Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-25 / 224. szám

KEKYlt xr/CívSaa 1963. SZEPTEMBER 25, SZERDA ÜZEMEINKBŐL JELENTJÜK tJj szerelőműhely - Forte-híradó - Univerzális telefon Irigylésre méltó, s mi taga­dás, fantáziát mozgató lát­vány a piroshasú százas ban­kók kötegeit látni. Ha szemé­lyes élménye nincs is minden­kinek, a fényképek és a tele­vízió jóvoltából már néhány­szor végig „élvezhettük”, amíg az igen szerencsés nyerő tás­kájába kötegenként átszámol­ták a százezreseket. Nos, ha így lát és hall az ember szá­mokat. könnyebben feléri, s megérti, mennyit jelent 36 millió! Lehet képzeletbeli progra­mokat gyártani e töméntelen pénz hasznosításáról, ámde az igazság az, hogy ennyi forint­nak még a helyét is nehezen találná meg a magányos em­ber. Annál többet számít, s nagyobb haszon mindenkép­pen. ha az említett milliós kö- tegeket sokan forgatják a jól jövedelmező cél érdekében. Csaknem 36 millióval nö­vekszik az ötéves terv idő­szakában a váci Könnyű­ipari Öntöde és Alkatrész Gyár forgalma. A helyi ismeretek birtokában röviden ennyit mondhatunk: megduplázódik. Honnan e nagyszerű lehető­ség? Nem kisebb, mint 1900 négy­zetméter alapterületű szerelő- műhely épült. Igaz, hogy át­adására még májusban sort kellett volna keríteni, dehát ezért-azért őszre tolódott a rég óhajtott dátum. A legfrissebb jelentés szerint szeptember 27- én veszik át az új üzemet. Már most is dolgoznak a fa­lak között. Ahogy lehetőség volt rá, helyükre emelték a gyártó berendezéseket, hogy mielőbb segíthessenek a mo­dem textilberendezések gyár­tásában és az alkatrész után­pótlásában. Mivel gazdagítják a magyar textilipart? Széles anyagot gyártó se­lyemszövőt, keresztcsévélőt, kettőzőberendezéseket, fes­tékszűrőt és gyapotbálabon- tót alkotnak itt. Az. öntéstől az utolsó csavarig minden helyben készül. A nagyobb tempóban szapo­rodó magyar textilberendezé­seket tárt karokkal várja az ipar. Film, papír, építőanyag Az előző kettő természetes páros, de az építőanyag már nehezen érthető társítás ma­gyarázat nélkül, de mindeh­hez hozzáteszem, hogy a For­te Fotokémiai Vállalatról van szó. Pedig az építőanyag igen fontos szerepet kapott abban, hogy a már kevésnek bizonyu­ló Forte-papírból és filmből legalább megközelítőleg ele­gendő készüljön. Nemcsak a hazai fényké­pészek — hivatásosak és amatőrök —, de a keleti és nyugati piacok is ké­rik, jónak ismerik el a magyar márkát. Ezt tudva — és mert a DCM építése porszűrőberendezések felszerelését is szükségessé te­szi — hosszútávú fejlesztési programot dolgoztak ki. Mint arról már beszámoltunk, en­nek első szakasza, amelyben a filmgyártó berendezéseket már korszerűsítették, lezárult. A második szakasz munkálatai is elkezdődtek. A különböző na­gyító-, fotó-, és másolópapíro­kat gyártó üzemrész fiatalodik meg a kor követelményének megfelelően. Már most építő­munkálatokat végeznek, de nem értek olyan stádiumba, hogy le kellett volna állítani a gyártást. A filmüzemhez ha­sonlóan a papírrészleg is jól működő klímaberendezést kap. Ez látja el a kívánt egyenletes hőmérsékletű leve­gővel a különböző szekciókat. Üj emulzióöntő-berende- zés, analitikai laborató­rium, papírcsomagoló és dobozüzem készül többek között. A fűtést két olajtüzelésű ka­zánnal végzik. A rekonstruk­ciós munkálatok második sza­kasza hosszabb időt vesz igénybe és előreláthatólag 1966-ig tart. Előzetes becslé­sek szerint 230—250 millió fo­rint kell hozzá. Kései iskola, univerzális telefon Még forró nyárban szóltunk, képben és tudósításban arról, hogy a Telefongyár vidéki, Bugyi községben felépített üzeme tovább növekszik. Kor­szerű, vasvázas szerkezetű műhelyt építenek még ponto­san meg nem állapított és el nem döntött gyártmány részé­re. Már az ablakszerkezeteket szerelik, de érdekes módon az alapozási munkálatokat még nem fejezték be. A gyár szomszédságában is­kola emelkedik, s üzletház ké­szül. Bizony jó lett volna ez az iskola az évnyitás idejére. De megelégszenek a gyáriak azzal, ha év végére elfoglal­hatják a kisdiákok. Hosszú munkaszünet után most ismét dolgozni kezd­tek az építkezésen, bár a rossz nyelvek azt mond­ják, hogy csak ketten, s ezt is azért, nehogy a másik féljen egyedül. Az üzletház egy önkiszolgáló jellegű vegyesboltnak nyújt hajlékot. Örvendetes, hogy a lakótelepiek segítettek enyhí­teni önmaguk gondját. Az egyik lakóépület pincéjében zöldséges boltot nyitottak. Az üzemről szóló legfrissebb jelentés beszámol arról, hogy erőfeszítéseket tesznek az új, szériában nehezen gyártható kolhoz-távbeszélők szalagszerű szerelésének megindítására. Ez annál sürgetőbb feladat, mert a Szovjetunió nagyobb té­tel, hírek szerint kétszáz- ezres készülékmennyiség után érdeklődik. Az új berendezés „univerzá­lis", használható légvezetékes, földkábeles, s helyközi köz­pontos beszélgetéshez. Mind­három esetben jóminőségű, za­vartalan beszélgetést folytat­hatnak az előfizetők. t* EV. Sisak — 15000 fontért lan Scott Cheltenhami tőzs­deügynök nemrég még antik virágtartó gyanánt használta a 200 éve családja birtoká­ban levő vassisakot, ame­lyet most 15 000 fontért si­került egy amerikai mű­gyűjtőnek eladnia. A kü­lönleges „virágtartó” bevé­sett dísze Oliver tromweü neve volt, de Ian Scott csak mostanában találta meg a családi iratok között a do­kumentumokat, amelyek bi­zonyítják, hogy a sisak való­ban Cromwellé volt. Állító­lag 1649-ben csatában esett le Cromwell fejéről, száz évig parasztok portáin há­nyódott, s azután került a Scott-család birtokába. lan Scott, aki már kézhez vette az Egyesült Államok­ból érkezett 15 000 fontot, nem hajlandó elárulni az amerikai műgyűjtő nevét. A legdrágább gyógyszer Hazánkban az elmúlt években több mint 250 ezer vérát­ömlesztést végeztek. Százezer liter vért használtak fel, egy­részt transzfuzióra, másrészt vérből készült gyógyszerek gyár­tására. Ezt a nagy mennyiségű vért összesen 150—200 ezer ál­dozatkész önkéntes véradó biztosította gyakori véradással. Képriportunk az Országos Vérellátó Központban készült. — Vigyáiz a gyufára! Két tüzet okoztak Abonyban a játszadozó gyerekek Három nap leforgása alatt kétszer, vasárnap és kedden verte fel tűzoltóautók sziréná­ja Abony község csendjét. Vasárnap délelőtt az Üj Vi­lág Termelőszövetkezet köz­pontjából jeleztek tüzet. Egy 330 mázsás szalma- és törek­NAPIRENDEN: a népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolata Ezekben a napokban szerte az országban napirenden sze­repel a népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolata. A megbeszélések sorozata a nyár végén kezdődött, s előrelátha­tólag decemberben zárul. A helyi államigazgatási szer­vek és a mozgalom társadalmi testületéinek vezetői megbeszélik az együttmű­ködés eddigi tapasztalatait, s új utakat keresnek az eredmények gyarapítására. A megbeszélés-sorozattal egyidejűleg a népfrontbizott­ságok a legtöbb helyen már hozzákezdtek az őszi tanács­tagi beszámolók előkészítésé­hez. Az elmúlt években kiala­kult és már jól bevált gyakor­latot követve kellőképpen fel­készültek a feladat megoldá­sára. Egyrészt azzal, hogy a bizottságok fórumán megtár­gyalták a jövő évi községfej­lesztési terv előirányzatait, s a művelődési munka fejlesz­tésére felvázolt elgondoláso­kat, másrészt pedig, hogy egész sor megbeszélést tartottak az újonnan meg­választott tanácstagokkal. A népfrontbizottságok vezetői elmondták tapasztalataikat, amelyeket a lakossággal foly­tatott véleménycseréken sze­reztek egy-egy körzet tanács­tagjának eddigi munkájáról. Magyarország amatőr csillagászainak I. országos találkozója Szeptember 21-én és 22-én tartották meg az amatőr csil­lagászok I. országos találkozó­jukat Szentendrén. A tanács­háza nagytermében szomba­ton Sziráki Ferenc vb-elnök megnyitó szavaival kezdődött el a kétnapos tanácskozás. A tanácskozás részvevőinek üd­vözlése után Sziráki Ferenc méltatta Zérinvári Szilárd nép­szerűsítő író, amatőr csillagász munkásságát, akinek halála 5. évfordulója alkalmából ren­dezték meg a találkozót. A program első pontjaként dr. Kulin György, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazga­tója tartott beszámolót, majd Ponori Thewrewk Aurél mon­dott vitaindító referátumot. A beszámoló és vitaindító előadás az amatőr csillagá­kazal lobbant lángra. Mire a helybeli és a ceglédi tűzoltók kiértek, a lángok javában tom­boltak. Eloltásukra vajmi ke­vés remény volt. A tűzoltók mindössze annyit tehettek, hogy lokalizálták a lángten­gert. A helyszínen lefolytatott vizsgádat csakhamar megál­lapította, hogy Sz. Gyurka 8 éves kisgyer­mek, amíg szülei Szolno­kon voltak, az édesanyja kötényének zsebéből ki­szedte a gyufái, s azzal játszadozott a szalma­kazal mellett. A szülők gon­datlansága így okozott a kö­zösségnek mintegy tízezer fo­rint kárt. Tegnap kora délután a Ba­csó Béla út 21/b alól jelentet­ték, hogy kigyulladt egy ku­koricaszárból és szalmából ké­szített fészerépület. A hely­színre érkezett ceglédi tűzol­tód ezúttal sem tehettek mást, mint megfékezték a lángokat, s ezzel megmentették a fészer közelében levő 83 ezer forint értékű lakóházat a pusztulás­tól. A kár megállapítására a vizsgálat még folyik, de azt már kiderítették, hogy a há­rom termelőszövetkezeti tag: Bariul János Retkes Ferenc és Lendvai Ferenc birtokát ké­pező fészer ugyancsak gyermekjáték következtében vált hamu­Itt R. Ferenc 7 éves kisfiú szerzett magának gyufát, s míg szülei munkában voltak, a gyufaszálakat gyújtogatta egy­másután. A felelősség megál­lapítására nyomozás indult. (f. a.) A véradást sokoldalú orvosi vizsgálat előzi meg A kapott vért gondos vizsgálatoknak vetik alá Müller néni négy hónappal ezelőtt került az intézetbe. Ez idő alatt több mint 25 liter vért kapott. Nemsokára teljesen meggyógyul (Gábor) Sem szél, sem pletyka Értékes új kadarfajták a Duna-Tisza közén Kecskemét határában a Sző­lészeti Kutató Intézet Miülós- telepén évek óta dolgoznak a kutatók azon, hogy a jelenleg köztermesztésben levő homoki borszőlőknél minden tekintet­ben jobb fajtákat állítsanak elő. Nyolcezer hazai és külföldi fajta keresztezéséből szár­mazó hibridek közül a 25 legjobbat jelölték ki to- vábbszaporításra. A fajtajelöltek több éves meg­figyelés után kitűnőre vizs­gáztak. Főleg a kadarka ne­mesítésében értek el jó ered­ményeket. A homoki kadarka és a francia vörös borszőlő kombinációjából származó egyedek nemcsak héjukban, hanem a húsban is bőséges ta meg, hogy a be­járó ezerkétszáz em­ber közül mind. vagy csak a fele vásárol valamilyen napilapot vagy fo­lyóiratot. Máig — a leg­utolsó jelentésig — 75 családnál ülnek össze esténként te­levíziót nézni. Meg­hallgatják a falusi műsorokat, betekin­tenek a múzeumok, az irodalom, a kü­lönböző országok né­ha még messzinek tűnő világába. Min­den képről és min­den adásról megvan a véleményük és olykor már követe­lőznek is: mit néz­nének szívesebben az előadott műso­roknál. A mozira panasz­kodnak, hiszen so­kaknak nem jut jegy. Kinőtte a köz­ség a moziját. A könyvtár sem egye­dül a diákok kin­csestára. Felnőttek, betűszerető öregek válogatnak a kétezer könyv között. A föld­művesszövetkezet háromezer, a köz­ségi tanács a köz­ségfejlesztési alap­ból 2500 forint ér­tékű könyvvel gya­rapítja idén a könyv­tár vagyonát. Me­zőgazdasági szak­könyvek kellenek itt böviben, azt la­pozgatják a tsz tag­jai, de a szépiro­dalom is gyakori látogató a mogyo­ródi otthonokban. A tizennyolc új Moszk­vics személygépko­csi tulajdonosa kö­zött nem egy ter­melőszövetkezeti tag. Alig egy hírnyi adatszolgáltatás, amit a posta közölt. Deák Antal már köszöni is a pontos tájékoz­tatást és leteszi a kagylót. Én sem akarok előhozakod­ni a háború előtti tizenkét rádióval, az alig néhány-tíz új­sággal, ami néha érkezett Mogyoród­ra. Nem akarok mérleget vonni most a régi és az új rendszer közötti be­szédes különbségből. Csupán megfogott az a gondolat: ha Mo­gyoród háromezer lakosát tekintve szá- zalékolom az autók, az újságok, a rá­diók számát, s be­kukkantok boltjuk árui közé, még ez a kis község is ta­núsítja, hogy a mai magyar falu azon iparkodása nem hiá­bavaló, hogy utólér- je a városi élet színvonalát. Már nincsenek a világtól elzárva, sok­sok kérdésben le­számoltak a maradi- sággal, tudásért, tá­jékozottságért ko- pogtatnak min­denütt, ahol valami újat, szebbet, job­bat sejtenek, mint amit eddig ismer­tek. Már nem elég­szenek meg a köz­ség határán belüli események ismere­tével, vagy annyi hírrel, amennyi a szél szárnyán érlce- zett hozzájuk, s amennyit ebből is a pletyka sodort fe­léjük. S. A. Deák Antal, a Mo- \ gyoródi Községi Ta- l nács elnöke a te- ; lefonnál áll és a I postát hívja: I — Ha lehet, pon- ; tos számot kérek — \ szól a kagylóba: l Azután ismétli a \ hallottakat, én pe- i dig feljegyzem. \ A háború előtt ; Mogyoródon, alig ; tizennyolc esztende- ; je, összesen tizen- \ két család hallga- ; tott rádiót. Annyi ; volt a községben. ; A több ezer mogyo- ; ródi lakos pedig I csak a napkelte és a ! napnyugta után tá- i jékozódott, s a világ l híreit is csak a szél \ sodorta felé. Ma \ több, mint hatszáz i házban hangzik fel \ reggelenként a rá- ; dióbemondó hangja, í jó reggelt köszönie- \ ni a mogyoródi hall- gatókat is. Í Havonta több, mint Í tízezer újság érke- \ zik a községbe és a Budapestre bejá- % rók is hoznak ha- £ za a városból. A % több, mint tízezer, $ az hivatalos szám. £ Azt azonban még * senki nem számol­színanyagot tartalmaznék, s • így már a préselésnél előer-í jesztés nélkül vérvörös levet; adnak. Emellett laza fürtűek,; s a betegségekkel szemben el-; lenállóak. A fehér borszőlő \ nemesítéséhez is sikerültek a: „házasítások”. Az ezerjó és a szürkebarát, valamint a hárslevelű és a tramini keverékéből ki­tűnő ízű és zamatú ter­mést adó hibridet nyertek. Az intézetben a most szüretelt fajtajelöltek minősítését rá­vezetik a törzskönyvekre. Ed­dig a legtöbb pontot a kiváló szineződésű, kemény héjú, úgynevezett homokváré fajta­jelölt kapta. Az új hibrideket törzstáblá­kon szaporítják tovább. szók mai helyzetével és mun­kásságával foglalkozott. Dél­után városnéző sétán vettek részt a küldöttek, többek kö­zött megtekintették a helyi múzeum bizánci kiállítását. Este Ponori T. Aurél előadást, tartott Csillagászat és kultú-l ránk címmel. Vasárnap folytatódott a ta-i nácskozás. Ifj Bartha Lajos,'. Kulin György dr. és Róka Ge-\ deon tartott érdekes előadást.; Délben került átadásra a; Szentendre városi tanács ál-] tál alapított emlékérem, ame­lyet az 1963. évben legjobb; munkát végzett amatőr csilla-: gász, ifj. Bartha Lajos kapott.; Délután Az újkor csillagászatai címmel hangzott el előadás. A találkozón mintegy hét-; vénén vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents