvtárak viszont nem. (Sajnos. — A szerk. megjegyzése.) Más módszerekkel ts gaz­dagítani lehetne a vendég­látóipari egységeken belüli szórakozást, ha gyümölcsöz- tetnénk a technika nyújtotta előnyöket Gondolunk itt ar­ra, hogy a nap különböző szakában zenegépen vagy magnetofonon változatos ze­nei műsorokat, irodalmi ösz- szeállításokat stb. lehetne műsorra tűzni. Mesedélelőt- töket és délutánokat, táncos teadélutánokat lehetne ren­dezni a hét különböző napjain. Ehhez hasonlóan kellene élet­tel megtölteni napközben a művelődési házakat is, külö­nösen a nagyobb létszámú kö­zönséget, vonzó divat- és árubemutatók, filmvetítések, élménybeszámolók, kiállítások stb. rendszeresítésével. így a váltott műszakból hazatérő, különböző foglalkozású dol­gozók is megtalálnák az ér­deklődési körüknek megfelelő szórakozásb De másképp is hozzájárul­hatnak a földművesszövetke­zetek a szabad idő valóban szabaddá tételéhez: itt a szolgáltató tevékenység és hálózat bővítésére gondolunk. Még több olyan szolgáltatást kellene nyújtaniuk, amelyek megkönnyítik a házi és ház­tartási munkát, könnyítenek a sütési és főzési gondokon, általában a szabad időt meg­rövidítő tevékenységen. A magunk részéről is oda­hatunk tehát, hogy a föld­művesszövetkezetek minél sok­oldalúbban járuljanak hozzá a lakóhelyükről eljáró dolgo­zók művelődési lehetőségének a változatos formában törté­nő biztosításához. Villányi Lászlóné, a KPVDSZ megyei bizottsága kulturális bizottságának elnöke A jobb olvasószolgálatért A Pest megyei könyvtár a közelmúltban hasznos kis füzetecskét adott közre, ösz- szeállították a könyvtár bir­Októberben Ahányban játsszák az Akik ellopták a holdat című színes lengyel filmet tokában levő mezőgazdasá­gi szakkönyvek jegyzékét, s mintegy hatszáz példányban sokszorosították. Az ajánló­jegyzéket megküldték vala­mennyi könyvtárnak, de ezenkívül megküldték sok mezőgazdasági szakember cí­mére is. A könyvtár célja, hogy mezőgazdasági szak­emberek részére, legyenek azok vezetők, vagy egyszerű szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, segítsé­get nyújtson a szakiroda- lom rendszeres, folyamatos tanulmányozásához, tudásuk elmélyítéséhez. Az olvasó a kiválasztott könyvet kérheti a legköze­lebbi könyvtárban, s a könyv­táros gondoskodik beszerzé­séről. A megyei könyvtár a kért könyvet postafordul­tával megküldi. A kezdeményezés figyelmet érdemel. A tervek szerint rövidesen sor kerül majd más té makörű ajánló jegyzé­kek kiadására is. Erdészeti lexikon, termelési kézikönyvek KULTURÁLIS HÍRADÓ Szakkörök a megyében A megyei tanács művelő­désügyi osztályának adatai szerint mintegu harminc mű­velődési házban működnek szakkörök m egyénkben. A Mezőgazdasági Könyv­kiadó a növekvő, s mind szé­lesebb kcírű érdeklődésnek megfelelően állította össze jövő évi kiadási programját. 1964. évi tervében mintegy 100 mű kibocsátása szerepel, ezek gerincét az üzem- és munkaszervezési, valamint a gépesítési szakirodalom ké­pezi. Jelentős helyet kapnak a mezőgazdasági kiadványok között a népsizerű, és a szak­emberek számára nélkülözhe­tetlen kézikönyvek. Megjele­nik Láng Géza növényter­mesztési és Kemenessy Ernő talajművélési kézikönyve, va­lamint a baromfitenyésztés kézikönyvének első és a szőlő­termesztés második kötete. Érdekes, és a maga nemében az első kiadvány az erdészeti, vadászati és faipari lexikon, Képzőművészeti kiállítás Vácott Észak-Pest megyei képző­művészeti kiállítás nyílik ok­tóber második felében Vácott, a Vak Bottyán Múzeumban. A szervezési munkák megkez­dődtek. A zsűri október 8-án fii össze, s bírálja el a kiállí­tás anyagát. Ebben az évben még további bárom képkiállí­tás rendezésére kerül sor: Peuker Károly Vácott, László Lilla Gödöllőn, Gebora László pedig Tápiógyörgyén rendezi meg kiállítását. Kézikönyv a klubvezetőknek Mint ismeretes, még év elején megalakult a megyei klubszakbizottság, amelynek célja a művelődési házak­ban a működő klubok mun­kájának segítése, a hasznos tapasztalatok népszerűsítése. A megyei bizottság most a , _ . napokban ulest tart Napi- endrén ^ Ráckevén mutatják renden szerepel a klubvezetők ^ vérdíj című színes nyu- részére rövidesen megjelenő gatnémct filmet. Női főszere- kézikönyv kiadása. pét Maria Schcli játssza. Bagi mozaik Október 1-én kezdődnek meg a községben az ismeret- terjesztő előadások, előadásso­rozatok, akadémiák. Az első sorozat cúne: A titokzatos ter­mészet. Hat előadás hangzik él ebben a témakörben, filmve­títéssel kísérve. — Szabadpol­cos rendszerűvé alakították át a községi könyvtárat, amely sok új könyvvel is gyarapo­dott. — A községi művelődési ház színjátszó együttese elő­adja a Két férfi az ágy alatt című vígjátékot. A próbák megkezdődtek. — Két és fél órás önálló irodalmi estre ké­szülnek a szavalok. Az irodal­mi összeállítás Lilia szereim« címmel kerül előadásra. Arany János-est Pécelen A szeptemberi Petőfi Sán- dor-est után október máso- dik felében Arany János* estet rendeznek Pécelen, i községi művelődési otthon­ban, az irodalmi színpad együttesének közreműködésé vei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents