Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

1963. SZEPTEMBER 22, VASÁRNAP A bolthálózat fejlesztéséhez a helyi tanácsok segítségét kéri a kereskedelem A fogyasztóközönség társa­dalmi és gazdasági rendünk fejlődése következtében egyre növekvő igényeinek megfelelő kulturált áruellátását me­gyénkben sem oldhatjuk meg új boltok nyitása és számos meglevő bolt korszerűsítése nélkül. A megyei tanács ke­reskedelmi osztálya eddig is megtett minden lehetőt, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tegyen, igyekezünk mi­nél több új boltot létesíteni. Tíz év alatt, 1952 óta, • me­gyénk kereskedelmi hálózata jelentősen fejlődött. Akkor 1730 boltegység állt a fogyasz­tók rendelkezésére, 1962 vé­gén azonban már 3137. Ez a komoly fejlődés még­sem kielégítő, ennek elle­nére is, megyénkben ezer lakosra mindössze 3,9 bolt jut, ami az országos átlag­nál is kevesebb. Ez évben is megnyitottunk már több új boltot, épül még jó néhány, anyagi kereteink azonban nem engedik meg, hogy bolthálózatunkat olyan mértékben fejlesszük, ahogy az indokolt lenne, és ahogyan a fogyasztók jó ellátása érde­kében szeretnénk. S nemcsak új boltokat kell, illetve kelle­ne építenünk, nem hanyagol­hatjuk el a meglevő korszerű­sítését, karbantartását, tataro­zását sem. Érthető tehát, ha az annyira szükséges hálózat- fejlesztés ütemét az elkövet­kező években csak akkor gyorsíthatjuk, ha a községi, városi és járási tanácsok az eddigieknél fokozottabban tá­mogatják a kereskedelem ez irányú töiekvéseit. A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya nemrég felhívta a járási kereskedelmi felügyelőket, hogy a helyi ta­nácsok és társadalmi szervek útján állapítsák meg a tele­pülések hálózatbővítési igé­nyeit 1970-ig. Természetesen különös figyelemmel az újabb településekre, a városok és községek újabban beépült te­rületeire. Ezáltal kívántunk eleget tenni az alulról jövő kezdeményezés elvének, amely a tanácsok munkájában mind­jobban érvényesül, hogy ilyen alapon állíthassuk össze mi is a bolthálózatfejlesztés táv­lati tervét. A kereskedelmi felügyelők javaslatai már beérkeztek, ér­demi elbírálásuk most folyik. Pontos adatokról még nem be­szélhetünk tehát, annyi azon­ban máris bizonyos, hogy mintegy hétszáz új boltot kell építeni, vagy felújí­tani, illetve korszerűsíteni hat esztendő alatt. Ehhez azonban a megyei ke­reskedelmi szervek anyagi le­hetősége semmiképpen sem elegendő. Viszont sokat segít­hetnek a községi és járási ta­nácsok a kereskedelemnek abban, hogy a lakosságnak ezeket a jogos igényeit kielé­gíthesse. Uj boltok számára üres, vagy kiüríthető helyiség az új településeken úgyszólván nincsen, másutt is csak na­gyon ritkán akad. Ahol pe­dig nem áll megfelelő he­lyiség rendelkezésre, ott új építkezés szükséges. Nyilván­való, hogy a kereskedelmi vállalatok ott, ahol az épít­kezéshez helyi támogatást kapnak, a jogos igényt előbb elégíthetik ki, a szükséges új bolt lehető gyorsan meg is épül. Ha például a helyi tanács a községfejlesztési alapból a beruházási összeg ötven százalékát biztosítja, az illetékes kereskedelmi vál­lalat könnyebben teremtheti elő a költségek másik felét, s ezzel az új bolt megépí­tése már nem ütközne je­lentős akadályba. Ilyen irányú segítséget eddig is számos esetben nyújtottak a tanácsok a kereskedelemnek, de a jövőben fokozottabban számítunk segítségükre. Az ilyen anyagi természe­tű támogatáson túl számí­tunk azonban arra is, hogy a kereskedelem céljaira hasz­nálható helyiségek, főleg a jelenleg másra használt bolt­helyiségek kiutalásánál első­sorban szintén a kereskede­lem érdekeit veszi figyelem­be minden tanács, ugyan­úgy, ahogy a tanácsok leg­nagyobb része eddig is tet­te. Mert bizony előfordult néhány sajnálatos eset, hogy a helyi tanács az ilyen he­lyiségeket, ha azok kiutal­hatok lettek volna, nem az igénylő kereskedelmi válla­latnak juttatta. Sőt — szerencsére csak nagyon szórványosan, de az is előfordult —, hogy egyes tanácsok olyan határozatot hoztak, amelyben kereske­delmi vállalatot kereskedel­mi célra használt helyiség kiürítésére és más szerv­nek történő átadására köte­lezték. Szeretnénk, ha ilyen eset a jövőben még szór­ványosan sem fordulna elő, hiszen amíg a fogyasztók igé­nye követelőén jelentke­zik az egyik oldalon, nem lehet, hogy más oldal­ról a meg nem értés mu­tatkozzék. Az ilyen kereskedelemel­lenes határozatokat hozó ta­nácsoktól több megértést kér a megye kereskedelme, s Pest megye valamennyi községi és járási tanácsának messze­menő segítségére számít fő­leg az új bolthelyiségek lé­tesítésénél. Támogatásukat kéri a megye kereskedelmi hálózatának bővítéséhez, mert nélkülük nem gyorsíthatja meg a lakosság áruellátásá­nak megjavítását, ami vég­tére a tanácsok és a ke­reskedelem közös érdeke, de feladata is. Komor Béla, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője. Borsó exportra Ki mire gyűjt a KST-ben A bérből és fizetésből élők közül 830 ezren körülbelül egymilliárd forintot takaríta­nak meg az idén a KST-ben. Ennek az összegnek több mint 80 százalékát az év végén fi­zetik vissza. Ez elsősorban a kereskedelem szempontjából jelentős, mert a felvett pénz nagy részét még decemberben el is költik. A kereskedelem felkészülésé­nek segítésére a Belkereske­delmi Kutató Intézet megkér­dezett kétezer családot, mire „Megtorolta" az intézkedést Kirakodó vásár volt vasár­nap Gyónón. A vásári sátrak között ellenőrző körútját vé­gezte ' a szolgálatos rendőr, Valentyik János önkéntes rendőr társaságában, amikor észrevette, hogy Sínké Béla 41 éves falubeli férfi, aikit korábbi bűncselekményed miatt rendőri felügyelet alá helyeztek, ott ténfereg a vásá­ron. Megszólította Sinkót és figyelmeztette, hogy nem tartózkodhat nyilvános helyen. Egyúttal közölte: a rendőri felügyeleti szabály megsértése miatt feljelentést tesz ellene. Válaszul Sinkó hetykén ve­tette oda a rendőrnek: — Mit akarnak tőlem? Jobb lesz, ha abbahagyják és nem háborgatnak, mert rossz vé­ge lesz az egésznek! Sinkó azonban nem érte be ezzel a kihívással. Még az­nap délben kétlovas kocsijá­val elhajtott a rendőr házá­hoz, s ott vadul megeresztve lovait, ledöntve a kerítést, mindenen átgázolva, behaj­tott az udvarra. Azután dongó lépteikkel bement a házba, s így ordított a rend­őrre: — Na, mit akar velem? Ha valami nem tetszik, keresz­tülhajtok az egész házon! A rendőr Sinkót kiutasí­totta a lakásból, majd meg­tette ellene a szükséges lé­péseket. Később Sinkót az ügyész­ség hozzájárulásával letartóz­tatták. Hivatali személy el­leni erőszak és személyi tu­lajdon rongálása miatt indí­tanak ellene büntető eljá­rást. : , (, \ kívánják költeni a KST-ben S; megtakarított pénzt? A megkérdezettek 15 száza- ? léka karácsonyi ajándékokra? gyűjt. A válaszokból megálla- ^ pítható az is, hogy az idén ^ többen akarnak a KST-ben kapott pénzből bútort és hír- adástechnikai cikkeket, rádiót,!} tv-t lemezjátszót, magnetofon ti vásárolni, mint tavaly. Ugyan- í csak 15 százalék gyűjt háztar-? tási gépekre és hízott sertésre,$ 32,8 százalék ruházati cikkek- $ re költi betétjét, tavaly vi- ^ szont 60 százalék vásárolt^ ilyen árufélét. Érdekes váltó-^ zást tanúsítanak más adatok!} is. Tavaly a KST-ben részve-? vő családoknak 14 százaléka? költötte élelmiszerre a megta- }! karított pénzt, idén csak 2,7 j! százalékuk tervezi ezt. A múlt^ évi 2,9-ről 4,8 százalékra nőtt^ az üdülésre, külföldi utazásra^ gyűjtők aránya. Két százalék^ alatt van a lakáscserére, fes-S tésre, tatarozásra, házépítésre? vagy vásárlásra és telekvásár-? A Zetorról szállítószalagra, innen pedig a raktárba jutnak a borsóval teli zsákok lásra takarékoskodók száma. Az e|múlt évben a csalá­doknak 16 százaléka rész­ben vagy egészben félre­tette, illetve takarékba helyezte a felvett pénzt, az idén egyelőre csak négy százalékuk tervez hasonlót, A megkérdezett családoknak 5 százaléka még nem tudta, hogy mire fogja költeni a megtakarított összeget. A raktárban (MTI Foto — Fehérváry Ferenc felv.) ^-^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX — Kisfilmet forgatnak a Budapest Filmstúdió mun­katársai a fóti Gyermekvá­ros életéről. A filmet Mé­száros Márta rendezd. Személyautó részletre A Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykereske­delmi Vállalat közli, hogy a lakosság személygépkocsi-vá­sárlásának megkönnyítése ér­dekében 1963. szeptember 23-tól december 31-ig Tra­bant, Wartburg, Skoda és Moszkvics gépkocsit OTP-hi- telre is árusít. A hitelezés részletes feltételeiről a Cse­pel Vállalat autószalonjai, valamint az Országos Ta­karékpénztár fiókjai felvilágosítást. (MTI) adnák — Holnaptól kezdve lép érvénybe a Dunán a MA­HART őszi menetrendje. A Budapest—Esztergom vona­lon csak Dömösig járnak a hajók, ugyanakkor meg­szűnik a Budapest—Horány és Vác—Esztergom dunai sétahajójárat. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ* (19) Különös vadászat Dunakeszi Konzervgyár azonnali felvételre keres férfi és női segédmunkásokat Napi egyszeri étkezést 3.20 Ft térítésért, valamint munkaruhát biztosítunk. Munkásszállás nincs. Jelentkezés naponta 8—15 óra között a vállalat munkaügyi osztályán. J Dunakeszi, Bem utca 4 » • „ r Nőbizottsági vezetők | találkozója Dél-Pest megye nőbizottsá- ^ gainak vezetői találkoztak ^ tegnap a Csepel Autógyár ^ művelődési házában. A ta- ^ pasztalatcserével egybekötött ^ értekezlet beszámolóját Fá- % bics Istvánná, a Csepel Au- tógyár nőbizottságának tit- ^ ’kárhelyettese tartotta meg. ^ A beszámoló értékelte a Szer- ^ számgépfejlesztő Intézet, a ^ Magyar Hajó- és Darugyár váci kirendeltsége, a Ganz -5 Árammérőgyár, a Diósdi ^ Csapágygyár és a Csepel jí Autógyár nőbizottságainak te- ^ vékenységét. í í A vitában felszólalt Vári v. y Zoltán elvtárs, a vasasszak- í y szervezet megyei bizottsá- ^ gának titkára. Palánkai Má-1 ria, a munkásmozgalom régi !; harcosa eredményesebb mun- £ kára lelkesítette felszólalá- ^ sában az asszonyokat. A londoni Hurst cég megbízásából az Agrártudományi Egyetem mintagazdasága Űjmajorban évek óta termel borsó vetőmagot. Most 2600 mázsa vetőborsót szállítanak innen Angliába. Az utolsó szállítmányok ezekben a napokban hagy­ják el a gazdaságot. \ — Rendben van! Örülök, ; hogy elismeri... Sokan még • akkor is képtelenek elismerni, j hogy hibáztak, amikor már ! az autó kerekei alól rántjuk ! ki őket... Aztán máskor csak ! a kijelölt helyen menjen át a ! túloldalra. Hatszázhatvanha- ; tan haltak meg tavaly, mert ; megsértették a közlekedési ' szabályokat. Nem szeretném, ! ha az idén maga is közéjük ! kerülne — mondta a rendőr í teljes komolysággal. } Sipos mosolygott magában, í Fölényesen, a másiknál többet \ tudó, beképzelt ember modo­rában: hatszázhatvanhat ha- \ lőtt... Nevetséges. London- j ban két hónap alatt van eny- 2 nyi. Itt meg egy egész ország produkál hatszázhatvanhat £ halottat egy évben ... Ilyen '/f forgalomban ő, a világot járt '/f ember behunyt szemmel is ^ képes lenne eligazodni.;. í Azon kapta magát, hogy is- mét elkalandoztak gondolatai. £ Pedig be kell mennie az antik- ^ váriumba. ^ Máris ott volt az antikvá- ^ rium kirakata előtt. Beleme- ^ rült a könyvek böngészésébe, ^ legalábbis ezt láthatták a ^ gyanútlan járókelők. Pedig ? dehosv a könyveket nézte. A ^ kirakat hátsó üvegén át pró- '' bált belesni a boltba. Há­zsebkést szedett elő, nem le­hetett hosszabb négv centinél, és felhasította a könyv köté­sét. Lefeszítette a bőrt a fe­dőlapról és ekkor előtűnt egy sárgásbarna karton: a nevére kiállított szakszervezeti beuta­ló. Gondosan kétrét hajtotta a kartont. Széttépte a könyvet, beledobta a kagylóba és lehúz­ta. A vécés néni egy konyha­széken ült és kötött. Sipos öt forintot adott neki, majd gyor­san táVOZOtt ; . : A Nemzeti Színház előtt egy hirtelen fordulattal átsietett a villamosmegálló szigetéhez és fellépett az éppen beálló 67-es villamosra. Megállt a hátsó peronon, hogy jobban szem­ügyre vehesse útitársait. De semmi gyanúsat nem észlelt, így aztán elégedetten zsebre vágta kezét, s gondolatban felkészült az utazásra. 8 A miskolci laktanya szoká­sos hétköznapi életét élte. Az egységek jó része kinn gya­korlatozott. A többiek őrszol­gálatot láttak el a légvédelmi elhárító rakéta támaszpontján. De pezsgő élet folyt a lakta­nya tantermeiben is. A raké­taegység parancsnokai és be­osztottjai továbbképzésen vet­tek részt, a szomszédos szo­bákban pedig sorkatonákat ké­peztek ki a rakétafegyvernem technikájára. Sötét volt. Az ablakokat ne­héz spaletták takarták e'. 'hogy t^vé’etesen láthassák az okta­tófilmet. amely egv atombom­ba kísérleti robbantását mu­tatta be. Rendkívül nagy ma­gasságban közeledett egy re­pülőgép, aztán kioldotta ter­hét. s a bomba sokáig, több ezer méteren át zuhant, majd egy ponton mintha megállt volna. A következő másod­percben vörös lett az egész vászon, és dobhártyát tépő csattanás töltötte be a termet. A katonatisztek összerázkód­tak. Percekig nem láttak mást, csak az égő vörös fényt, ame­lyet különös erővel vertek vissza a szoba fehér falai. Az­után ismét a nagv magasság­ban lebegő gép tűnt fel. de nem sokáig, mert Ferenczi Jó­zsef százados, az oktató, fél­beszakította a vetítést: — Gyújtsák fel a villanyt! Nyissák ki a spalettákat! Szörnyű volt ez a film, pe­dig az atombomba pusztító erejét, hatását nem is mutat­ták be nekik, mint korábban. Ezek az emberek fegyverzaj­hoz edzett dobhártyákkal ren­delkeztek. Életüket a tiszti hi­vatásra tették fel, s már sok­szor számot vetettek önma­gukkal. levonták a végkövet­keztetést:. nem azért öltötték fel a tiszti egyenruhát, hogy tarkább ipaven az utca farga- taga! Minden naniub tub ’Hon­képpen harcban telt el. a mindig várható ellensc«'"*! ví­vott elméleti harcban. Mindig készen álltak, hosv megvédjék hazájukat. Ez a film azonban még ráhíV ;s nyomaszd hatás­sal volt. D° nem sokéig Fe­renczi százados nyupnáu sza­vára hamT-., f"'cidódtak. (Folytatjuk) egymásba a két szempár, mint a horgony az iszapba. Hasított a tekintet az agyvelőig. Mind­ketten a másik gondolatát pró­bálták kikutatni, a gondolatot, amit eltakart a megbeszélt jel­szó. Sipos fényképről és leírás­ból már ismerte ezt az embert, s tudta, hogy a B. 26-os ügy­nöke. Az eladó elsietett, köpenye vég.igsuhogott a pult mögött, de néhány pillanat múlva már vissza is tért. Átadta a köny­vet és kiállította a blokkot. Az ügynök fizetett, és távo­zott. Az utcán ugyanúgy sütött a nap, mint előbb*. Sipos pislo­gott. újra szoktatta szemét; az erős fényhez, aztán megindult visszafelé, a Keleti pályaudvar irányában, örült. Ezen is túl van. Nagyszerűen mennek a dolaok. Mégiscsak szép az élet. Milyen jó itthon ... Itthon? Persze, itt született. No de nem szabad morfondírozni. Ugv tett, mintha bámészkodva sétálna, pedig minden egyes lépésére vigyázott. Néhány száz méterre az an­tikváriumtól lement egy föld alatti mellékhelyiségbe. Ki­nyittatott egy fülkét, aztán magára zárta az ajtót. Gyors mozdulatokkal egy parányi rom vagy négy vásárló bön­gészgetett. Sipos lassan, vissza-vissza- pillantva, mintha csak a ki­választott könyvet tartaná szemmel, belépett az ajtón. A bolt az ajtón és a kis kira­katon át kapta a világossá­got, úgy hogy a kintről érke­ző nem nagyon láthatott a hosszú helyiség mélyébe. Há­tul. a félhomályban néhány mozgó alak létrákon állva ke­resgélt a könyvek között. Még a pulton is tornyokban álltak a könyvek..; Egy aranykeretes szemüve­gű, beesett arcú eladó lépett hozzá. — Mit tetszik parancsolni? — kérdezte, szokatlanul mély hangon. — Nem is tudom .;; Valami jó olvasnivalót szeretnék ... Nincs meg véletlenül a Bél- teky-ház? — Valamelyik nap még megvolt. De csak bőrkötésben. Elég drága .;: — Fűzve jobb lenne. Nem akarok sokat költeni... — Csak bőrben tudom adni — mondta határozottan az el­adó. — Hát mindegy ... Úgy . is jó lesz. Sípos mélyen belenézett a férfi szemébe, Uigy fúródott

Next

/
Thumbnails
Contents