Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

rear Keen« 1963. SZEPTEMBER 26, CSÜTÖRTÖK Egy nap — két esemény Ma záruk a megyei újító kiállítás — Szocialista brigádvezetők tanácskozása Tegnap két, érdekes ese­mény zajlott le a Pest me­gyei újítókiállítással kapcso­latban. Mint beszámoltunk ró­la, a hónap közepén a buda­pesti vasasüzeonek és a me­gyei vállalatok részvételével újító- és tapasztalatcsere-kiál­lítást rendeztek a Budapesti Nemzetközi Vásár nehézipari pavilonjában. Szerdán délelőtt sajtótájé­koztatón ismertették a rende­zők a 10 napos kiállítás ese­ményeit és eredményeit. Meg­hívták erre a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, több kül­kereskedelmi vállalat és az OKISZ képviselőit is. Az el­hangzott referátum szerint hatezren fordultak meg a sárga műanyagkupolás pa­vilonban. Ami még ennél is fontosabb, közel négy és fél ezer, a kiállításon látható újí­tás leírását kérték el a külön­böző vállalatok. A legnagyobb sikert a Pest- vidéki Gépgyár rúgóhajlító­készüléke érte eL Kilencven­ötén kérték leírását. A Szer­számgépfejlesztési Intézet több orsó«, állítható fúróberende­zése után több mint százan ér­deklődtek. Szerdán délután a fővárosi vasasüzemek és a Pest megyei vállalatok szocialista brigád­vezetői és szakszervezeti bi­zottsági tagjai ültek össze a budapesti ÉDOSZ székházá­ban. Burán Károly, a SZOT- elnöksége mellett működő Mű­szaki Gazdasági Tanács meg­bízottja tájékoztatta a megje­lenteket. Előadásának témájá­ról így nyilatkozott: — Két kérdést igyekeztünk megbeszélni. Az első a szocia­lista brigádok és az újítómoz­galom közös vonása. A máso­dik az ezzel kapcsolatos leg­fontosabb problémák, boncol­gatása. Meg kell állapítanunk, hogy a korábbi, eleve sikerte­lenségre kárhoztatott gyakor­lat szerint az említett két témát külön kezelték. Pedig amikor egy eirttber újít, s gon­dolkozik azon, hogy jobbá és hasznosabbá tegye munkáját és munkakörülményeit, akkor ezzel már a nemes versengés magasabb színvonalát segíti. Nem a nagyobb fizikai, de a nívósabb szellemi erő kell, hogy győzedelmeskedjék. A szocialista brigádoknál ügyesség, erő és gondolat az. összefogással és a közös szakképzéssel hatványozódik. Ilymódon válik az egész az új idők nagy emberi iskolájá­vá. — Mi a véleménye a kiállí­tásról? — Hosszú ideje vagyok pá­lyámon, s így volt alkalmam néhány hasonló rendezvényt végignézni. Ezért jelenthetem ki nagy örömmel, s eléggé megalapozottan, hogy rendkí­vül jó! sikerült ez a közös vál­lalkozás. Az előzőektől eltérő­en előnyét mindenekelőtt ab­ban látom, hogy egy-egy mun­ka-, illetve technológiai folya­mat különböző fokozatát és Változatait egy helyen talál­ja meg a szemlélődő. így mód­ja van összehasonlítani, dönteJ ni, s átvenni a legalkalmasab­bat, vagy éppen gyarapítani, tovább alkotni. A másik, fel­becsülhetetlen előny, hogy a rendezők erejüket a szervezett ötlet- és tapasztalatcsere le­bonyolítására összpontosítot­ták. Amint az eddigi adatok tanúsítják, nem eredményte­lenül. A csütörtökön záruló kiállítás olyan hasznot ígér, hogy érdemes lenne megfon­tolni, országos megvalósítását. Palotás Károly, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, egy kicsit fá­radtan, de szintén nagy öröm­mel jelenti ki: — Nagyobb a siker, mint amire számítottunk. Munka­társaink szinte éjjel-nappal dolgoznak, hogy fogadják a beérkező új javaslatokat, illetve továbbítsák a bevezet­ni tervezett és a helyszínen látott újítások leírását. Azt hiszem, az egyének, de a nép­gazdaság részére is jelentős hasiznot hoz a sok, egyébként fel nem fedezett, módszer és változtatás elterjesztése. — Mi lesz a kapuzárás után? — Csütörtökön este valóban bezárjuk a kiállítás kapuit. De ezzel nem szűnik meg ez­zel kapcsolatos rengeteg mun­kánk. A megyei szakszervezeti központban fenntartjuk a min­den érdeklődő számára hozzá­férhető ,,böngészdét’. hogy va­lamennyi tapasztalat, újítás megkeresésére mód nyíljék. Ezt az alkalmat ragadom meg arra, hogy felhívjam a megyei üzemek, intézmények, vállala­tok vezetőit; ha vannak még olyan újítási dokumentációk, Újabb garázda fickó került hűvösre ami persze nem ment botrány nélkül. Garázdálkodásának a rendőr járőr megjelenése ve­tett véget. A. rendőrök azonban elnéző­ek voltak hozzá és nem csuk­ták be, hogy lehűlt volna a vé­re. így azután szerdán vasvil­lával jelent meg Strupkáék kapujánál, döngette a kaput, s fenyegetőzött, hogy kiirtja az egész családot. Ezt már meg­elégelte a rendőrség is és a falu közvéleményének egyön­tetű helyeslése mellett hűvös­re tette a garázda fickót. Ga­rázdaságáért a bíróság előtt felel majd. A múlt vasárnap Dabason részegen ment be a kocsmába Pál József 22 éves falubeli le­gény. Noha már alig állt, meg a lábán, nagy hangon Halt kö­vetelt, A csapos — nagyon he­lyesen — nem akarta kiszol­gálni. A részeg fiatalember er­re veréssel fenyegette meg a kocsma vezetőjét. Kiabált egy ideig, azután mikor látta, hogy senki sem ijed meg tőle, ki­kapta az egyik vendég kezé­ből a söröskorsót, s úgy csap­ta a földhöz, hogy a szertere­pülő üvegszilánkok két embert is megsebeztek. Ezek után ter­mészetesen ki akarták tenni a szűréi, mire a duhaj legény újabb korsókat csapdosott a földhöz. Estefelé újra beállított az italboltba. A vendégek között meglátta Strupka Józsefet. Odalépett és minden további nélkül pofonvágta. Ismét ki akarták tuszkolni az ivóból, amivel megalapoztuk állatál­lományunk egész évi tömegta­karmányozását. így tehát fel­szabadult erővel láthatunk Hozzá az intézkedési tervbe foglalt egyéb feladatok telje­sítéséhez. E feladatok közül Cegléd- bercelen is a vetés a legfonto­sabb. A járási tanács intézke­dési. terve szeptember 19-től október 2-ig 42 hold őszi ta­karmánykeverék, 223 hold őszi árpa, valamint 133 hold rozs vetését irányozza elő az Egyetértés Tsz számára. Eb­ből már 33 hold keveréket, kétszáz hold őszi árpát és a ro­zsot elvetették. A hátralevő részt néhány nap múlva, de a határidőre bizto­san teljesítik, ha csak valami rendkívüli természeti akadály j nem adódik közben. 1 Ezzel egyidejűleg folynak a j búzavetés előkészületei is. : összesen 465 hold hazai és 312 hold intenzív búzát vet az j idén ősszel a termelőszövetlce- 1 zet. E héten nyolcvanegy hold búzát már el is vetnek, mert; október 9-ig kétszáz holdat j kell elvetni az ütemterv sze­rint. Nagy feladatot jelent a [ vetésterület biztosítása, mert i Pótolhatja-e az írógép a szedőgépet ? Érdekes új magyar találmány — Minden betű annyi helyet kap, amennyin éppen elfér RENDŐRSÉG! KRÓNIKA Betörd járt a naplókban a Váci Kötöttárugyár bölcsődé­jében. Egy asztalfiókból tete­mes pénzöss zöget lopott eL A nyomozás folyik. Álkulccsal hatolt be a hó­nap közepén Tárnokon Sziko- nyáökhoz ismeretien betörő, s onnan 2000 forintot, továbbá 2400 forint értékű ruhaneműt vitt magával. Zsákmányával nem jutott messzire: a buda­pesti Nyugati pályaudvaron rövidesen elfogták. Ifj. T. László fiatalkorú volt a tet­tes, őrizetbe vették. Tiltott határátlépés bűntet­te miatt indul bűnvádi eljárás Sz. Béla 17 éves abonyi ipari tanuló ellen, aki szeptember 13-án este illegálisan átlépte a jugoszláv határt. A jugosz­láv szervek elfogták, s né­hány napon belül visszaadták a magyar hatóságoknak, őri­zetbe vették. Sikkasztó postáson. Fried­mann 7,o!*«>»K« t’V * szr.fei­postás nő háríbin falftV-íi la­kos elmére' érkezed pénzes- utalványt meghamisított, s így 2200 forintot elsikkasztott. Bűnvádi eljárás indul ellene. Ittasan baktatott hazafelé a gödöllői vasútállomásról éj­szaka Vajda István vacszent- lászlói lakos. Csatlakozott hoz­zá Labjánszki István 26 éves, gödöllői, foglalkozás nélküli férfi, aki augusztus 1 -ón jött ki a börtönből, s felajánlotta, hogy hazakíséri. Útközben aztán kilopta zsebéből az em­ber irattárcáját, a benne levő 1100 forinttal. Labjánszkit, aki szabadságának hetei alatt más bűncselekményeket is el­követett, letartóztatták. Szellemes, népgazdaságilag is jelentős találmányra veze­tett az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalatnál Vég­vári Béla műszenmémök ősz- í tályvezető. valamint Nagy 1st- j ván és Szigetvári Béla mű-. szerésí; Júuakája. Qiyan be- j fürkésztelek, j raasetyneK TreSpfefeévél a ko- j zöriségés latin-, vagy cirillbe- tűs írógépeken a nyomtatottal azonos külső megjelenésű szö­veget lehet írni. Ez pedig két­féle eltérést jelent a megszo­kott gépírt szövegekkel szem­ben. Az egyik az, hogy míg a kö­zönséges gépírásnál minden betűre és Írásjelre egyformán 2.6 milliméter jut a sorból, az új berendezés beépítése után mindegyik beéri annyival, amennyin éppen elfér. A ta­lálmány hat különböző mé­retű „helyfoglalást” tesz le­hetővé. A pont helyigénye pél­dául körülbelül egy millimé­tér, az m-betűé 2, a nagy m- betűé — ez a leghosszabb — 3.2 milliméter. A másik különbség pedig az, hogy a találmány alkalma­zása esetén a sorok egyformán végződnek, vagyis utolsó be­tűik, illetve írásjeleik ponto­san egymás alá kerülnek. A találmány tehát a közönséges írógépet valóságos „szedőgép­pé” alakítja át, illetve bizo­nyos értelemben lehetővé te­szi, hogy az írógép pótolja a szedőgépet. A találmány népgazdasági jelentősége három téren mu­tatkozik. Először is 40 száza­lékos papírmegtakarítást tesz lehetővé. Másodszor az 1000— 1500 példányszámú „nyomtat­ványok” — brosúrák, egyete­mi jegyzetek, prospektusok, stb. — ezzel a módszerrel sokkal gyorsabban és olcsób­ban sokszorosíthatók stenci­len, rotaprinten vagy ofszet­nyomással, mint nyomdai úton. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLŐr (22) Különös v Az EGYESOLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. GÉPGYÁRA (Budapest IV, Szilágyi u. 26. sz.) felvételre keres esztergályos, marós. általános műszerész, elektroműszerész, lakatos, mintakészítő szakmunkásokat, valamint gépészmérnököket, gépésztechnikusokat és vegyésztechnikust — Defenzív osztály — szólt a százados. Ferenczi néni közben fel­tálalta a levest. Hajlott, kis termetű asszony volt, de korát meghazudtoló fürgeséggel jár­kált a lakásban. — Egyetek már. ne lefetyel­jetek annyit... Jövök én is mindjárt... Csak még a krumpli utolját kisütöm —- biztatta evésre gyerekeit és az ifjú vendéget. — Csakugyan, együnk már — mondta az öreg. s egy kis­sé megemelkedett, hogy a fiú­nak odaadja a merőkanalat. A gyerek meglepetve látta, hogy Ferenczi bácsinak eltor­zul az arca. amikor felemelke­dik. Az öreg nyomban vissza is huppant a székére... — A vitéz Kertes ... Hogv nyúljon ki abban a pillanat­ban, amikor egy székről kell felállnia... Tudod. fiam. ő csinálta ezt nekem ... No de hallgasd csak ... Egyik éjsza­ka ránk törtek a csendőrök, fönn a hegyekben. Körülkerí­tettek bennünket Két pus­kánkkal addig lőttük őket, amíg csak győztük tölténnyel. Ök is lőttek kegyetlenül... Hárman meghaltak közülünk, tizenegyen pedig bekerültünk a sátoraljaújhelyi politikai börtönbe :. Volt ott már min­denfajta népség. Szerbek, uk­ránok, szlovákok, még német is egy. Egy sváb. Kommunista volt az is .. . Meg aztán persze magyarok ... Vitéz Kertes járt be mindennap kihallgatni a társaságot. Tudtuk, hogy nagy vaddisznó, embernyúzó, de aztán egyszer olyat hallottunk róla, amitől összeborsózott a hátunk, hogy még ma is fé­lék rágondolni. Már korábban is rebesgették, hogy egy-egy tízes csoportot mindig elvisz­nek a börtönből. Az őrök azt mondták, hogy Németország­ba hurcolják a foglyokat. Dol­gozni. Égjük este aztán meg­tudtuk, hogy fenéi Németor­szágba. vitéz Kertes viszi ki őket a hegyekbe, és ott tarkó­lövéssel kísérletezik rajjuk. Maguknak kell megásniuk a sírt, aztán belelövöldözi őket a gödörbe. Mondták, hogy olyan tarkólövést kísérletezett ki, amitől azonnal meghal' az ember. Irtózatos volt az az es­te. Az egész börtön ott állt a cellaajtóknál, és iszonytatosán dörömbölt. Egyszer csak vala­honnan énekelni kezdték az Internacionálét. És ha hiszed, fiam. ha nem, az egész bör­tön az Internacionálét énekelte egyfolytában, estétől reggelig. Hiába jöttek az őrök. hiába üvöltöztek. Amelyik cellát ki­nyitották, az elhallgatott, de a többi tovább énekelt. Ekkor elrettentésül két foglyot kivit­tek az udvarra, ahová le le­hetett látni a cellaablakokból. Az egyik szerb volt, a másik meg ukrán. Szöges korbáccsal ütötték a meztelen testüket. Azok meg mind a ketten to­vább énekelték az Intemacio- nálét, egészen addig, amíg el nem ájultak ... — Hagyja már abba, apám, nem tud ebédelni a fiú... — próbálta megfékezni az öreg nyelvét Ferenczi százados. — Igaz is... Egyél fiam .;. — De folytassa csak, Feren­czi bácsi. Borzasztóan érdekes — rázta meg az öreg karját a fiú. — Hát ha ő akarja — né­zett a gyerekeire Ferenczi bácsi. — Két nap múlva bele­kerültem abba a bizonyos cso­portba. Tízen voltunk foglyok a teherautón, meg négy csend­őr. Vitéz Kertes a sofőr mellé ült. Őrnagyi sarzsit viselt, pe­dig tudom, hogy fél évvel az­előtt még főhadnagyként grasszált az újhelyi utcán. Mentünk az éjszakában, men­tünk, az autó már majd kiráz­ta belőlünk a lelket. Vacak he­gyi utakon, meredeken, egyre beljebb a hegj’ek közé, az er­dőségbe. Végül is leparancsol­tak bennünket a kocsiról. Ásót nyomtak a kezünkbe, és ásni kellett. Akkor már tudtuk, hogy a saját sírunkat ássuk. Nem akaródzott sehogy sem, de hát tudod, fiam, melyik ember ássa meg szívesen a saját sírját? Köves volt a ta­laj, lassan haladtunk. Vitéz Kertes egyre csak nógatott bennünket. Aztán kész lettünk egy kisebbfajta gödörrel, bár szerintem még döngölővei is nehezen fért volna el benne a testünk .., S akkor egyenként összekötötték hátul a kezün­ket ... No de hát együnk is valamit — emelte fel a kana­lat az öreg, és százados fiára pillantott, aki már' javában kanalazta a levest. Ferenczi bácsi is lenyelt egy-két kanál­lal, aztán folj’tatta, mert a fiú továbbra is izgatottan leste. — Aztán libasorba állítottak ben­nünket. majd odaszólították a gödörhöz az elsőt. Én a sor végén álltam. A fákon átsü­tött a holdvilág, de vitéz Ker­tes arcát olyan tisztán láttam, mintha a legfénj'esebb napsü­tésben néztem volna. Elővet­te a pisztolyát, néhányszor megforgatta a levegőben, majd énekelni kezdett valami ócska dalt, a maga költötte szöveg­re mé|» most is pontosan em­lékszem. ..Kommunista a nya­valyása. megérdemli, hogy a sírját jól megássa ...” Aztán tarkón lőtte az embert, aki ab­ban a szemoillantásban meg­fordult a saját ten sei ve körül, és belezuhant a gödörbe. Vitéz Kertes meg csak röhögött, és azt mondta: Ez is jól sikerült, ezt a kivégzési formát be keli vezetni az egész magyar és német hadseregben, ő tökéle­tesen kikísérletezte ... Már az ötödik embernél tartott... (Folytatjuk) i a búza nagy része kukorica után kerül földbe. Ez azt je- ! lenti, gyorsan, szervezetten j kell betakarítani a kukoricát, hogy utána még idejében el­■ készíthessék a vetőágyat. A tagok egyéni érdekeltsé­gét biztosítva a búza előve- ; temény betakarításában, el- ! sősorban a háztáji földeket jelölték ki búza-eüővetemé- nytiL A tagok ugyanis szíve­sen és gyorsan takarítják be a háztáji kukoricát. Még ezt a munkát is szervezetten vég­zik azonban, hogy ezzel is elősegítsék a gyors befejezést. Így például szállítóeszközöket biztosítanak a nyugdíjasoknak, akik legjobban ráérnek kuko­ricát törni. így azok vállal­ták, hogy néhány nap alatt letörik az 55 holdnyi kuko- i ideájukat és nyomban leta- j karítják a földről a szárat. | A háztájin kívül rendelkezésre áll meg a kombájnnal betakarított 75 holdas napraforgótáb­la és a burgonyaföld is. 1 ■ Bíznak tehát abban, hogy a búza vetési ütemtervet is tel­' jesíteni tudják. A jövő hé- I ten egyébként 126 hold búza vetését akarják befejezni, i Mindent egybevetve, kiszámí- 1 tották, hogy a 910 holdnyi kenyérgabona több mint fele, azaz 528 hold kerül majd .kukorica után földbe. Ez a terület bizony nagynak mond­ható, mert rövid idő alatt sok munkát igényéi: kukori­catörést, szárvágást, vetőszán­tást, magágykészitést és ve­tést. A betakarítási munkák kapcsán megjegyezte a fő­mezőgazdász, hogy jó ter­mést adnak a kapások. Kuko­ricából 20.5 mázsás holdan- kénti csötermést terveztek, amellyel szemben 24—25 má­zsa lesz a valódi termésátlag. Hasonlóan meghaladja a terv szerintit a burgonya és a nap­raforgó termésátlaga is. így például burgonyából holdanként negyven mázsát terveztek, ehelyett hatvan mázsa lesz az átlagtermés. A munka sürgőssége mel­lett a jó termés keltette munkakedv is ösztönzi a tsz tagjait. Mivel a kalászosok­nál sem volt túlságosan nagy terméskiesés, bíznak abban* hogy év végi jövedelmük na­gyobb lesz a tervezettnél. Ha a betakarítási munkák siker­rel végződnek, nem is csa­latkoznak majd reménysé­gükben. (n. i.) tßsai ffttntlok — Jitffos biauktnlús — ran a tnunkttkrtlr. wnrfjltts-z a f/fftim w/csp A TERV SZERINT. JÚ EREDMÉNNYEL Éppen a járási tanács intéz­kedési tervének tanulmányo­zása közben leptük meg Sza­bolcsién Józsefet, a ceglédber­celi Egyetértés Termelőszövet­kezet főmezőgazdászát. Nem­rég tért vissza szabadságáról és most veszi át ismét a mun­kakörét. Estére várja a két üzemegységvezetőt. akikkel együtt megbeszélik a legsür­gősebb napi, illetve heti fel­adatokat — Az őszi kampányfelada­tok közül — mondja — a siló­zás már nem okoz gondot töb­bé, mivel azt még az elmúlt hónapban befejeztük. összesen 10 500 mázsa si­lókukoricát tartósítottunk. amelyek elterjesztése kívána­tos és hasznos lenne, juttassák el címünkre. Az ÉDOSZ székházban meg­rendezett értekezleten az elő­adást követően több kérdést tettek fel, s többen kifogásol- Iák az újítások lassú bevezeté- i sét, s a késedelmesen folyósí­tott újítási díjakat. A válaszok során több hasznos tanáccsal; látták el a megjelenteket, s \ arra kérték valamennyiüket, \ segítsék az újító-tapasztalat- i csere-mozgalom terjedését az j eddigieknél is nagyobb lelkese- j déssei és főleg sok jó ötlettel. (t. gy.) — ... aztán voltunk hozzá tizennégyen, erdészek, meg kőbányászok. És úgy határoz­tunk, hogy szerzünk még töb­bet, és egy erős kis csapatot alakítottunk. A nácik állan­dóan ott masíroztak föl s alá a hegyek lábánál, az ország­úton. Akkor már erősen visz- szavonulóban voltak. Kerget- ; ték őket a ruszkik, úgyhogy sokszor egymásnak szaladtak ; az autók. Tudtuk, hogy ha j még több fegyverünk lesz, ak- : kor még többen jönnek a he- i gyekbe a falubeliek közül... i Jó hegyek azok, édes fiam, ott : a Zemplénben, elrejtik azt, ! aki kéri a segítségüket... És ; jó emberek is laknak arrafe- i lé. Csak két disznót ismertem, ide az a két vadállat, mert én i nem is tudom embernek ne- j vezni, az nagy disznó volt. Az í egyik, aki feljelentett ben- j nünket. egy kasznárnyaló, egy ! senkiházi, akkor került oda i nemrégen az erdőgazdaságba, ! a másik meg a vitéz Kertes, ! a sátoraljaújhelyi DEF-nek a '• vezetője. Tudod, fiam, ez volt ; akkor a kémelhárítás. Ügy í hívták, hogy DEF. ! — Mi az, hogy DEF? — J kérdezte a fiú. * \ — Azt én nem tudom, csak '• úgy, hogy kémelhárító.

Next

/
Thumbnails
Contents