Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

mrcrFt rrffívltlD 1963. SZEPTEMBER 26, CSÜTÖRTÖK Chaplin-memoárok Az újságírók az utóbbi éveikben többször is meg­kérdezték a Svájcban élő Charlie Chaplint, megírja-e az emlékiratait. A világhírű filmszínész mindig negatív választ adott a kérdésekre, hozzáfűzve, hogy nem na­gyon bízik irodalmi képes­ségeiben. Nemrég mégis be­jelentette, hogy megírja em­lékiratait és felkérte Graham Greene angol írót, hogy se­gítsen neki ebben a munkájá­ban. Modern gépek Kistarcsán 120 millió üzemfejlesztésre — Többet, jobbat termel a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kistarcsai Gyára A Kistarcsai Fésűsfonógyár január elseje óta a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár Kistar­csai Gyára nevet viseli. Az összevonás után hosz- szabb lett a név és több a fel­adat. Tévedés ne essék, a több munka akkor is meglett vol­jDisszonáns füttyszó Nagy bűnt követtem el, s mardosó lelkiismeretem most nyilvános gyónásra késztet: megnéztem a televízióban a Füttyszó nyolckor című ju­goszláv revüfilmet. Revüfilmről lévén szó, nagyképűség lenne eszmei mondanivalót számonkémi. De ötletet, látványosságot, szórakoztatást joggal vár­hattunk volna a filmtől. S ehelyett mit kaptunk? Meg­lepő tanulságokat. Az első tanulság — szá­momra — az volt, hogy a pénz nem boldogít: a revü- filmhez egészséges alapötlet, kidolgozott forgatókönyv, jó zene és hozzáértés is kell! A másik, hogy a jó hangú slá­gerénekes nem feltétlenül te­hetséges színész is. A har­madik tanulság — amely, mit tagadjam, szubjektíve is sért —, hogy az újságírók léhűtő naplopók. akiknek egyéb dolguk sincs, mint naphosszat egy kétes eg- zisztenciájú filmstúdióban lődörögni, s isteni kinyilat­koztatásként lesni a kétágú létrán ágáló rendező ajkáról a blődségeket. Végül az utol­só tanulság, s — gondolom — egyben a film erkölcsi mondanivalója, hogy: ha ki­dobnak az ajtón, mássz visz- sza az ablakon. Akkor „kar­riert” csinálsz, amint azt a filmbeli lófarok-frizurás le­ányzó esete bizonyítja. Bűnömre nincs enyhítő körülmény. Az ég legyen hozzám irgalmas! És legyen irgalmatlan mindazokhoz, akik ezt a fil­met hazai bemutatásra meg­vásárolták. ny. é. Hol voltok néhány millió éve o Föld mágneses pólusai? A paleomágneses kutatások legújabb eredményei Érdekes paleomágneses ku­tatásokat végzett az elmúlt évben az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem geofizikai tan­székének két adjunktusa, Sze- merédy Pál és Márton Péter, Vörös Istvánnak, az ásványta­ni tanszék adjunktusának köz­reműködésével. Azt keresték, hol volt néhány millió évvel ezelőtt a Föld két mágneses pólusa. Erre a kérdésre a választ a természet az úgynevezett forrómágne­ses kőzetekbe „írta be”. Amikor ugyanis ezek az erede­tileg forrón izzó anyagok las­san megszilárdultak, fokozatos lehűlések közben bizonyos fo­kon mágneseződtek, mégpedig pontosan a földi mágneses tér irányában, pólusaik tehát a Föld mágneses pólusainak sík­jában helyezkedtek el. Ami­kor pedig még tovább hűltek, ez a mágnesezettség olyan erősen „beléjük fagyott”, hogy még ma is tisztán felismerhe­tő, ha tehát ilyen kőzet je­lenleg is eredeti helyzetében van, mágnesezettségének irá­nya pontosan a Föld egykori mágneses pólusai felé mutat. A magyar geofizikusok a Balaton-felvidék legfeljebb néhány millió éves bazaltjai­ból vett mintákon végezték vizsgálataikat, eredményeik — akárcsak más eddigi európai megállapítások — arra mutat­nak, hogy annak idején a Föld lát­szólagos mágneses pólusai körülbelül a jelenlegi föld­rajzi pólusoknál, az Északi- és a Déli-sarknál voltak. Ez pedig azért érdekes, mert ma már egészen máshol találhatók. Az északi féltekén például Grönland nyugati partján, körülbelül a 78. szé­lességi kör magasságában. A Föld mágneses tengelye tehát azóta mintegy 12 fokkal haj­lott el, ami a felszínen körül­belül 1300 kilométeres elmoz­dulást jelent. A változás okát még nem sikerült kideríteni. És még egy kérdés van, ami­re a magyar kutatók vizsgá­latai sem adták meg a vá­laszt. Az azonos töltésű pólu­sok ugyanis a vizsgált minták egy részében az Északi-, má­sik részében a Déli-sark felé mutatnak. A következő feladat tehát most már annak tisztázá­sa, vajon a földmágnes- ség iránya fordult-e vala­mikor az ellenkezőjére, s a kőzetminták egy részében a változás előtti, más részében a változás utáni állapot rög- ződött-e meg, viagy pedig a kő­zetek anyagának különleges eloszlása okozta-^' azt - a- -ktr- lönbséget, amely most ilyen fejtöréseket ókoz a geofiziku­soknak. Eredményeiket a magyar kutatók a 9. geofizikai szim­póziumon tárták a szakmai nyilvánosság elé. na, ha nem vonják össze a két vállalatot. Néhány éve ugyanis új alapokat kezdtek rakni Kistarcsán. Üj gépek egész légiója érkezett a mű­helyekbe. Olvasóink biztosan emlékeznek még rá, megír­tuk, a régi, elavult gépeket példamutató szervezéssel úgy váltották fel az újak­kal, hogy közben egy per­cig sem szünetelt a mun­ka. Eddig negyvenmilliót köl­töttek a gyár fejlesztésére. Ennyi pénzből a merinó elő- fonoda teljes gépparkját ki­cserélték. A fonodában 70 százalékban új gépeken dol­goznak. A kettőző gépeinek 90, a céj-názóénak pedig 50 szá­zalékát váltották fel az új ma­sinák. 1970-ig körülbelül 120 millió forintot költenek az üzem fejlesztésére. A rövid ismertetés megma­gyarázza, miért lehetett na-, gyobb tervet adni ennek a gyárnak. S hogy miért kellett a nagyobb terv, az mindjárt kiderül. A norvégek például több, Yester-fonalból készült könnyű nyári szövetanyagot kémek tőlünk. Az exportképes fésűsszövet-gyártás is a duplá­jára nő. Ehhez pedig fonalból is kétszer annyi kell. A feladatokról már szóltunk, s most lássuk a tervteljesítést. Az összevonás hatása nem okozott zökkenőket az első fél­évben. Sok helyütt tanulhatnának abból a módszerből, amit itt alkalmaztak. Már tavaly októberben el­kezdték az összevonás előké­szítését. Elkészítették az új szervezeti felépítést és az ügy­rendet. Mindenki pontosan tudta a feladatát. így maga­biztosan-láthattak hozzá az idei terv teljesítéséhez. Az első félév mégis nagy gondok, sok bosszúság köze­pette telt el. Egyes anyagok­ból semmit, vagy csak nagyon keveset kaptak. Kénytelenek voltak olyasmit gyártani, ami­Kutyaderby és -szépségverseny lesz Budapesten — Szavaz a közönség A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szep­tember 29-én, vasárnap Bu­dapesten, a Kerepesi úti üge­tőpályán kutyaderbyt ren­dez, vagyis az egyéves ku­tyákat rangsorolják küllemi „erényeik” alapján. A kutyaderbyre az egész or­szágból felhozzák az 1962-es születésű, törzskönyvezett ku­tyákat, sőt, Ausztriából is jönnek tenyésztők, akik a nemrégiben külön fajtának elismert magyar drótszőrű vizsláikat mutatják be. A ki­állítás külön érdekessége lesz a kutyaszépségverseny. A látogatók a jeggyel együtt szavazócédulát kapnak, s a legjobban tetsző kutyára ad­ják le szavazatukat. Továb­bi újdonság, hogy a közönség között koromfekete kölyök- pulikat sorsolnak ki. A ku- tyaderby és -szépségverseny programját „munkakutyák” bemutatója egészíti ki. (MTI) Előbb-utóbb minden kiderül Még a hónap elején tör­tént Üröm községben, hogy egy éjszaka Némethéktől több száz forint értékű ősziba­rackot loptak el. A nyomo­zás gyorsan eredményre ve­zetett, kiderítették, hogy a tolvajok Dienes István 29 éves és Dienes József 21 éves fiatalemberek voltak. A két tolvaj a felelősségrevo- nás elől azonban kereket oldott. A rendőrség keresni kezd­je őket, s a fővárosban csakhamar rájuk is akad­tak. A további vizsgálat so­rán pedig kiderült, hogy Dienes József lelkét más bűncselekmény súlya is ter­heli. Mintegy tíz nappal ez­előtt megtámadta édesany­ját, tettleg bántalmazta, s kicsavarta a kezéből a zseb­kendőbe kötött 1600 forin­tot. A jómadarat, aki június 3-án szabadult a börtönből december 3-ig szóló felté­teles szabadságra, lakat alá tették. Karácsonykor mutatják be a Germinalt Karácsony hetében mu­tatják be a magyar és fran­cia filmművészek közös al­kotását, a Germinalt. A Zo­la ismert regényéből ké­szült filmet Yves Allegret rendezte. A főbb szerepe­ket Jean Soréi, Berthe Grandval, Bemard Blier, Claude Brasseur, Pécsi Sán­dor és Koncz Gábor játsz- sza. Szakállas hal A Csendes-óceán mélyét kutató szovjet óceánográ- fusók kétezer méter mély­ségben szakállas halat fedez­ték fel. A szakáll tízszer olyan hosszú, mint a hal teste; hogy mi célt szolgál, ezt még nem sikerült eldön­teni. Tizenegyezer méter mély­ségben olyan ragadozó ha­lat találtak, amely „reflek­torfénnyel” vakítja el áldo­zatait a támadás pillanatá­ban. hez volt anyag, s így a terv mutatószámait elérték, de a választék nem egyezik meg á tervezettel. Ez a gond azonban már a múlté, s ígérik, hogy szep­tember 30-ig pótolják a ko­rábbi választékelmaradást. Korábban arról is hírt ad­tunk, hogy az itt kidolgozott új eljárással feleslegessé tet­ték a dralon-fonal valutáris behozatalát. Most már ennél jobb fonalat fonnak, amely a HB PAN nevet viseli. Az új fonal a kötszövő iparhoz jut, ahol bizonyára a nők nagy tet­szésére nagyon divatos hol­mikat készítenek belőle. Ma már nagyrészt modem gépsorokkal fonják a fo­nalat ebben a gyárban. A sok új géppel ugyanakkora helyen, mint régen, 70 száza­lékkal többet gyártanak. A fejlődés azonban nem állt meg. Rövidesen teljesen befe­jeződik a zárt gyártási vonal kialakítása, amely az alap­anyagraktártól a fonalraktárig géppel mozgatja az anyagot, mentesítve az embert a nagy erőkifejtéstől. A rend és a tisztaság, a lég­kondicionáló berendezés ugyancsak az emberért való, s mindaz a sok szép tennék, ami itt készül, az ember éle­tét teszi szebbé. F. I. Diákszáj Az egyik váci iskola nyolcadik osztályában a helyén felel egy diák ma­gyar irodalomból. Tárgy: Mikszáth Kálmán élete és munkássága. A háta mö­götti padokból súgással megy a segítés. Nincs baj a sztregovai indulással, a sze­gedi évekkel, az első novel- láskötettel, de még regé­nyeiből is felsorakoztat a felelő. Következik a fővá­rosban végzett munkássága. — Milyen ismert lapnak lett Mikszáth a munkatár­sa? — kérdezi a tanár. Újabb segítség hátulról: „Pesti Hírlap, Pesti Hír­lap°. Úgy látszik, a hang hal­kabb az előbbinél. Bará­tunk összeráncolja a hom­lokát, egy kissé még fülel, azután felderül az arca és kivágja: — A Pest megyei Hírlap­nak! (P. r.) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Diákok a mezőgazdaságban A Kecskéscsárdai Állam. Gazdaságban a betakarítási munkák során nagy segítséget nyújtott az ifjúság. Szeptem­berben rendkívül sürgős a | munka a kertészetben. A múlt héten a mezőgazdasági tech­nikum harmadik osztályának tanulói 450 mázsa paprikát szedtek. Ezen a héten pedig ismét diákokkal népesült be a paprikakertészet. A ceglédi Kossuth gimnázium valameny- nyi harmadik osztályos növen­déke, fiúk és leányok egy­aránt három napig szüretelték a paprikát. Mind a 180 diák, valamint a mezőgazdasági technikum hallgatói is meg­kapták a munlzabért, amely kereken 10 ezer forintot jelen­tett és ez biztosítja valameny- nyiük számára egy kétnapos kirándulás minden költségét. Új napközi otthon A múlt héten Törteién új iskolai napközi otthon nyílt. Eddig a községben iskolai nap­közi otthon nem működött. Először az alsóbb osztályokba járó gyermekek felvételére ke­rült sor. Megfelelően gondos­kodtak a napközisek étkezte­téséről is. Az élelmet az óvo­dai napközi otthon konyhája biztosítja. Akadályverseny A II. Rákóczi Ferenc általá­nos iskola úttörői vasárnap rendezték meg idei első aka­dályversenyüket. A négy ne­héz akadályt legjobban a II. Arany János őrs küzdötte le, s így méltán lett az akadály- verseny győztese. Az őrs tag­jai bebizonyították, hogy nem­csak az akadályok leküzdésé­nek mesterei, hanem a kony­hában is otthon vannak, a fő­zés művészetét is elsajátítot­ták. Ezt bizonyította az az íz­letes ebéd, amit a verseny után készítettek el. AZ ARANYKALÁSZ ÉTTEREM pénteken, szeptember 27-én este a magyar nótát kedvelők­nek kíván örömet szerezni. Disznótoros vacsorával egybe­kötött estet rendeznek 101 ma­gyar nóta címmel. Vendégül látják Szalai László és Ro- honczi Mária magyarnóta-éne- keseket. A néphadsereg napjára szeptember 29-re gazdag prog­ram várja a nagykőrösieket. A városi ünnepségre délelőtt 10 órakor kerül sor a műve­lődési ház dísztermében, a Ha­zafias Népfront városi emlék- bizottsága rendezésében. A vá­rosi nőtanács ankétokon em­lékezik meg a fegyveres erők napjáról, az úttörők pedig ha­dijátékokat rendeznek. Vasár­nap nyílik meg a múzeumi hónap keretében a Bolgár Népköztársaság emlékkiállítá­sa is, a népművelési házban. ETOgmoVtDfiRE Esemény Bényén A múlt hét péntekjén a tele­vízió egyik forgatócsoportja Bényére látogatott Fellegi Ta­más vezetésével. A község új orvosát, Pénzes János doktort keresték fel és róla készítet­tek felvételeket. Az adásra, amely nyílván eseményszámba megy a községben, szeptember 28-án, szombaton kerül sor. A monori nőtanács ismét megkezdi a nők műve­lődési körének előadássoroza­tait. Az első előadásra ma, szeptember 26-án este 7 órakor kerül sor a községi tanács termében. Az első estén a vér­adásról tart előadást Gál Já­nosáé, amelyet filmvetítés kö­vet. Fuvar, engedély nélkül Az Úriban lakó Király Ist­ván lovával kisebb fuvarokat végzett — engedély nélkül. Egy-két esetben Tápiósülyről — Úriba szenet is szállított — ismerőseinek több esetben a lovat is kölcsönadta. Mindez­zel szabálysértést követett el, amelyért a hatóság 300 forint­ra büntette. Az iparengedély nélküli bérfuvarozásért ugyan­is bírság jár. A franciák októberben egy macskát lőnek fel a világűrbe A Francia Űrhajózási Or­vosszakértői Kutatóintézet október közepén a Sza­harában kísérleti rakétát bocsát fel a világűrbe. Utasa egy Felix nevű kandúr lesz. Ez a legnagyobb állat, amely a Veronica-tipusú francia ra­kéta kabinjában elhelyezhető. A kísérleti rakétát — a ter­vek szerint 220 kilométer ma­gasságba lövik fel. Az előző francia kísérlet során pat­kányt bocsátottak fel a világ­űrbe. • • 7 Önmagukért beszélő füzetek A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Új KIADVÁNYAI A Kossuth Könyvkiadó az év elején Tények és érvek címmel egy újszerű kis füze- tecskét jelentetett meg. A kí­sérletből sorozat lett, s az utóbbi számok már csaknem negyvenezer példányban je­lentek meg. A kisméretű, kül­sőre is ízléses olcsó füzetecs- kék ma már nagyon népsze­rűek. Erényük, hogy az ada­tok és érvek tömörségével nemcsak eredményeinket is­mertetik. hanem őszintén fel­tárják gondjainkat, nehézsé­geinket és összehasonlításókat tesznek a múlttal, a tőkés or­szágokkal. Az eddigi tapasztalatok és ankétok tanulságai szerint a Tények és érvek kiadványok sok segítséget adnak a napi gyakorlati politikai munká­hoz. A sorozatban eddig nyolc füzet jelent meg havonta egy- egy témában. Az első szám változatos ér­veléssel a lakáshelyzet alaku­lását ismerteti a Horthy-rend- szertől napjainkig. Képet ad arról, honnét indultunk el és hol tartunk ma. Foglalkozik az új lakások elosztásával és a lakásprobléma végleges megoldásának tervével. A so­rozat második száma a taná­csokkal foglalkozik. Ismerteti a tanácsok munkáját, a taná­csi beruházások alakulását, rajzok és grafikonok segítsé­gével illusztrálja a munkabé­ren kívüli jövedelmek alaku­lását. A sorozat negyedik száma A fegyverkezésről címmel je­lent meg. A szerző az érvek egész sorát adja a külpolitikai kérdések könnyebb megérté­séhez. Meglepő adatokat közöl a háború okozta anyagi ká­rokról és a fegyverkezés mé­reteiről. Kimutatja, hogy a je­lenlegi hadikiadások össze­géből például mit alkothatna az emberiség, összehasonlítás­ban mutatja be a két tábor erőviszonyainak alakulását, s a szocialista tábor gyors elő­rehaladását. A sorozat ötödik száma A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról címmel ön­magukért beszélő tényekkel fejtegeti szövetkezeti életünk alakulását, fejlődését. A szer­ző ismerteti a gépesítés és az állattenyésztés fejlődését. A termelőszövetkezeteknek nyúj­tott állami támogatást és a közösből származó egyéni jö­vedelmek alakulását. A sorozat hatodik száma napjaink egyik lényegbeváeó kérdéséről Az ipar átszervezé­séről címmel jelent meg. A kötetben Ilyen fejezetek van­nak: Világfolyamat, Mi kár származik a szétaprózottság­ból, Az elsőként átszervezettek tapasztalatai, stb. A sorozat hetedik száma A sztrájkhar­cokról címmel bemutatja az elnyomók és az elnyomottak harcát a legnagyobb tőkés or­szágokban. Adatokat ismertet a sztrájkharcokban résztvevők számának alakulásáról, ismer­teti a sztrájkharcok célját, formáit, s a nemzetközi mun­kásosztály részéről nyújtott anyagi támogatást. A sorozat nyolcadik száma A munkabéren felüli juttatá­sok címmel ilyen kérdéseket vet fel: Mibe kerül az állam­nak például az iskoláztatás? Mit költ az állam üzemi étkez­tetésre, üdülésre, munkaruhá­ra. a munkások szállítására egészségügyi és kulturális jut­tatásokra? Nagyon sok érvet és tényt lehetne szemléltetésként is­mertetni akármelyik füzetecs- kéből. de a füzetek rövid is­mertetése és a közölt néhán.V példa is jelzi a kiadványok időszerűségét és fontosságát. A sorozat folytatásában az idén még néhány újabb füzetecské várható. Takács Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents