Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-25 / 224. szám

1963. SZEPTEMBER 25, SZERDA ^'kJCívIod Régen börtön - ma iskola? Mire költenek hiába csaknem kétmillió forintot Cegléden ELUTAZOTT AZ INDONÉZ PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG ELKÜLDTÉK EGY EMBERT Egyszer már glosszát ír­tunk róla, de úgy látszik, hiá­ba. A logikus érvek ellenére körülibélüi fele részben már el is készült a ceglédi Tán­csics Mihály Általános Fiú­iskola „felújítása” a Fürst Sándor utcában. A felújí­tás szót azért tettük idéző­jelbe, mert — amint látni fogjuk — a szóban forgó eset­ben ennél sokkal többről van szó. Dr. Dózsa Józseftől, a vá­rosi tanács műszáki őszit á- lyának vezetőjétől érdeklőd­tünk a szóban forgó építkezés részletei felől. Mielőtt hozzá fordultunk volna, a tősgyöke­res ceglédiektől azt is meg­tudtuk, hogy a szóban forgó földszintes épület valamikor az 1800-as években katonai istálló, majd később börtön volt. Aztán ebbéli minőségé­ben. megszüntették, mondván: I az ósdi épület veszélyezteti j a rabok egészségét. Bárm ilyen, furcsán hangzik Is. ebből az \ épületből később iskola lett.} Mert ugye, a diákok egészsé- ; gét nem veszélyezteti a hír- hedt építmény. Az iskolagöndmokság más véleményen volt. Éppen ezért dicsérendő lenne ennek a I tisztes testületnek azon igye­kezete, hogy a volt istállót, később börtönt, fél kell újí­tani, ha jobb megoldást nem lehetett volna találni. Vegyük sorra ennek a fel­újításnak a történetét A vá­rosi tanács műszaki osztálya • 1963. január 22-én az iskoáa- igondnokság kérelmére felter-; jesztést írt a Pest megyed Ta­nácshoz, amelyben engedélyt j kórt az építkezésre. A kérel­mek általában minden indo­kukkal arra igyekeznek rábír­ná a felettes szervet, hogy az a kérést teljesítse. Ez a kére­lem eltér a szokványostól, 'ment az „osztály állásfoglalása1* címszó alatt elmondja, a fel­újításra vonatkozó tervből és műleírásból látható, hogy a felújítás során lényeges szer­kezeti változtatásokat keil végezni. A levét arról is ér­tesíti a felső szervet, hogy az épület jelenlegi éitéfke 859 630 forint, a tervezett felújítás összege pedig 1 838 821 forint 18 fillér, a költségvetés sze­rint A szövegben megma­gyarázzák még, hogy a fel­újítás ősszege a jelenlegi érték 50 százalékát jóval meghaladja, tehát gazdaságos felújításról nem lehet szó. Megjegyzi a levél, hogy 30— 40 éve már tervbe vették a szóban forgó épület lebontá­sát, s hozzáteszi, hogy az felújítás után sem lenne alkalmas iskolának. Nos, ilyen alapos indok o-' lás után azt várná az em-> bér. hogy nem adják meg; az építési engedélyt. Megad- \ ták. 1963. február 11-én ér-! kezelt a válasz a megyei í tanács építési osztályától, I amely így hangzik: ,.A csa-\ toltan visszaküldött tervdoku-: mentádat felülvizsgáltam, ésj engedélyezésre alkalmasnak \ találtam, felújítási munkákj keretében történő kivitelezés­re.” A Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari Vállalat kapta a feladatot, végezze el a mun­kát. Több hónapig nem kezd­tek el dolgozni — újságolja a munkavezető —. mert másutt fontosabb dolgaik akadtak. Szavaiból később kiderült, hogy maga sem tartotta éssze­rűnek ezt a feladatot, ,de hát az énftő végezze el, amit rábíz­tak”. Furcsa egy felújítás ez. Lehet, hogy a felújítás hi­vatalos értelmezésének meg­felel az építkezés, hisz az alap és a tető nagvjából a régi. de az emberi értelem másként fogja fel a dolgokat. Űgv kel­lett itt felújítani az építők­nek, hogy a régi falat lebon­tották. Igen ám, de a tető ad­dig nem állt meg a levegőben. Alá kellett dúcolni. Amikor a falak elkészültek, rájuk ül­tették a régi tetőt, de ezt is alaposan -fel kell úií*ani‘\ Né­hol e?ész «•»•»»-»«3.0jtat újra kell átcserálni. Hogy mindez «ennyibe kerül? Az majd csak a végén derül ki, annyi azonban máris biztos, hogy a végösszeg több lesz, mint amennyit fillér pontossággal előre kikalkuláltak. Megértjük a város hivatalos szerveinek nagy gondját, mert ezer gyerek zavartalan taní­tását kellett megoldaniok. Azt azonban nem értjük, hogy miért ragaszkodtak ehhez a megoldáshoz, amikor kézen­fekvő, hogy ésszerűtlen. An­nál inkább az. mert a város- rendezési tervben ezt az épü­letet lebontásra ítélték. Ellen­ben ugyanebben a tervben ki­jelölték a majdan felépítendő új iskolák helyét. Ésszerűbb lett volna az egyik véglegesen kijelölt helyen egy új iskolát építeni, nem is került volna sokkal többe. Egészen biztos, a megyei tanács is megértette volna, hogy ez a jobb megol­dás, ha az ügyet minden rész- ; létében feltárják előtte. Ebben az esetben nem tart- } juk kielégítőnek a tanulságok egyszerű levonását. Bárki j meggyőződhet róla. hogy — I akármennyire előrehaladott is i ez az építkezés — az épület I nem lesz jó iskolának. Jobb ! lenne, ha úgy ahogy van, ab­bahagynák az építést és épí- I fenének egy új iskolát. Ezt az épületet pedig addig is, amíg ! a városrendezési terv szerint le kell bontani, valamilyen ; más célra használnák fel, hogy j a ráköltött pénz mégse vesz- j szén teljesen kárba. A történ­tekre pedig nem tudunk mást javasolni, mint egy alapos vizsgálatot, amely remélhető­leg az intézkedéseket is ön­ként fogja kínálni. F. I. n-yeinek megfelelő könnyí­tett kabátszöveteket is. A tiszta gyapjú Damó-bői öt­venezer, a 20 százalék visz­kóz műszál tartalmú, mér­sékelt árú Gyimesiből 60 000 négyzetméter készül az év végéig. Ezek annyiban kü­lönböznek a hagyomány os té- li'kabátszövetektől, hogy mé­terenkénti súlyuk nem ezer, hanem csak 760 gramm és nem simák,, hanem apró mintásaik, kockásak a legkü­lönfélébb színekben. hogy önök esz­tergályosokat ke­resnek. Én az vagyok és felvé­telre jelentkezem. Tudom, hogy égetően szükség van itt az esz­tergályosokra, ép­pen ezért alapo­san elcsodálkoz­tam az üzemve­zető szavain: — Valóban vá­runk esztergályo­sokat, de magát nem vesszük fel. Tudom, hogy a maguk üzeme is hasonló cipőben jár, mint mi. Ahogy elnézem, maga nemrég szabadult a szak­mában. Ugye, Cin- kotán volt ipari tanuló ? — Igen — felel­te csodálkozva a fiatalember. — Na látja! — így az üzemve­zető. — Magára ott sok pénzt költöttek, amíg segéd lett. Szá­mítanak is a. munkájára! Men­jen csak szépen vissza, és ne szól­jon róla senki­nek, hogy el akart jönni — csak azoknak, akik követni akarják a példáját. Az eset nem kitalálás. Való­ban megtörtént, bármilyen hihe­tetlenül hangzik. De jó lenne, ha legalább annyi­szor megismét­lődne, mint ahány­szor az, amit ma­napság úgy hí­vunk. hogy mun- kaeröcsábítás. Mennyivel köny- nyebb lenne gyá­raink dolga, nem­csak egy-kettőé, hanem valameny­nyié. Így lehetne igazán tervszerű munkaerőgazdál­kodást végezni. — fa — A tervidőszak végéig újabb 2000 gyereket tudnak elhelyezni nevelőotthonokban Foton már „telt ház" van, minden helyet betöltötték Tizenötmillió forint értékű támogatást adott a társadalom a gyermekvárosnak ŐSZI NAPSÜTÉS A DUNÁN (Gábor íelv.) Államunk a gyermekvédel­mi intézmények hálózatát fo­kozatosan tovább fejleszti. Jó ütemben haladnak Budapesten a II. kerületi Csatárka úti ne­velőotthon építkezési munkái, s már Egerben is elkezdték hasonló intézmény építését. Mindkettőben 320—320 gyer­meknek adnak majd helyet. Hozzáláttak a komáromi ne-| velőotthon tervezéséhez is. s tervezési előkészület' alatt ál­lanak a szolnoki, valamint, a miskolci, szintén 320—320 gyermek befogadására alkal­mas otthonok. Folyamatos felújítások, bővítések eredményeként számos nevelőotthonban nyílik majd lehetőség a következő években újabb gyermekek elhelyezésére. Az ötéves tervidőszak végéig — hozzászámítva az új intéz­ményeket is — előreláthatólag további 2000 rászorulónak tud­nak majd az illetékesek he­lyet adni. A fóti Gyermekvárosban, amely az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, 920 gyermekről gondoskodnak, 3- tól 18 éves korig. Az itt elhe­lyezettek csaknem valameny­nyien olyanok, akiknél nine» remény arra, hogy visszake­rülhetnek családjukhoz. Foton minden szükséges épület elké­szült, és az összes helyeket be­töltötték. Éppen ezért a Gyer­mekváros vezetősége elhelye­zési kéréseiknek most már nem tud eleget tenni. Az ilyen irá­nyú igények kielégítésére szolgálnak majd a fentemlí- tett, újonnan épülő otthonok* amelyek jórészt ugyancsak gyermekvárosjellegűek lesz­nek. A társadalom is igen so­kat tesz azért, hogy eny­hítse a gyermekvédelmi intézmények hálózatának bővítésével kapcsolatos gondokat. Kiemelkedő példája ennek Főt, hiszen az itteni épületek létrehozásához, berendezésé­hez, a 920 gyermek oktatási, nevelési feltételeinek megte­remtéséhez a Gyermekváros 15 millió forint értékű támo­gatást kapott. (MTI) — A HÉV Kerepesi úti végállomását korszerű fény­csővilágítással szerelik feL A munkálatok folynak. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: Különös vadászai 5 A kapuban igazoltatás nél- Jkül kiengedték, hiszen az egy- J ség minden katonája jól ismer- {te Ferenczi századost* a pa- \ rancsnok vegyi-műszaki he- 'j lyeltesét. \ Pedig Ferenczi százados csak néhány hónapja teljesített ^szolgálatot ennél az egységnél. ^ Alig egv esztendeje, hogy ha- í zajött Moszkvából, ahol spe- í ciális kiképzésben részesült. ^.Miskolcon lakott a húgával, ^aki a Lenin Kohászati Művek ^üzemmérnökeként dolgozott. A ^ lakás az övé volt, még akkor ^ kapta, amikor Moszkvába ké- ^ szült, az akadémiára. De az- í tan a húga is elvégezte az ? egyetemet, és ide helyezték a ^ Lenin Kohászati Művekbe ^ Már tudta, hogy neki hosszabb í időre úgyis el kell utaznia, ígj ^ hát odavette magához. Szü'eii |is itt éltek Miskolcon, kint í #város szélén, egy kis S2»ba- ^ konvhás lakásban. Éva nerr ^akarta a szülőket terhelni fezért sz vesen fogadta bátyja ^ ajánlatát, hogy költözzön hoz ^zá, aztán meg már akkor i: £ ott maradt, amikor a bátyj; í hazajött. Pedig a szülők na £ayon számolgatták a napokat 'j hogy mikor jelentkezik valaki í aki beköti Éva fejét De a lány­már tudta, hogy két hétre övé a Trabant... Bár egy városban éltek, ese­ményszámba ment, ha mind a két gyerek időt tudott sza­kítani. és elmehetett a szülei­hez. Éva még csak el-eljáro- gatott, de a fiú már ritkábban. A szülők a szobában terítet­tek. Nem voltak egyedül. Egy tizennyolc év körüli fiú ült az asztalnál. Mellette Ferenczi bácsi, a rokkant édesapa. Ép­pen valamit mesélt, amikor beléptek a szűk kis lakásba. Megcsókolták szüleiket. Fe­renczi bácsi bemutatta gyer­mekeinek az idegen fiút. — A János bácsi fia, Pest­ről. Tudjátok ... Reggel érke­zett, este megy tovább Sátor­aljaújhelyre, a Manci néni­ékhez. Ott nyaral... Az idén érettségizett, s azóta nyaral, hol a Balatonon, hol a roko­noknál. Hát így ... Az öreg Ferenczi aztán nem zavartatta magát, hanem foly­tatta. amit abbahagyott: — Nos. hát, mondom, csak két puskánk volt... Jóska és Éva összenézett. Már tudták, miről lesz szó. De nem intették le apjukat. Igaz, már - nagyon sokszor elmesél­te. ve’e azonban olyasmi tör­tént, ami nemigen esett meg emberfiával Magyarországon. Hadd mondja az öreg, mert ha valaki a saját sírjából mászik ki, hogyne mesélné el száz­szor is? (Folytatjuk) Kedden délelőtt elutazott Magyarországról az Indonéz ' Köztársaság ideiglenes leg- | felsőbb népi tanácskozó tes- ! füleiének és parlamentjének I küldöttsége, amely dr. Ali Sastroamidjojo miniszternek, az ideiglenes legfelsőbb ta- j nácskozó testület alelnöké- nek vezetésével az ország- . gyűlés elnökségének meghí- I vására hazánkba látogatott. A küldöttség búcsúztatásá- ! ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vass Istvánná, az j országgyűlés elnöke, az or- I szággyűlés tisztikarának több ; tagja, valamint több buda- j pesti diplomáciai képviselet | vezetője. (MTI) Sisborbemutató és gyűjteményes kiállítás a Mciágaztlasági Múieumban ! A Mezőgazdasági Múzeum ! vajdahunyadvári aulájában az országos múzeumi hónap alkalmából kiállítást rendez­nek a mezőgazdiaságtudomány í nagyjainak szofoorgyűjtemé- , nyébőL A múzeum új szerze- J menyeit az úgynevezett gyűj- ; teményes kiállításon mutatják be. Többek között érdekes régi eketípu6okat, kezdetleges ta­lajművelő, terményfeldolgozó berendezéseket, ma már fur­csának tűnő gépeket, a haszná­latból rég kikopott eszközöket, szerszámokat. az újságíró, ae minden jó érzésű ember felháboro­dik, ha valakit a hivatalból vagy akár az üzemből dolgavégezetlenül elküldenek. Eb­ben az esetben azonban örömet okozott a húsz év körüli fiatalem­ber elutasítása. A Pest megyei Vegyi és Kézmű- : ipari Vállalat i kistarcsai bör- | díszmű üzemében : Somogyi László I üzemvezetővel be- \ szélgettünk, ami- i kor kopogtak az • ajtón. A hívásra ■ a szóban forgó i fiatalember lé- i pett be. Bemu- ; tatkozott, de a i nevét nem értet­■ tűk, csak azt, l hogy a cinkotai : autóalkatrészeket i gyártó üzemből : jött. — Hallottam, Újfajta téli szövetek Még nyáriasan meleg az idő, a Richards Finomposz­tógyárban azonban már száz­ezer méter számra szövik az újfajta téli öltöny- és kabát­szöveteket. a negyedik ne­gyedévben megjelenik az üz­letekben a Budapesti Nem­zetközi Vásáron nagydíjat nyert szintetikus szálú woolaikril szövetcsaládhoz tartozó Bolton elnevezésű nehezebb anyag. Nagy meny- nyiségben gyártják a réte­ges öltözködés követelmé­tán jobbra fordult, és egy új, háromemeletes lakóház előtt megállt. Egy rendkívül csinos, karcsú, szőke nő várakozott a kapuban: Ferenczi Éva. Rosz- szallóan nézett a bátyjára, aki már messziről mentegetőzött: — Igazán ne haragudj... De a szolgálat... — Jó, jó, tudom. Mindig a szolgálat — zsörtölődött Éva, mint egy éltes feleség. — Nyugodtan kimehettem volna busszal is. — De hát az ebéd... A mamáék megneheztelnek, ha nem megyünk ... A százados megragadta a két bőröndöt, berakta a kocsi­ba. Éva beszállt, bekapcsolta a táskarádiót, s végül is megví- gasztalódott. — ügye. kinn hagyod a ko­csit? — szólt kérlelően a báty­jához. — Legalább a szabad­ság alatt furikázzak egy ki­csit ... — Na ugye. mégiscsak meg­nyugodtál a beutaló miatt? — Mit csinálhattam volna? Most kell kivennem a szabad­ságom- hiszen tudod, hogy jön a nagyjavítás. Máshol meg már nem volt hely. Azért lö­vőre csak megcsináljuk azt a szovjet utat. jó? — Ha addig férjhez nem mégy — nevetett Ferenczi. — Hagyjál békében ezekkel a szamárságokkal .. . Tehát kint hagyod a kocsit? A százados nem válaszolt, az utat figyelte, de aztán moso­lyogva nézett a húgára, s Éva nyú csalódás, es akkor megra­gadta, hogy nagyon fog vi­gyázni magára. Évekig nem tudta elfelejteni Pistát. Ha szomorú volt, vagv örült vala­minek. mindig eszébe jutott a fiú: most milyen szépen meg­oszthatnák bánatukat, örömü­ket, ha itt lenne. De nincs itt, és nem is lesz többé mellette... Ferenczit pedig a hadsereg­ben töltött vándorló évek ütöt­ték el a házasságtól. Később meg egyetemre járt, majd külföldre került. Most pedig olyan roppant elfoglalt ember lett, olyan szolgálati beosztást kapott, hogy nem volt a nap­nak perce, amellyel előre, sza­badon rendelkezhetett volna. Gyakran az ágyból ugrasztot­tá ki a halkan berregő riasz­tókészülék, s öt perc múlva már a laktanyában kellett len­nie. Ez alatt az egy esztendő alatt életében és munkájában a másodperceknek olyan nagy szerepük lett. mint másoknál az éveknek. Vérévé vált az a szabály, amely átfűtött min­den embert, aki ezeknél az egységeknél dolgozott. Tudta, hogy minden másodperc késés tízezrek életébe kerülhet.. i A Trabant elszáguldott a kórháza épületek mellett, az­nak egyelőre esze ágában sem volt férjhez menni. Valahogy mindig elriasztotta maga mel­lől az udvarlókat, meg aztán az egyetemen is úgy adódtak a dolgok, hogy nagyon lekötötte a tanulás, a társadalmi mun­ka. s nem sok szabad ideje maradt, hogy élje a fiatal, szerelmet váró lányok életét. Egy komoly udvarlója volt, régen, s ha lehet ezt mondani, tőle ismerte meg a szerelmet. Már ahogy egy tizennyolc éves, a fiúba fülig belepistult lány ismerheti a szerelmet. Akkor ismerkedtek meg, ami­kor az egyetemre került. Pis­ta la egyetemista volt, másodéves mérnökhallgató, s ugyanabban a kollégi­umban lakott, ahol Éva. Meg­látni és megszeretni gyorsan ment, s hónapokig csak egy­másnak éltek. Éva úgy tudta, hogy Pista őszintén kommu­nista, olyan, mint 6. Minden­ben tökéletesen megértették egymást, s három hónap múl­tán a lány biztos volt magá­ban, hogy ismeri a fiút. Aztán jött az ellenforradalom, és Pista szó nélkül eltűnt. Disz- szidá't. e’ sem köszönt Évától A lány hetek alatt saját ár­nyéka lett. Emésztette a szőr-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents