Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

»63. SZEPTEMBER 20, PEXTEK ‘“x/flíffciP Újdonságok, gondok a Nagykőrösi Konzervgyárban Ezer üveg a rakodólapon — Egy nap helyett másfél óra alatt Készülnek a „gyermekkonzervek“ — Baj van a targoncákkal Egymás után. gördülnek ki a megrakott vagonok és te­herautók a Nagykőrösi Kon­zervgyárból. Viszik a fino­mabbnál finomabb főzelék­féléket. befőtteket az or­szág raktáraiba és a határál­lomások felé. Évről évre több vagon telik itt meg a termőföld tartósított kin­cseivel. 1967-ben már nyolcezer, 1969-ben pedig tízezer vagon konzervet gyár­tanak Nagykörösön. Ehhez hasonló ütemben fej­lődik az egész magyar kon­zervipar, amely 1980-tól kezd­ve évente 150 ezer vagon konzervet készít. A fejlő­dést érzékelteti a követ­kező összehasonlítás: Olasz­ország gyárt és exportál konzervből jelenleg a leg­többet az európai tőkés or­szágok közül. Az egész kon­zervipar 1962-ben összesen 70 ezer vagon árut gyártott. Az idén egy főre számítva Olaszországban körülbelül 14 kiló konzerv jut, nálunk ez a mennyiség 32 kiló körül mozog. Ez persze nem azt jelenti, hogy évente ennyi konzer­vet fogyaszt nálunk min­den ember, még a csecse­mőket is beleértve, mert a gyártott mennyiség jó ré­szét külföldön adjuk el. A közölt adatok ennek el­lenére ékesen bizonyítják, konzerviparunk eredménye­sen tőre! «zik arra, hogy minél több gondot levegyen a háziasszonyok válláról. Ezt persze nem lehet úgy ér­telmezni, hogy máris meg­oldódtak a háziasszonyok gondjai. Ettől még elég messze vagyunk, de az ösz- Bzehasonlitás azt bizonyítja, hogy zöldség- és gyümölcs konzervgyári Tusunk máris Jobb, mint Európa tő­kés országaiban. S ha az alapanyag-terme­lést is megfelelően szervez­zük és fejlesztjük, ha a fejlesztés lépést tart a kon­zervipar fejlesztésével, rö­vid időn belül még érezhe­tőbbé válik ennek a munká­nak a jótékony hatása. A Nagykőrösi Konzerv­gyár és ezzel együtt az egész magyar konzervipar már az idén nagy lépést tesz ezen az úton. El­kezdték a gyermekeknek va­ló konzervek gyártásának előkészületeit. Mór a nyáron elkészültek a főzelékpürék mintái. legtöbbjüket az Il­letékes jóváhagyó szervek is elfogadták. A télen az engedélyek alapján megkez­dődik a gyártás, a jövő ta­vaszon pedig tovább bővül a választék, amikor már spe­nótot és sóskát is kap majd a gyér. Csak elismeréssel tudunk szólni a gyár ilyen irányú kezdeményezéséről, mert nem könnyű elsőnek az ország­ban ilyen felelősségteljes munkára vállalkozni. Egé­szen biztos, hogy a gyer­mekes anyák örömmel fo­gadják majd a Nagykőrösi Konzervgyár kezdeményezé­sét. Persze arra is gondol­tak, hogy a legilletékeseb- foeknek, a legifjabb fogyasz­tóknak a véleményét is meg kell hallgatni ebben az ügyben, ezért bölcsődékben, óvodákban és napközi otthonokban kipróbálják, hogy a ki­csinyek ízlése egyezik-e a felnőttek elgondolásai­val és azokat a kon- zerveket gyártják majd, amelyek kedvező fogad­tatásban részesülnek. Még egy lényeges dologról kell szólni a gyermékkon- zervgyártással kapcsolatban, s ez a várható ár. Bár meg­állapított árak még nincse­nek, annyi máris bizonyos, hogy a kisgyermekes csalá­dok olcsón jutnak majd hozzá ezekhez a készítmé­nyekhez. Sok, jó és olcsó konzerv. Ez az, amit az ország és a külföld is igényel gyárainktól. Amint az eddigiekből kiderül, a kon­zervipar eredményesen törek­szik a gyártott mennyiség, a minőség és a választék növelé­si Az önköltség csökkentese, sőt a mennyiség növelése is azt követeli, hogy egy­re több modern gépet ál­lítsanak munkába. Erre nemcsak azért van szük­ség, mert ezt követeli az ál­talános fejlődés, hanem azért is, mert szinte állandó gond­dá válik a munkaerőhiány. A Nagykőrösi Konzervgyár hir­detőtáblái tavasztól őszig a he­lyükön vannak, de nem sok eredménnyel járnak. Azt kell tehát tenni, hogy modern gé­pekkel, berendezésekkel pótol­ják a hiányzó munkaerőt. Nagykőrösön a lehetőségek­hez képest kitűnően éltek és élnek is ezzel a megoldással. Modern borsóvonalaik, paradi­csomgyártó berendezésük már­is sok ezer ember kezemunká- ját pótolja és a gyártási költ­ségeket is csökkenti. Az idén májusiban elkezdték az üvegek rakodólapos szállítását. A megoldás persze nem ment egyszerűen. Javasolták a sajószentpéteri üveggyárnak, hogy térjen át az üvegek ra­kodólapos szállítására, mert így könnyebb a be- és kirakás és a törés is kevesebb. Nem mutattak nagy készséget a megoldásra, így a Nagykőrösi Konzervgyár arra kényszerült, hogy önállóan találjon meg­oldást. Rakodólapokat adtak az üveggyárnak és azóta így érkezik a sok százezer üveg a gyárba. Az új módszer hasz­na, hogy amíg egyenként egy va­gont nyolc asszony nyolc óra alatt ürített ki, most az emelőgép ugyanezt a munkát másfél óra alatt elvégzi. Egy rakodólapon ezer üveget helyeznek el úgy, hogy közü­lük egy se eshet le. Az üvege­ket egymásra rakják és az utolsó sort deszkalappal leta­karják, majd az egész rako­mányt pántokkal rögzítik. Az üvegeket csak mosáskor és a gyártás alatt szedik le a la­pokról. Szép eredmény ez, de gond is egyben, mert a MÜÁRT — Kovács Sándor igazgató sza­vaival élve — úgy adja a ra­kodólapokat, mint az orvossá­got. Gond az is, hogy azok a targoncák, amelyekkel gyáron belül mozgatják az üvegeket, rossz minőségűek. Jó lenne, ha az ipar erre is felfigyelne. Az iparnak címzendő az a figyelmeztetés is, hogy — bár az országban több helyen fog­lalkoznak konzervipari gép­gyártással — ez a kérdés ko­rántsem tekinthető megoldott­nak. A jelenlegi gépgyártással nem lehet megoldani a konzervipar távlati fejlesz­tését. Arra van szükség, hogy — mivel eddig is sokat késtünk — haladéktalanul hozzákezd­jünk a modern gépek gyártá­sának előkészítéséhez. S mivel a tapasztalat azt bizonyítja, hogy egy-egy típus sorozat- gyártásáig 2—3 év is eltelik, kézenfekvőnek látszik fejlett licenszek megvásárlása élen­járó gépgyártó cégektől. Égető gond ez, olyan, amely nem maradhat megoldatlanul, mert fejlett berendezések nélkül nem beszélhetünk fejlett kon­zerviparról sem. F. I. Meglőj tóttá édesapját Csúnya szóváltás, családi perpatvar robbant ki szerda este Maglódon Szabó Feven- céknél. Az 57 éves családapa, budapesti fűtőmunkás, össze­veszett a feleségével, s meg­verte az asszonyt. Tanúja volt a brutális jelenetnek 29 éves szállítómunkás fia is. Az if- jabbik Szabó kérlelte apját: ne bántsa édesanyját. Az in­gerült apa erre baltát ragadott, s azzal fenyegetőzött, hogy összetör mindent, majd földre- teperte feleségét. A fiatal fér­fi édesanyja védelmére kelt. Bírókra ment apjávaU megpo­fozta, majd földhöz vágta. Eközben az anya azt tanácsol­ta, hogy dühöngő férjét meg kellene kötözni és segítségért szaladt a szomszédba. Amíg távol volt, a fiú keresztbe fog­va apjának karjait, rászorítot­ta a földön fekvő ember nya­kára, majd rátérdelt. Mire az anyja a segítséggel visszaérke- zott. a családfő meghalt. Az ifjabbik Szabót ember­ölés miatt őrizetbe vették. mainap | Dögös f 4 Csendesen dolgozgatok ottho- 4 y nomban. Feleségem és tizenha- y y todik évét nyüvő Csibe lányom y beszélgetnek, s én félfüllel fi- y ^ gyelem őket. A témából is tu- £ 4 dóm, hogy a lányom kezd ^ ^ nagylány lenni, ezáltal korban £ í távolodunk egymástól, a felesé- 4 2 gemmei viszont fordítva van: y y a női témák, a ruha. a divat, 2 ^ a befőzés, a többiek „kiértéke- y ^ lése’» a férfiak mérlegre tétele ^ ^ egyre közelebb hozzák őket ^ ^ egymáshoz. (Ez az oka talán, ^ y hogy én egyre öregszem, s a 4 y feleségem pedig egyre fiata- y y labb lesz?) /j Most is ez a téma. Lányom y ^ fiúismerőseiről mesél (előttem £ ^ nemigen szokott, egyrészt egy £ £ idegen férfi előtt csak nem ^ y beszél ismerőseiről, másrészt 4 2 mert Csabi. Attila és a többi y V, után a kis lovagokat gyü.itőné- y $ ven a Hadak útjának nevezem), y $ Attila van soron. J 4 — Azért, édesanyu, csak Atti- 4 $ la a dögös. ^ y Leteszem a tollat. y — Milyen, kislányom? £ J — Dögös. ^ ^ — Hogy mondhatsz ilyet? — y $ korholom szelíden. — Nem tu- y t dód. mit mondasz: Gondol koz-^ y tál már a szó eredeti értelmén? ^ y Dögnek mondjuk az elpusztult ^ y állat bűzös tetemét — isryek- ^ y szem egy kissé patetikusan ne- y vélni. ^ Nőm — mi sem természete- A '/ sebb — azonnal a pártjára áll: ^ y — Nem gondol a gyerek er- 4 íré! í y Lányomnak nem kell a vé- y y delem: g ^ — Ugyan, hát a ti időtökben y 4 nem azt mondtátok, hogv A '/ „szívdöglesztő”? Ezt mi csak A 6 lerövidítettük dögösre. £ y Jó. legven dögös. A Tudomá-í y nvos Akadémia egészítse ki y y vele az értelmező szótárt! ^ Fazekas Mátyás 4 v 4 yz&szzxsssm>X>X>C<Í<SXSSNNN>ÍSSNVV^^ — A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 26-án, csütörtök délelőtt 10 órakor ülést tart Nagymaroson. Az ülésen megtárgyalják a nö­vényvédelmi munkák vizs­gálatáról szóló jelentést, va­lamint a Szobi járási Népi Ellenőrzési Bizottság idén végzett munkáját és az ez­zel kapcsolatos észrevétele­ket. — Változnak az idők. Nép­ünnepély keretében búcsúz­tatták el a Bodeni-tavon a Stadt Überlingen nevű ke­rekes gőzöst, amely a kere­kes gőzösök közül utolsónak vonult nyugalomba. Az ezer személy befogadására alkal­mas gőzhajó valaha elnyer­te a Bodeni-tó Kékszalagját. — 618 240 000 forint a je­lenlegi „kintlevősége” az OTP Pest megyei fiókjának. Megyénk lakói ugyanis eny- nyi pénzt vettek fel családi ház építésére, áruvásárlási hitelre és személyi kölcsö­nökre. — Már ez a reklám ... Miután a kezdeti nagy tv- láz elcsitulóban van Ameri- ka-szerte, az egyik New York-i étterem ajtaján a kö­vetkező felírás olvasható: Nyugodtan beléphet, elrom­lott a televízió! — A cigány lakosság hely­zetével rendszeresen foglal­kozik a Nagykőrösi Városi Tanács. A kérdés teljes megoldása természetesen hosszú időt igényel, ezért átmeneti megoldásokat ke­resnek. így például az egy telepen lakó tizennégy ci­gánycsalád részére ideigle­nes, de kellően felszerelt la­kásokat építenek. — 52 millió forintba ke­rül a Tinnye—Tatabánya közötti vasúti pálya korsze­rűsítése. A régi vágányok helyére kerülő új sínpár na­gyobb teherbírású lesz, így rogy óbb sebességgel halad­hatnak rajta a vonatok. — Gyorsan és tompított világítással hajtott személy- gépkocsiján dr. Végh Géza budapesti orvos szerdán es­te fél 8-kor, Pilis határában, beleszaladt egy. az országút jobb oldalán álló pótkocsis vontatóba. Az autóban utazó Soós István bugyi lakos könnyű sérülést szenvedett. A kár 6500 forint. — Rossz volt a fékberen­dezése Gudman János Ta- társzentgyörgyön lakó tsz- tagnak, aki motorjával szer­da este Dabason haladt. Emiatt nem tudott idejében fékezni, és az úton áthaladó ifjú Vörös Mihály 39 éves rakodómunkást elütötte. — Szeberényi Lehel me­gyei tanácstag Dunabogdány községben szeptember 20-án 18 órakor fogadóórát tart. Országos erdészeti lüzoltóverseny Az állami erdőgazdaságok tűzoltócsapatai vasárnap Bu­dapesten — a hűvösvölgyi nagyréten — rendezik meg a hagyományos erdei tűzoltóver­senyt, amelyen az ország leg­jobb erdészeti tűzoltócsapatai — köztük több női tűzoltócsa­pat — mérkőznek a leggyor­sabbaknak és legügyesebbek­nek járó kitüntetésekért, illet­ve díjakért. Az „erdőtüzek” gyors és szakszerű eloltásán kívül, számos gyorsasági és ügyességi gyakorlatot mutat­nak be a versenyző csapatok. A esapatgyakorlatokat ötletes és látványos egyéni ügyességi számokkal egészítik ki. 1963. szeptember 20., pén­tek, Friderika napja. A nap kél: 5.27. nyugszik: 17.47 órakor. A hold kél: 7.47, nyugszik: 19.15 órakor. Várható időjárás: Kissé felhösebb idő, de még csak legfeljebb elszórtan esővel. Mérsékelt északkeleti szél. A nappali felmelegedés va­lamivel gyengül. Ma Pétfiirdőn sorsolják a lottót A lottó 38. játékheti nyerő­számait szeptember 20-án, pén­teken délelőtt 10 órai kezdet­tel Pétfürdőn sorsolja a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. — Ülést tart az MSZMP Pest megyei Bizottsága szeptember 26-án délelőtt 9 órai kezdettel a megyei ta­nács nagytermében. Az ülé­sen Szakali József, a pártbi­zottság titkára ismerteti a Központi Bizottság tavaly kiadott gépipari határozatá­nak végrehajtását, és az ez­zel kapcsolatos további fel­adatokat. — A Pest megyei Petőfi Színpad mai műsora: Gül Baba, Tápiószecsőn este 8 órakor, Férfiaknak tilos, es­te 8 órákor Taksonyban. — Nyolc elsőssel gyarapo­dott az idén az esti techni­kumban tanulók száma a Nagykőrösi Gépjavító és Fa­ipari Ktsz-ben. Így a 180 embert foglalkoztató ktsz egy fél osztálylétszámot ki­tevő diákkal, összesen tizen­néggyel büszkélkedhet. A rádió és a televízió mai műsora kossuth-rAdiö 8.10: Operarészletek. 9.00: A pes­ti rakparton. 9.15: Tánczene. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Máthé János orgonái. 11.00: Barangolás Olaszországban. Hl. 11.10: Dallal, tánccal a világ körül. 12.15: Min­denki kedvére. 13.45: Gazdaszem­mel a nagyvilág mezőgazdaságá­ról. 14.10: Sándor Judit énekel. 14.35: Regélő hegyek: Bakony. 15.00: Népi zene. 15.40: Rozsdate­mető. Fejes Endre regénye foly­tatásokban. II. rész. 16.10: Kama­razene. 16.45: Kétszáznyolcvanan — ötszáz helyett. 17.00: Ötórai tea. 18,12; Schumann: A-moll gordon­kaverseny. 18.40: A mikrofon előtt: dr. Sós György, a Budapesti Rend­őrkapitányság vezetője. 19.00: Tom­bola. 20.25: Családi körben. 22.20: Népszerű melódiák. 23.00: Orff: Carmina Burana. 0.10: Filmzenei i részletek. PETÖFI-RADIÖ 14.00: Hilda Gueden énekel. 14.25: Könnyűzene. 15.05: Zenekari mu­zsika. 16.10: Könnyűzenei híradó. 17.05: Az ifjúsági rádió műsora. 17.55: Régi beszélgetés Jan Kube- likkel. 18.15: A fogyasztás érde­kében. 18.30: Magyar nóták. 19.05: Tardos Béla: Keserű esztendők. — Szvit vegyeskarra. 19.30: Lát­tuk. hallottuk ... 19.50: Csajkovsz­kij: Anyegin. Háromf el vonás os opera. 22.33: Rubin Szilárd: Csirke- játék című regényének ismerteté­se. URH 18.30: Hírek. 18.40: Oliver. Rész­letek Bárt zenés játékából. 19.05: Az elveszett város. 19.20: Zongora- muzsika. 20.00: Tánczene. 21.00: Zenekari muzsika. 22.30: Hírek. TELEVÍZIÓ 10.00: Tv-híradó (ism.). 10.15: Te­lesport (ism.). 10.30: Legenda a vo­naton. Magyar film (ism.). 11.55: A jövő hét műsora. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: Különös vadászat Pálos helyesen cselekedett, így a többiek nyugodtan kö­vethetik Fecskét, aki csoma­gokkal van. vonatra kell száll­nia, hiszen nem poroszkálhat az országúton. Itt van nem messze az állomás, egész biz­tosan odatart. Negyedóránként váltották figyelőit. Másként nehezen birkóznának meg ezzel a fic­kóval, hiszen biztosan jól ki­oktatták rá, hogyan rázza le magáról követőit. Így azon­ban egyszerűen képtelen lesz eligazodni, hogy vajon csak­ugyan figyelik-e, vagy csupán egyszerű járókelőkkel van dolga. Az őrnagy elbóbiskolt. Lisz- kai is szeretett volna alud­ni. de nem mert. Rábíz­ták a parancsnoka életét, neki ébren kell maradnia. Különösen most, hogy ez a veszélyes ügynök már bent van az országban. így aztán egymás után rágta a ciga­rettákat. Hogy el ne aludjon, halkan beszélgetni kezdett a sofőrrel. — Hallotta, mit mondott megint az örmény rádió? — Nem én ... És addig mesélték egymás­nak a vicceket, amíg a fővá­rosba nem értek. A Nagykörúton tombolt a déli csúcsforgalom. Mindenki sietett valahová. Az aszfalt majd elolvadt a nap tüzébén. Fénylett. ragyo­gott minden. Sipos a Csemege Áruház előtt várta, hogy a villany- rendőr zöldet mutasson. Cso­magjait a pályaudvaron, a ruhatárban hagyta. Nem akart villamosra szállni, kiváncsi volt. az oly rég látott Buda­pestre. így aztán végigsétált a Rákóczi úton. Az ő emlékeiben még a háború utáni romos, szomorú kép élt. és nem csoda, hogy meglepte az újjávarázsolt vá­ros. Nézte az embereket, fi­gyelte őket, s próbálta egyez­tetni mindazt, amit odakinn tanult és .amit itt látott. A kapcsolatteremtésről sok elő­adást, sok tájékoztatást hal­lott, s bár mindig óvták őket az elővigyázatlanságtól, még­is másképpen festették le az itteni embereket, mint ami­lyeneknek első benyomásra látszottak. Odakinn állandó­an azt hallotta, hogy nagyon kell vigyázni, de azért ha kis ellenszenvet mutat a rend­szerrel szemben, a közönséges pesti járókelő apróbb dolgok­ban nyomban a segítségére lesz... Négy éven át okítot­ták, s kialakult benne egy kép a jelenlegi magyar viszo­nyokról. az emberek élet- és szemléletmódjáról. Oktatói nyomán úgy képzelte el a pes­ti embereket, hogy többségük komor, mogorva, hiszen még erősen él bennük az ötvenha­tos emlék ... S most azt kell tapasztalnia, hogy ezek az ar­cok nagyon is kisimultak, és nyoma sincs rajtuk semmiféle terhes gondnak, amit rejtve cipelnének ... Nicsak. étte­rem. S kint az étlap. Mit főz­nek manapság Magyarorszá­gon? Sípos szájában összesza­ladt a nyál: roston sült. Eszé­be jutott, hogy egyszer meg­hívták az édesanyját egy fa­lusi lagziba szakácsnőnek, és ő. a süldő kölyök, teletömte magát rostonsült pecsenyével. Azóta sem evett olyan fino­mat. El kell ismerni, hogy Magyarországon változatosan, finoman főznek, nem olyan sótlan-íztelen módon, mint odaát... Már több üzletbe is betért, vásárolt apróbb dolgokat, ci­garettát, fogkrémet, egy üveg magyar kölnit a borotválko­záshoz, s azt kellett látnia, hogy lényegesen enyhébbek a kontúrok, mint ahogyan oda­kinn lefestették. Persze, en­nek csak az lehet az oka, hogy a főnökök régen jártak itt és hamis tájékoztatást kapnak. Sípos már fenn sétált a Nyár utcánál, amikor hirtelen eszébe jutott, hogy ismét kö­rül kell néznie, nem köve­tik-e. Megállt egy kirakat előtt, s az üvegből figyelte, nem tart-e valaki feléje, vagy nem állt-e meg valaki a kö­zelben. De ugyanolyan sietős mozgást tapasztalt, mint ko­rábban. Rá se hederítettek az emberek, mindenki ment a dolga után. Miért is követnék? Egyszerűen kizárt dolog, hogy rajta legyenek, hiszen a lehe­tő legtökéletesebben jutott át. még a kapcsolat is éppen akkor jelentkezett, amikorra elő volt írva. Nincs semmi baj, simán megy minden. Csak végig így legyen .. Biz­tonság okáért azért elhatároz­ta, hogy mielőtt még bemen­ne az antikváriumba, átvág a túloldalra, s ismét ellenőrzi, nem követik-e. Nagyon vi­gyázni kell. mert ha most rá­ragad valaki, többé nem tud­ja lerázni. Ám ha elintézte ezt a dolgot, máris nyugod­tan utazhat — üdülni. És ha mégis figyelik? Ide­ges lett. Az emberek ugyan­úgy jöttek-mentek az utcán, mint félórával azelőtt. és mégis rossz érzése támadt. Mindenkiben detektívet sej­y tett. Végignézett magán, ^ nincs-e rajta valami feltűnő, g De nem talált semmit. A ? szövet magyar gyárban ké- ^ szült, az itteni divatnak ^ megfelelően varrták, kihajtott, ^ fehér panamainge ugyanolyan ^ volt, mint amilyet itt, a Rá- kóczi úton siető embereken is í többször látott. És mégis... ? Soha nem gondolt arra. hogy ^ a közeg, amelyben akcióba ^ kell lépnie, ennyire idegesítő ^ lehet. Átvillant agyán, hogy ^ milyen sok bajuk volt oktató- ^ iknak azokkal, akik 1956-ban ^ hagyták el Magyarországot, s í kémtanfolyamra kerültek. Sok? fáradságukba került, amíg ki- ^ irtották belőlük azt a széllé- ^ met, amit Magyarországon ^ magukba szívtak. Sokkal sza- ^ badosabbak voltak, mint ő, ^ elégedetlenségükben gyakran ^ elszólták magukat... Hát még ^ akik itthon maradtak! Ezek ^ az emberek már tizennégy évet éltek ebben a rendszer- ^ ben, és sok mindent magukba ^ szívtak. Akaratlanul is. Most ^ mit kezdjen velük, amikor ^ nem tudja, hogy tulajdonkép- ^ pen ki az. akivel szembe ke- ^ rül, hogyan érez a rendszer jí iránt?... | De mit mosolyognak rajta? ^ Már hárman is rámosolyogtak. ^ Nagyon vigyázott ezekben a íj pillanatokban, nehogy arcá- jj val, mozdulatával elárulja ér- íj zéseit. Közömbösnek kell len- j; ni. Rájuk se nézni! jí (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents