Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

PEST MEGYEI VII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARA 50 FI 1.1.KR 1963. SZEPTEMBER 20, PÉNTEK í V SZÜRET Százezer bejáró dolgozó ügyében Az ázsiai feszültség veszedelmes fészke Az öntözés meghozta eredményét Az ösztönző jövedelemelosztás eredményeként gyorsan halad a betakarítás a dömsödi Dózsa Tsz-ben A dömsödi Dózsa Termelő- szövetkezet tagsága megkezd­te az őszi betakarítást, szán­tást és vetést. Az elmúlt he­tek esős időjárása, amint a ve­zetők és a tagok elmondják, inkább ártott, mint használt. A határ egy részét elöntötte a víz, s főleg a lapályosabb ré­szeken még mindig akadá­lyozza a mezőgazdasági mun­kát. Amikor a sok esőre panasz­kodnak a tsz tagjai és vezetői, ebben benne van az a külön­leges adottság is, amivel a tsz rendelkezik. Ragyogó lehető­ségek voltak az öntözésre és ezt ki is használják. A 30 hold cukorrépát ön­tözték, a 225 hold kukori­cában 210-re juttattak elegendő vizet. Az öntözés eredménye, hogy a tsz-ben eddig nem tapasz­talt mennyiségű termést taka­rítalak be. A cukorrépa mint­egy átlag 300 mázsás termést adott. A termelési tervbe 200 mázsát vettek fel annak ide­jén. Van azonban olyan par­cella, amely 400 mázsás termést adott. A kukoricából holdanként 15 mázsás májusi morzsolt ter­mést terveztek, és óvatos szá­mításokkal is 22 mázsa lesz. Ha a jég nem veri el a kuko­ricát, a 30 mázsát is elérték volna. Amint Józan Lajos, a termelőszövetkezet elnöke el­mondja, az öntözéssel termelt silókukorica vágja ki a ter­melőszövetkezetet a takar­mánygondból. öröm tölti el a vezetőséget és a tagságot, amikor a jó termésre gondol­nak. De bármilyen öröm is ez, napjainkban mégis nagy gondot okoz a beta­karítás. A számítások szerint mintegy 440 vagon terményt kell a ha­tárból hazafuvarozni, és be­takarítani. Ha számításba vesszük, hogy a tagság túl­nyomó többsége asszony — akiknek a család ellátása is a vállukra nehezedik — bizony nehéz feladat előtt áll a tag­ság. A szövetkezet vezetői a nyár folyamán kedvező tapasztala­tokat szereztek arról, hogy az anyagi érdekeltség el­vének ésszerű alkalmazása átsegítheti a szövetkezetét a nehézségeken. A szalmakazalozóknak célpré­miumot adtak. Ez fokozta a munkakedvet. A tagok még tavasszal kedvező feltételek mellett vállalták el a kapások területét. Most, hogy kiváló termést takarítanak be, a pré­mium a tagoknál jelentős ősz- szeget tesz ki. Jelenleg a tsz- tagok a cukorrépát takarítják be — rendkívül gyors ütem­ben. A vezetőség a munkaked- Vet azzal is fokozza, hogy azoknak a tagoknak, akik betakarították a termést a a prémiumot azonnal ki­adják. Á területeket munkacsapaton­ként vállalták termelésre a tagok. Most a betakarítás is a munkacsapatok összefogásával történik. Segítenek egymásnak a tagok a cukorrépaszedésben és a kukoricatörésben, össze- segítenek, de szigorúan ragasz­kodnak ahhoz, hogy az egy- egy tag által termelt termést külön-külön lemérjék. Ez az alapja annak, hogy mindenki megkaphassa munkája jutal­mát, a jelentős prémiumot. A szövetkezet vezetői most minden erejükkel a beta­karítást szorgalmazzák. Az elmúlt évek során ugyan­is mindig a betakarítással volt a legtöbb baj, a kapások he­lyére őszi gabonafélék kerül­nek. A tsz vezetői bíznak ab­ban, hogy földbe kerül az őszi gabonák magja. Az őszi takar­mánykeveréket elvetették, most az őszi árpán a sor, majd ezt követi a kenyérgabona. Mihók Sándor JOGÁSZKONGRESSZUS y A Magyar Jogász Szövetség í október 4-től 6-ig Hévízen í rendezi VI. kongresszusát. A kongresszus keretében ^ többek között előadás hangzik £ el a magyar jogászok felada-f iáiról az MSZMP Vili. kong-$ resszusa határozatainak tükré-% ben. A Magyar Jogász Szö-£ vétség szakosztályai több idő-^ szerű elméleti és gyakorlatig kérdés vitáját tűzik napirend-^ re a kongresszuson. (Gábor felv.) Szovjet szakszervezeti küldöttség spanyolországi útjának elhalasztása A Trud szerkesztőségi cik­kében azt írja, hogy azért ha­lasztották el a szovjet szak­szervezeti küldöttségnek az UNESÓO útján történő spa­nyolországi útját, mert most, mikor a spanyol bányászok sztrájkharcot vívnak a Fran- co-rendszer ellen, a fallangis- ta propagandisták esetleg sa­ját politikai céljaikra hasz­nálnák fel ezt a látogatást. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa amikor kö­zölte az UNESCO-val az út elhalasztására vonatkozó dön­tését. ezzel is hangsúlyozta szolidaritását Spanyolország harcoló dolgozóival. Földrengés, szökőár, orkán Törökország nyugati felét szerda este fél percig tartó, rendkívül erős földrengés ér­te. A földrengés erejének hivatalos mérése elmaradt, mert az istanbuli egyetemen megsemmisültek a szeiz­mológiai műszerek. A földrengés sok öreg la­kóházat és más épületet rom­ba döntött, és leomlott egy ötemeletes épület egyik fala is. A mentőosztagok egész éjjel kutattak halottak és se­besültek után, addig azonban csak egy holttestet találtak, és a sebesültek száma is csekély. Az Istanbul környékéről érkezett hírek szerint a Már­vány-tenger menti falvakban igen erősen lehetett észlelni a földrengést. A Kayseri tarto­mányban fekvő Saricánál szökőár pusztított, amely­ben tíz ember lelte halá­lát. A falu 18 háza összedőlt, 17 pedig roskadozik. Hajnali jelentés közölte, hogy Istanbulban éjjel két óra tíz perckor újabb földlö­kést észleltek. Olaszország középső és déli részén szerda délután zivatar vonult végig. A felhőszakadás több há­zat elöntött, elverte a ve­tést. A spanyolországi Alicante környékén a felhőszakadás menekü­lésre kényszerítette egy camping 400 vendégét. A Mexikói-öböl mentén fek­vő Texas amerikai állam déli részén szerdán több ezer ember volt kénytelen elhagyni ottho­nát és a sorozatos felhő- szakadás okozta árvíz miatt magasabban fekvő helyekre menekülni. A hatóságok megállapítot­ták, hogy a „Cindy” nevű hurrikán, amelynek sebessé­ge tetemesen csökkent, ami­óta a szárazföld felett vonul el, eddig mintegy 1,8 millió dolláros kárt okozott a rizsföldeken. áxXXXXXXXXXXXxXXXXxXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXxXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXxXXXXX'X.XXXXXXXX MEGKEZDŐDÖTT AZ 0ISZ-BEN AZ ÁLTALÁNOS VITA (Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti.) Az első szónok régi ENSZ- hagyomány szerint Brazília küldötte volt. Joao Augusto de Araujo Castro brazil kül­ügyminiszter hangoztatta: nem szabad elfelejteni, mennyit változott a világ a múlt ok­tóberi kubai válság óta, és ki kell használnunk a tár­gyalás minden lehetőségét, amely most megnyílt a moszkvai atomcsendegyez- mény aláírásával. A brazil küldött a leszere­lésről azt mondotta, hogy akármilyen nehéz ennek megoldása, még mindig sok­kal könnyebb, mint minden más függő, nemzetközi kérdé­sé, és a genfi tizennyolchatal­mi leszerelési bizottságnak na­gyobb szerepet kell adnia, mint amennyit eddig kapott. A brazil külügyminiszter ja­Láthatták-e olvasóink szabad szemmel a napfoltokat? vasolta, a genfi tizenmyolcha- talmá bizottságot hatalmaz­zák fel arra, hogy kikutassa azokat a mód­szereket, amelyekkel a moszkvai atomcsendegyez- ményt tovább lelhetne fejleszteni. Konkrétan három szakaszt indítványozott. Az első sza­kaszban megtiltanák az olyan mértékű föld alatti robbantásokat, amelyeket a jelenlegi technikai eszközök­kel külföldről észlelni lehet. A második szakaszban egy éven belül megtiltanák azokat a föld alatti nukleáris rob­bantásokat, amelyek a négy és háromnegyed kiloton érték felett vannak; a harmadik szakaszban: két éven belül pedig megtiltanák az összes föld alatti nukleáris robban­tást. A továbbiakban a brazil külügyminiszter hangsúlyozta, folytatják az erőfeszítéseket, hogy Latin-Am erikát nukleá­risfegyver-mentes öve­zetté tegyék. Ezzel összefüggésben Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexiko kormányfőinek né­hány hónappal ezelőtt kiadott ismeretes nyilatkozatát be­nyújtották az ENSZ-be is. A brazil külügyminiszter han­goztatta, nem azt kívánja, hogy az ENSZ közgyűlése nyilvánítsa Latin-Amerikát nukleárisfegyver-mentes öve­zetté. Brazília azt javasol­ja, hogy a latin-amerikai or­szágok egymás között egyez­zenek meg ebben. Brazília következő javas­lata az volt, hogy a nemzetek kössenek sok­oldalú megnemtámadási szerződést, amelyhez az államok lehető legnagyobb többsége csatlakozna, kimondva, hogy egyik sem fog a másik ellen támadást el­követni. Ez a gondolat Bra­zília számára elfogadhatóbb­nak látszik, mint a Varsói Szerződés és a NATO kö­zött kötendő megnemtámadá­si egyezmény. Brazüia küldötte ezután a gazdasági fejlődés kérdésé­ről beszélt és javasolta, hogy teremtsék meg az ENSZ fejlesztési alapját, amely minden tagállam szá­mára nyitva állna, és amely­nek igazgatásában minden tagállam részt venne. A brazil küldött beszélt a továbbiakban a közeljövőben összehívandó ENSZ világke­reskedelmi konferenciáról, majd részletesen foglalkozott a gyarmatosítás kérdésével, és hangsúlyozta, hogy a gyar­matosítás minden módszeré­nek véget kell vetni. Ezután javasolta, hogy modernizálják az ENSZ-t, elsősorban növel­jék a Biztonsági Tanács, s a gazdasági és szociális tanács tagjainak számát. Ilyen ja­vaslat — mint ismeretes — egyébként is az ENSZ napi­rendjén szerepel. A brazil küldött élénk fi­gyelemmel fogadott beszéde után Lester Pearson kanadai miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangsúlyozta a leszerelés kérdésének fontosságát. majd állást foglalt amellett, hogy a kongói tanulságok alapján egyes nemzeteknek külön haderőket kellene ké­szenlétben tartaniok, amely haderőket a főtitkár kérése alapján az ENSZ békefenn­tartó tevékenységével lehetne alkalmazni. Ilyen irányú ja­vaslatot — mint ismeretes — korábban U Thant is tett. A kanadai miniszterelnök az ENSZ átalakításának kérdésében az amerikai álláspontot képviselte. Nem mondta ugyan, hogy az alapokmányt jelenleg módosí­tani kell, de hangsúlyozta, a legfontosabb szerveket — a Biztonsági Tanácsot, valamint a gazdasági és szociális taná­csot — úgy kell átalakítani, hogy jobban képviselje a vilá­gon most meglevő „egyen­súlyt”. A Biztonsági Tanács ez esetben gyakorlatilag egész éven át ülésezne, és „magára vállalná a fele­lősséget a békefenntartás legfontosabb kérdései­ben". A kanadai miniszterelnök végül hangoztatta, hogy a nemzetközi politikában a ja­vulás jelei mutatkoznak, a válság árnyéka nem neheze­dik a világra és hajlandóság van arra, hogy a kérdéseket békésen oldják meg. Ennek világos példája a moszkvai atomcsendegyezmény — mondotta. (Ezután Gromiko szovjet külügyminiszter emelkedett szólásra. Beszédét holnapi lapszámunkban közöljük.) — Ez a csütörtöki tehát na­gyobb napfoltnak számít? — Mi a csillagvizsgálóban nem figyeltük meg, mert már nem tartottunk szolgálatot. De ha szabad szemmel látták, akkor annak a fekete foltnak az átmérője feltétlenül a Föld átmérőjének többszöröse. — Van-e, lesz-e hatása en­nek az időjárásra? — A napfolttevékenység gyakorol hatást a földi időjá­rásra, de nem közvetlenül. Ilyenkor erősödnek a Nap kü­lönféle sugárzásai, s ezek szok­tak okozni a magaslégkör köz­vetítésével időjárási kilengése­ket. — Hidegebbre vagy mele­gebbre számíthatunk? — Ilyenfajta közvetlen ösz- szefüggést egyelőre még nem tud kimutatni a tudomány a napfoltok és az időjárási rend­ellenességek között. Tehát nem jósolhatjuk meg, hogy á szo­kottnál, a normálisnál hide­gebb lesz-e, vagy melegebb. De a mostani szokatlan időjá­rás, a szélsőséges hideg és meleg meglepetések nagyobb távon mindenképpen összefüg­gésben vannak a Nap felüle­tén történő gigantikus kitöré­sekkel, s ezzel mindenkinek számolnia kell. (íiron) Érdekes jelentéseket kap­tunk tegnap több helyről, fő­leg a budai járásból. Olva­sóink felhívták szerkesztősé­günk figyelmét arra, hogy teg­nap hajnalban, 5 óra 24 perc és 5 óra 28 perc között, ami­kor a Nap éppen felbukkant a látóhatár mögül, de vörös ko­rongját még pára, köd és füst takarta, szabad szemmel ha­talmas fekete foltot vettek ész­re a naptányéron. Sötét nap­szemüveggel a foltot még fél órával később is meg tudták figyelni. A bejelentésekkel együtt megkérdezték, mit je­lent ez, lesz-e valami hatása az időjárásra? A kérdést mi is feltettük dr. Róka Gedeon csillagász­nak, az Uránia Csillagvizsgá­ló tudományos munkatársá­nak. — Mostanában már kifelé megyünk a napfolttevékeny­ségből — válaszolta —, de azért a Nap felületén még bő­ven jelentkezhetnek kitörések, napfoltok. — Elképzelhető, hogy ezt valaki szabad szemmel lássa? — Hogyne, természetesen. Mindaddig, amig a Nap ko­rongjába bele lehet nézni va- kulás nélkül, a nagyobb kitö­rések puszta szemmel is ész­lelhetők. Újdonságok a Nagykőrösi Konzervgyárban A pomázi kontárper

Next

/
Thumbnails
Contents